Békés Megyei Népújság, 1964. július (19. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-17 / 166. szám
1*64. július IT 5 Péntek A törvényesség helyzete megyénkben A z Alkotmány 42. paragrafusának (1) bekezdése a törvényesség feletti őrködést a legfőbb ügyészre bízza, aki ezt a jogát az alárendelt ügyészségeken keresztül gyakorolja. Az ország- gyűlés legutóbbi ülésszakán dr. Szénást Géza legfőbb ügyész beszámolt az országgyűlésnek a törvényesség állapotáról hazánkban. Én megyénk vonatkozásában kívánok erről a sajtó hasábjain keresztül — köze! sem a teljesség igényével — tájékoztatást adni. A szocialista törvényesség társadalmunk építésének nélkülözhetetlen eszköze és módszere, melynek jelentőségét Lenin újra és újra hangsúlyozta. Az ügyészi törvényességi felügyelet jelentőségét fokozza és a szocialista törvényesség maradéktalanabb érvényesülését segíti elő a Forradalmi Munkás—Paraszt Kormánynak a jogalkalmazás jogpolitikai elveiről hozott határozata. E kormányhatározatban lefektetett elvek szerint kell eljárni munkája során minden jogalkalmazónak.! Ez elvek szerint érvényesíthetik jogaikat az állampolgárok és kell eleget tenniük a reájuk háruló kötelezettségeknek. Ügy a jogalkalmazók, mint az államipolgárok vonatkozásában a jogpolitikai elvek érvényesülését sok esetben gátolja az, hogy az abban lefektetett elvek még nem elég széles körben ismeretesek. Pedig igen fontos érdek fűződik ahhoz, hogy a jogpolitikai elvekről szóló kormányhatározat, annak egyes nagyon jelentős alapelvei széles körben ismertté váljanak és érvényesüljenek. Ilyen fontos elv többek között az a megállapítása a kormányhatározatnak, hogy a bűnözés fokozatos csökkenése ellenére, a bűnözés elleni eredményes harc érdekében az egész társadalom tervszerűen összehangolt erőfeszítésére van szükség. A törvényesség helyzetének konkrét ismertetésére rátérve megállapíthatjuk, hogy megyénkben a közrend és közbiztonság szilárd. A törvényesség javuló formát mutat, melyet tényként alátámaszt az, hogy évről évre csökken az összbűncselekmények és az azokat elkövető személyek száma is. Nemcsak összeségében, hanem a legtöbb bűncselekményfajtára is azt mondhatjuk, hogy azok csökkenő tendenciát mutatnak. A kapitalista társadalom olyan jellegzetes és gyakran előforduló bűncselekményei, mintáz orgazdaság és zsarolás, országosan, de megyénkben is alig fordul elő. Hogy ez mennyire így van, mutatja az, mely szerint 1962-ben összesen egy, 1963-ban pedig két személy került bíróság elé a fent megnevezett bűncselekmények elkövetése miatt. Jelentősen csökkent az államellenes politikai bűncselekmények száma, ezen belül még nagyobb mértékben a súlyos államellenes bűncselekmények száma. A csökkenést jól mutatja az, hogy 1962-ben a bíróság által elítélt vádlottaknak csak 0.03 százaléka volt államellenes bűntett miatt vádolva. 1963-ban ez 0,02 százalékra csökkent. I ényegesen kevesebb a társa** dalmi tulajdon sérelmére bűncselekményt elkövető személyek száma is. Ez arra utal, hogy mind a társadalom, mind az arra hivatott szervek ellenőrzése javult. Ezzel szemben 1963-ban, a kevesebb személy bűncselekménye mintegy 300 ezer forinttal több kárt okozott a társadalmi tulajdonban, mint 1962-ben. A bűncselekménnyel okozott károk megtérülési aránya is rosszabb 1963-ban, mint 1962-ben volt, mert 1963-ban az okozott kárnak csak 26,8 százaléka, ezzel szemben 1962-ben 36 százaléka térült meg. E tekintetben megyed viszonylatban rosszabb a helyzet az országoshoz viszonyítva, mert országosan 1961—1963 végéig 40,7 százalékkal csökkent a társadalmi tulajdont érő kár összege. A társadalmi tulajdon megkárosítása és más bűncselekmények miatt bírósági eljáráson kívül egyéb felelősségre vonást is alkalmazunk. Ilyenek a fegyelmi és társadalmi bírósági eljárások. Az utóbbi szervnek fontos szerep jut a szocialista demokratizmus szélesítése érdekében. Rajta keresztül a lakosság mind nagyobb tömegei kapcsolódhatnak be közvetlenül is a közügyek intézésébe. A társadalmi bíróságok működése terén hiba, hogy kevés ügyet bírálnak el és nem is mindegyik működik, ahol az megalakult. ^ törvényesség javulását mutatja megyénkben az a tény is, hogy a bűncselekményt elkövetők között egyre kevesebb a visszaeső, vagyis az olyan bűnös, aki ismételten kerül bíróság elé. Ez az alábbi statisztikai adatokkal szemléltethető: 1962-ben az összes elítéltek 14,7 százaléka volt visszaeső, ezzel szemben 1963-ban már csak 11,1 százaléka. Ha ezt csak a társadalmi tulajdon sérelmére elkövetett bűncselekmények vonatkozásában nézzük, akkor még nagyobb a javulás, mert 1962-ben még 15,6 százalékos volt a visszaesők aránya, ezzel széniben 1963-ban már csak 11,4 százalék volt a visszaeső bűnös. kJ em ilyen kedvező a helyzet ' és évről évre több embert kell bíróság elé állítani élet ■ és testi épség ellen elkövetett bűn- cselekmény vádjával. Különösen aggasztó a közlekedési balesetek számának ugrásszerű emelkedése. Igen gyakran olvashatunk az újságban szomorú tudósítást súlyos, nemegyszer halálos eredménnyel végződő közlekedési balesetekről. A közlekedési balesetek okai között gyakran szerepel a gépjárművezető ittas állapota. A gyorshajtás is sokszor válik okozójává ilyen balesetnek. Nem ritka eset az sem, amikor a gázoló gépjárművezető, azért, hogy kilétét ne lehessen megállapítani, a helyszínről elmenekül, cserbenhagyja áldozatát, mellyel újabb súlyos bűncselekményt követ el. Nemcsak jogilag, de erkölcsileg is nagyon elítélendő az ilyen magatartás, annál is inkább, mivel jelenleg hatályos büntetőjogunk minden embernek kötelességévé teszi a baleset következtében bajba jutott embertársán való segítést. Mennyivel inkább kötelessége annak, aki cselekményével maga idézte elő a balesetet! A gondatlan gépjárművezetés következtében évente sok ember válik hosszú időre, esetleg egész életére munkaképtelenné, vagy éppen életével fizet mások gondatlanságáért. Az igazsághoz tartozik azonban az is, hogy nagyon sokszor éppen az áldozat hibájából következik be közlekedési baleset. Bárkinek a hibájából fordul elő, az érintett családot, de ezen túl a társadalmat is veszteség éri a balesetek következtében. Ez a veszteség sajnos, nem csekély. Elég erre példának felhozni azt, hogy 1962-ben Békés megyében 263 közlekedési baleset történt, s ebből 18 halálos kimenettel végződött. Még szomorúbb e vonatkozásban az 1963. évi statisztika, mely szerint 424 közúti baleset 33 halálos áldozatot követelt. Ez évben már eddig 14 halálos baleset történt megyénkben. törvényesség helyzetéről adott, közel sem teljes tájékoztatóból megállapíthatjuk, hogy néhány kivétellel megyénkben is állandóan csökken a bűn- cselekmények száma. Ez azonban nem töltheti el megelégedéssel sem a bűnüldöző szerveket, sem a társadalmat, mert mindkét területen sok tennivaló van még a bűnözés visszaszorítására. A bűnözést kiváltó okok száma még elég nagy, a bűnözés még ma is társadalmi jelenség. Mind a bűnüldöző szerveknek, mind a társadalomnak komoly erőfeszítéseket kell tenni- a2ért, hogy a bűncselekmények elkövetését megelőzze. A megelőzés kérdéseit a közelmúltban megvitatta az MSZMP megyei végrehajtó bizottsága is és határozatával többek között a bűnüldöző szervek vezetőit arra kérte, javítsák meg a bűnözés elleni küzdelemre irányuló szervező, irányító és ellenőrző munkájukat. A megelőzés érdekében az ügyészség fokozza törvényességi vizsgálatait azokon a területeken, ahol bűncselekményt előidéző törvénysértésre utaló körülményt észlel, vagy a törvénysértésre nagy lehetőség nyílik. Arra is figyelmezteti a párthatározat a bűnüldöző szerveket, hogy a differenciált felelősségre vonás mellett a súlyos bűncselekményt elkövetőkkel, a visszaesőkkel, a társadalmi együttélés szabályaival szembehelyezkedő garázda, spekuláns és huligán elemek ellen a törvény teljes szigorával kell eljárni. Arról is szól a párthatározat, hogy a szocialista jogtudat formálása, valamint a dolgozók szocialista tudatának továbbfejlesztése érdekében propagandát kell kifejteni és az eddigieknél nagyobb teret kell biztosítani a jogpolitikai elvekről szóló kormányhatározat ismertetésére. A z elmondottakból látható, hogy a bűnözés elleni eredményes harc az egész társadalom összefogását teszi szükségessé, melyhez jogi eszközül a szigort, társadalmi eszközül a nevelést alkalmazhatjuk. Dr. Oláh László megyei főügyész Várszínház Gyulán Július 11-én mutatta be színházunk a gyulai várban Victor Hugo: Hernani című romantikus drámáját. Azóta vasárnap, szerdán és csütörtökön került színre a darab; még hat előadás várja az érdeklődő, a különleges színházi élményre vágyó közönséget. A bemutató sikere a szereplő művészek és Miszlay István rendező munkáját dicséri, és minden bizonnyal megfelelő alapot teremt a várjótékok további bővítésére, folytatására. Képeink: Szoboszlay Sándor (Don Carlos) az Hernaniban nyújtott alakításával a most befejeződő színházi évadban elért sikereire feltette a koronát. (Jobbra.) Somogyvári Pál m. v. (Hernani), F. Nagy Imre (Don Gomez de Silva) és Stefanik Irén (Donna Sol) a dráma egyik emlékezetes jelenetében. (Második képünk.) Szerelmesek: Somogyvári Pál m. v. — Hernani és Stefanik Irén — Donna Sol. (Legalsó képünk.) Fotó: Demény i ....... J ói működik az Űjkígyósi Földművesszövetkezet étterme Tiszta, kulturált környezetben ad ebédet a hetijegyeseknek az Üjkígyósi Földművesszövetkezet kisvendéglője. A tágas, kellemesen hűvös nagyteremben naponta 115-en fogyasztják el előfizetéses ebédjüket. Változatos, az évszaknak legjobban megfelelő ételeket adnak vendégeik elé 5 forint 90 fillérért a felszolgálók. A termelőszövetkezeti dolgozók is egyre nagyobb számmal váltják ki heti ebédjegyüket. A kisvendéglő 115 kosztosának több mint a fele — 61 vendége — a tsz-ben dolgozik. Szombaton és vasárnap igen sokan látogatják az 500 ülőhelyes kerthelyiséget. Ezeken a napokon kéthetenként ismétlődően táncdal- vagy magyarónta-estet rendeznek pesti énekesek közreműködésével az étterem vezetői. A szép környezet, s a vendégek igényeinek jó kielégitése eredményezi azt, hogy az újkígyósi étterem havi forgalma 125—130 ezer forint
