Békés Megyei Népújság, 1964. június (19. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-12 / 136. szám

BÉKÉS Mimi Világ proletárjai, egyesüljetek I A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA NÉPÚJSÁG 1964. JÚNIUS 12., PÉNTEK Ara 60 fillér XIX. ÉVFOLYAM, 136. SZÁM Nem is olyan „rejtett" tartalék | Tél és nyár — 12 hónapig | A SZÍkVÍZesek Önmagukról ÉS a „kényes“ kérdésekről | A rádió műsora II nők munkába helyezéséről, az interpelláció gyakorlásáról, valamint a Komárom megyei képviselők látogatásáról tárgyalt az országgyűlési képviselők Békés megyei csoportja Két százalékkal túlteljesítették féléves tervüket A Békés megyei Tervező Iroda hét brigádja célul tűzte a szocialista cím elnyerését Tegnap délelőtt ülést tartott az országgyűlési képviselőcsoport, melyen Nagtj Károly elvtárs el­nökletével megtárgyalta a nők foglalkoztatottságának helyzetiét. A napirend előadója Hajdú An­tal elvtárs, az SZMT titkára volt, aki írásos anyagban tett jelentést a megye képviselőinek. A beszámoló tájékoztatta a résztvevőket arról, milyen ered­mények, illetve milyen feladatok vannak megyénkben a nők mun­kába'állításával kapcsolatban. Je_ lenleg 35 Százalék a szervezett női dolgozók száma. A Szakszer­vezetek Megyei Tanácsa a jelen­legi tapasztalatok alapján megál­lapította, hogy a nők aránya a mozgalmi, a gazdasági és egyéb vezetői beosztásban rendkívül cse_ kély. De jó kezdeményezések is tapasztalhatók, sok helyütt alkal­maznak vezető műszaki, főmér­nöki, főkönyvelői beosztásban nő­ket, akik igen jól megállják a he­lyüket. Viszont nem kielégítő az előrehaladás a tanácsi szerveknél. Jelenleg mindössze egy járási ta­nácselnökhelyettes, egy járási vb- titkár, két községi elnök és kilenc vb-titkár beosztását látja el nő. A jelentés hangsúlyozza azt is, hogy a női munkaerő elhelyezését sokban akadályozza a szakkép­zettség hiánya. A múlt évben je­lentkezett mintegy 16 ezer 8 00 munkaerő közül, mindössze 925- nek volt szakképzettsége. De aka­dályozza a munkába állítást az is, hogy megyénkben nem kielégítő még teljesen a különböző szolgál­tatási rendszer. Az otthoni sok munka pedig nyilvánvalóan ott­hon tartja az asszonyokat. Mint a jelentés tájékoztat róla, ipari üze­meink, intézményeink fejlesztésé­nél az elmúlt három év alatt nem fordítottak kellő gondot a különbö­ző szolgáltatások gyors kiszélesí­tésére. Ilyen a Patyolat Vállalat bővítése, fejlesztése, üzemi bölcső­dék és óvodák szaporítása, iskolai napközik bővítése, és az üzemélel­mezés megjavítása, elsősorban az érvényben lévő rendelet alapján. A nők vezető beosztásba tör­ténő helyezésével kapcsolatosan Nagy Károly elv társ az ország- gyűlés ipari bizottságának jelenté­séből idézve, kirívó példát emlí­tett. Békéscsabán, a kötöttáru- gyárban az összlétszám 80 száza­léka nő, a művezetői beosztást vi­szont ugyancsak 80 százalékban férfiak töltik be. A vita során többen felszólaltak. Első ízben mutatták be me­gyénk kisipari szövetkezetei azo­kat az eredményeket, amelyeket az elmúlt évek során az újítómozga­lomban elértek. Pénteken délután rövid ünnepség keretében nyílt meg Békéscsabán, az iparitanuló- intézetben a KISZÖV által rende­zett szövetkezeti újítókiállítás. Ez alkalommal Csömör Ferenc elv­társ, többszörös újító, az Orosházi Vas. és Fémipari. Ktsz műszaki vezetője, a megyei szövetség veze. tőségi tagja méltatta néhány mon­datban azokat az erőfeszítéseket, melyeket a szövetkezeti dolgozók tesznek a műszaki színvonal ál­landó emeléséért az újítások vo­nalán. Majd a megnyitón részt vevők — akik között nem egy vál­lalatvezető, üzemi mérnök és fő­Boros Gergely elvtárs, országgyű­lési képviselő többek között hang­súlyozta, hogy az egyes gyors és konkrét feladatok mellett arra lenne szükség, hogy a női munka­erőhelyzetet az ország összes egyéb feladataitól összekapcsolva lehet csak megoldani. Az elszákí- tással csak foltozgatjuk a problé­mákat, de megnyugtatóan nem tudjuk megoldani. • A második napirendi pontiban Nagy Károly elvtárs az interpel- lációs gyakorlat fejlesztéséről be­szélt, majd végül a megyei kép­viselőcsoport a Komárom megyei képviselőcsoport június 18—19— 20-i viszontlátogatásának előkészí­téséről tárgyalt. V. T. mérnök volt — megtekintették a nagy gonddal kiállított újításokat, új gyártmányokat. Csaknem ötven különböző éssze­rűsítés, illetve újítás szerepel a ki­állításon, s mindegyik mellett üveglapokba ágyazott tablón ott áll rövid műszaki leírása. A sok közül már országszerte ismert az Orosházi Vas. és Fémipari Ktsz újító kollektívájának precíziós ön­tési eljárása, amellyel nagy pon­tosságú alkatrészeket utómeg­munkálás nélkül lehet készíteni. Hasonlóan nagy jelentőségű az ugyancsak országosan elismert új gyártmány, a törpejéggyár, melyet a Békéscsabai Lakatos és Gépja­vító Ktsz mutat be. Láthatóak a kiállításon a Gyulai Fa-, Fém-, Bútoripari Ktsz külföldön is nagyon keresett cikkei: a gurulószatyor, valamint a fo­nott lengő-kanapé, és sok színben pompáznak azok a készítmények is, — különböző kockajátékok, papír társasjátékok —, melyeket a Szarvasi Dóbozké- szítő Kisipari Szövetkezet dolgo­Elsö: a „Napsugár” Az SZMT elnöksége dicséretben részesítette a békéscsabai A htss-ek első megyei újítási kiállítása nyílt meg Békéscsabán Az újítások eredménye egy évben 5,5 millió fbrint megtakarítás bábosokat Kedden délután bensőséges lég­körű összejövetel színhelye volt a Szakszervezetek Megyei Tanácsá­nak egyik emeleti terme. Az SZMT vezetősége a Karlovy Vary, ban szép sikert aratott békéscsa­bai „Napsugár" Bábegyüttes ré­szére fogadást adott. A fogadáson ott volt Lipták Pál, az SZMT ves­zető titkára is. Korábban lapunkban már hírt adtunk arról, hogy a csabai fiata­lok műsorát nagy tetszéssel fo­gadta a május 24—30 között meg­rendezett amatőr bábegyüttesek első nemzetközi fesztiváljának kö­zönsége. Akkor a fesztivál még nan ért véget, eredményt nem közölhettünk. Ezúton jelentjük, hogy az első helyet a „Napsugár” együttes szerezte meg tíz ország tizennyolc csoportja közül. A má­sodik helyen a moszkvai egyete­misták együttese végzett, a har­madik a pécsi bábegyüttes lett. A csabaiak Vásár című zenés, ver­ses, táncos, falusi életkép-sorozata óriási sikert aratott. Az SZMT elnöksége dicséretben részesítette a 12 tagú együttest, Lenke fi Konrád vezetővel az élen, és úgy döntött, hogy a további munkához még több segítséget ad. jobban szivén viseli az együttes sorsát. zói juttatnak el a játékboltokba, valamint külföldre bel- és külke­reskedelmi szerveink útján. A kiállításon olvasható prospek­tus adatai szerint a bemutatott hu­szonnégy legjelentősebb újítás egyéves népgazdasági eredménye közel 5,5 millió forint. A látogatók — üzemi vagy szövetkezeti dolgo­zók —, akik megtekintik a kiállí­tást, minden bizonnyal nagyobb ösztönzést merítenek abból az újí. tómozgalom fejlesztéséhez. Békéscsabán vasárnapig tekint­hető meg a kisipari’szövetkezetek megyei újítási kiállítása. Utána Gyulán, Mezőberényben, Oroshá­zán, Szarvason és Medgyesegyhá- izán rendezik meg. Az EKizem címmel kitüntetett Békés megyei Tervező Iroda az első féléves tervét előreláthatólag két százalékkal túlteljesíti. Az ed­digi építészeti tervek kivitelezési értéke eléri a 120 millió forintot Elkészült többek között a gyulai autóbuszállomás, a gádorosi és a gerendási művelődési otthon, Sar_ kadon az Állami Biztositó iroda­háza, Békéscsabán a Mokri utcai lakótelep és a Lencsési úti KISZ- lakótelepen a közművesítés. So­ron lévő munka a Mokri utcában még további százötven lakás. A közeljövőben kezdik meg Mezöko- vácsházán két, Békésen egy 12 la­kásos ház, Mezőhegyesen pedig egy nagy forgalmú gyógyszertár tervének elkészítését. A további­akban a KISZÖV részére szolgál­tató házakat, ezenkívül sok más épületet terveznek. A megnövekedett feladatok eredményesebb teljesítése céljából a tervező iroda dolgozói már a második negyedévben vállalták, hogy egész évben nyújtott mű­szakban dolgoznak. Ezzel a válla­lással a kivitelezési érték tervem felül csaknem 30 millió forinttal növekszik. Hét brigád célul tűzte a szocia­lista cím elnyerését, melybe a kol­lektíva 60 százaléka kapcsolódott be. A brigádok többek kö­zött elhatározták, hogy az éves tervet túlteljesítik és nö­velik szakmai, politikai ismeretei­ket. A mélyépítő brigád vállalá­sai között szerepel az is, hogy a már üzemben lévő szennyvíztisztí­tó berendezések működését meg­vizsgálják és a szerzett tapasztala­tokat a további tervezéseknél fel­használják. A dolgozók közül többen idegen nyelvet tanulnak, hogy később ön. állóan is tanulmányozhassák a külföldi szakmai folyóiratokat és esetleges utazások során bővebb ismeretekre tehessenek szert. Rendszeresen tartanak klubdélutá­nokat, melyekre nyugdíjas, sok tapasztalattal rendelkező szakem­bereket is meghívnak. Munkában hazánk első legnagyobb Öntözőcsatorna-nyító gépe A Kiskunsági Állami Gazdaság apajpusztai telepén mutatták be az ország első és egyben legnagyobb öntözőcsatoma-nyitó ásógépének működését. A hatalmas gépkolosszus éránként egykilométeres sebességgel ássa az öntözőcsatornát, a munka költsége a korábbi köbméterenkénti 14 forint helyett 4—5 fo­rint. A csatornanyitó gépet a Budapesti Vízügyi Igazgatóság munkatársai tervezték. (MTI-fotó — Kácsor László felfv.)

Next

/
Thumbnails
Contents