Békés Megyei Népújság, 1964. július (19. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-19 / 168. szám
Í9M. július 19. 2 Vasárnap, Fiatalodik a munkásőrség' Miről tárgyalt tegnap a KISZ megyei végrehajtó bizottsága Az éjszaka csillagport» és csendes. Langy«5s szél motoszkál a csenevész bokrok között, simogatja a füveket, közeli kukoricásokat. A távolban apró fények pislognak. Alszik a falu, pihen a mező. A kitaposott ösvényein, a határsáv mellett ketten lépegetnek: a fiatal határőr és az idősebb, négy. ven év körüli társa. Eber tekintettel figyelnek, néha szót is váltanak. A fiatalabb a szolgálat nehézségeiről, követelményeiről beszól, aztán áitvált a laktanyai életre, később apró törtémeiteket, határmenti eseteket mesél el. A társa élvezettel figyeli, halkan kérdezget, bólint, mosolyog, figyeli a határőr mozdulatait. Egy kicsit szokatlan számára a nagy csend, az állandó figyelés, olykor, ha neszt hall valamerről, menten kapja« fejét. Néha szívesen leülne, megpihenne egy kicsit, de azonnal eltereli a gondolatot: azt nem lehet, a szolgálat az szolgálat, utána ráér pihenni. Az idősebb férfi nem határőregyenruhát viseL Munkásőr. Néhány ősz hajszál villan tó. a holdfényben sapkája alól. Szép szál ember, még erős a tartása. Ez a második szolgálat a határon az idén... (Egy friss jelentésből: az év első felében a megye munkás- őrei több mint háromezer órán át teljesítettek határőrszolgálatot. Eredményesen és fegyelmezetten sajátítják el e szolgálat alapjait, ugyanakkor segítséget adnak a fiatal határőrök politikai neveléséhez). * * * A város központjában szombat esti csúcsforgalom. Fel és alá sétál a tömeg, kirakatot néz, cseveg, célja felé igyekszik..: A kavalkád lassan csappan. A közrendvédelmi járőr kilenc óra után indul útjára. Az éjszakai program: éjjeliőrök ellenőrzé. se. A háromtagú csoportból ketten rendőr-egyenruhát viselnek. A harmadik munkásőr. Fiatal, még nincs harmincéves. A kései járókelők egy pillanatra meglepődnek, aztán utána néznek a járőrnek: nocsak, már a munkásőrök is? ... / Másnap késő délután1. A város határában járműellenőrzés. Engedelmesen igazodnak egymás mögé a motorok, autók. Nem kell sokáig várakozni, ha minden rendben. Hárman vizsgálgaitják a menetleveleket. Intő szavak hangzanak el, udvarias köszönések, megkönnyebbülést jelző sóhajok: „de jó, hogy nem száguldottam”, „na, megúsztam” stb. Minden ,,pilótának” feltűnik, hogy a két rendőr mellett egy munkásőr működik. Egy kicsit látni, hogy egyelőre csak tanulja a szakmát. No, majd belejön... Az_ tán az indítás után csodálkozással vegyes, tettetett bosszúsággal: „hát már a munkásőrök is?!” „Jó lesz jobban vigyázni...” (Idézet egy másik friss jelentésből: a békéscsabai munkás- őrök az első fél évben 1256 óra szolgálatot teljesítettek a rendőrökkel közösen, önzetlenül és. fegyelmezetten, felelősségük tudatában teljesítették megbízatásukat.) * * * A minap azzal kopogtattam be Faragó Elekhez, a munkásőrség megyei parancsnokához, hogy egy kis számvetést készítsünk a munkásőrséggel kapcsolatos párthatározat végrehajtásának állásáról. Nos, Faragó elvtárs mutatta a jelentéseket, nem csekély örömmel: lám, a határozat megjelenései óta a szolgálati skála színesebb, változatosabb, már határőrzésre is, járőrözésre is nyílik alkalom, s igen szépen helytállnak a munkásőrök, nincs panasz rájuk. Jó érzés nyugtázni a sikert, még ha részsiker is. Az, hogy mozgalmasabb, elevenebb már most is a munkásőrök élete, ugyanis csak egyik eredménye a határozatnak. A legfőbb követelménye az, hogy fiatalodik a munkásőrség és jobban előtérbe kerül politikai nevelő szerepe. Feloldódik túlságos zártsága. Korábban nem volt szabályozva a szolgálati idő, ily módon az egészséges áramlás, frissülés, fiatalodás nehezen haladt. A munkás- és parasztfiatalok közül kevesen kerülhettek be a testületbe, hiszen a létszámot nem növelték. Csak akkor vették fél fiatalabbakat, ha valaki elköltözött, felmentését kérte vagy méltatlanná vált a szolgálatra. A határozat megszabta a szolgálat idejét. Letelte után tartalékállomány vagy saját kérésre leszerelés következik. Üj emberek veszik át a fegyvert, friss erők. Közülük többen pártonkívüliként kerülnek be a testületbe, s ott érnek kommunistává a politikai nevelés eredményeként. Az év végéig megyénkben több mint százan búcsúznak él a munkásőrségtől. Évek óta állnak a vártán. Részt vettek az ellenforradalom leverését követő konszolidáció időszakában a rendteremtésben, biztosították a rendet, nyugalmat, állhatatosan teljesítették kötelességeiket később is napi munkájuk mellett, sokat fáradoztak és álmatlankodtak mások nyugalmáért, igazán megérdemlik a pihenést. Többségében őszülő hajú elvtársak, jó néhányon 19-es veteránok. Persze, ha leszerelnek vagy tartalékállományba kerülnék, nem szákad meg kapcsolatuk a párttal, a munkásőrséggel. Sokan már nem is tudnának pártmunka nélkül élni, hiszen vérükben van a tenni vágyás. Nagyon szépen, ünnepélyesen búcsúztatják el őket az egységgyűléseken a fiatalabbak. A leszerelek helyébe katonaviselt fiatalok kerülnek, már megkezdték a hathónapos alaki kiképzést az alegységeknél. Harmincöt százalékuk még nem párt. tag. Januárban kerülnek szervezett egységekbe, s aztán minden év januárjában állnak a búcsúzok helyébe. A fiatalítás mellett a nevelés, politikai tudásgyarapítás kap hangsúlyt. A fegyelem, a harckészség, erkölcsi-politikai egység biztosítása elsősorban a pártszervezetek feladata. A nevelő munka főképpen arra irányul, hogy a munkásőrségben töretlenül érvényesüljön a párt erkölcsi felfogása, a munkásőrök járjanak élen a termelőmunkában, jól értsék és hirdessék a párt * politikáját, ugyanakkor erősítsék az olyan személyi tulajdonságaikat, mint a bátorság, szívósság, „ felelősség- tudat és elvtársi segítőkészség. Pallag Róbert (Folytatás az 1. oldalról) utaztak ez idő alatt. . Hasonló könnyítéseket léptetünk életbe július 20-tól a lengyel—magyar turistaforgalomban is. — A formaságok teljes leegyszerűsítésére, az utazási lehetőségek bővítésére törekszünk, s e cél érdekében számos, a vízumok tóadá. sát megkönnyítő intézkedést tettünk az elmúlt időszakban. De ezéken az intézkedéseken túl újabbakat is tervezünk, amelyek majd nagyobb hatáskört biztosítanak külképviseleti szerveinknek, s így jelentősen megrövidíthetjük a turistavízum megszerzési, kiadási idejét. Meg kell azonban mondanom, hogy köztudott dolog: a nyugati országokból ideutazó turisták általában már eddig is rövidebb idő alatt jutottak vízumhoz, mint fordítva. Ausztria kivételével általában nehézkesen, lassan intézik a magyar utasok vízumigényét. — Milyen intézkedéseket terveznek idegenforA KISZ megyei végrehajtó bizottsága tegnapi ülésén tüzetesen elemezte a Kulich Gyula Kulturális Szemle és az Úttörő Kulturális Szemle lebonyolításának tapasztalatait. Járásonként mérte fel az ifjúsági kulturális rendezvények színvonalát, látogatottságát, s tett javaslatokat az új szemlék nívósa bb megrendezésére. A végrehajtó bizottság javasolta, hogy a jövőben a figyelmet a helyi bemutatókra, előadásokra kell fordítani. Járási bemutatón csakis a községi versenyek legjobbjai, aranyérmesei vegyenek részt. A jövő évi bemutatók, főleg a körzeti, járási, területi, városi bemugalmunk további fejlesztése, a lehetőségek jobb kihasználása érdekében? — Legfőbb feladatunk a szállodai férőhelyek számának növelése. Az Idegenforgalmi Tanács programja szerint több mint 1 milliárd forintot biztosítunk idegenforgalmi beruházásra, így több mint 7500 ággyal bővítjük szállodai kapacitásunkat, elsősorban Budapesten és a Balaton partján. A fizetővendégszoigálat további bővítése is fontos feladat. Jelenleg 13 ezer turistát helyezhetünk el fizetővendég-szobákban, ezzel minden beruházás nélkül 70 szállodát tudunk pótolni. Kézenfekvő tehát, hogy minden tartalékot fel kell kutatnunk, igénybe kell vennünk. Számunkra egyáltalán nem mellékes a „kispénzű” turista, s az ő elhelyezésükben segít a fizetővendég-szolgálat. — Nem hagyhatjuk figyelmen kívül, hogy a camping világviszonylatban egyre nagyobb „ditatók április 4-e köré csoportosuljanak. A középiskolai, iparitaruuló- csoportok, szólisták bemutatóit 1965 március 15-ig kell lebonyolítani. Egy-egy műfaj megyei bemutatóját egy-egy iskola KlSZ-szerve- zete szervezi, bonyolítja le. A végrehajtó bizottság külön említést tett arról, hogy minden bemutatót alapos értékelés kövessen a zsűri részéről. Második napirendi pontként az év első félében hozott határozatok végrehajtásáról tájékoztatta a bizottságot Nagy Jenő, a termelési és szervezési osztály vezetője. Ezt követően második félévi munkatervét állította össze a bizottság. vat”. Az emberek egy-egy utazás során minél többet akarnak látni. Ma már a gépkocsiutazások a jellemzőek. A turisták természetesen keresik az olcsó szállást és üdülési lehetőségeket is. A cam- pingek, amelyekből jelenleg 44 van, kiválóan alkalmasak erre a célra. A távlati tervek szerint 1970-ig 110 jól felszerelt camping lesz az országban. Ezen a területen is van tennivalójuk a tanácsoknak. A fővárosi tanács vezetői már felismerték, hogy a cam- pingek milyen jelentős hézagpótló szerepet töltenek be. Elismerésre méltó gyorsasággal intéz* kedtek: befejezték a Római parti camping építését és újabb táborozásra alkalmas területeket jelöltek ki. Az érdeklődés rendkívül nagy, valamennyi balatoni campingben hetekre, hónapokra előre lefoglalták a helyeket.- A camp ingek iránti példátlan érdeklődés természetesen több feladatot ró a tanácsi szervekre. Nemcsak azt, hogy a campingek rendje, tisztasága felett fokozottabb mértékben őrködjenek, ha nem azt is, hogy különböző intézkedésekkel igyekezzenek megelőzni és elkerülni a túlzsúfoltság esetleg nem kívánatos következményeit. A várhatóan nagy forgalomra való tekintettel indokolt, hogy a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően csupán sátor- verésre alkalmas területeket is jelöljenek ki, ahol a szálláshelyen kívül más szolgáltatásokat nem nyújtanak. Ezek a táborhelyek az átmenő forgalom céljait szolgálják. — A kormány múlt hetekben hozott határozata alapján az idegenforgalmat, mint sajátos nép- gazdasági ágazatot kell tervezni és kezelni. Megkezdtük az ide- denforgalmi tervek összeállítását is. Mint önálló népgazdasági ágazat, most először készíthetjük el az idegenforgalom fejlesztési programját. A siker, a tervek valóra váltása azonban az idegenfar. galomban érdekelt valamennyi szerv jó együttműködésén, az eddiginél eredményesebb koordináló munkán, az idegenforgalom ügyének megértésén és támogatásán múlik. Az idegenforgalom máris jelentős devizaszerző eszközünk. A népgazdaság fejlődését elősegítő „iparrá” válhat, hozzájárulhat nemzetközi kapcsolataink bővítéséhez — fejezte be nyilatkozatát őr. Vitéz András. (MTI) AA/WWWWWWWWWV^ WWV\Ä*^WWW^.*S/VWVWVWWWWWWWWWWrtA/ A pótkocsis vontató türelmetlenül zúg a tanyaudvaron. A nagy, nyitott kocsiszín telve ládákkal, ketrecbe zárt aprójószággal. A lakásból égnek meredő lábakkal kopott asztal, szúette székek, nyögő si- fonok vándorolnak a vontatóra. A 86 ^ éves mamóka kezét tördelve járkál fel s alá, felkap egy-egy tárgyat, a kosárba dugja, rendelkezik és siránkozik. Olyan hirtelen jött a rég várt költözködés napja! Ma kell menni, ma tud a gazdaság járművet adni, és nincs senki, aki segítsen neki. Csak néhány szájtáti gyerek és egy teddide- teddoda újdonsült szom- szédasszony. Apóka, a nyugdíjas bognár, sze- \ mét lehunyva fekszik az ágyon. Nem lehet tudni alszik, vagy csak némán tiltakozik az ellen, hogy elhagyja ezt a helyet, ahonnan csak holtan akart távozni. De hát őt már nem kérdi senki, mit akar? Két év óta fekszik szél- \ ütötten, etetni kell, és uisztába tenni, s egy 40 \kilós öregasszony birkóKöltözködés zik egyedül az óriási csecsemővel. A felnőtt gyerekek és unokák el- széledtek, s akik legközelebb laknak, azok vannak a szívükben legtávolabb a szüleiktől. A hosszú tárgyalások, kilincselések után végre jutott hely az egyik özveggyé lett lány kicsiny házában a városban, ahol villany van, és közel a bolt, ahol nem kell a nehéz kannákkal sárban, hóban a másik tanyára vízért járni, és ahol van orvos és van patika is. Ügy várta mamóka ezt a napot és most mégis könnyes szemmel néz körül a vén tanyán, ami sose volt az övéké, de otthonuk lett a bombázás után a jaminai romok helyett. A szuroktól fekete szabadkéménye s konyha, a madzagkilincse s ajtók helyett világos, tiszta kis szoba várja őket. De minden holmi ott nem fér el. Hol lenne helye a tarkára festett rokkának, amelyen még a múlt télen is zsákvarró cérnát sodort nem reszkető ügyes keze? Kinek kell a kulcsos tulipános láda, a tarka tányér és köcsögtartó, a csücskös korsó, az ara- tások emlékével, hideg vizet rejtő öblös testével. A tűzre szánta a kendertépő favázát, a három ágú szénagyűjtő favillákat, mert ezekkel ugyan ki dolgozna ma már? De egy szóra odaadja .a csabai múzeumnak, nnég büszkén mosolyog is, amikor elmagyarázzák, hogy tanulni fognak erről a gyerekek, így tudják meg, hogyan éltek a nagyapáik... A szoba csendes, csak a legyek vergődnek a forró ablaküvegen, ijedt pókok kutatnak biztos sarkokat a megbólyga- tottak helyett. A nagy falióra fekete kendőbe csavarva, mint a meghalt idő, némán fekszik az ágy tetején. A másikon hallgat az öregember. Az imént köpte ki a szájába aprított csabai kolbászt, keserű tiltakozásul az elköltözés ellen. Pálinka se kell, viz se, csak hangos szóval hívja az Istent „jaj, bozse moj, jaj, bozse moj...” Aztán elaludt. Meg se rezzen. Befut újra a vontató. Most már csak a két ágy van hátra és az öregember. Négyen viszik ki a szalmazsákon. Mamóka sir, aztán bezárja a lakást. Egy nagy fekete esernyőt nyitnak ki a beteg ember feje fölé, aztán kizakatolnak a diófasoron az országúira, Csaba, a kényelmesebb élet felé .., Az öreg tanyára fiatalok költöznek, lyukat fúrnak a falba a modem tűzhely csövének. Telepes rádió zenél és a gyerekek pilótának, meg traktorosnak készülnek. Az öreg konyhát felméri, lefényképezi a muzeológus, hogy ha majd nem is sokára csákányok verik szét a patkányfúrta vályogfalakat, legyen emlék a szurókfekete, füst szagú téli estékről, a régi tanyaiak életéről a jövendő öregeinek is. Huszár Istvánná Dr. Vitéz András az Országos Idegenforgalmi Hivatal vezetőjének nyilatkozata
