Békés Megyei Népújság, 1964. július (19. évfolyam, 152-178. szám)

1964-07-17 / 166. szám

július n. 3 Péntek Több száz Békés megyei tsz-tag és mezőgazdasági szakember vesz részt a nyáron az IBUSZ külföldi társasutazásain Az idei nyáron isméit sok ter­melőszövetkezeti és állami gazda­sági dolgozó kap jegyet az IBUSZ külföldi társasutazásaira. Számosán mennek autóbusz- tórákra július és augusztus köze­pén. Július 20-án csaknem 80 me­zőgazdasági szakember indul el két autóbusszal Békéscsabáról Bulgáriába, hogy 11 napot töltsön Bulgária legszebb városaiban. Utazásuk során meglátogatnak több bolgár mezőgazdasági nagy­üzemet. Tanulmányútjukat a me­gyei tanács szervezi az IBUSZ- szal közösen. Ugyancsak ezekben a napokban indul kilenc napra Né­metországba a békési járás ter­melőszövetkezeteiből 30 kiválóan dolgozó tsz-tag, akiknek utazását a békési járási tanács tette lehe­tővé jutalomból. Költségeikhez a termelőszövetkezetek is hozzájá­rulnak. Augusztus hónapban ugyanebből a járásból újabb 32 tsz-tag utazik, ezúttal öt napra Csehszlovákiába. A kirándulók ta­lálkoznak a csehszlovák mezőgaz­dasági dolgozókkal. Július 16-tól a Kijev—Moszkva útvonalon ki­lencnapos utazáson vesznek részt a járás többi tsz-éből jutalomüdü­lésre küldött dolgozók. Sok ter­melőszövetkezeti dolgozó látogat el a román Fekete-tenger partjá­ra. Augusztus 19-ón Efáriába a tótkomlósi Viharsarok Tsz tagjai, valamint a gyomai járás több pe­dagógusa, 26-án pedig a mezőko­vácsházi járás tsz-eiből érkeznek. A tengerpartra érkezők legtöbbje életében először látja meg a ten­gert. Az üdülők, hajókirándulások­kal és rövid tórákkal töltik nap­jaikat. Igen sok mezőgazdasági dolgozó tölti jutalomból szabadságát a Szovjetunióban. Augusztus 2-án a mezőkovácsházi járásból 31-en látogatnak vonattal Kijevbe, . s innen repülővel folytatják útju­kat Leningrádiba. A termelőszö­vetkezeteken és tanácsokon kívül segíti a tsz-tagok külföldi utazá­sait az Állami Biztosító is. Az IBUSZ, az Állami Biztosító önse­gélyezési és biztosítási csoportjá­val közösen 31 tsz-dolgozónak biz­tosít augusztus 12-én külföldi uta. zást. A csoport tagjai Moszkvába látogatnak el. —We— Jövőre már nem lesz hiánycikk a kályhacső, a perzselőgép, a sertésitató Megbeszélést tartottak július 14-én Békéscsabán a megyei ta­nács kereskedelmi és ipari osztá­lya, valamint a megyei KISZÖV munkatársai, melyen jelen volt a Belkereskedelmi Minisztérium küldötte is. Az értekezletet — amelyre az ország valamennyi megyéjében sor kerül ezekben a hetekben — az tette időszerűvé, hogy az országgyűlésen a belke­reskedelem és az ipar kapcsolatát tárgyalva kifogásolták többek kö­zött az olyan apróbb cikkek hi­ányát, amelyeket Nyers Rezső, a Központi Bizottság titkára szavai szerint „nem tervezni, hanem rendelni és termelni kell... a ki­sebb üzemeknek és kisipari ter­melőszövetkezeteknek” ... A ked­di értekezleten a megyei kereske­delmi szakemberek előterjesztet­ték a kereskedelem igényét a kü­lönböző kisebb, eddig hiánycik­ként szereplő termékekre, a KI­SZÖV munkatársai pedig beje­lentették, milyen áruk gyártását vállalják a ktsz-ek 1965-ben. Meg­állapodásuk szerint jövőre a me­gyei szövetkezetek 25 fajta — részben új, eddig nem gyártott, részben pedig felemelt mennyisé­gű — cikk készítését vállalták. Többet termelnek 1965-ben a kü­lönböző méretű kályhacsövekből, a perzselőgépekből és a külön- fajta csatornaelemekből, s V új cikként állítják elő a ktsz-ek pél­dául — megfelelő anyagbiztosítás esetén — az egyes mezőgazdasági szerszámnyeleket, s a kétméteres sertésitatót. Olvashatnak a fiatalok... Megyénkben az idén is megnyíl­tak a KISZ-ópítőtáborok. Az álla­mi gazdaságok vezetői igyekeznek jó munkakörülményeket teremte­ni a résztvevőknek. Arról is gon­doskodnak a táborparancsnok- Ságokkal együtt, hogy a fiatalok munka után különféle rendezvé­nyeken hasznosan tölthessék el idejüket. Ezen túl olvasnivalót is beszereznek. Mezőhegyesre példá­ul, ahol mintegy 500 leány címe­rezi a kukoricát, 190 példány napi­lapot, folyóiratot és képeslapot kézbesítenek. A Hidasháti Álla­mi Gazdaság csárdaszállási üzem­egységében július 14-én nyílt meg a KISZ-tábor, ahol mintegy két­százan dolgoznak. A gazdaság ve­zetősége itt is ellátja a résztvevő­ket olvasnivalóval. Érdemes felso­rolni a választékot: 20 példány Népszabadságot, 15 példány Békés megyei Népújságot, 15 Magyar Ifjúságot, 12 Ludas Matyit és 4—4 Ország-Világot, Népsportot és Szovjet Híradót rendeltek. Apró figyelmességek ezek. Ám bizonyára jólesik a KlSZ-építőtá- borokban dolgozó fiataloiknak. a Bolgár Népköztársasággal, a Német Demokratikus Köztársa­sággal. A további fejlődést azon­ban nehezítette a kétoldalú pénz­ügyi elszámolás rendszere, mert minden állam, elsősorban a pénz­ügyi egyensúly tartására volt fi­gyelemmel. Bulgária szívesen vá­sárol Magyarországtól gépeket, berendezéseket, műszereket, to­vábbi vásárlási terveinek azonban gátat szabott, hogy az ennek el­lenértékét jelentő mezőgazdasági termékeit, főleg zöldségféléket, gyümölcsöket a magyar piac nem tudta a felkínált mennyiségben átvenni, mert ebből mi is tekin­télyes exportot bonyolítunk le. Vegyünk egy másik példát: a Né­met Demokratikus Köztársaságtól jelentős mennyiségű gépet, beren­dezést, Trabant, Wartburg sze­mélygépkocsit vásárolunk. Többet is átvehettünk volna, de nem volt elegendő olyan cikkünk, amelyet német partnereink szívesen átvet­tek volna. A KGST nemzetközi bankja működésével a külkeres­kedelem bővítésének eddigi kor­látái megszűnnek. Bulgáriának nagyobb tétel gépet, berendezést, műszert szállíthatunk, mi a német külkereskedelemtől több gépet, berendezést kaphatunk és a bul- gároknak sem okoz elhelyezési nehézséget a bolgár gyümölcs, zöldség, mert a német piac meg­nyílik a nagyobb tételek számára A sokoldalú elszámolás keretében követelések—tartozások nyilván­tartását a moszkvai bank végzi. Ezáltal elegendő, ha egy ország összes, a KGST-országokból tör­tént behozatala egyensúlyba ke­rül valamennyi KGST-országba továbbított áruinak az értékével. Demokratikus elvek A KGST nemzetközi bankja azonban nemcsak a tagországok kölcsönös áruszállításainak elszá­molásával foglalkozik, hanem többféle kölcsönt is nyújt és pénzügyi műveleteket végez a szabad valutával. Hitelt folyósít­hat a sokoldalú elszámolásokban nem szereplő soron kívüli vásár­lásokra, hitelt nyújthat iparválla­latok és egyéb közös intézmények építésére, felújítására és üzemel­tetésére is. Elvállalhatja a tagor­szágok, illetve egyes vállalatok kereskedelmi ügyleteinek lebo­nyolítását és közvetlenül is foly­tathat bankügyleteket a tőkés piacon. A bank kezeskedhet a tagországok külföldi tartozásaiért, stb. A közös bank tevékenysége de­mokratikus elveken, a tagorszá­gok teljes egyenjogúságán és szu­verenitásának tiszteletben tartásán alapul. A bank irányító szerve a banktanács és ebben mindegyik tagállamnak egy szavazata van, függetlenül attól, hogy milyen összeggel járult hozzá az alaptő­kéhez. A bank tanácsának vala­mennyi határozata csak minden ország beleegyezésével lép hatály­ba, tehát az egyhangú döntés elve érvényesül. A tanács ülésein min­den ország képviselője egymást követő sorrendben elnököl. Mind­ez azt bizonyítja, hogy a KGST bankjának minden egyes tagja egyenlő jogokat élvez. A KGST nemzetközi bankjában nyolc or­szág tapasztalt szakemberei dol­goznak együtt, hat szakember pél­dául Magyarországról került a bankhoz, és munkájuk nagy egyetértéssel, összehangoltan fo­lyik. A bank január elseje óta, az el­telt hat hónap alatt több milliárd rubeles műveleteket bonyolított le és nem sokkal ezelőtt kezdte meg a szabadon konvertálható — átváltható — valutával végzett műveleteket. Ezen a területen is sok millió dolláros pénzforgalmat látott el már eddig is. A közös bank lehetőségei igen nagyok. A nemzetközi szocialista munkamegosztás állandó szélese­dése és elmélyülése tovább bővíti a bank tevékenységének kereteit is. A bank tevékenysége iránt a világ nagy bankjainak egész sora érdeklődik. A közeli években a bank alapjai gyorsan növekednek, ügyletei egyre jelentősebbeké vál­nak, gyarapodik a nemzetközi ügyfelek száma és a szocialista államok nemzetközi bankja a vi-| lág egyik legnagyobb pénzügyi! központjává fejlődik. Víg István Hesrérdemlik... Az aratás jó felénél tartunk megyénkben. A rendelkezésre ál­ló kombájnok, aratógépek és kézi erők tudatában azt is mondhat­nánk, hogy előbbre is lehetne már a gabona betakarítása. Igen ám, de elég sok hátráltató ok fékezi az ütemet. Először is az, hogy örvendetesen jó a termés, s a 14—20 mázsa közti átlaggal fizető táblákban lassabban ha­ladnak a kombájnok, ráadásul elég gyakori volt az esőzés és bosszantó alkatrészhiány is sű­rűn adódik. Nem könnyű tehát az idei aratás. Ez a szövetkezetek gaz­dáinak, vezetőinek a véleménye is, hiszen sok a levágnivaló ga­bona, s ráadásul kevés a kom­bájn. Azért kevés, mert hi­szen köztudomású, hogy az ara­tógépek által learatott gabona­kévéket még be kell hordani, s elcsépelni. Ez több fáradsággal, idővel és rizikóval jár. Éppen ezért szövetkezeteink jó részé­ben, többek között a hunyai Hunyadiban, az orosházi Dózsá­ban nagy becsülete van a kom­bájnnak és mindent megtesz­nek azért, hogy a kombájnosok jókedvűen, a legkisebb hiány­érzet nélkül dolgozzanak, mert hiszen a még lábon álló gabona mielőbbi learatása most már a kombájnosokon múlik. A több­ször megázott búzát ugyanis most már nem ajánlatos sem aratógéppel, sem kézi erővel vágni. Olyan szövetkezeteket, ame­lyek érdem szerint becsülik a kombájnosokat, s munkájuk fontosságához mérten gondos­kodnak ételükről, italukról, ösz­tönző prémiumról, keveset le­het felsorolni. Az aratási fél­idő tapasztalatai azt bizonyít­ják, hogy több helyütt robotem­berként bánnak a kombájnosok- kal, őket okolják azért, mert lassú az aratás, s nem a kedve­zőtlen időjárást, az elő-előbuk- kanó alkatrészhiányt. Figyel­men kívül hagyják azt Is, hogy a kombájnok jó része korszerűt­len, nem felel meg a mostani jó termésű, magas szárú gabo­na aratásához. Manapság, amikor minden másképpen van, mint ahogy régen volt, amikor magától ér­tetődő, minden ember, de kü­lönösen a fontos, jó munkát végző emberek tisztelete, meg­becsülése. Nem szívesen hivat­kozunk a múltra. Azonban az, hogy egyes szövetkezetekben ro­botemberként, betolakodott ide­genként bánnak a kombájnos- sal, eszünkbe juttatja azokat az időket, amikor a július és au­gusztus hónap legelőkelőbb em­berei a gépész urak voltak. Ha utolsó darab volt is a csirke, le­vágták nekik, s ha megnélkülöz­ték is a pénzt, sörről, borról gondoskodtak, mert hiszen a gé­pész urak jóakaratán, igyekeze­tén múlott, hogy idejében hom­bárba, padlásra kerüljön a ter­més. Most ezer- és ennél jóval több holdas gabonatáblák betakarí­tása vár a kombajnosokra. Jó részük fáradságot nem ismerve, kötelességtudatból aratnak ko­ra reggeltől késő estig, jó néhá- nyuknak 4—500 holdnyi aratás került már a munkalapjukra, jóval több, mint amennyit az egész aratási idényre terveztek. Nincs nekik külön kosztra, kü­lönös bánásmódra, tejbe-vajba fürösztésre igényük. Csupán ar­ra, hogy emberségesen gondos­kodjanak legalább napi egy­szeri főtt ételükről, friss ivó- vízellátásukról a szövetkezetek, hiszen az év legfontosabb mun­kájában, a kenyémekvaló be­takarításában fáradoznak. A gondoskodás, a jó szó feledteti a fáradtságot, ennek ellenkező­je pedig lehangolja, kedvetlen­né teszi őket. Mind sürgetőbbé válik az ara­tás mielőbbi befejezése, gon­doskodjanak szövetkezeti gaz­daságaink arról, hogy a kom­bájnosok a lehető legjobb kedv­vel küszködjenek a gabonabe­takarítás nehézségeivel, a dőlt gabonával, a korszerűtlen kom­bájnnal és az alkatrészhiány­nyal. Gecsei Ferenc, Kerékgyár­tó Károly, Laczó János, Ottla- kán Péter, Zsíros György, Vári Sándor, Tarján János és a töb­bi nagyszerű kombájnos telje­sítménye a megyei és országos versenyben elért helyezése a szövetkezetek gazdáinak, veze­tőinek a dicsősége is lesz, de hasznuk is, mert, ha megfelelően gondoskodnak róluk, akkor gyorsain, kevés veszteséggel ke­rül magtárba az idei jó ter­més. Kukk Imre Nyolcszáz tsz-tag tett szakmunkásvizsgát eddig megyénkben Megyénk termelőszövetkezetei­nek vezetői egyre jobban látják annak szükségességét, hogy a tsz- tagok minél nagyobb számban ve­gyenek részt a különféle mező­gazdasági szakmunkásképző tan­folyamokon. Ezt bizonyítja az is, hogy az 1963—64-es oktatási évben 64 egyéves, 40 kétéves és 30 há­roméves tanfolyam kezdődött el megyénkben 1600, 888, illetve 730 résztvevővel. A tanfolyamokon a lemorzsolódás minimális volt és így 1963 októberétől 1964. július 1-ig csaknem 800 termelőszövet­kezeti dolgozó tett sikeresen szak­munkásvizsgát. Az elmúlt tanévben megyénk 17 községében dolgozók általános iskolájával kombinált mezőgaz­dasági szakmunkásképző tanfo­lyamon is elkezdődött az oktatás, mely nagymértékben segíti a tsz- ek szakmunkással való ellátását. A MEZÖHEGYESI CUKORGYÁR gépészmérnököt keres azonnali belépésre. Jelentkezni lehet levélben vagy személyesen A GYÁR MUNKAÜGYI OSZTÁLYÁN.

Next

/
Thumbnails
Contents