Békés Megyei Népújság, 1964. június (19. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-12 / 136. szám

196«. június 12. 5 Péntek Július 13-fól utazik az építőtáborokba megyénk tanulóifjúsága Hol tart a nyári diákfoglalkoztatások megszervezése megyénkben? Július 13-án indulnak el az első csoportok megyénkből a nyári ifjúsági építőtáborokba. Ebben az évben megyénkben Mezőhegyesen, Felsőnyomáson és Csárdaszálláson nyílnak épí­tőtáborok, melyeben összesen 1130 középiskolás lány és fiú végez hasznos társadalmi mun­kát. A Balaton mellé is utaznak fiatalok: Balatonbogláron 440 lány szed majd gyümölcsöt és végez növényápolási munká­kat. A fiúk Balatonszabadiban ütnek tábort és összesen száz­Sziíkvizet, (ballonban és üveg­ben), bambit, Utas-t, Málnagyön­gyét és ez év elejétől különböző kisüsti pálinkákat készít a Békés megyei Szikvíz- és Szeszipari Vál­lalat. Ugyanis a községi tanácsok szeszfőzdéit (tizennégyet) „vállala- tosították” január elsejétől. A vállalat két vezetőjével tör­tént beszélgetésünket kezdhet­nénk talán azzal, amivel mi is felkerestük őket: Milyen lesz az üdítőital-ellátás — értve benne a szódavizet is? — Miért nem jön ki az üvegekből a szikvíz? — Mi­ért piszkosak a szódásüvegek? — Miért gyengébb a ballonos szóda, mint az üveges? Az első kérdésre rögtön meg is adhatjuk a választ Csávás László és Dóczi Imre, a vállalat igazga­tójának, illetve főkönyvelőjének szavaival: — Mi üvegekkel és ballonokkal dolgozunk. Eddig a göngyöleghi­ány is „közreműködött” abban, hogy nem tudta kielégíteni a szik- vízüzem a nyári igényeket. A „vállalati” rangot kapott üzem ebben az évben nyolcezer egyliteres szikvizes üveggel, 20 darab 21,5 literes ballonnal, tehát összesen 84 hektoliterrel növelte a szikvizes göngyöleget. De az üdí­tős üvegek száma is szaporodott, mintegy 30 ezer darabbeli. Ezek az üvegek. És a kapacitás? Győzi-e a vállalat az igények ki­elégítését? Ahogy mondja az igaz­gató és a főkönyvelő, tíz száza­lékkal többet terveztek ebben az évben. A tényszámok pedig — a tavalyihoz képest — 20 százalék­kal magasabbak az elmúlt hóna­pokban. Az üdítő italból például (április, május) 36 ezer litert ter­veztek és 43 ezer litert készítet­tek. — És a harmadik negyedév? ^Vz igazi szezon? Mit várhatunk? — Szikvízből 1 664 000 liter, üdítő italból pedig 140 ezer a ter­vünk. — És ez elég lesz-e a három vá­rosnak? (A községeket, a szövetke­zeti, illetve a magánüzemek lát­ják el.) — Minden az időjárástól függ. Előfordulhat, hogy rövid ideig hi­ánycikk lesz a szóda, bár nem szeretnénk. Sajnos, az a helyzet, hogy még mindig a régi, elavult felszereléssel dolgozunk — a he­lyiségekről nem is beszélve. A kényes kérdések: — Nem is annyira kényesek — válaszolják. — A fogyasztók neheztelnek né­hányszor a szikvízüzemre... — Sajnos, nem mindig értenek meg bennünket... Akkor mondjuk: tízen útépítéssel foglalkoznak itt. Nemcsak a középiskolások, hanem az általános iskolák nyolcadik osztályos tanulói is részt vesznek az építőtáborok­ban. Mezőhegyesen, százan szednek két hétig gyümölcsöt. Az idén szép megmozdulása volt megyénk fiatalságának a nyári építőtáborokba való je­lentkezés, hiszen a tavalyinál 50 százalékkal többen vesznek részt a különféle társadalmi munkákban. — Tavaly számtalanszor előfor­dult, hogy nem kapott a lakosság szikvizet Ugyanazok a gépek, ugyanazok a felszerelések, s most — az elmúlt két hónap bizonyítja — 20 százalékkal többet termel­tek... Hogyan csinálták? — Más a munkaszervezés is és létszámban is öt fővel „növeked­tünk”. Orosházán a 2-es letöltő helyett most már 3-assal dolgo­zunk. Sokat számít a szállítóesz­köz is, amiből szintén több van, mint az elmúlt évben. A nyári igények kielégítését egyébként egy új automatagépsor beállításával is szerették volna segíteni, de ezt épület hiánya mi­att csak szeptemberre tudják üzembe helyezni. Az ára sem cse­kély az új gépsornak. Körülbelül 500 ezer forintba kerül, plusz a 280 ezer forintos építkezés. Mit válaszolnak Csávás elvtár- sék a fogyasztók „szemrehányó” kérdéseire? — Miért nem jön ki a szóda az üvegből? — A töltőgép „megadja” a szük­séges szénsavat.. így már eleve bi­zonyított, hogy nem mi „csalunk”. — Hanem? — Az üveg. — Éspedig? — Egyszerű. Ha rossz az üveg, nyilván kiengedi a szénsavat. Ha nincs szénsav, nincs szódavíz. De beszéljünk mi is nyíltan. Három­féle „cég” készít szikvizet. Álla­mi, szövetkezeti és magánipar. Az üvegek cserélődnek, mert cserekö­telesek. A rossz üvegeket töltés előtt természetesen meg kell javí­tani. És? Mi javítjuk, de például a magánszektor nem. Vagy lega­lábbis ritkán. Mit csinál a magán- szódás? Amikor rossz üveget kap vissza, azt mondja: „Eriggy Pista fiam a szódáshoz, itt az üveg, meg egytíz, hozz egy szódát.” El­cseréli tehát az üveget, ahelyett, hogy megjavítaná. Nálunk viszont összegyűlik az összes hibás üveg. Jellemző, hogy a nyolcezer új üvegünkből alig kapunk vissza az üzembe. De azért is „szivattyúzni” kell a szódavizet, mert — ahogy mond­ja Csávás elvtárs — előfordul, hogy felfordítják egyeseik az üve­get és kiengedik a szikvizet — Elfogadható, hogy általában nem az üzem a hibás a bennma­radt szódavízért. De miért piszko­sak az üvegek? — Töltésnél a dolgozók válogat­ják azokat és nem kerül a gép alá az az üveg, amely a megengedett­nél jobban beszíneződött. Csak részben fogadható el a vá­lasz, ugyanis jó néhányszor szinte lebenyek úszkálnak a szódavíz­ben, amelyek nyilván nem a töi­A művelődésügyi, valamint a Munkaügyi Minisztérium, az ér­dekelt tárcákkal egyetértésben kidolgozta a tanulók nyári szün­idei szervezett foglalkoztatásá­nak irányelveit, melyek szerint a különböző vállalatok a diákokat — önkéntes jelentkezés alapján — tervszerűen meghatározott fel­adatok végzésére, a jóváhagyott állományi béralap terhére —, igénybe vehetik. Az intézkedés azt is kimondja, hogy a nyári szervezett foglalkoztatásban részt tés után ragadtak az üveg falára. Évenként egyszer (szezon után) általános tisztítást végeznek ugyan, de szerintünk szigorúbb el­lenőrzéssel szezon közben sem ke­rülhetnének ki a gusztustalanul beszennyeződött szikvizes üvegek. — A ballonos és üveges szóda miért különbözik? Meglepő, de az üzem vezetői ilyenről még nem hallottak és nem is tapasztalták. De tudják ezt a fogyasztók és tudják a vendég- látószervek csaposai is. Minden­esetre megígérték Csávás elvtár- sék, hogy utánanéznek, s javíta­nak a ballonos szódák minőségén. Ez a helyzet a szikvíz- és szesz­ipari vállalatnál, ezeket válaszolta a két vezető a kérdésekre. Remél­jük, egy év múlva az újjászerve­zett vállalatra már nem lesz annyi panasz, mint az elmúlt években. Varga Tibor A kőre, a fémre semmilyen hatással nincs az olyan inger, mint például a fény. Egy szénda­rab atomjaiban ugyanazok a moz­gások zajlanak, akár a föld sötét mélyében hever, akár napvilágra hozzuk. Az élő anyagnak azonban kü­lönleges tulajdonsága az ingerlé­kenység, a reagálás a környezeti hatásokra. Az út elágazik A főútvonal, az élő anyag, elő. szőr kettéágazott: növény, és ál­latvilágra, azután ezeken belül osztályokra, rendekre — és így tovább. Az utak elágazás közben foly­ton emelkedtek. A tölgyfa nem­csak nagyobb, hanem a fejlődés­ben magasabb rendű is a mohá­nál, az elefánt a szúnyognál. De a legegyszerűbb állat is fokozott in_ gerlókenységben különbözik a leg. fejlettebb növénytől. Az állatoknál kialakultak a sa­játos ingerfelfogó és ingervezető szervek, ezekből alakult ki, év­milliók alatt, az idegrendszer és az agyvelő. Ma mintegy kétmillió élőlényt ismerünk. Az ember az egyetlen, aki gondolkodni képes és tudato­san alakítja környezetét. Az élő anyag mozgásának, emelkedő út­vehet minden 12. életévét betöl­tött VII—VIII. általános iskolás és I—IV. osztályos gimnazista. A foglalkoztatás lehetőségeiről a Földművelésügyi Minisztérium, az Építésügyi Minisztérium és az Élelmezésügyi Minisztérium tá­jékoztatja üzemeit, vállalatait. Tekintettel arra, hogy közvetle­nül a vakáció küszöbére érkez­tünk, felkerestük a megyei tanács művelődésügyi osztályának veze­tőjét, Nagy Ferenc élvtársat és kértük, tájékoztasson, hol tart je­lenleg megyénkben a nyári diák­foglalkoztatások szervezése, illet­ve gyakorlati végrehajtása? — Az irányelvek kidolgozása és késedelmes közzététele — kezdte válaszadásait Nagy Ferenc elv- társ — a szervező munkát erősen befolyásolta. Azonban nem vol­tunk teljesen magunkra hagyat­va, hiszen az irányelvek zökkenő- mentes végrehajtása,' lebonyolítá­sa érdekében a szakminisztériu­mok és a KISZ Központi Bizott­sága is, velünk egyidejűleg, kon­krét intézkedéseket foganatosított. — A foglalkoztatás szervezését, munkafeltételeit tartalmazó irányelvek’ részletesebb kifejté­sére kérnénk az osztályvezető elvtársat. — A munkafeltételekkel, mun­kabérrel, munkakörülmények megteremtésével kapcsolatban itt is a Munkatörvénykönyv rendelkezései az irányadók. Mun­kába lépés előtt a tanulók kötele­sek orvosi vizsgálaton részt venni. A munkaidő — 14 éven alul — legfeljebb napi 6 óra lehet. A vál­lalat vagy üzem köteles a fiatalo­kat munkába állításuk előtt mun­kásvédelmi oktatásban részesíte­ni. Egyébként a munkát mindenütt úgy szervezik, hogy egy-egy csoport általában két hétig dolgozhasson. Az üze­Hit tud az agy? jónak csúcspontja: a mi kopo­nyánk másfél kilogrammos tar­talma. „Begyepesedett" agyak F. M. Nyeszturh szovjet pro­fesszor nevezi így az emberszabá­sú majmok — gorilla, csimpánz, orángután, gibbon — fejlődési fo­kát. Életkörülményeik nem késztet­ték őket arra, mint az ember őse­it, hogy idegrendszerül^ minden tartalékereje sorompóba álljon, s ezáltal a végsőkig finomodjon, gyarapodjon agy velejük. Előttük régen lezárult az emberré válás útja, bár nagyagykérgükben a többi emlőshöz viszonyítva hallat­lan mennyiségű, 4,5 milliárd sejt halmozódott fel és szerveződött. Ezért olyan „értelmesek”. Mozdulatok, kapcsolások A csimpánz az állatvilágban bámulatos teljesítményre képes: összeilleszt két botot, hogy elérje vele a ketrecében magasra helye­zett banánt. Ez a művelet öt munkamozzanatból áll. A kőkor­szak embere már szarvnyéllel el­látott kovakő kést készített 205 munkamozzanattal. Íme, egyetlen példa arra, hogyan fejlődött az agy­velő a munka révén. Mert vilá­gos, hogy kétszáz mozzanat előre átgondolásához, megtervezéséhez fejlett intelligencia szükséges. Pél­da a kölcsönhatásra is: a bonyo­lult mozdulatok növelik az agybe­mek gondoskodnak arról, hogy a csoportosan foglalkoztatott fiata­lokat külön ezzel megbízott mun­kacsapatvezető irányítsa, aki egyúttal a fiatalok felügyelője is. Ha erre pedagógust kívánnak be­állítani, ezt a nevelők külön meg­bízás alapján elvállalhatják. — Mi a helyzet a foglalkoztatás szervezése, irányítása dolgában járási és más szinten? — Az említett szinteken a kö­vetkező a helyzet: a foglalkozta­tások irányításával a járási mű­velődésügyi osztályokat bíztuk meg. A járási művelődésügyi és munkaügyi osztályoknak május 15-ig kellett a vállalatok igényeit összeállítani. Ugyanez ideig mér­ték fel az iskolákban a nyári mun­kán részt vevő tanulók számát. Május 20-ig az iskolák és,üzemek mindezt egybehangolták. Mind az általános iskolák VII—VIII., mind pedig a középiskolák I—IV. osztályos jelentkezőinek számát — a jelentkezések szülői enge­déllyel történtek! — az iskolák igazgatói körültekintően felmér- ték. — Befejezésül még egy kérdést: Mit szándékozik a megyei művelődésügyi osztály tenni annak érdekében, hogy a tanu­lók nyári szervezett szünidei foglalkoztatása itt, Békés me­gyében is az idevonatkozó irányelveknek megfelelően tör­ténjék? — A mezőgazdasági és ipari szakfelügyelők meglátogatják a járási és a városi művelődésügyi osztályokat, a helyszínen tájéko­zódnak és az irányelveknek meg­felelően segítséget adnak a továb­bi szervező és koordináló munká­hoz, a szünidei foglalkoztatás gyakorlati megvalósításához. H. R. li kapcsolások számát, a fejlett agy pedig még bonyolultabb moz­gásokra ad parancsot. Egyszerűsítve a folyamatot, a következő nagy állomás a társas- munka révén kialakult beszéd, ami még magasabb rendű cselek­véseket tett lehetővé — egészen a természet „nagyüzemi” átalakí­tásáig és az űrrepülésig. A legnagyobb teljesítményű elektronikus gépekben néhány tízezer vagy százezer a kapcsolás­ban szereplő elemek száma. S ha lenne valaha 10—20 milliárd egy­séggel működő kibernetikai, az sem végezne az emberi agyhoz ha­sonló alkotó munkát. Mert a gép lényegében nem tudhat többet, mint amennyire az ember megta­nítja. Sokan azt gondolják, hogy az emberi agyvelő hosszú évezredek múlva a mostaninak két-három- szorosára növekszik. Ez nem va­lószínű, állítják más tudósok, s hozzáteszik: nincs is szükség er­re. Nem cseíkély „rejtett tartalék” van még agyunkban, és mind fel­színre is kerül, ha teljesen éssze­rű lesz az emberek életmódja, ha kevesebb lesz az izgalom, a fe­szültség és kevesebb méreggel (alkohollal, nikotinnal, koffeinnal) ól az ember. A mai agyvélő kihasználásénak, „csiszolásának” távlata is szinte végtelen. Gyenes István Következik: Lélek — idéző­jel nélkül. Szikvizesek önmagukról és a »kényes” kérdésekről Az anyag regénye

Next

/
Thumbnails
Contents