Békés Megyei Népújság, 1964. június (19. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-14 / 138. szám

1961 június 11 4 Vasárnap Csak a »lógás^-ból 7 millió forint veszteség Such Pál, a Békés megyei épí­tőipari vállalat munkaszervezője egy kimutatást tesz elém: „Fel­mérés alapján az első negyedév­ben állítottuk össze. Jó és ismer­ten gyenge munkahelyeket vá­lasztottunk. Ha azt mondjuk, hogy a vállalat átlagát fejezi ki, nem sokat tévedünk” — mondja bevezetőül. Mit jelentenek a betűk és a számok? * A kimutatást középen vasta­gabb merőleges vonal osztja ket­té. Az egyik oldalon az elkerül­hetetlen, a másikon az elkerülhe-: tő időveszteség okairól tájékozód-! hatunk. Minden függőleges rovati ban a sorban következő egységek felmérési adatait láthatjuk. Nyolc munkahelyen 22 nap alatt száz dolgozó a munkaidejének 35,78 százalékát fordította tényle­gesen termelésre, tehát 14,22 szá­zalék a veszteségidő. Ennek több mint a fele (7,79 százalék) elkerül­hetetlen. Idetartozik a technoló­giai várakozás, a munka közbeni rövid pihenő, a személyi szükség­letekre fordított, valamint a munkahely-ellátási, végül pedig az előkészületi, befejezési idő. Ezekre nincs norma, a tapasztala­tok alapján azonban — a munka- körülményektől függően — meg­határozható a megengedett átlag­százalék. A központi asztalosmű­helyben például az előkészületi, befejezési idő több esetben hat százalék körül mozgott, ami jóval meghaladja az átlagot. Nem volt sokkal kedvezőbb a helyzet a battonyai új gimnázium építke­zésén sem. ; Az elkerülhető veszteségidő (6,43 százalék) jelentős része a roissz szervezésre és a dolgozók fegyelmezetlenségére vezethető vissza. Az előbbi arányszám a fel­mérésnél elérte a 2,5 százalékot, míg az utóbbi — a későbbi mun­kakezdés, a pihenő megtoldása, egyszóval, a „lógás” — 2,35 száza­lékot rabolt el a munkaidőből. Nem látszik jelentősnek a gépi hibák elhárítására, a selejtmun- kák javítására és egyéb munka­helyi szervezetlenség megszünte­tésére fordított idő. Ezek együtte­sen másfél százalékot tesznek ki. Vállalati viszonylatban azonban — forintra átszámítva — ennyi és is milliókra rúg. Ha tudjuk azt, hogy a Békés megyei építőipari vállalat éves termelési értéke 300 millió forint, akkor — miután a felmérés a vál­lalat átlagát tükrözi — mindjárt rájövünk, hogy egy százalék is hárommillió forintot jelent. A 6,43 százalékos úgynevezett elkerül­hető veszteségidő évente kerekei) 20 millió forint kárt okoz a vál­lalatnak, illetve az egész társada­FIGYELEM! Az ÉM 25. sz. Állami Építő­ipari Vállalat, Bp. XXI. kér. (Csepel), Kiss János altábor­nagy u. 19—21. azonnal fel­vesz budapesti és Pest megyei munkahelyeire kőműves, ács és vasbetonszerelő szakmunkásokat, valamint ezek mellé férfi segédmunkásokat. Továbbá kubikos munkaerő­ket szentendrei, csepeli és gö­döllői munkahelyekre. Vidé­kieknek tanácsi igazolás szük­séges. Jelentkezés a munka­ügyi osztályon. 4903 Hol wVCS1 ©I a munkaidő...? Munkatársaink jelentései Évente sok-sok millió forin- százalékban, sőt még több ha­tos érték nem „érik be”, nem nyadában kihasználatlanul ma­változik lakóházakká, iskolákká, rad a munkaidő. Észre se vesz- művelődési otthonokká, gazda- szűk, s a magunk vagyonát cson- sági épületekké, élelmiszerré és kítjuk meg. Hogyan, mi módon? más fogyasztási cikké csak — erre kerestek ezúttal választ azért, mert a műszakok 8—10 munkatársaink. lomnak. Csak a „lógás”-bói (2,35 százalék) több mint 7 millió fo­rint veszteség származik. Meg­döbbentő számok! Hogy ezeknek a mértéke mennyire embereken múlik, annak bizonyítására szol­gálhat az alábbi megállapítás: összehasonlításképpen felmér­ték egy szocialista és egy nem szocialista brigád veszteségidejét. Az elsőnél az arány 11,25, a má­sodiknál 19,50 százalék volt. Az elkerülhető veszteségidőre a szo­cialista brigádnál csupán 1,29, a nem szocialista brigádnál pedig 11,05 százalék jutott. Milyen kö­vetkeztetés vonható le ebből? (pásztor) Javuló arányok a kötöttárugyárban Érdekes képet mutat az impro­duktív tevékenység elemzése a Békéscsabai Kötöttárugyárban. A termelésben közvetlenül részt nem vevő, de hasznos tevékenységet végző dolgozók — műszakiak, ad­minisztratívok és kisegítők — ta­valyi átlagos részaránya a gyári teljes létszám 19,9 százaléka volt. Ha számításba vesszük, hogy 1963-ban a munkáslétszám 8,3 százalékkal, a nem termelők szá­ma pedig 21,4 százalékkal emel­kedett, látszólag kedvezőtlen ké­pet kapunk. Ha azonban e jelen­ség okait és közvetlen kihatásait vizsgáljuk, akkor más következ­tetésre jutunk; A termelő és improduktív rész­arányok vonatkozásában a tavalyi év tulajdonképpen átmenetnek te­kinthető. Az alkalmazotti létszám jelentősebb növekedésének jórészt az az oka, hogy a korábbi idősza­kokéhoz viszonyítva — a válasz- tékbővülés és a kis szériák ter­mékösszetétele miatt — különle­gesen megnövekedett a termelés irányításának és regisztrálásának feladata. így például szükségessé vált a programozás, technológiai laboratórium és a műszaki fej­lesztési osztály életrehívása, ame­lyekhez természetesen kisegítő adminisztratív dolgozókra is szük­ség van. Másrészt a termelési vo­lumen emelkedésével párhuzam­ban a munkaügyi, bérelszámolási, kalkulációs és számlázási tevé­kenység is megnövekedett. Az említett intézkedések meg­tételének helyessége beigazolódott és már a múlt évben is gyümöl­csözőnek bizonyult. Ezek ugyanis alkalmasak a termelés koordiná­lása, a gyártási technológia s nem utolsósorban — ha számos eset­ben közvetett úton is — a mun­kafegyelem és intenzitás javítá­sára. Mi sem jellemzőbb erre, mint az, hogy a nem termelő lét­szám abszolút emelkedése ellené­re, az egy főre eső termelési érték — a vállalat teljes létszámára ve­títve — a tavalyi tervhez képest kilenctizeddel, a megelőző évi bázishoz hasonlítva pedig 16,3 í százalékkal növekedett. Más mu- tatókkal megvilágítva: a terme- lékenység 3,6 százalékkal javult* a kényszerű állásidő pedig 17 szá­zalékkal csökkent. Ami a folyó évet illeti, az elő­relátó intézkedések tovább gyü­mölcsöznek. Ez persze összefügg a gyárban folyó — részben már megvalósult — rekonstrukcióval is. A már említett tavalyi 19,9 százalékos improduktív részarány — annak ellenére, hogy a nem termelők száma tovább emelke­dett — napjainkban már csak 12,2 százalék, amely már a tavalyelőt­tinél is három százalékkal jobb. A rekonstrukció teljes befejezése után ez az arány még tovább ja­vul majd. (— km —) „Lazítás“ és „ráverés“ — gyenge munkaszervezés A Szakszervezetek Megyei Ta­nácsa mellett működő közgazda- sági bizottság Hankó Pál vezeté­sével már több alkalommal fog­lalkozott a munkaidő kihasználá­sának kérdésével a munkaszerve­zés, túlóra vizsgálatának kapcsán. A közgazdászok véleménye sze­rint a munkaidő kihasználását a jó munkaszervezés és az embe­rek nevelése segíti elő. A lazítás és a hóvégi, negyedévi hajrá most is divatban van. Üzeme, vállalata válogatja, hogy milyen mérték­ben. Ahol a gazdasági vezetők, párt- és szakszervezeti vezetők már-már közgazdász felkészült­séggel elemzik üzemük munkáját, változtatnak a munkaszervezé­sen, megmagyarázzák a dolgozók­nak, hogy a lógás, lazítás milyen kihatásokkal jár, ott kevésbé rap- szodikus a munkatempó. Ott, ahol ütemes a munka, nagyobb a ke­reset is. Az egyéni öntudat alaku­lása szintén fontos tényező. A ne­velés, a ráhatás előbb-utóbb meg- gondoltabb cselekedetekhez vezet, az öntudatosabbak megszólják a lazítókat, s lassan kialakul a „húz­zon mindenki egyformán” gon­dolkodás. A lazítás és a hajrá eredményé­nek lehet elkönyvelni jórészt a túlórázást. Amit nem sikerül a munkaidőben elvégezni — de. kü­lönben el kell végezni, ha törik, ha szakad — arra túlórát hasz­nálnak fel. Mennyi túlórát, plusz­bért, idegeskedést lehetne meg­spórolni a helyes munkaszerve­zéssel, előrelátással! Csak az idei év első negyedében a Békéscsa­bai Konzervgyárban nyolcszor több volt a túlóra, mint a bázis- időszakban, a Békés megyei Ga­bonafelvásárló és Feldolgozó Vál­lalatnál csökkent, de még így is 19 ezer órát tett ki. De a túlórán túl egyáltalán az üzem, a vállalat eredményét ront­ja a munkaidő kihasználatlansá­ga, a termelés nélkül múló idő, amire — különösen órabér eseté­ben és fix-flzetésnél — minden további nélkül fizetés jár. Vég­eredményben a lógást, az impro-j duktív munkára kifizetett pénzt aí népgazdaság érzi meg. Lassabban! növekszik a nemzeti jövedelem, kevesebb jut lakásépítésre, üzem- fejlesztésre, béremelésre, az élet- színvonal emelésére. Egyelőre gyenge üzemszerve­zési felkészültségről beszélhetünk még a vállalatvezetők, műszaki vezetők körében is. Nem szólva az egyszerű munkásokról, akik­nek a hatékony közreműködésére égetően szükség lenne. A munkás­akadémiákon, szakszervezeti, szakmai tanfolyamokon többet kellene foglalkozni ezzel a témá­val. S az is üdvös lenne, ha a szak- szervezetek jobban szorgalmaz­nák üzemeinkben, vállalataink­nál a társadalmi munkaszervezé­si bizottságok létrehozását ott, ahol nem működik üzemgazda­sági, üzemszervezési csoport. Ezeknek a csoportoknak, bizott­ságoknak a munkálkodása sokat hozna a konyhára. (pallag) Télen füt, nyáron hu! a földgáz az orosházi Szabadság Tsz hajtatóházában A békési olajmezők nagy kin­csének, a földgáznak hasznosítá­sára elsőnek az orosházi Szabad­ság Tsz épít hajtaitőhózat. A 12 millió forintos beruházással épülő korszerű kertészeti kombinátban tízezer négyzetméternyi hasznos terület lesz. Középen tágas függő- folyosó épül, így a legzordabb hideg télben is meleg helyen ra­kodhatnak a szállítók. A vasvá­zas hajókat úgy szerkesztik, hogy szinte százszázalékos a napfény-behatás, a tetőn semmi nem árnyékol. A földgázzal leve­gőt melegítenek, ezenkívül vas­betonkeverékből alagúthálózat épül a termőtalaj alá s cirkuláci­óé rendszerrel egyenletesen fű­tik a talajt is. Nyáron hideg le­vegőt füvaitnak a haj fcatóházba a gáz segítségével, így télen füt, nyáron hűt az olcsó tüzelőanyag. Ügy tervezik, hogy korai pri­mőr árut termelnék főleg export­ra s ezenkívül a környékbeli ter­melőszövetkezeteket ellátják olcsó palántákkal. Így, akiknek nincs hajtatóháza, nem kell melegágyak fűtésére elhasználni a rengeteg istállótrágyát. Az orosházi Szabadság Tsz-ben kétezer négyzetméternyi területen már megépült a hajtatóház. Az első két hajóban kísérletképp paprikapaléntákat ültettek. Ki­derült, hogy a számítások bevál­tak: a földgázfűtéses hajtatóház- ban 13—15 szép paprika nőtt egy- egy bokron. A Szabadság Tsz hajíatőházá- nak építkezése teljes erővel fo­lyik. A speciális szaktudást igény­lő gázberendezések szerelésén kí­vül minden munkát a házi építő- brigád végez, így lényegesen ol­csóbb az építkezés, Ismét sokan nyertek a lottón A Sportfogadási és Lottó Igaz­gatóság tájékoztatása alapján a 24. játékhéten nem végleges megállapítás szerint öttalálatos lottószelvény nem érkezett. Négy találatot 216 fogadó ért el, nyere­ményük egyenként 19 658 forint. Három találatot 9410 fogadó ért el, nyereményük egyenként 225 I forint. Két találatot 179 442 foga- I dó ért el, nyereményük egyen- fi ként 11 forint 80 fillér. (MTI) Nyikolaj Toman: ( qq# ) Uafcza a Uis-íúei után Kémregény Fordította: Sárközi Gyula Olga szeméhez illesztette ke­zét, úgy próbálta kivenni Satrov mozdonyának távoli körvonalait. E pillanatban nem is gondolt ar­ra, miért tér vissza az aláakná­zott vonat s miért nem robbant fel ez idáig? Csak egyet tudott vi­lágosan: ez Konsztantyin szerel­vénye, semmiféle más vonat nem lehetett most ezen a vonal- szakaszon. Amikor a vonat kibukkant a dombok mögül, Olga futni kez­dett eléje. „Vajon miért nem robbant fel? — villant át agyán az aggasztó gondolat. — Miért hozzák ször­nyű terhüket ismét az állomás­ra?...” A lány zavartan megállt, s nem tudta, miről is van most szó. „Lehet, hogy rosszul tájékoz-: tattak bennünket? Talán egyál­talán nem is volt aláaknázva a vonat? Vagy a mozdonybrigád elvesztette eszét a félelemtől és a kárhozatra ítélt vonat pánik­szerűen száguld a pályán?.;. De nem, ezt nem hihette. Ez megtörténhet bárkivel, csak Konsztantyiwnyal nem. Soha még nem hitt benne annyira, mint most. Olga világosan maga élé kép­zelte feszült izgalomtól sápadt arcát meredeken lejtő szemöldö­kével, keményen összezárt ajkát, a fogantyút szorító kezét, megfe­szült izmos testét, amely gyors mozdulatokra .képes. Hirtelen az a vágya támadt, hogy ott lehes­sen vele, hogy együtt fogadják a veszedelmet, együtt vívják ki a győzelmet. Észre sem vette, hogy futólé­pésben ismét elindult a vonat elé, amely eközben már nagy tá­volságot tett meg és most sebes­ségét csökkentve, a tilost mu­tató jelzőhöz közeledett. Konsztantyin kihajolt az abla­kon és elsőnek vette észre Olgát. Megdörzsölte szemét, mint aki nem hisz abban, amit lát. De ek­kor már Fjodor is meglátta a lényt. — Nézd csak, Kosztya!..: — ki­áltott fel meglepetten. — Megint a mi Olgánk! A vonat most már egészen las­san közeledett és minden pilla­natban megállhatott. De még mi­előtt megállt volna, Olga erősen megragadta a mozdonyfülke lép­csőkorlátját és gyorsan felsza­ladt a mozdonyra. Fjodor sietett kezet nyújtani neki, hogy felse­gítse, de Olga észre sem vette a feléje nyúló kezet. Konsztantyin. hoz lépett s mit sem törődve vá­ratlanul kibuggyanó könnyeivel, a nyakába borult, hevesen át­ölelte és megcsókolta. Ajkán szénport és sós izzadtság ízt ér­zett. Konsztantyin még magához sem tudott térni és megérteni a történteket, amikor Olga már Fjodorhoz fordult és kezet nyúj­tott neki: (Folytatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents