Békés Megyei Népújság, 1964. június (19. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-28 / 150. szám

UM, június 38. 4 Vasárnap Szilárdabb közlekedési fegyelmet! 1957 óta a közúti gépjárműpark emelkedő tendenciát mutat. 1963- ban és ez év első öt hónapjában a gépjárművek száma a korábbi évekhez képest is lényegesen emelkedett. A gépjárművek szám­szerű növekedésénél figyelemre méltó az a tény, hogy a forgalom­ba került új gépjárművek: sze­mélygépkocsik és motorkerékpá­rok jelentős része személyi tulaj­donban van, ami az életszínvonal- emelkedéssel függ össze. Az elmúlt években a legjelentő­sebb fejlődés a közúti személy- és teherszállításnál következett be. A megyei autóközlekedési válla­lat tehergépkocsi parkja 1963- hoz viszonyítva 5,4-szeresére, az autóbuszpark 5,8-szorosára emel­kedett Ugyancsak jelentősen emelkedett a megyében az olyan mezőgazdasági jellegű munkagé­pek száma is, amelyek közúton közlekednek. A közúti forgalom növekedése azt is jelenti, hogy emelkedett a közúti járművek tengelynyomása, az átlagos se­besség — mivel korszerű, nagy teljesítményű személy- és teher­szállító járművek kerültek a köz­úti forgalomba — mindez a köz­utak fokozottabb igénybevételét is jelenti. A MEGYE ÚTVISZONYAI A megye úthálózatának fej­lesztésére, illetve korszerűsítésére az elmúlt években komoly erőfe­szítéseket tettek. A megye és a járási székhelyek között az útvi­szonyok általában megfelelnek a korszerű közúti forgalom követel­ményeinek. Rosszabb a helyzet a járási székhelyek és a községeket összekötő útszakaszokon. Ezeken is folynak korszerűsítési munká­latok, azonban még hosszú időre van szükség, hogy e hálózat kor­szerűsítése megtörténjen. A for­galom jelentős része ezeken az útvonalakon fog lebonyolódni, amely útvonalak átbocsájtóképes- sége, az út állapota kevésbé feled meg a korszerű közúti közleke­dés követelményeinek. A kevésbé korszerű útvonalakon a forgalom lebonyolítása nagyobb figyelmet és körültekintést igényel. Folya­matban van jelenleg Csanádapá- ca—Kaszaper, az Orosháza—Tót­komlós, a Füzesgyarmat—Bucsa útszakaszok korszerűsítése, ami szintén hozzájárul majd a megye útviszonyainak javulásához. A KÖZLEKEDÉSI BALESETEK ALAKULÁSA A közúti forgalom növekedésé­vel a balesetek száma is emelke­dett. A megyében 1963-ban 29 ha­lálos, 137 súlyos, 35 könnyű és 55 sérülés nélküli, anyagi káros bal­eset következett be. A közúti bal­esetek száma sajnos, 1964 első öt hónapjában 1963 azonos időszaká­hoz viszonyítva nem csökkent, hanem emelkedett. Különösen emelkedett a halálos, a súlyos ki­menetelű balesetek száma. 1964. január 1—május 31. között a me­gyében 10 halálos, 36 súlyos, 33 könnyű és 29 sérülés nélküli, anya­gi káros baleset volt. A közúti bal­esetek miatt a személyi sérülése­ken kívül több százezer forintos anyagi kár is származott. Ugyan­csak jelentős összeget tesz ki a kórházi ápolás, a munkából való kiesés, ami keresetcsökkenéssel jár. A BEKÖVETKEZETT BALESETEK OKAI« A közúti gépjárművek számá­nak növekedése nem jelenti a balesetek törvényszerű emelkedé­sét, illetve azok bekövetkezését. A közlekedési szabályok be nem tartásánál maguk a gépjárműve­zetők teremtik meg a baleset be­következésének lehetőségét. A megyében 1964. január 1-től má­jus 31-ig gondatlan vezetés miatt 34 esetben történt baleset. Ebből két halálos volt. Ezek a balesetek azért következtek be, mert a gépjárművezetők a bizton­ságos közlekedés szabályait nem tartották be, a közlekedési szabá­lyok megsértésével veszélyeztet­ték saját életüket, a közlekedés biztonságát. Az elsőbbségi jog meg nem adása miatt 12 esetben történt súlyos baleset. Nagyon sok gépjárművezető nem tartja magára nézve kötelezőnek az el­sőbbségi jog megadását. Éppen ezért sok baleset az egyenrangú utak kereszteződésénél, a jobb- kéz-szabály be nem tartása mi­att következett be. A szabálytalan előzés és beka­nyarod ás miatt 17, gyorshajtás miatt 13, műszaki hiba miatt pe­dig négy esetben volt baleset. A bekövetkezett balesetek azt mu­tatják, hogy a gépjárművezetők, a gyalogosok és az utasok magatar­tása döntő tényező a baleseti statisztika kedvező vagy kedve­zőtlen alakulásában. A BALESETEK MEGELŐZÉSÉNEK FELTÉTELEI A balesetek megelőzésének leg­fontosabb feltétele a közlekedési szabályok következetes végrehaj­tása, azok egyértelmű értelmezé­se. Fel kell számolni azt a hely­telen és meghonosodott gyakorla­tot, hogy egyes gépjárművezetők sok esetben vélt jogaik érvénye­sítése miatt a közlekedés bizton­ságát veszélyeztessék. Nem adják meg az elsőbbségi jogot, szabály­talanul előznek, bekanyarodnak vagy a megengedett sebességet túllépik, amivel a baleseti ve­szély feltételeit teremtik meg. Nagyon sok azoknak a gépjármű- vezetőknek a száma, akik napon ta figyelmetlenségből, a szabályok ismeretének hiánya miatt vagy tudatosan is, megsértik a közle kedésd szabályokat, amivel bal­eseti veszélyt idéznek elő. Olyan közhangulatot kell te­remteni, amely hozzájárul a köz­lekedési szabályok betartásához. Elsősorban úgy, hogy a gépjármű, vezetők felelősségérzete fokozód­jon a közlekedés biztonsága ér­dekében. A gépjárművezetők ve­gyék figyelembe azt, hogy a köz­utakon olyanok is közlekednek, akik minimális közlekedési is­meretekkel sem rendelkeznek. Ez igen nagy óvatosságra, figyelemre kötelezi őket. Számos olyan gyer­mekbaleset vagy idős ember el­ütése történt, amikor a közleke­dési szabályok megsértésével a gépjárművezető ugyan nem vádol­ható, de nagyobb figyelemmel, körültekintéssel a baleset elke­rülhető lett volna. A közlekedési fegyelem megszi­lárdítása azt is jelenti, hogy a gépjárművezetők, főleg a fiata­lok a közutat ne tekintsék ver­senypályának, hanem az útviszo­nyoknak, a közlekedés rendjének megfelelően közlekedjenek gép­járműveikkel. Jelentős azoknak a baleseteknek a száma, amikor a gépjárművezetők, maguk a gya­logosok ■ is, nem ismerik vagy nem veszik figyelembe a kü­lönböző jelzőtáblákat, útburkola­ti jelzéseket, azok figyelembe nem vétele, illetve be nem tartása nél­kül közlekednek, teremtenek köz­vetlen baleseti veszélyt. Sok eset­ben nem is rajtuk múlik a bal­eset elhárítása, hanem más, a közlekedési szabályokat betartó gépjárművezetőkön, akik számí­tanak arra, hogy a közutakon a közlekedési szabályokat megsértő „erőszakos” emberek is közleked­nek, akiknek megfékezése, fele­lősségre vonása feltétlenül indo­kolt. A megnövekedett közúti forga­lom szükségessé teszi azt, hogy a gyalogközlekedők, kerékpárosok, fogatjárművek vezetői, ha nem is a KRESZ egészét, de legalább a rájuk vonatkozó közlekedési sza­bályokat ismerjék, annak megfe­lelően közlekedjenek. A közieke. dési szabályok minimális isme­rete napjainkban állampolgári kö. telesség is. A közúti balesetek csökkentését, a közlekedési fe­gyelem megszilárdítását eredmé­nyezné, ha a balesetek elhárítása társadalmi üggyé válna. Ez hozzá­járulna ahhoz, hogy a balesetek csökkentésével mind kevesebb lenne az emberek és a családok tragédiája. Benkó Pál a Békés megyei Balesetelhárítási Tanács elnöke Mi a helyset a jégkárbecslésekkel ? Sípos Andrásnak, az Állami Biztosító igazgatóhelyettesének nyilatkozata A múlt hét első felében különö­sen a mezőkovácsházi járásban volt kiadósabb jeges eső. A ko­rábbi hetekben a megye több kö­zös gazdaságából jelentettek jég­kárt az Állami Biztosító Békés megyei Igazgatóságára. Az össze­sítés szerint ebben az évben 130 közös gazdaságban tett kisebb- nagyobb kárt a jég. A kárbecslők május óta szinte megállás nélkül munkában vannak. Mégis most, a betakarítás időszakában több tsz vezetősége nem tudja, mit tegyen, arassák-e a jég verte gabonatáblá­Bár a fűtési idény már rég vé­get ért, a Kéményseprő Vállalat orosházi kirendeltségén nyáron sem szünetei a munka. A lakóhá­zak kéményeinek rendszeres tisz­títása mellett, a megelőző tűzren­dészet! tevékenység az egyik leg­főbb feladatúk. A kémények és azok környékének tűzveszélyes állapota már sok esetben tetemes anyagi kárt okozott és ennek el­kerülése végett szoros együttmű­ködést alakítottak ki a tűzoltó­sággal. Ez annál is inkább célsze­rű és eredményes, mert a ké­ményseprők nagy része önkéntes tűzoltó és így hathatósabban tud­nak intézkedni a szabálytalansá­gok esetén. A tűzrendészet! elő­írások betartásának ellenőrzésén túl, a lakosság igényeinek kielé­gítését is szem előtt tartják. A nyár folyamán elvégzik a már ed­dig bejelentett hordozható és be­épített cserépkályhák átrakását és samottozását. Szintén nagy gon. dot fordítanak az üzemek és in­kát, vagy továbbra is az Állami Biztosító és a járási tanács szak­embereit várják? Sipos Andrástól, az Állami Biztosító igazgatóhelyet­tesétől kértük, tájékoztassa lapunk olvasóit a jégkárral kapcsolatos károk megállapításáról. — Tekintettel arra, hogy az egész országban tetemes a jégkár, a megyei igazgatóság saját erejé­re van utalva a kárbecslések mi­hamarabbi végzésében. Szakem­bereink reggeltől estig járják a megye határát. Négy brigád dol­gozik a számbavételen. Terméisze­I tézmények kéményeinek karban­tartására, amit a használattól és az igénybevételtől függően vé­geznek. Nem csupán Orosháza térségére szorítkozik ez a munká­júk, hanem a környező községek, Nagyszénás, Gádoros, Pusztaföld­vár is a kirendeltséghez tartozik. Sokban bővült is a vállalat te­vékenysége. Nemrégiben vezették be azt a gyakorlatot, hogy az újonnan épült lakóházak kémé- I nyeit az átadás előtt felülvizsgál- I ják, így az esetleges hibákat még a beköltözés előtt kijavíthatják. Lényeges újításnak számít az is, hogy a kémények biztonsági álla­potát füstnyomáspróbával ellen­őrzik. Magas nyomáson gázolajat porlasztónak a füsttérbe, miköz­ben a tetőrészt befedik, így a szi­várgás és az áteresztés könnyeb­ben megállapítható. A vállalat sokrétű tevékenysége és a korsze­rűsítés hozzájárul, hogy a tél kez­detére ne legyen fennakadás a tüzelőberendezésekben. S. tesen mindenhová az aratás elkez­déséig nem tudunk eljutni. Éppen ezért javasoljuk a termelőszövet­kezeteknek, hogy a jégkárt szen­vedett gabonatáblákban tízhol­danként 8—10 négyszögöles min­taterületet hagyjanak. Ebből majd megállapítja a kárbecslő brigád a károsodás mérvét. A kárbecslés elhúzódása tehát a nyári betaka­rítási munkákat nem akadályoz­hatja. Ahol esetleg a jég igen nagy kárt tett és a járási tanács mezőgazdasági osztálya a kiszán­tást javasolja, azt a termelőszö­vetkezetek minél hamarabb hajt­sák végre és a takarmányok pót­lásáról gondoskodjanak. Ebben az esetben a járási tanács mezőgaz­dasági osztályának határozatát kárbecslőink elfogadják. Meet az a lényeg, hogy a betakarítás is és az esetleges másodnövények veté­se is minél hamarabb befejezést nyerjen, különösein a jégvert te­rületeken — fejezte be nyilatko­zatét Sipos elvtárs. önkéntes tűzoltók közgyűlése Az orosházi önkéntes tűzoltó­testület tagjai július 3-án, az Al­föld-étteremben tartják esedékes félévi közgyűlésüket, amelynek napirendi pontja lesz az eltelt hat hónapban folytatott tevékenység értékelése. Ugyanakkor együtte­sen megbeszélik a tűzoltók a nyá­ri mezőgazdasági munkákkal kap­csolatos fokozott védelmi készült­ség módjait is. A közgyűlés egy­úttal baráti találkozó is lesz, amely lehetőséget ad arra, hogy a tűzoltók egymással alaposabban megismerkedjenek, kicseréljék vé­leményüket, elgondolásaikat az eredményesebb munka érdekében. Nyáron sem szünetel a kéményseprők munkája Már most a télre hészülnek Egy tolvajbanda kézre kerül — Rövid szünet utón megis­mételjük a televízió híradóját, és azzal mai műsorunkat befejez­zük — közölte a bemondónő. — Kedves nézőink, jó éjszakát kí­vánok, a holnapi viszontlátásra. Mosolygott, biccentett, eltűnt. Gosztola visszamosolygott, visz. szabiccentett, maradt. Előredőlt, megropogtatta dere. kát, nagyot nyújtózott. Selyem háziköntösének ujja hátracsú­szott. A nyújtózásnak számtalan vál­faja van. Gosztola szóban forgó nyújtózkodása példának okáért olyan férfiú lelkivilágát tükröz­te, aki napközben a gondjaira bízott vállalat élén betegre dol­gozza magát. Igásbarom egy ta­posómalomban, ólombánya rik­sakulija, valóságos rabszolga. Joggal várhatja el, hogy lega­lább este, amikor a fáradhatat­lanul végzett munka után holt- fáradrtan hazatér, puha családi fészket találjon, és végre kis kényelemben is részesüljön. Gosztola Pétemé, született Gerson Mária, élete értelmét e természetes óhaj maradéktalan kielégítésében látja. Könnyen teheti, hiszen ő hatra megy munkába, és a stancológép mellett töltött játszi, minimális felelősséggel járó foglalatosko­dás után már háromra otthon is van. Frissen, fürgén mos, taka­rít, főz, hogy ragyogjon a lakás és meleg étel várja a párját. Csodálkoznak, hogy üzemi igazgató felesége — segédmun­kás egy fémtömegcikk-ipari ktsz-ben? Persze, mert ez irányú ismereteiket rosszmájú humoris. ták írásaiból szerzik. Ezek elő­szeretettel úgy állítják be, mint­ha a magas beosztásba került dolgozók feleségei hirtelen puccos dámákká, nagyvilági előkelőségekké változnának át. Lehet, hogy ilyesmi is előfordul, de Gosztoláéknál más a helyzet. Ott minden maradt az eredeti­ben. Nem annyira az asszony fi­zetéséért ragaszkodik ehhez

Next

/
Thumbnails
Contents