Békés Megyei Népújság, 1964. június (19. évfolyam, 127-151. szám)
1964-06-30 / 151. szám
1964. június 30. Kedd Válasz egy „kényes” kérdésre A Magyar Felvonógyár békéscsabai 5-ös számú gyáregységében többen is szóvá tették a degresszív bérezés miatti elégedetlenségüket. Százszázalékos teljesítményen felül nem fizetik ki a teljes bért, hanem annak csak az 50 százalékát Aki tehát 140 százalékot ér el, 120 százalékot kap. Ez egyébként a plafon. K. A. lakatosnak májusban például 163 százalékos teljesítmény után 120 százalékos munkabért számoltak el. Ezt kérdezte: „Hova kerül az a pénz, amiért ténylegesen megdolgoztam? Mire fordítja ezt a vállalat?” — „Egy év alatt engem több száz forintos kár ért emiatt” — mondta bosszankodva, aztán ehhez még hozzáfűzte: „Legalább magyarázzák meg a munkásoknak!” Valóban sajnálatos, hogy a vállalat nem tájékoztatta erről a kérdésről a dolgozókat. Nem arról van szó, hogy valami jogtalanság történik. Nem. Először is tudni kell, hogy a degresszív bérezés a vállalatra vonatkozik. Az irányító hatóság előírja, hogy — jelen esetben — egyszázalékos túlteljesítés esetén 0,5 százalékos bér fizethető ki. A teljesítményben dolgozó munkásoknak norma szerint kell fizetni. A vállalat meghatározta, hogy 120 százalék a plafon. Erre azért volt szükség, mert nyilvánvalóan nem kívánatos a túltermelés, illetve az, hogy egyes alkatrészekből túlikészletezés álljon elő, ami csak felesleges pénzeszközöket kötne le és vonna el a népgazdaságtól. A tőkés társadalomban, ahol a termelés nem a szükségletnek megfelelően történik, más szóval: az üzemen belül van tervszerűség ugyan, de a piacon anarchia uralkodik, a helyes arányokat nem tudják kialakítani. Ha túltermelés van, egyszerűen bezárják a gyárat és a munkásokat szélnek eresztik. Az teljesen érdektelen, hogy mi lesz a sorsuk. Nálunk ez nem engedhető meg, ami persze nem a szép szavakon, hanem a tervszerű gazdálkodáson múlik. Hogyan érhető el, hogy a munkások a 120 százalékot ne lépjék túl? Természetesen a norma kialakításának a szabályozásával. Bizonyos túlteljesítés elfogadható, de a 163 százalék a norma lazaságára enged következtetni. K. A. lakatosnak arra a kérdésére, hogy hova kerül az a pénz, amiért megdolgozott, de nem fizették ki neki, röviden így válaszolhatunk: a vállalat kasszájába. A norma szabályozása ugyancsak ezt eredményezi. Ennek jelentős része azonban közvetve a dolgozókhoz kerül vissza. Nyereségrészesedés, prémiumok, jutalmak formájában, de a folyamatos béremelést is ez teszi lehetővé. Bizonyára mindenki tudja azt, hogy amióta az üzem a Magyar Felvonógyárhoz tartozik, az átlagórabér jelentősen emelkedett. Milyen kár éri tehát K. A. lakatost vagy a többi dolgozót? A kérdésekre azonban a gyáregység vezetőinek kell választ adniuk, mégpedig akkor mindjárt, amikor az eredményesebb, tervszerűbb gazdálkodás biztosítására valamilyen intézkedés történik. A munkások csak úgy érezhetik magukat a gyár tényleges gazdáinak, ha mindenről időben tájékoztatást kapnak. A „kényes” dolgokról is. Aki az egyes fontosabb közgazdasági kérdésekben tájékozott, célszerűbben tudja végrehajtani a termelésben rábízott fel. adatokat, mert a munkáját bele tudja illeszteni a vállalat egészébe, ő maga is — szűkebb keretben — tervezni, gazdálkodni tud. Pásztor Béla Nagyarányú építkezések Az Orosházi Építőipari Ktsz jelenleg hét összkomfortos két-há- rom szobás családi házat épít. Ezek közül ötöt Orosházán, egyet Csanádapácán. Július elsején kezdődött meg a Veres József utcai második társasház építése. Az Ifjúsági Ház átalakítási munkálatai is folyamatban vannak. Az Orosházi Faipari Vállalat Bajnok utcai telepén létesülő étkezde átadására két hét múlva kerül sor. Augusztusig befejeződik a GEL- KA üzlethelyiségéért kártalanításként kiutalt cserehelyiségek kialakítása, rendbehozatala. Több kisefob-nagyobb átalakítási munka is soron van, ezenkívül a ktsz a Békés megyei építőipari vállalattal szerződést kötött 24 lakás szobafestésére és az ablakok, ajtók mázolására. A második fél évben ugyancsak nagy feladat vár a szövetkezet dolgozóira. Tervükben szerepel többek között Orosházán öt családi ház. Békéscsabán a Mokri utcában pedig — hárommillió forint költséggel, melyből az idén másfél milliót használnak fel — 24 lakás építése.. Az orosházi Petőfi Tsz részére megkezdik egy 126 férőhelyes borjúnevelő istálló építését. December végéig elkészül az Orosházi Kazánjavító és Általános Szerelő Ktsz új telepén a szociális létesítmény. Műhely épül az Orosházi Vas- és Fémipari Ktsz megrendelésére. Jelentős vízvezetékszerelési munkák is soron következnek. Példamutató lányok és asszonyok a Felsőnyomási Állami Gazdaságban A Felsőnyomási Állami Gazdaságban igen szép számmal dolgoznak nők. Munkájukkal sokszor példát mutattak, különösen az 1-es üzemegység Zója baromfi- tenyésztő brigádja, melynek vezetője Kovács Margit. Már harmadik éve a Szocialista brigád cím viselői. A súlygyarapodási tervet — mely egy baromfinál havi 30 deka — 36 dekára teljesítették. Az elbullási százalékot pedig hárommal csökkentették. Az elmúlt pvben a brigád 22 ezer csirkét nevelt fel, s az idén is részt vesz a Szocialista brigád cím eléréséért folyó versenyben. Az itt dolgozó asszonyok és lányok munkájuk mellett képezik magukat. Többek között ketten a mezőgazdasági technikum hallgatói. A KISZ-fiatalok tavaly a megyében lévő versenyen több értékes helyezést értek el. Most öt munkacsapat mintegy 60 tagja csatlakozott a KISZ által hirdetett versenyekhez. Andó Judit 12 tagú munkacsapata 59 ezer csirke felnevelését vállalta. Szoó Tibor vagy tisztában, miként zajlik le egy rádióamatőr róka-vadász- verseny. Nagyon-nagyon régen magam is részt vettem néhányon. Nehogy igazi rókára, ta- risznyás, puskás vadászokra gon. dőlj. A róíka ezúttal ember, aki rövidhullámú rádióadójával elbújik a bozótba és meghatározott hullámhosszon időnként jelentkezik. „Kukucs, erre vagyok, találjatok meg.” Érted? — Vau-vau — imitált élénk érdeklődést Muki és tisztára nyalta az edényt. — Na már most — folytatta az öregúr —, a versenyzők hordozható vevőkészülékeikkel útnak indulnak. Ügy tájékozódnak, hogy amikor nagyobb erővel sugároz a rókát jelképező adó, akkor tudják, hogy jó irányban haladnak, közelebb kerültek a búvóhelyhez. Egyébként hasonló módszerrel cserkészik be a háborúban az elhárító szervek is a felderítők rádióadóját. És most figyelem — alapvető kérdéshez érkeztünk! Mi a véleményed: valódi róka búvóhelyét is megtalálhatnák ilyen módszerrel? A kutya, gondolkodás nélkül, tagadóan rázta meg a fejét, ö biztosan rajtaütne a komán, de az ügyetlen emberek, azokkal a drótokból, csavarokból álló ládi- to&kkal?! Nevetséges! — Nagy tévedés — szögezte le a kérdező. — Igenis, megtalálhatják a rókát. Ehhez három feltétel szükséges. Először is, hogy az igazi róka is rezegjen, azaz bocsásson ki magából elektromágneses hullámokat. Másodszor, a vadászoknak olyan vevő- készülékkel kell rendelkezniük, amely ilyen hullámok vételére általában alkalmas, és végül, hogy a ciklustartományon belül ismerjék a róka pontos rezgésszámát. Muki nyíltan és pimaszul vigyorgott. Még csak leplezni sem próbálta, hogy árva szót sem hisz az egészből. — Engem nem hozol ki a sodromból — csapott mérgesen az öregúr a széke karfájára. — Én végtére is tényekről beszélek, ő meg röhög, mintha ingatag hipotéziseket állítanak fel. Hallatlan dolog ez, kérem. A kenyéradó gazdájának a képébe nevet. Skandalum! Zsörtölődve sietett ki a konyhába, becipelt egy kis sámlit, azt rátette a székre és az egész alkotmányt abba a sarokba tolta, ahol a vaslábazaton nyugvó készülék foglalt helyet. Lehajolt Mukiért, ráemelte a sámlira, szembe az egyik katódsugárcsővel. Zsebéből kis kazettát és abból ceruzabél vastagságú, két- centis rudacskát vett elő. Elővigyázatosan bedugta a készülék oldalán lévő nyílásba. — Ma délben — emlékeztette a daxlit —, sétálni voltunk a parkban. En lepihentem a szökőkút melletti pádon, te, pedig frivol célzattal ismeretséget kötöttél egy foxterrier-hölggyel. Később hozzám is odahoztad bemutatni. Megcirógattam ezzel a kis hengerrel, aztán játszottatok tovább, örülnél, ha viszontlátnád? Muki izgatottan vakkantott. Az öreg lekapcsolta a villanyt, és megnyomott egy gombot a készüléken. Szépen . berendezett előszobarészlet ilent meg a képernyőn és egy f jldre tett kosárban ott aludt a foxi. Még a horkolását is hallani lehetett. A tacskó cipőgomb-szemei felragyogtak, boldogan nyújtotta ki hosszú, piros nyelvét és végignyalta a képernyőt. — Miért ne lehetne ugyanezt rókával is megcsinálni? — kérdezte a gazdája zsémbesen, miután kikapcsolta a berendezést, és felgyújtotta a villanyt. — Elvárom, hogy a jövőben több bizalmat előlegezz szavaimnak. Holnap folytatjuk a tanulást. (Folytatjuk) ílj fix pont A Békéscsabai Konzervgyár " létezése új helyzetet teremtett a megye zöldségtermesztésében. Olyan szövetkezetek vállalták a konzervgyári növények termesztését, amelyekről 2—3 évvel ezelőtt még csak gondolni sem merték a mai fogékonyságot. így megyénk a maga 14 ezer hold zöldségével országosan is igen jelentős helyet foglal el. Mégis az a vélemény, hogy a többi megyéhez képest a korai zöldség termesztése elmaradt. Mi ennek az oka? Vajon a szövetkezetekben nem fordítanak kellő figyelmet a sok pénzt adó primőrökre és a korai szántóföldi kertészkedésre? Közismert, hogy megyénk zöldségtermesztése bizonyos értelemben eléggé szótforgácsolódik. Olyan jelentős ipari üzemek, mint a Békéscsabai Konzervgyár és a hűtőház, a szegedi és a Kecskeméti Konzervgyár is osztozik a MÉK-el együtt az itt termett zöldségen. Ismeretes, hogy a MÉK-nek és a Békéscsabai Konzervgyárnak ezen a tavaszon sikerült egy igen jelentős megállapodást kötni a kon_ zervgyári területen termett primőr árúk felvásárlására és értékesítésére. Ez a megállapodás elsősorban a termelőszövetkezeteknek előnyös. Csakhogy ez nem az egész megye területén, hanem kizáróan a Békéscsabai Konzervgyár körzetében érvényes. A Szegedi Konzervgyár, a mezőkovácsházi és az orosházi járás túlnyomó többségében, a Kecskeméti Konzervgyár pedig a szarvasi és a gyomai járásban termeltet árut. Mivel az itt működő tsz-ek és a termeltető üzemek között igen nagy a távolság, elsősorban nem a korai érésű konzervnövények termesztését bízzák ezekre a tsz- ekre. A ránylag nem nagy a más " megyéből irányított zöldség- termesztés. Mindössze 900—1000 holdra tehető, s ebből csaknem 350 hold a paradicsom. A Békés megyei zöldségtermesztés további sorsa ezzel a túlszervezettség gél mégsem mehet sokáig, mert bizonyos értelemben a korai termesztésre — amiben a magye eléggé elmaradt — jól megfelelő területen a mezőkovácsházi, az orosházi és a szarvasi, gyomai járás egy részében az adott lehetőségek kihasználása háttérbe szorul. I ndokolják a konzervgyári 1 zöldségtermesztő körzetek újraalakítását olyan tények is, amelyek a szállítással kapcsolatosak. Csanádapácárói, amely Békéscsabától 25 kilométerre van, s igen jó minőségű út köti össze a két települést, innen mégis tengelyen a Szegedi Konzervgyárba viszik a paprikát és a paradicsomot. Vajon a Szegedi Konzervgyárnak kifizetődik-e a zöldség 80—90 kilométerre szállítása teherautón, amikor 25 kilométerre, Békéscsabán olyan konzervgyár, MÉK vagy hűtőház van, amely az árut tudná fogadni és értékesíteni. A sok fuvar csak a tonna-kilomét erstatisztikát javítja, s több kevesebb gondot okoz. A népgazdaság, nak is kifizetődőbb lenne, ha a legnagyobb nyári munkában az amúgy is túlméretezett szállítási feladatot elsősorban a termelés szervezésén teendő intézkedésekkel csökkentenék. Arról nem is beszélve, hogy amíg az áru Csanádapácárói Szegedre vaigy a gyomai járásból Kecskemétre jut, mennyit veszít minőségéből, a tulajdonképpeni értékéből. Érdemes lenne a felettes sízer- vefcnek az eddig kialakult zöldségtermesztési körzetet felülvizsgálni és az ésszerűséget figyelembe véve újra kialakítani a konzervgyárak, a hűtőház és a MÉK jövőbeni működési területét. Egy esetleges új tájkörzet kialakítása után megyénk közös gazdaságai igen lényeges bevételre tehetnének szert a korai primőrökből. Ezen túl a népgazdaság kétszeresen nyerne: az eddigieknél több primőrt kaphatna a belföldi és a külföldi piacokra, másrészt egy igen tetemes szállítási költségmegtakarítást vehetne számításba, lyi anapság, hogy erről így be- 1 * szélhetünk, jól megértek a feltételek. A múlt évben többek között a Nyírségből szállítottak konzervzöldséget Békéscsabára, Csanádapácárói pedig Szegedre, s ki a megmondhatója annak, hogy a szállítás mibe került? Vagy a költségkihatás nem számít? Nem hinnénk, hiszen'a szállítás minden egyes kilométere tetemesen drágítja a konzervgyár- tást. Ha viszont a szállítást nem számítják az előállítási költségek közé, akkor is valahonnan ki kell szakítani az emberek fizetését, a gépek üzemeltetéséhez szükséges anyagi fedezetet. S ki fizeti ki ezért a milliókait végső soron? A népgazdaság! Noha mindannyiunk javára jobb, kellemesebb helyre is kelthetnénk a felesleges szállításra fordított összeget. Egy új, a mostaninál jobb termelési körzet kialakítását tehát a fejlődő élet, a termelés olcsóbbá tételének nagy lehetősége sürgeti! A megyei szervek már tettek lépéséket az ésszerűtlenségek megszüntetésére, de az ügy megnyugtató rendezése valahol akadozik. A szövetkezetekben aratás " után már készítik a jövő évi vetéstervet. Így mindössze 1— 1,5 hónap áll a dolgok megfelelő rendezésére. Aránylag ez igen rövid idő. A megyei és a járási szervek találjanak módot ahhoz, hogy a megye zöldségtermesztésének összpontosítása — ennek fontossága — már most jusson el minden érdekelt gazdaságba. Csak a jövő ismereteinek birtokálban tudják a mezőkovácsházi, az orosházi, a szarvasi és gyomai járásiban a megye elé állított; feladatokból a megfelelő minőségi részt vállalni. Dupsi Károly A Mezőberényi Gépállomás keres július 1-i felvételre nagy gyakorlattal rendelkező esztergályosokat, marósokat, gépjármű-villamossági szerelőket, valamint mezőgazdasági traktorok, motorok javításában jártas szerelőket. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezni lehet naponta 7-től 17 óráig a gépállomás irodájában. Telefon: Mezőberény 59.
