Békés Megyei Népújság, 1964. június (19. évfolyam, 127-151. szám)
1964-06-28 / 150. szám
1964. június 28. 2 Vasárnap 4 Még egyszer a lokálpatriotizmusról 'J’alán egy éve is van már annak, hogy a lokálpatriotizmusról cikket írtam. Abban elmondottam, hogy szőkébb hazánk — községünk, városunk, megyénk szeretető — helyes akkor, ha az nem sérti más városok, községek, megyék érdekét. Példát? Elég talán elmondani a gyulai Várfürdő történetét. Visszanyúlni azért érdemes addig, ahogy a kezdet-kezdetén a gyulai kisiskolások a cukorkára spórolt pénzüket is téglaj egyék vásárlására fordították. Vagy mondjam el azt a példát, hogy a szarvasiak milyen nemes erőfeszítéseket tesznek azért, hogy községük városi rangra emelkedjék. És ezt nemcsak azért kívánnák, mert az több forintot, több állami támogatást jelentene, hanem azért is, mert tudják, hogy ezzel megyénknek is jó szolgálatot tesznek. Az ÖRKI, a felsőfokú óvónőképző intézet vagy a felsőfokú mezőgazdasági technikum már rangot ad ennek a községnek és Európa, hírű arborétuma pedig vonzza a látogatókat. Lehetőségeik és adottságaik predesztinálják a városi rangra és ez párosul azzal is, hogy nemcsak a község vezetői vagy járás vezetői, hanem a lakosság is tesz ezért munkájával, szorgalmával, mindennapi cselekedeteivel. szőkébb haza szeretete — a lokálpatriotizmus — elsősorban így juthat igazán kifejezésre. Természetesen nem minden városban vagy községben él ez a szellem. Előfordulnak végletek Is. Elég elmondani azt, hogy Békésen még ma sem teljes a „nyugalom”, még ma is égeti őket az elkeseredés sebe, saját fejlődésüket látva. Valóban annyira elkeserítő-e Békés fejlődése? B ehumott szemmel jár az, aki nem látja, hogy a feldúlt békési utcák, ahol ma a vízműépítés folyik, éppen a közművesítésben az előrelépést jelentik. Az elmúlt hetekben a Ludas Matyi- ban jelent meg egy cikk Békésről. Sajnos, ez a cikk éppen ezt az ,.elkeseredett” hangulatot tükrözi, amely még hat a békésiekre. De vajon, ők nem tehetnének-e többet? Jegyeden egy adatot érdemes elmondani. Az elmúlt évben Békésen az egy főre jutó társadalmi munka értéke mindössze 2,03 forint volt csak. Azt hiszem, ehhez a számadathoz nem sok kommentár kell. A szomszédos járási székhelyen, Gyomén az egy főre jutó társadalmi munka értéke meghaladta a 13 forintot. Gyomén komoly társadalmi munkával fürdőt építettek és naponta tesznek azért, hogy a község fejlődése valóban együtt járjon az emberek igényeivel. Mert él még az a szemlélet, hogy sokan csak azzal mérik le a fejlődést, ha egy-egy üzem épül. Márpedig üzemeket telepíteni nem is egyszerű dolog, és nem is megy máról holnapra. Tudják ezt Békésen is. Azt is tudják, hogy már hónapok óta a megyei vezető szervek tárgyalásokat folytatnak egy Békésre telepítendő üzem ügyében. "IV em akarja Békéscsaba elvenni Békéstől azt, ami Békésé. Minthogy nem áll az sem, hogy a Békéscsabai Konzervgyártól csak a szag jutott a községbe. Tény, hogy az elmúlt év őszén, a hagymafeldolgozás idején a csabai konzervgyár szennyvize penetrans illattal árasztotta el a község Élővíz-csatornáját. Már akkor is és azóta is komoly erőfeszítések történtek a konzervgyár szennyvizének hasznosítására és annak megoldására, hogy ne okozzon az kellemetlenséget a békésieknek. Tudott dolog, hogy a békésiek legalább úgy szeretnének városi rangra emelkedni, mint a szarvasiak. Vajon megvannak-e ennek a feltételei? zt hiszem, a békésiek maguk is tudják, hogy a község adottságai, a közművesítés jelenlegi állása nem olyan, hogy a városi cím megadása egyből megoldana mindent. A megoldás súlyos milliókkal terhelné a népgazdaságot és megkívánná azt is, hogy maguk a békésiek is többet vállaljanak. Mi tehát a járható út? Meg kell találni azokat a lehetőségeket, amelyek alapján a békésiek is érzik, hogy épp úgy hozzájuk tartozik a konzervgyár, rriint a gyulai Várfürdő. Ellentétesek ezek? Nem. Hiszen a gyulai Vérfürdő sok ezer békési vagy békéscsabainak is kellemes szórakozást, hétvégi pihenőt nyújt, s vajon a Békés megyei Jókai Színház kezdeményezése, amely a gyulai várszínpadot létrehozta, nem szolgál-e mindannyiunk örömére? römmel írtuk — éppen az elmúlt hónapokban —, hogy Gyula és Békéscsaba vezetői már keresik és meg is találták a megoldást, amely a vélt ellentétek helyére ma az együttműködést, az egymás támogatását hozta. Mindenki tudja, hogy ez nemcsak a városok között valósítható meg, hanem a községek között is. Sarkadon komoly erőfeszítéseket tesznek a gimnázium bővítésére. Ehhez a bővítéshez azonban Sarkad adottságai kevesek lennének, de már úgy, hogy a járás minden községe segít, könnyebben találják meg a megoldást. Ugyanígy keresik a megoldást Kunágotán is, ahol diákotthont szándékoznak építeni a környező községek segítségével. Ugyancsak a távlati tervekben szerepel az, hogy a medgyesegyházi gimnáziumhoz hozzájárulnak majd a környező községek is. Keresni kell az együttműködés lehetőségeit, és nem sírnunk azon, ha valami más városban, vagy községben hamarabb megépül, nem irigyelni kell a gyulaiak (vagy orosháziak, vagy gyomaiak sikerét, hanem örülnünk kell annak. És tegyük ehhez mindjárt, hozzá, segítenünk kell, ott ahol erre szükség van. A helyesen értelmezett lokálpatriotizmus csak így segít és így hasznos. Dóczi Imre Razziát tartottak a detektívek az ausztráliai szocialisták Sydney egyik külvárosában lévő főhadiszállásán. Miközben a barna inges suhancok „sieg heil!” kiáltásokat hallatták, a titkosrendőrök letartóztattak öt személyt, s lefoglaltak iratokat és nád jelvényeket. A Népköztársaság Elnöki Tanácsa az előre kitervelt módon és aljas indokból elkövetett emberölés mi. att halálra ítélt Hajdú Imre kegyelmi kérelmét elutasította. Hajdú Imre riráki lakásukon megfojtotta feleségét. Az ítéletet végrehajtották. (MTI) Ötvenhatan fejezték be tannlmányaikat a Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetemen Kádár János a Pártíőiskola tanévzáró ünnepségén Az MSZMP Központi Bizottságának Pártfőiskoláján szombaton tartották az 1963—64-es tanév záróünnepségét. Az ünnepségen részt vett Kádár János, az Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára. A Párt- főisíkola igazgatója beszámolt a hallgatók tanulmányi eredményeiről, a főiskola munkájáról, majd Kádár János köszöntötte a végzős hallgatókat, s tájékoztatta őket az időszerű bel- és külpolitikai kérdésekről. (MTI) A Sportfogadási és Lottó Igazgatóság Nádor utcai székházában hétfőn szünet nélkül, egész nap sorsolnak. Reggel 9 órai kezdettel a lottó júniusi jutalomsorsolását bonyolítják le. A húzáson a 24. játékhét szelvényei vesznek részt, amelyek között összesen 1002 jutalomtárgyat sorsolnak ki. Ezúttal három. öröklakás, — egy háromszobás és két garzon, valamint három Moszkvics 403 típusú személygépkocsi jut főnyereményként a legszerencsésebb lottózóknak. Alig fejeződik be a lottóhúzás, délután 3 órakor a békekölcsönsorsolás kezdődik. Hétfőn és kedden tartja ugyanis az OTP a II.. a III. és a IV. Békekölcsön 1964 Pénteken a megyei pártbizottságon bizonyítványosztás volt. A Marxizmus—Leninizmus Esti Egyetem ötvenhat hallgatója fejezte be tanulmányait. A vizsgán mindannyian jól megálltát helyüket, eredményük átlaga túlhaladja a négyegészet. Bizonyítványuk egyéves pártiskolai végzettséggel egyenértékű. Többen tovább folytatják tanulmányaikat a szakosító tagozaton. Ezúttal negyedszer osztottak bizonyítványt megyénkben a Marxizmus—Leninizmus Esti első félévi sorsolását. Ezúttal megcserélték a sorrendet és az első napon a III. és a IV. Békekölcsönt húzzák. A III. Békekölcsönből 227 000 kötvényre 55,7 millió forintot, a IV. Békekölcsönből pedig 166 000 kötvényre 34 millió forintot sorsolnak ki. Kedden a II. Békekölcsönből 151 000 kötvényre 29,3 millió forint jut nyeremény Ús törlesztés formájában. Az OTP tájékoztatása szerint —»• a sorsolások torlódása miatt hétfőn csak a lottóhúzásról készítenek gyorslistát, amely a keddi lapokban olvasható, s kedden együtt készítik el a II., a III. és a IV. Békekölcsön-húzás gyorslistáját, amelyet a szerdai lapokban hoznak nyilvánosságra. (MTI) Egyetemen. Eddig összesen 176-an végeztek. A Szarvasra. Orosházára, Mezőkovácsházára és Gyulára kihelyezett tagozatok hallgatói az új oktatási évben a második évfolyam anyagával ismerkednek. Egyébként az új évadban hatra emelkedik á járási székhelyre kihelyezett tagozatok száma, Sarkadon és Békésen is megkezdődik a tanítás. A KGST-országok vízügyi vezetőinek tanácskozása Június 22-től 27-ig Budapesten tanácskozott a KGST-országok vízügyi vezetőinek negyedik értekezlete. A tanácskozáson tárgyaltak a vízgazdálkodási mérlegek megszerkesztést módszerének fejlesztéséről, megbeszélték a tudományos vízgazdálkodási kutatások összehangolásának teendőit. Az értekezleten megvitatták a kölcsönös kutatási, tervezési és vízépítési tájékoztatás helyzetét, feladatait, valamint az egyéb vízgaz. dálkodási kérdésekben való együttműködés elmélyítésének módszereit. A tanácskozás részve. vői végül a megvitatott kérdésekről határozatot hoztak, amelyek jelentősen hozzájárulnak a KGST- országok vízgazdálkodási feladatainak sikeresebb teljesítéséhez. Az egyhetes ülésszakon a kölcsönös egyetértés és a konstruktív együttműködés jegyében tanácskoztak az értekezlet résztvevői. (MTI) Hétfőn sorsolják a lottó tárgynyereményeket, a III. és a IV. Békekölcsönt, kedden a II. Békekölcsönt Tért hódít a rakodólapos anyagmozgatás A beruházás költségei néhány év alatt megtérülnek A mezőgazdasági termékek, a gyümölcs- és zöldségfélék, az iparcikkek sok kilométernyi utat tesznek meg, amíg rendeltetési helyükre jutnak. A szállításra váró áru mennyisége egyre hatalmasabb, az anyagmozgatásra igénybe vehető dolgozók száma viszont egyre kevesebb. Az utóbbi éveikben a szakemberek ezért fokozott figyelmet szentéinek az új, lehetőleg minél több emberi erőt megtakarító szállítási módszerek kidolgozására. Ilyen módszer a rakodólapos anyagmozgatás. A rakodólapos anyagmozgatás alkalmazása nem igényel nagy beruházást és előnyei azonnal megmutatkoznak. A rakodólap egy 80-szor 118 centiméteres fából készült sík lap, amelynk tízcentis „lábai” vannak. A földbe állított sík lapot áruval rakják meg, mégpedig úgy, hogy a szállítandó áru hói egységrakományokat képeznék, vagyis állandóan azonos mennyiségű árut raknak a sík rakodólapra. Ezt a rakományt emelővillás targoncával emelik be vagonba vagy a teherautóra. A rakományt a rakodólaphoz méretezik; ez a rakodölapos anyag- mozgatás lényege. Egységrakományt lehet képezni zöldséggel töltött fórumládákból, gyümölcsös rekeszekből. Ha apróbb darabokból képeznék egységrakományt, (például konzer- ves dobozból vagy üvegből) a sorokba rendezett árura fedőlapot helyeznek és keskeny fémpánttal, látják el. A fémpánt összetartja a sorokat s a rakomány sértetlenül kerül a rendeltetési helyére. Emelővillás targoncával átrakhatják teherautóról vasúti kocsiba, onnan a gyártó üzemekbe vihetik, eljuttathatják a faluról a városba vagy a határon túlra, ha a rakodólapon exportárut helyeztek el. Néhány üzemben már nálunk is kísérleteznek a rakodólapos anyagmozgatással. Az egyik konzervgyárban például nyolcezer sík rakodólappal és kilenc emelővillás targoncával láttak a feladathoz. A konzerves üvegekből már az üveggyárban egységrakományt képeznek. Ez a rakomány a sík rakodólapon a vagonba kerül, így érkezik a konzervgyárba, ahol az egységrakományt üvegtelepen tárolják, majd gyártás idején ugyanezt a rakományt az üzemekbe viszik. Az üvegék, töltés után ugyancsak egységrakományként a raktárba kerülnek, ahonnan szállítás idején emelővillás targonca segítségével újra vagonba jutnak. Ez az úgynevezett anyagmozgatási kör, amelyben az áru átgondoltan, pontos, előzetes számítások alapján teszi meg az utat a fogyasztókig. A termelőhelytől a felhasználóig akármilyen nagy távolságra is szállíthatják, akárhányszor ki- és berakhatják emberi kéz érintése nélkül. Korábban ebben a gyárban az üres üvegeknek a vagonba be-, illetve kirakása 48—48 munkaórát igényelt, Érthető, hiszen darabonként, vagy kisebb ládák segítségével rakták ki a vagonból az üvegeket. Rakodólap segítségével ez az idő 5—5 órára csökkent! Az illetékes irányító szervek a közelmúltban néhány üzemben felmérő vizsgálatot végeztek a rakodólapos szállítás gazdasági kihatásainak megállapítására. Eszerint mindenekelőtt az a legfontosabb eredmény, hogy ezzel a viszonylag egyszerű módszerrel, a vizsgált üzemekben mintegy 70 százalékos munkaerő- és ugyanennyi bérmegtakarítást értek el a szállítási és rakodási műveleteknél. Ez a megtakarítás — a szükséges beruházást amortizációjának a levonása után is — a szállítási költségek 22 százalékos csökkenését eredményezte. Egyébként a beruházás 4—5 év alatt megtérül s utána még jelentősebb a költségcsökkenés. A rakodólapos módszer az utóbbi évben az üveggyárak és a konzervgyárak közötti kapcsolatban van kialakulóban, de szívesen alkalmazzák a budapesti Nagyvásártelepen, a mezőgazda- sági termékek szállításánál is. Az eddigi tapasztalatok szerint' " izo- nyos, hogy mezőgazdasági nagyüzemeinkben, és a MÉK felvásárló-telepeken is előnyösen használható, Bokor Rózsa
