Békés Megyei Népújság, 1964. június (19. évfolyam, 127-151. szám)
1964-06-14 / 138. szám
1961 június 11 4 Vasárnap Csak a »lógás^-ból 7 millió forint veszteség Such Pál, a Békés megyei építőipari vállalat munkaszervezője egy kimutatást tesz elém: „Felmérés alapján az első negyedévben állítottuk össze. Jó és ismerten gyenge munkahelyeket választottunk. Ha azt mondjuk, hogy a vállalat átlagát fejezi ki, nem sokat tévedünk” — mondja bevezetőül. Mit jelentenek a betűk és a számok? * A kimutatást középen vastagabb merőleges vonal osztja ketté. Az egyik oldalon az elkerülhetetlen, a másikon az elkerülhe-: tő időveszteség okairól tájékozód-! hatunk. Minden függőleges rovati ban a sorban következő egységek felmérési adatait láthatjuk. Nyolc munkahelyen 22 nap alatt száz dolgozó a munkaidejének 35,78 százalékát fordította ténylegesen termelésre, tehát 14,22 százalék a veszteségidő. Ennek több mint a fele (7,79 százalék) elkerülhetetlen. Idetartozik a technológiai várakozás, a munka közbeni rövid pihenő, a személyi szükségletekre fordított, valamint a munkahely-ellátási, végül pedig az előkészületi, befejezési idő. Ezekre nincs norma, a tapasztalatok alapján azonban — a munka- körülményektől függően — meghatározható a megengedett átlagszázalék. A központi asztalosműhelyben például az előkészületi, befejezési idő több esetben hat százalék körül mozgott, ami jóval meghaladja az átlagot. Nem volt sokkal kedvezőbb a helyzet a battonyai új gimnázium építkezésén sem. ; Az elkerülhető veszteségidő (6,43 százalék) jelentős része a roissz szervezésre és a dolgozók fegyelmezetlenségére vezethető vissza. Az előbbi arányszám a felmérésnél elérte a 2,5 százalékot, míg az utóbbi — a későbbi munkakezdés, a pihenő megtoldása, egyszóval, a „lógás” — 2,35 százalékot rabolt el a munkaidőből. Nem látszik jelentősnek a gépi hibák elhárítására, a selejtmun- kák javítására és egyéb munkahelyi szervezetlenség megszüntetésére fordított idő. Ezek együttesen másfél százalékot tesznek ki. Vállalati viszonylatban azonban — forintra átszámítva — ennyi és is milliókra rúg. Ha tudjuk azt, hogy a Békés megyei építőipari vállalat éves termelési értéke 300 millió forint, akkor — miután a felmérés a vállalat átlagát tükrözi — mindjárt rájövünk, hogy egy százalék is hárommillió forintot jelent. A 6,43 százalékos úgynevezett elkerülhető veszteségidő évente kerekei) 20 millió forint kárt okoz a vállalatnak, illetve az egész társadaFIGYELEM! Az ÉM 25. sz. Állami Építőipari Vállalat, Bp. XXI. kér. (Csepel), Kiss János altábornagy u. 19—21. azonnal felvesz budapesti és Pest megyei munkahelyeire kőműves, ács és vasbetonszerelő szakmunkásokat, valamint ezek mellé férfi segédmunkásokat. Továbbá kubikos munkaerőket szentendrei, csepeli és gödöllői munkahelyekre. Vidékieknek tanácsi igazolás szükséges. Jelentkezés a munkaügyi osztályon. 4903 Hol wVCS1 ©I a munkaidő...? Munkatársaink jelentései Évente sok-sok millió forin- százalékban, sőt még több hatos érték nem „érik be”, nem nyadában kihasználatlanul maváltozik lakóházakká, iskolákká, rad a munkaidő. Észre se vesz- művelődési otthonokká, gazda- szűk, s a magunk vagyonát cson- sági épületekké, élelmiszerré és kítjuk meg. Hogyan, mi módon? más fogyasztási cikké csak — erre kerestek ezúttal választ azért, mert a műszakok 8—10 munkatársaink. lomnak. Csak a „lógás”-bói (2,35 százalék) több mint 7 millió forint veszteség származik. Megdöbbentő számok! Hogy ezeknek a mértéke mennyire embereken múlik, annak bizonyítására szolgálhat az alábbi megállapítás: összehasonlításképpen felmérték egy szocialista és egy nem szocialista brigád veszteségidejét. Az elsőnél az arány 11,25, a másodiknál 19,50 százalék volt. Az elkerülhető veszteségidőre a szocialista brigádnál csupán 1,29, a nem szocialista brigádnál pedig 11,05 százalék jutott. Milyen következtetés vonható le ebből? (pásztor) Javuló arányok a kötöttárugyárban Érdekes képet mutat az improduktív tevékenység elemzése a Békéscsabai Kötöttárugyárban. A termelésben közvetlenül részt nem vevő, de hasznos tevékenységet végző dolgozók — műszakiak, adminisztratívok és kisegítők — tavalyi átlagos részaránya a gyári teljes létszám 19,9 százaléka volt. Ha számításba vesszük, hogy 1963-ban a munkáslétszám 8,3 százalékkal, a nem termelők száma pedig 21,4 százalékkal emelkedett, látszólag kedvezőtlen képet kapunk. Ha azonban e jelenség okait és közvetlen kihatásait vizsgáljuk, akkor más következtetésre jutunk; A termelő és improduktív részarányok vonatkozásában a tavalyi év tulajdonképpen átmenetnek tekinthető. Az alkalmazotti létszám jelentősebb növekedésének jórészt az az oka, hogy a korábbi időszakokéhoz viszonyítva — a válasz- tékbővülés és a kis szériák termékösszetétele miatt — különlegesen megnövekedett a termelés irányításának és regisztrálásának feladata. így például szükségessé vált a programozás, technológiai laboratórium és a műszaki fejlesztési osztály életrehívása, amelyekhez természetesen kisegítő adminisztratív dolgozókra is szükség van. Másrészt a termelési volumen emelkedésével párhuzamban a munkaügyi, bérelszámolási, kalkulációs és számlázási tevékenység is megnövekedett. Az említett intézkedések megtételének helyessége beigazolódott és már a múlt évben is gyümölcsözőnek bizonyult. Ezek ugyanis alkalmasak a termelés koordinálása, a gyártási technológia s nem utolsósorban — ha számos esetben közvetett úton is — a munkafegyelem és intenzitás javítására. Mi sem jellemzőbb erre, mint az, hogy a nem termelő létszám abszolút emelkedése ellenére, az egy főre eső termelési érték — a vállalat teljes létszámára vetítve — a tavalyi tervhez képest kilenctizeddel, a megelőző évi bázishoz hasonlítva pedig 16,3 í százalékkal növekedett. Más mu- tatókkal megvilágítva: a terme- lékenység 3,6 százalékkal javult* a kényszerű állásidő pedig 17 százalékkal csökkent. Ami a folyó évet illeti, az előrelátó intézkedések tovább gyümölcsöznek. Ez persze összefügg a gyárban folyó — részben már megvalósult — rekonstrukcióval is. A már említett tavalyi 19,9 százalékos improduktív részarány — annak ellenére, hogy a nem termelők száma tovább emelkedett — napjainkban már csak 12,2 százalék, amely már a tavalyelőttinél is három százalékkal jobb. A rekonstrukció teljes befejezése után ez az arány még tovább javul majd. (— km —) „Lazítás“ és „ráverés“ — gyenge munkaszervezés A Szakszervezetek Megyei Tanácsa mellett működő közgazda- sági bizottság Hankó Pál vezetésével már több alkalommal foglalkozott a munkaidő kihasználásának kérdésével a munkaszervezés, túlóra vizsgálatának kapcsán. A közgazdászok véleménye szerint a munkaidő kihasználását a jó munkaszervezés és az emberek nevelése segíti elő. A lazítás és a hóvégi, negyedévi hajrá most is divatban van. Üzeme, vállalata válogatja, hogy milyen mértékben. Ahol a gazdasági vezetők, párt- és szakszervezeti vezetők már-már közgazdász felkészültséggel elemzik üzemük munkáját, változtatnak a munkaszervezésen, megmagyarázzák a dolgozóknak, hogy a lógás, lazítás milyen kihatásokkal jár, ott kevésbé rap- szodikus a munkatempó. Ott, ahol ütemes a munka, nagyobb a kereset is. Az egyéni öntudat alakulása szintén fontos tényező. A nevelés, a ráhatás előbb-utóbb meg- gondoltabb cselekedetekhez vezet, az öntudatosabbak megszólják a lazítókat, s lassan kialakul a „húzzon mindenki egyformán” gondolkodás. A lazítás és a hajrá eredményének lehet elkönyvelni jórészt a túlórázást. Amit nem sikerül a munkaidőben elvégezni — de. különben el kell végezni, ha törik, ha szakad — arra túlórát használnak fel. Mennyi túlórát, pluszbért, idegeskedést lehetne megspórolni a helyes munkaszervezéssel, előrelátással! Csak az idei év első negyedében a Békéscsabai Konzervgyárban nyolcszor több volt a túlóra, mint a bázis- időszakban, a Békés megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalatnál csökkent, de még így is 19 ezer órát tett ki. De a túlórán túl egyáltalán az üzem, a vállalat eredményét rontja a munkaidő kihasználatlansága, a termelés nélkül múló idő, amire — különösen órabér esetében és fix-flzetésnél — minden további nélkül fizetés jár. Végeredményben a lógást, az impro-j duktív munkára kifizetett pénzt aí népgazdaság érzi meg. Lassabban! növekszik a nemzeti jövedelem, kevesebb jut lakásépítésre, üzem- fejlesztésre, béremelésre, az élet- színvonal emelésére. Egyelőre gyenge üzemszervezési felkészültségről beszélhetünk még a vállalatvezetők, műszaki vezetők körében is. Nem szólva az egyszerű munkásokról, akiknek a hatékony közreműködésére égetően szükség lenne. A munkásakadémiákon, szakszervezeti, szakmai tanfolyamokon többet kellene foglalkozni ezzel a témával. S az is üdvös lenne, ha a szak- szervezetek jobban szorgalmaznák üzemeinkben, vállalatainknál a társadalmi munkaszervezési bizottságok létrehozását ott, ahol nem működik üzemgazdasági, üzemszervezési csoport. Ezeknek a csoportoknak, bizottságoknak a munkálkodása sokat hozna a konyhára. (pallag) Télen füt, nyáron hu! a földgáz az orosházi Szabadság Tsz hajtatóházában A békési olajmezők nagy kincsének, a földgáznak hasznosítására elsőnek az orosházi Szabadság Tsz épít hajtaitőhózat. A 12 millió forintos beruházással épülő korszerű kertészeti kombinátban tízezer négyzetméternyi hasznos terület lesz. Középen tágas függő- folyosó épül, így a legzordabb hideg télben is meleg helyen rakodhatnak a szállítók. A vasvázas hajókat úgy szerkesztik, hogy szinte százszázalékos a napfény-behatás, a tetőn semmi nem árnyékol. A földgázzal levegőt melegítenek, ezenkívül vasbetonkeverékből alagúthálózat épül a termőtalaj alá s cirkulációé rendszerrel egyenletesen fűtik a talajt is. Nyáron hideg levegőt füvaitnak a haj fcatóházba a gáz segítségével, így télen füt, nyáron hűt az olcsó tüzelőanyag. Ügy tervezik, hogy korai primőr árut termelnék főleg exportra s ezenkívül a környékbeli termelőszövetkezeteket ellátják olcsó palántákkal. Így, akiknek nincs hajtatóháza, nem kell melegágyak fűtésére elhasználni a rengeteg istállótrágyát. Az orosházi Szabadság Tsz-ben kétezer négyzetméternyi területen már megépült a hajtatóház. Az első két hajóban kísérletképp paprikapaléntákat ültettek. Kiderült, hogy a számítások beváltak: a földgázfűtéses hajtatóház- ban 13—15 szép paprika nőtt egy- egy bokron. A Szabadság Tsz hajíatőházá- nak építkezése teljes erővel folyik. A speciális szaktudást igénylő gázberendezések szerelésén kívül minden munkát a házi építő- brigád végez, így lényegesen olcsóbb az építkezés, Ismét sokan nyertek a lottón A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság tájékoztatása alapján a 24. játékhéten nem végleges megállapítás szerint öttalálatos lottószelvény nem érkezett. Négy találatot 216 fogadó ért el, nyereményük egyenként 19 658 forint. Három találatot 9410 fogadó ért el, nyereményük egyenként 225 I forint. Két találatot 179 442 foga- I dó ért el, nyereményük egyen- fi ként 11 forint 80 fillér. (MTI) Nyikolaj Toman: ( qq# ) Uafcza a Uis-íúei után Kémregény Fordította: Sárközi Gyula Olga szeméhez illesztette kezét, úgy próbálta kivenni Satrov mozdonyának távoli körvonalait. E pillanatban nem is gondolt arra, miért tér vissza az aláaknázott vonat s miért nem robbant fel ez idáig? Csak egyet tudott világosan: ez Konsztantyin szerelvénye, semmiféle más vonat nem lehetett most ezen a vonal- szakaszon. Amikor a vonat kibukkant a dombok mögül, Olga futni kezdett eléje. „Vajon miért nem robbant fel? — villant át agyán az aggasztó gondolat. — Miért hozzák szörnyű terhüket ismét az állomásra?...” A lány zavartan megállt, s nem tudta, miről is van most szó. „Lehet, hogy rosszul tájékoz-: tattak bennünket? Talán egyáltalán nem is volt aláaknázva a vonat? Vagy a mozdonybrigád elvesztette eszét a félelemtől és a kárhozatra ítélt vonat pánikszerűen száguld a pályán?.;. De nem, ezt nem hihette. Ez megtörténhet bárkivel, csak Konsztantyiwnyal nem. Soha még nem hitt benne annyira, mint most. Olga világosan maga élé képzelte feszült izgalomtól sápadt arcát meredeken lejtő szemöldökével, keményen összezárt ajkát, a fogantyút szorító kezét, megfeszült izmos testét, amely gyors mozdulatokra .képes. Hirtelen az a vágya támadt, hogy ott lehessen vele, hogy együtt fogadják a veszedelmet, együtt vívják ki a győzelmet. Észre sem vette, hogy futólépésben ismét elindult a vonat elé, amely eközben már nagy távolságot tett meg és most sebességét csökkentve, a tilost mutató jelzőhöz közeledett. Konsztantyin kihajolt az ablakon és elsőnek vette észre Olgát. Megdörzsölte szemét, mint aki nem hisz abban, amit lát. De ekkor már Fjodor is meglátta a lényt. — Nézd csak, Kosztya!..: — kiáltott fel meglepetten. — Megint a mi Olgánk! A vonat most már egészen lassan közeledett és minden pillanatban megállhatott. De még mielőtt megállt volna, Olga erősen megragadta a mozdonyfülke lépcsőkorlátját és gyorsan felszaladt a mozdonyra. Fjodor sietett kezet nyújtani neki, hogy felsegítse, de Olga észre sem vette a feléje nyúló kezet. Konsztantyin. hoz lépett s mit sem törődve váratlanul kibuggyanó könnyeivel, a nyakába borult, hevesen átölelte és megcsókolta. Ajkán szénport és sós izzadtság ízt érzett. Konsztantyin még magához sem tudott térni és megérteni a történteket, amikor Olga már Fjodorhoz fordult és kezet nyújtott neki: (Folytatjuk)
