Békés Megyei Népújság, 1964. július (19. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-18 / 167. szám

é Világ proletárjai, egyesüljetek! NÉPÚJSÁG A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 19«4. JŰLIUS 18., SZOMBAT Ara 60 fillér XIX. ÉVFOLYAM, 167. SZÁM Beszélgetés Békéscsaba közbiztonságáról | Nyáron sem pihennek | Kinek a dolga? I Sport I Meleg idő Nyughatatlan emberek szegi a sok utánajárás, ha nem 65. Országos Mezőgazdasági Vásár végleges programját „Űjítók lottója.” A Békéscsabai Kötöttárugyárban született ez a kezdeményezés. Nem a lottószel­vényeik kitöltésének valamiféle új variációja ez, hanem az újító­mozgalom fejlesztésére gondolták ki. Az ötletes és vonzó cím azt tartalmazza, hogy egy bizonyos versenyszakaszra értékes tárgyju­talmakat vásárolnak. Kik lehet­nek a nyertesek? Ennek is meg­vannak a játékszabályai. Azok le­hetnek, akik újítást nyújtottak be a verseny időszakában, s azt el is fogadták. Az elfogadott újítások szerzői között sorsolják M tehát a jutalmakat. így aztán a szeren­csések dupla nyereményhez is juthatnak; Megilleti őket az újí­tási díj, s ha Fortuna is úgy akar­ja, akkor tárgyjutalmat is nyer­hetnek. Meg keffl hagyni, okos „újítás5’ volt ez a kezdeményezés, amely­ről a Szakszervezetek Megyei Ta­nácsa közgazdasági bizottságának jelentése is elismerően emléke­zik meg. Miért is ne, hiszen az újítómozgalom módszerei ie állan­dóan fejlődnek, színesednek. S ha valahol a mozgalmait életrevaló ötlettel gazdagítják, az csak hasz­nára válhat. Lehet, hogy valaki először éppen egy szép karóra lát­tán határozza él magát arra, hogy újító lesz. Később azonban egész biztosan szenvedélyévé válik az újítások kidolgozására önként vál­lalt túlmunka. A vérbeli újítók ugyanis sohasem nyugszanak. Mindig valamilyen ésszerűsítésen, okosabb megoldáson törik a fejü­ket Aki egyszer megkóstolta az alkotásnak sok fáradozással, ám jóleső érzéssel eltöltő ízét, nehe­zen tudja abbahagyná. A nyugha­tatlan emberek munkájának ered­ménye, hogy a megye állami ipa­rában tavaly 636 újítási javasla­tot dolgoztak ki, amiből kísérlet­re és megvalósításra 367-et fogad­tak el. Ezekből 333 újítás valósulit meg; Összességében valamelyest csökkent egy óv alatt a benyúj­tott újítások száma. A megvalósí­tást tekintve azonban fejlődés ta­pasztalható. Ennél viszont sokkal figyelemre méltóbb az alkalma­zott újítások gazdasági eredmé­nye. Első pillantásra kiderül, hogy igenis jól és jót alkottak újítóink. Tavalyelőtt 2 millió 649 ezer fo­rint lett az újítások gazdasági eredménye, 1963-ban ez az összeg 4 millió 752 ezer forintot tett ki. A különbség csaknem 2 millió fo­rint, bár az alkalmazott újítások száma alig egy tucattal nőtt; Érdemes-e újítani? A válasz csakis az lehet, hogy igen. Még ak­kor is, ha az újítóknak hellyel- közzefl és olykor a bürokráciával is fél kell venniük a küzdelmet. Még akkor is, ha néha kedvüket, minden esetben kapják meg a várt erkölcsi elismerést A pénz ugyan­is nem minden. A buzdítás, a sza­vakban vagy írásban kifejezett el­ismerés, a népszerűsítés más esz­köze gyakran felér a pénzzel. En­nek elmulasztása gátolja az újító­mozgalom fejlődését. Számtalan lehetőség lenne pedig az elismerés kifejezésére, mert nem ritka az olyan termelési tanácskozás, szak- szervezeti taggyűlés, amelyen bi­zony megfeledkeznek az újítókról. Pedig elvárnák, jólesnék néhány elismerő szó. Nemcsak ez az egye­düli ok azonban, amiért egyik- másik újító időnként elveszíti ön­bizalmát és kedvét Legyen az bármilyen újítás, több-kevesebb munka, fejtörés van benne. Ezt a fcenmiakarást azonban nemegyszer a benyújtott újítási javaslatokra adott kurta-furcsa elutasító válasz szinte befagyasztja; Ilyenkor leg­többször nem is az elutasítás té­nye az elsődleges ok, amely el­kedvetleníti az újítót. A hang, a semmitmondó indok és válasz az, amitől az újító nem lesz okosabb, csak esetleg elkeseredettebb. Vajon az ilyen szimpla elinté­zési mód hasznára válik-e az újító- mozgalomnak? Semmiképpen. Az újítók is emberek, érzékenyek, vé­dik művüket. Senkiről sem tételez­hető fel azonban* hogy az alapos, szakszerű indokkal — még ha el­utasítás is az újítási javaslat sor­sa — előibb-utóbb ne értene egyet. Ez viszont attól is függ, ho­gyan mondják meg. Ha tanulságos a válasz, segít, ha semmitmondó, haszontalan. Az újítómozgalom nemcsak szá­mokból, adatokiból tevődik ösz- sze. Az első, mint mindenütt, itt is az ember, aki nélkül vajmi keveset ér a leghíaelgőbb statiszti­ka is. Talán még többre menné­nek, ha ebben a mozgalomban jobban ügyelnének a nyughatat­lan emberek érzésvilágára. A tö­rődés, a gondoskodás jó befek­tetés. Több nagyüzemben alakí­tották meg az újítók klubját. A Békéscsabai Kötöttárugyárban al­kalmat teremtett ez arra, hogy a kiváló szakemberek rendszeresen ügyelőiét tartsanak és tanácsaik­kal segítsék az újítókat javaslata­ik kidolgozásában. A Gyulai Ha­risnyagyárban műszaki klubban, a Békéscsabai Pamutszövőben az újítók körében lelnek támaszt. Az itteni tapasztalaitok egyértelmű­ek: jó fórumok ezek az újítómoz­galom támogatására és népszerű­sítésére. Ennyit mindenütt meg is érdemelnek azok az emberek, akik megyénk állami iparában újításaikkal tavaly csaknem öt­millió forintot kerestek a nép­gazdaságnak. Podina Péter j Elfogadták a Kiállítás és A kiállítási főbizottság csütör­töki ülésén jóváhagyta az augusz. tus 28-án megnyíló 65. Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vá­sár végleges programját. Keserű János földművelésügyi miniszter- helyettes, a főbizottság elnöke pénteken a kiállítás területén fo­gadta a hazai és külföldi sajtó képviselőit, s tájékoztatta őket a főbizottság döntéseiről. Bevezetőben a hazai mezőgazda- sági kiállítások és vásárok tör_ ténetével foglalkozva utalt arra, hogy a felszabadulás utáni első Országos Mezőgazdasági Kiállítást A tegnap délelőtt megtartott ülésen a korábban hozott határo­zatok végrehajtásáról számolt be Uhljár Mihály, a vb elnöke. Meg­tárgyalták az ipari tanulók szer­ződtetéséről hozott határozat vég­rehajtását* s megállapították, hogy különös figyelmet kell szen­telni az építőipari tanulók szer­ződtetésére. Az elmúlt hetekben ezt már a KISZÖV is megtár­gyalta és intézkedést tett, hogy a ktsz-ek az építőipari szakmunkás- utánpótlás biztosításának érdeké­ben valamennyi jelentkezőt szer­ződtessék, korlátozás nélkül. A korábban hozott határozatok alapján megtárgyalták a városban folyó beruházások terv szerinti befejezését is. Külön is szó volt az állami utak felújításáról; így az általunk megírt Orosházi út ügyéről is. A határozat szerint most mindent megtesznek ennek befejezésére. A vb külön felhívta a figyelmet a most épülő tizenkét és nyolctantermes iskolák építési határidejének betartására, hogy és Vásárt 1948-ban rendezték meg. Mezőgazdasági termelésünket, s ezzel együtt a falvak életét is át­formáló szocialista nagyüzemek az 1954. évi kiállításon szerepel­tek először. Jelentőségük gyorsan nőtt. A következő kiállításokon mind több és több szocialista nagyüzem állította ki termékeit. A mezőgazdaság teljes átszerve­zése után megrendezett első — 1962. évi — kiállítás és vásár e nagy fejlődést dokumentálva már teljes egészében a szocialista nagyüzemi gazdálkodás eredmé­nyeit mutatta be. akadás legyen. A végrehajtó bizottság ezután meghallgatta a békéscsabai Lenin Termelőszövetkezet munkájáról szóló jelentést, majd elfogadta a következő ülés napirendjét. A Szarvasi Vas-, Fémipari Ktsz első féléves termelési tervét 110 százalékra teljesítette. Hor­dozható osempekályhóból négy­ezer helyett 5020-at adott át a kereskedelemnek, a Békés me­gyei Gabonafelvásárló és Feldol­gozó Vállalat részére pedig határ­időre elkészített tizenöt fémvázas gabonatároló színt. A lakosság ja­vító-szolgáltató igényeit is telje­sen kielégítette. A húsdaráló gyártása az új Az augusztus 28-án megnyíló 65. Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár — mint rámu­tatott — éppen a tizedik a felsza­badulás óta megrendezett kiállí­tások sorában. Jelentőségét nem is annyira ez a kerek évfor­duló határozza meg, mint inkább az a fejlődés,* amelyet mezőgazda­ságunk az utóbbi négy évben el­ért- Az eredmények bemutatásá­ban az idei kiállítás a hangsúlyt a „hogyanra”, tehát a nagyüzemi mezőgazdasági termelést elősegítő módszerek és eszközök, valamint a korszerűsítés szempontjából fontos alapvető termelési eljárá­sok széles körű bemutatására he­lyezi. E törekvés megvalósítása minden tekintetben a korábbinál nagyobb igényeket támasztott. Mindenekelőtt meg kellett növel­ni a kiállítás területét. Hetven új épület készült, s a régiek közül is többet át kellett alakítani. A bemutatók céljára felhasznált te­rület az idén már eléri a 70 000 négyzetmétert, s ennek csaknem a fele — kereken 30 000 négyzetmé­ter — fedett. A különböző sza­badtéri bemutatók 40 000 négy­zetméternyi területet foglalnak el. (MTI) 20-én kezdődik, s a létszám az év végéig kilencvenre egészül ki. Kályhából a második fél évben négyezer a terv, a szövetkezet azonban — a mutatkozó igények­re való tekintettel — ötezret ké­szít. Megkezdi a csirkekeltető gé­pelj vezérlőberendezésének és fűtőtestének a szériagyártását. Ezekkel és nyolc más cikkel részt vesz a 65. Országos Mezőgazdasá­gi Kiállításon. Az autó- és mo­torkerékpár-szerviz augusztus 20- án nyílik meg. üzemrészben — 60 fővel — július WWWWWVW\WWWWWW\/WWVWVWVVAA/VW^W/VWWWNAAA»VWVWVN, Szalmabálázás Megyénkben számos bálázógép segíti a kombájnszalma gyors betakarítását. A kötegek szállítása , tél én-nyáron sokkal könnyebb, mint a kazalból való szállítás. Jelentés az ipari tanulók szerződtetéséről, a beruházások teljesítéséről Ülést tartott a Békéscsabai Városi Tanács Végrehajtó Bizottsága az iskolaév kezdetén nehogy fenn­Túlteljesítefte első féléves tervét a Szarvasi Vas-, Fémipari Ktsz

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents