Békés Megyei Népújság, 1964. június (19. évfolyam, 127-151. szám)
1964-06-07 / 132. szám
MM. Június 7, 2 Vasárnap Intézkedések a termelési tanácskozások hatékonyságának növelésére A Minisztertanács legutóbbi ülésén megtárgyalta a Szakszervezetek Országos Tanácsa és a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság jelentését a termelési tanácskozások vizsgálatának eredményéről. A 150 vállalatra kiterjedt vizsgálat annak megállapítására irányult, hogyan töltik be fontos szerepüket a termelési tanácskozások. Ezeknek rendszeres megtartásáról egy régebbi kormány- és SZOT-határozat intézkedik, amely hangsúlyozza, hogy a termelési tanácskozások a termelés irányítása és ellenőrzése szempontjából az üzem dolgozóinak legfontosabb fórumai, az üzemi demokrácia jelentős tényezői. A vizsgálat megállapította, hogy % termelési tanácskozásokra vonatkozó határozat elérte célját: egyre általánosabbá válik az a felismerés, hogy a szocialista üzemek vezetése, irányítása eredményesen csak a dolgozók széles körű bevonásával valósítható meg. A tanácskozásokat az előírásoknak megfelelően általában negyedévenként tartják és műszaki konferenciákon, aktíva- és bizalmi értekezleteken készítik elő. A dolgozók szép számban vesznek részt e megbeszéléseken, bár az érdeklődés vállalatonként jelentős eltérést mutat. A dolgozók igen sok hasznos észrevétellel, javaslattal és bírálattal segítik elő a termelés és a vezetés problémáinak megoldását. A legtöbb vállalatnál, a rendelkezéseknek megfelelően, a termelési tanácskozáson döntenek a dolgozók kitüntetéseiről, jutalmazásáról, a Szocialista brigád cím odaítéléséről. A termelési tanácskozások megbecsülését és eredményes munkáját bizonyítja, hogy a vállalatok egy részénél külön könyvben — az ún. Javaslatok könyvében — feljegyzik a javaslatokat, megjelölik az elintézésükért felelős személyek nevét, az elintézés módját és gondoskodnak arról, hogy a legközelebbi összejövetelen a résztvevőket tájékoztassák, mit tett a vezetés a legutóbb elhangzott bírálatok és javaslatok realizálására. A vizsgálat feltárta a termelési tanácskozások megtartása körül észlelhető fogyatékosságokat is. Egyes vezetők a tanácskozások megtartására vonatkozó kötelezettségeiknek csak formailag tesznek eleget, a tanácskozásokat nem készítik elő megfelelően, a dolgozókat nem értesítik előre a megbeszélés napirendjéről. Akadnak vezetők, akik nem készülnek eléggé gondosan a beszámolóra, nem tárják fel kritikusan és önkritikusan a termelésben adódó problémákat. Előfordul az is, hogy a dolgozók jogait megsértve, a termelési tanácskozások helyett a vezetők ítélik oda a Kiváló Dolgozó kitüntetéseket és a Szocialista brigád címet. A vizsgálat a minisztériumi, a középirányító szerveknél dolgozó és a vállalati vezetők figyelmét újból ráirányította a termelési tanácskozások fontosságára, s ennek eredményeképpen az év első negyedében a tanácskozások általában ismét tartalmasabbá váltak. Több helyen már intézkedéseket tettek a hibák megszüntetésére. A kormány határozatában kötelezte a minisztériumok és az országos hatáskörű szervek vezetőit, hogy a SZOT és a KNEB jelentését a legközelebbi kollégiumi ülésen — az illetékes ágazati szak- szervezetek bevonásával — vitassák meg és tegyenek megfelelő intézkedéseket, a hozzájuk tartozó középirányító szerveket és vállalatokat időközönként számoltassák be arról, hogyan hajtják végre a termelési tanácskozásokról szóló határozatot, hogyan valósítják meg a dolgozók helyes javaslatait. A kormány felkérte a SZOT elnökségét, hogy a termelési tanácskozások eredményességéhez és színvonalának emeléséhez intézkedéseivel nyújtson hatékony segítséget. „Mindenki ártatlan?** — A feleségem, áld ügyvezető f könyvelő volt a gerlai takarékszövetkezetnél, szülési szabadságra távozott, és erre az időre felvették helyettesnek Szakái Jánosnál. Amikor a feleségem visszatért, közölték vele, hogy Szakáinét véglegesítették ... Feleségem most állás nélkül van, s negyedmagamat tartóin eh Ezekkel a meghökkentő szavakkal fordult hozzánk Baji János fiatal dobozi pedagógus, pár héttel ezelőtt. Több hetes utánjárással próbáltuk megtalálni az abszolút jelzőt megközelítő igazságot. A szerzett ismere f ink objektív tények, s ezek alapján joggal idézzük a nemrég játszott magyar film címét: „Mindenki ártatlan?**Legelőször is Baji Jánosné panaszának jogosságát vizsgálgat- tuk. Felmondásának idején, s azt megelőzően bizony nem volt szülési szabadságon. Február 25-én jelentette be, hogy kórházi ápolásra szorul, s kért hat hét beteg- szabadságot. De hat nap múlva elhagyta a kórházat. Ebben az időben már Szakálné helyettesítette. Március 31-én megszűnt a gerlai takarékszövetkezet, illetőleg egyesült a dobozival. S április 1-én felmondtak Baji Jánosnénak. A felmondást így indokolták meg: Mivel a gerlai takarékszövetkezet megszűnt, és Baji Jánosné dobozi áthelyezésére nem volt mód (?), így munkaviszonyát a Szövetkezetek Békés megyei Központja és az fmsz gyulai járási központjával egyetértésben meg kellett szüntetnem.” Aláírás: „Kántor György, a dobozi takarékszövetkezet ügyvezetője.” Hát bizony ez is sántít, mert Kántor György nem mondhat fel még akkor sem, ha papírokkal igazolja, hogy a felmondást felsőbb utasításra a Gyulai Földművesszövetkezet Járási Központja hivatalos levelére tette. A Munkatörvénykönyv megkerülése ez, hiszen Baji Jánosné tulajdonképpeni főnökének, az FJK elnökének aláírása hiányzik a felmondás alól. Lehet, hogy csak formailag?.. Baji Jánosné fellebbezett. A Járási Egyeztető Bizottság helyt adott a fellebbezésnek, s a felmondást hatályon kívül helyezte. A dobozi takarékszövetkezet viszont a Területi Egyeztető Bizottsághoz fellebbezett: — Ragaszkodik a felmondáshoz! Szakái Jánosné pedig szóbeli beleegyezés alapján a dobozi takarékszövetkezetben végez alkalmi munkát. Szerencséje van: most éppen a pénztárost helyettesíti, mert az szabadságon van. Aztán is szerencséje lesz, mert Kántor György ügyvezető — aki aláírta Baji Jánosné felmondását — három hónapra katonai szolgálatra vonul be. Éppen akkor, amikor a pénztáros visszatér a szabadságáról. Tehát ez a kissé labilisnak látszó „keret” Szakái Jánosné számára megmarad. S a legnagyobb szerencséje az lesz Szakálnénak, hogy mire Kántor György katonai szolgálata letelik, akkorra a dobozi takarékszövetkezet végleges állásra kap keretet, s ezt tölti be. Hogy miért kap új keretet a dobozi takarékszövetkezet? Azért, mert a gerlaiak is ebben a szövetkezetben helyezik el betétjeiket, illetőleg innen veszik fel a kölcsönt is. S a betett összegek nagysága biztatóan növekedik, rövidesen el. éri az egymillió forintot, s nem lesz semmi akadálya az új státusnak. A kérdések azonban maguktól jönnek! Baji Jánosné, aki most állás nélkül van, s megpróbálja beosztani négyüknek a havi 1600 forintot, amit a férje keres, miért nem helyettesítheti a pénztárosnőt? Szakái Jánosné, miért hagyta ott előző munkahelyét, a dobozi Petőfi Tsz-t. A férje ott agronó- mus! — A „Petőfiben” munkaegységre fizettek, elaprózódott a pénzem... Itt havonta kapok fizetést, tervszerűbben tudom felhasználni. Meg nem szeretem a bejárást sem... Itt ígéretem van arra, hogyha a betétállományok elérik az egymilliót, véglegesítenek— A gerlai tanácselnök így vélekedik az ügyről: — A mi takarékszövetkezetünknek meg kellett szűnnie, kevés volt a betétállomány, kevés ■ a kölcsönzés igénylése. Fel kellett számolni. Bajiné?... — gyenge munkaerő volt. Még a százalékszámításhoz sem értett, nemhogy a kamatszámításhoz.— Fegyelmije volt? — Az nem volt— — Én hiányolom azért, hogy Bajiné nem kapott kellő támogatást, segítséget — vélekedik a dobozi tanácselnök. Az igaz, hogy nem volt elegendő az iskolai végzettsége sem— — Az élet hozta ezt magával... Hiszen megszűnt a gerlai takarékszövetkezetilyen vélemények hangzanakel, s most az ügy anyaga a Területi Egyeztető Bizottságnál van. Csep- regi Pál elvtárs vezetésével a napokban ül össze az egyeztető bizottság, hogy döntést hozzon, vajon kinél is van az igazság. Nem tudjuk s nem is akarjuk befolyásolni a döntést. Egyről azonban bizonyosságot szereztünk: ebben az ügyben senki sem mondhatja él, hogy teljesen ártatlan akár formailag, akár tartalmában vizsgáljuk az ügy eseménysorozatát. Temyák Ferenc KŐMŰVES SZAKMUNKASOKAT ÉS SEGÉDMUNKÁSOKAT AZONNALI BELÉPÉSSEL FELVESZÜNK. JELENTKEZÉS: Gyulai Kislakásépítő Ktsz, Gyula, Nagyváradi utca 74. sz. 98760 Új postahivatalt kapott Endrőd Újonnan pucolt, tetszetős épület húzódik meg Endrődön a Bajcsy- Zsilinszky út. egyik kanyarulatában. A homlokzaton friss festéssel ez a rövid felirat áll: POSTA. Május 30-án nyitotta meg kapuit a község lakossága előtt. Az első ügyfélnek, Czibulka József tanyasi pedagógusnak, Tamási Mihályné szép rózsacsokrot nyújtott át a posta dolgozói nevében. Ezzel a már eddig is megszokott mindennapi élet meg is indult az új épületben. Így lehetne erről röviden hírt adni. Hosszú volt idáig az út. És ezt az utat Vinkovics Imre kézbesítő már negyven éve járja. 1925-ben jegyezte el magát a postai hivatással. Endrődön kezdte s még a mai napig is itt folytatja napi Vinkovics Imre, az endrődick „postás Imre bácsija” 40 éve teljesít szolgálatot a községbenmunkáját, mint a helyi posta legrégibb dolgozója. Érdeklődésünkre a posta megnyitása alkalmával így válaszolt: — Endrődön a posta kiskorom óta vándormadár volt. Saját épülettel soha nem rendelkezett, mindig valami nagyobb helyiséget kapott meg a községben haszonbérbe, de nemegyszer előfordult, hogy szinte máról holnapra költöznie kellett. Nagyon örülök, hogy végre hivatalunkat sajátunknak tudhatjuk. Itt talán még a munka is nagyobb ambícióval fog menni. Az új helyiséget Tamás Mihállyal, a posta vezetőjével jártuk végig, aki elmondotta, hogy az eddigi postaépület kicsi és elhanyagolt volt. Télen nagy problémát okozott a helyiség fűtése. A kézbesítőkre nagy hátránnyal volt az, hogy reggelente szinte sorfalat állták az ügyfelek, s kérdéseikkel lópten-nyomon zaklatták őket: Van-e levelem? Jött-e pénzeim? Kérem az újságot, mert később nem leszek otthon! Ez hátráltatta a munkamenetet Most ez is megszűnt. Az új hivatalban kézbesítőink külön helyiséget kaptak, ahol nyugodtan dolgozhatnak, senki sem zavarja őket a küldemények csoportosításában. Eddigi egész kis kapacitású központunk helyett is közepes távbeszélő központot kaptunk, melynek lényegesen könnyebb a kezelése. Tágas előtér áll a közönség rendelkezésére, kis asztalkával és ülőhellyel felszerelve, ahol kényelmesen megcímezhetik leveleiket vagy egyéb postai küldeményeiket. Csaknem félmillió forintba került az endrődi posta létrehozása, melyhez komoly segítséget adott a Szegedi Postaigazgatóság is. Belátták és méltányolták ők is azokat a mostoha körülményeket, amelyek között az endrödi postások dolgoztak. Éppen ezért igyekeztek segíteni. Szólni kell itt azonban a posta dolgozóiról, Tímár Vincéről, Gel- lai Györgyről, Palercsik Mátyásról, Varga Lajosról, Hegedűs Magdolnáról, Fekócs Máriáról, Szabó Zoltánnéról és a többiék- ről, akik szabad idejüket felhasználva maguk is jelentősen hozzájárultak társadalmi munkában az új posta szépítéséhez és csinosításához. Szocialista brigádok a közös határállomáson Gyönyörű tavaszi napon látogattunk el Curticire, ahol közel 3 éve a román és magyar vasutasok jól összehangolt munkája nyomán, zökkenésmentesen bonyolódik le elsősorban a KGST, s nem utolsósorban a nyugati államok tranzit áruforgalma. Ezen az állomáson átáramlik Bulgária, Románia sok ezer kocsija. Az itt dolgozóik lelkes, odaadó munkáján is múlik, hogy az árukkal megrakott kocsik időben, sérülés nélkül jussanak él rendeltetési helyükre. Közös ügy ez. A román és magyar elvtársak vállvetve munkálkodnak, hogy a szocialista ipar termékei gyorsan és biztonságosan tudják elhagyni az állomást. Jártuk az állomást és az volt az észrevételünk, hogy minden percnyi pontossággal történik. A jól kiépített technológiai folyamat megszabja minden dolgozó számára a pontos munkát. Mint egy jól olajozott gépezet, úgy működik a vasutas-kollektíva. Míg ezt sikerült elérni, hosszú utat tettek meg. Sok nehézséggel kellett megküzdeni. Késtek a műszaki átadások, így a vonatok is csak késve hagyhatták él a közös határállomást. Beszélgetésünk során feltűnt, hogy a dolgozók igen sokat szólnak a szocialista brigádmozgalomról. Ez arra vall, hogy gyökeret eresztett. A dolgozók nagy többsége büszkén viseli a jelvényt. A forgalmi szolgálatnál 3 brigád 68 fővel elnyerte a Szocialista brigád oklevelet, ugyancsak 3 brigád 81 fővel a műszaki kocsiszolgálatnál már a jelvény tulajdonosa. Nagyszerű példáját láttuk a vasúton kívül álló elvtársak szocialista gondolkodásának. Az ott szolgáló magyar határőrök, vámőrök is segítik e mozgalmat. Többen a szocialista brigádok tagjai. Részt vesznek a brigádértekezleteken, nem egy esetben politikai tájékoztatót tartanak. összegezve: Curtici magyar— román közös határállomáson ma már ott tartanak, hogy a verseny a Szocialista műhely címért folyik. Nagy Sándor a Vasutas Szakszervezet megyei bizottságának tagja
