Békés Megyei Népújság, 1964. július (19. évfolyam, 152-178. szám)
1964-07-14 / 163. szám
1964. július 14. 6 Eedd Premier a gyulai Várszínházban Talán túlzás kissé, ha a kezdő seit, a szerelem csak látszólag lésarokban egy tizenhárom évtizedes „csata” emlékét idézve most, 1964-ben hasonlót állítunk a gyű- j lai Várszínház premierjéről, me- i lyen V. Hugo romantikus drámája, az Hemani újból csatát nyert. Csatát nyert a dráma, de csatát nyert elsősorban Miszlay István rendező nagyszerű ötlete, mely#kifejezési formát. Vallja és vál tavaly nyáron fogant Dubrovnik- lalja, hogy harcos költő, vallja, ban, a hajdani Raguza csodás ; hogy mindig, minden karban — nyeges érzés számára, legtöbbször csupán eszköz, hogy a harag szenvedélye még tragikusabb vagy félemelőbb legyen. Az Hemani is a harag, a bosszú drámája elsősorban, és benne a zsarnok iránt érzett olthatatlán gyűlölete kap remekbe ötvözött szépségű falai között, az ottani Európa hírű várjátékok idején. A varázslat szombaton este kezdődött: Vég-Gyula várának ódon falad festői szavakat visszhangoztak; az erkélyek, folyosók és az utolsó igazi kapitány: Ke- recsényi László által töretett kapu robusztus íve színházi reflekíbár rettentő megpróbáltatások árán — a szabadság diadalmaskodik és a nép eltiporja a zsarnokot. Szerb Antal írja róla: „A szabadság választott hirdetőjének tekintette magát — és így tekintett rá egész Európa is. Költőfejedelem volt, mint előtte Voltaire és Goethe, de elődeinél inkább a torok színes fénycsóváiban tűn- i közösség embere, a század mondöfeöl t; a történelmi harcok, s tragédiák hajdani színterén 500 néző tapsolt és hagyta elragadtatni magát az élővé jelenített, forrongó középkor világától. A jó és a rossz gigászi bajvívása sodró képekben szikrázott fel az ihlető vár lovagtermeinek ölén; ott, ahol négy évszázaddal ezelőtt elszánt harcosok fogadták a törökök tízezres rohamát, és áldozták életüket a déli végekért. A varázslat, a Játék így érkezett, a Dél-Tiszántúl páratlan kulturális szenzációja jelentette megszületését, amikor a városi tanácsa naik elnöke, Enyedi G. Sándor keresetlen hangulatú szavakkal megnyitotta a Várszínházát. A gigantikus épület csipkézett falain lobodanivalójának nagy kimondója.” Emberi arca, elszánt hivatástudata, művészi hitvallása ezért sugároz egy évszázad távolából is lebilincselő erővel. A Várszínházban bemutatott Hernani középpontjában a romantikusok által kedvelt belső antitézis áll: Hemani a rablóvezér, akiben nemes lélek lakik, akit csupán kegyetlen sorsa tett haramiává. Az alakja köré szőtt bőségesen zuhogó cselekmény külsőségeiben lenyűgözően festői jelenetekké, pillanatokká formálódik és az ideális környezetben a rendező Miszlay István tudása, ötletgazdagsága, művészete legjavát nyújtva keltette életre a kort, az embereket, a bosszú nagy kongó zászlók, az öregtorony csúcsán fliktusát. Célja láthatóan a nagy- eldördülő várágyúk és Erkel Fe- vonalúságban, a színek pompájá- renc híres dallamának kezdő ak- j ban, csodálatos tablók felvillan- kordjait megzendítő fanfárok szó- ! fásában is a közérthetőség, a vilították ezután a többször vissza nem térő pillanatot, hogy a vár falait először — és hinni szeretnénk, hogy tartósan — a művészet, a színház hódítsa meg. A hódítás sikerült, impozáns, különleges színházi élmény volt; Victor Hugo drámája a természetes környezetben gazdagon és minden zárt színházi előadásnál erőteljesebben szólalhatott meg. ^ A dráma, a szerző jeles műve, maradéktalanul példázza módszerét, a romantika „ars poetiká”- ját. Képekben gondolkozik, drámáinak megjelenítése ezért lehet annyira megragadó, látványos. Míg a klasszikusok az általános emberit keresték és formálták meg, addig a romantikus író már felfedezi az egyéni vonásokat is; tájban, történelmi korszakokban, emberi jellemekben. Az Hernani alkotója a szó, a nyelvi kifejezés zsenije volt, érzelmi világa mégis egysíkú, és korántsem olyan gazdag. Jószerével csak a harag, a bosszú szenvedélye mozgatja hólágos, tiszta játék volt. Mindebben remek társai a dráma főszereplői, elsősorban a vendég So- mogyvári Pál, a Nemzeti Színház tagja, Hemani megszemélyesítője és Szoboszlai Sándor Don Carlos, a király alakítója. Somogy- vári Pál nemes beszédtechnikája különös ragyogásba vonta V. Hugo sorait; a végletes emberi indulatok ösztönzésére cselekvő Hernanit kissé visszafogottabban, jól megérzett mértéktartással ábrázolta. Szoboszlai 'Sándor a Don Carlossal méltóképpen zárta sikerekben bővelkedő évadját. A 1 királyt (az író által is a legjobban megrajzolt jellemet) magabizto- isam, a hatalom fényében is bol- jdogtalan férfi belső ellentmondá- isait tükrözve és indokolva keltette életre. Stefanik Irén Donna Sol alakítója, mintha a történelem színfalai mögül lépett volna elő; a nő emberi nagyságát belső tűzzel formálta. F. Nagy Imre — Don Gomez de Silva — főként az aggkort megszépítő frigy ideáljáSzázhíisz népművelési vezető vett részt a kéthetes gyulai kulturális tanfolyamon és a békéscsabai kiértékelésén A gyulai román kollégiumban június 25-től július 4-ig a megyei népművelési tanácsadó bentlakásos művelődési tanfolyamot szervezett függetlenített kultúr- otthon-igazgatók, moziüzemveze- tőfc, bábjátszók, valamint a KISZ és a MÉSZÖV kultúrpropagandis- tái részére. A 120 résztvevő a kéthetes tanfolyamon különféle szakmai és művelődéspolitikai tárgyú előadásokat hallgatott központi és megyei népművelési előadók tolmácsolásában. A tanfolyam befejezése után, július 9-én, Békéscsabán, a megyei tanács művelődésügyi osztályán, az osztály népművelési csoportja vezetőjének, Püski Gáborba görcsösen kapaszkodó és az attól megfosztott öreg ember fájdalmas keserűségét jelenítette megrendítő eszköztelenséggel. A siker részese volt azonban az Hernani minden szereplője (Fonyó István m. v., Horváth Sándor m. v., Cyőrfi László f. h., Dánffy Sándor, Székely Tamás, Széplaki Endre, Cseresnyés Rózsa, Jablon- kay Mária, Valkay Pál, Gyurcsek Sándor, Zana József és Bende Attila), valamint a hatásosan mozgatott statisztéria: a gyulai gimnázium diákjai. Suki Antal díszlettervező munkája a várudvar a darabban is „játszó” részeinek megfelelő kiegészítése volt, ezt jól oldotta meg. A jelmeztervező: Schaffer Judit m. v. szép, korhű ruhákat tervezett. Július 26-án este a tizedik előadás előtt dördül meg ez évben utoljára a várágyú, addig azonban még ezrek lehetnek részesei a nem mindennapi színházi élménynek. Sass Ervin Kozara Miért tiszteleg ma is a haladó emberiség, ha meghallja ezt a szót: Kozara? Erről szól Veljko Bulajic jugoszláv rendező műve, mely megragadó erővel idézi a jugoszláv partizánok harcait. (Az orosházi Béke mozi vetíti július 15-ig.) nak, továbbá a megyei népművelési tanácsadó vezetőjének, Horváth Lászlónak, a megyei KISZ munkatársának, Bencsik Ilonának és a megyei moziüzemi vállalat igazgatójának, Borka Józsefnek, s a vállalat propagandaosztálya vezetőjének, Szabad Líviának részvételével a tanfolyam hallgatói értékelték a hallottakat és tanultakat. A népművelési kollektíva arra a következtetésre jutott, hogy a tanfolyam időzítése nem volt ugyan szerencsés és egy ilyen továbbképzés szakágankénti szervezése célravezetőbb lenne, egészében véve azonban hasznos volt és a tapasztalatok felhasználásával a jövőben is rendezni kell hasonlókat. Fönnmarad a nevük Orosháza határát járjuk, a tanyavilágot. A pusztuló tanyavilágot. Azzal a célial, hogy múltját és jelenlegi helyzetét megörökítsük az utókor számára. A Hajdú-völgy környékének a tanyáit vizsgáljuk éppen, és olyan valakire lenne szükség, aki az itt levő tanyák és népe életéről megfelelő adatokat szolgáltatna. Az egyik tanyánál, ahol megállunk kérdezősködni, mindjárt készek a jó tanáccsal: — Menjenek a Cziráki bácsihoz, az régóta lakik itt. Az mindent tud. Ott lakik a Cziráki-is- kola mögött..-. Megragadta a figyelmemet az, hogy „Cziráki-iskola”, de nem töprengtem rajta; gondoltam, hogy a tanítóról nevezhetik így, aki ott tanított. Elmentünk és megkerestük Cziráki bácsit. Nagyon kedvesen fogadott bennünket, különösen, amikor meglátta, hogy velünk van Nagy Gyula, az orosházi múzeum igazgatója, régi ismerőse is. Tót-tanyáknak hívják azt a tanyasort, ahol lakik. Elmondja, hogy nevét onnan kapta ez a határrész, hogy még az uradalom idején — Eotvös-birtok volt ez a föld —, a Hajdú-völgy árterénél levő jó legelőkön tótok (szlovákok) voltak a pásztorok. Csak később, 1922—24 körül, a birtok felosztásakor kerültek ide a mostani tanyasiak és építették fel tanyájukat a másfélkét hold földre, amit a reformmal kaptak. Sokat beszél arról, hogy nem volt könnyű élet az; fizetni a banknak a född megváltását. Gyakran választották azt a módot, hogy öten-hatan összefogva közösen fizették ki a földek árát, nehogy valakit elárverezzenek. Akik pedig nem tudtak fizetni, kénytelenek voltak elmenekülni, otthagyni a földet. így adódott lehetőségük a többieknek, hogy egy-két holdjukhoz még ragasztani tudtak és ki tudtak alakulni 15—20 holdas birtokok, bár az átlag nem volt több 7—8 holdas kisparaszti gazdaságnál... — De ha már itt vagyunk, csak megkérdezzük, miért hívják Cziráki-iskolának ezt az iskolát? — Hát, annak a története nem most kezdődik. Még régen, a harmincas években volt, hogy mi, itt élő tanyaiak elhatároztuk egy olvasókör létesítését... És elmondja sorjában, hogy milyen lelkesen valósították meg elgondolásukat. Arra a kérdésünkre pedig, hogy megvan-e még az olvasókör, csak elmosolyodik: — Azóta már a harmadik... De tulajdonképpen mégsincs... A második az ő házában volt, a házhoz épített helyiségben, ami most kamra és istálló. A har_ madik? Az a mai iskola. Ennek a története a legérdekesebb. Amikor a tanya lakói belekóstoltak az olvasókör életrendjébe, nem tudtak szabadulni annak levegőjétől. Olvastak, biliárdoz- tak és ami a legfontosabb volt: közösségi emberekké váltak. Az igényeik is egyre növekedtek. Kinőtték a Cziráki bácsi tanyájához ragasztott olvasókört. Újnak az építését határozták el. De hová építsék? Cziráki bácsi tanyája a dűlőúttól beljebb esik. Elhatározta, hogy a háztól az útig levő 200 szögöd földet odaadja a közösségnek, hogy arra építsék az új olvasókört. Ez már a mai világban, 1945 után történt. Hozzá is kezdtek, föl is építették közös erővel az olvasókört, ami az előző kettőnél sokkal különbnek ígérkezett. Azért így kell mondanunk, mert csak ígérkezett és nem lett belőle olvasókör. Ami magában még nem baj, mert Cziráki bácsi ritka értékű nagylelkűsége és a felépítést vállaló tanyai lakosok áldozatvállalása mellett a sokszor lebecsült tanyai paraszt nemes nagylelkűsége mutatkozott meg abban a gesztusban, hogy amikor a városi tanács vezetői megjelentek — éppen elkészült az épület — és kérték, járuljanak hozzá, hogy iskolát rendezzenek ott be, örömmel járultak hozzá a Tót-tanyák lakói, hiszen a saját gyerekeik jár. nak oda... Mégis, azóta valami szorítja a szívüket. Mert bár eleinte a gyerekeken kívül maguk is eljártak a Cziráki-iskolába, lassan-lassan kiszorultak onnan. Valamit érdemelnének ma is. Többet is annál, bár ez erkölcsileg a legmaradandóbb, hogy egy tanyai iskola őrizze Cziráki bácsi és földdel küszködő társai nevét. Hiszen még ezután jön számukra a békés öregkor, amiért nagyon szépen megdolgoztak. Beck Zoltán Szanazugi táborozáson vesznek részt a kereskedelmi vállalatok kiszesei A Békés megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat és az élsl- miszerkiskereskedelmi vállalat KISZ-szervezeteinek fiataljai közös nyári táborozást szerveztek az egyik vállalat szanazugi üdülőjében. Összesen harmincán hat napot töltenek a Fehér-Körös mellett. A régen tervezett kereskedő kisze- sek „kis fesztiválja” most megvalósul. A csónakázással és műsoros estekkel tarkított táborozáson ez alkalommal megbeszélik a két vállalat fiatal dolgozóinak a még szorosabb együttműködést segítő közös terveit, és kicserélik a mozgalmi munkában szerzett tapasztalataikat. JÜLIUS 14. Békési Bástya: Válás olasz módra. Békéscsabai Brigád: Fotó Háber. Békéscsabai Szabadság: Megtört a jég. Békéscsabai Terv: Honfoglalás I—II. Gyomai Szabadság: Sodrásban. Gyulai Erkel: Különös házasság. Gyulai Petőfi: Most és halálom óráján. Mezőkovácsházi Vörös Október: A bűnös visszatér. Orosházi Béke: Kozara. Orosházi Partizán: Topáz úr. Sarkadi Petőfi: A hetedik esküdt. Szarvasi Táncsics: Mr. Hobbs szabadságra megy. Szeghalmi Ady: Szerencsés' bukás. Július 14-én, 20.00 órakor Csongrá- don: A VÁNDORDIÁK A tv műsora július 14-én.- kedden 17.38 Műsorismertetés. Hírek. 17.45 A Magyar Hirdető műsora. 17.55 Belépés csak tv-nézőknek! Látogatás a Kilián György Repülőtiszti Iskolán. 18.25 A legrövidebb úton... 18.50 Ki mit tudott?... 19.20 Esti mese. 19.30 Tv-híradó. 19.45 Napi jegyzetünk. 19.50 Nagy pillanatok, nagy felfedezések. Sárkányok szigete (ism.) 20.15 Tánciskola. 20.40 A lány és a tölgy. Magyarul beszélő jugoszláv film. (Csak 18 éven felülieknek!) 21.55 Ma este Fekete Gyula dedikál. 22.05 Tv-híradó. 2. kiadás.
