Békés Megyei Népújság, 1964. június (19. évfolyam, 127-151. szám)
1964-06-27 / 149. szám
1964, június 27. 2 Szombat (Folytatás az 1. oldalról) zetben: sok időt azonban nem tölthettek itt, mert Szarvason nincs megfelelő szálláshely. A legközelebbi alkalmas szálloda Kecskeméten van. Megjegyzendő, hogy ebben a faluban két tudományos kutatóintézet és két felsőfokú iskola működik, bár van valami szállodaszerű létesítmény is, 8—10 személy elhelyezésére. de ez sem mennyiségben, sem minőségben nem felel meg a mai követelményeknek. A szarvasi idegenforgalom az ország nemzetközi kapcsolatainak valóságos kis tudományos központja. Tisztelt Országgyűlés! Békés megyében az ország területének 6,1 százalékán hazánk összlakosságának 4,6 százaléka él. Megyénk népessége az utóbbi években csökkenést mutat. Ennek az a magyarázata, hogy a munkavállalási lehetőségek meglehetősen elmaradottak az igényektől, a szükséglettől s a jobban iparosodó megyék városaiba települnek át sokan. A túlnyomó részben mezőgazdasággal foglalkozó Békés megye paraszti területe sem képes a jelentkező munkaerőt befogadni minden esetben. Iparilag pedig megyénk országosan a legszegényebbek közé tartósak. A mezőgazdaság szocialista átszervezése és megerősödése következtében a korábbi 57 százalékról a népességen belül 50 százalékra csökkent a mezőgazdasághoz tartozók, az ott foglalkoztatottak aránya. Tisztelt Országgyűlés! Az említett fogyatékosságok azonban nem halványítják el azokat az eredményeket, amelyeket sokszor verejtékezve értünk el. Megyénkben az utóbbi hét év alatt növekedett a foglalkoztatottság, amely a jövedelem számottevő emelkedését eredményezte. Az átlagkeresetek egyes népgazdasági ágakban különböző mértékben növekedtek. A megye ipari munkásainak és alkalmazottainak reálkeresete 1958- 1960 között 5,3 százalékkal növekedett 1957-hez hasonlítva. A megyében mintegy 56 ezer munkás és alkalmazott esetében 1963-ban az egy keresőre jutó reálbér 4,4 százalékkal nőtt 1960-hoz képest. De jelentős mértékben javult a mezőgazdaságban foglalkoztatottak reáljövedelme is.1 Így a múlt év végén a lakosság- takarékbetét-állománya meghaladta a 400 millió forintot. Ez kereken 69 százalékos takarékbetét-állomány növekedést jelentett 1960-hoz hasonlítva. Tisztelt Országgyűlés! A termelőszövetkezeti parasztság jövedelme és igényei mindjobban hasonlókká válnak a városi lakosságéhoz. Ennek következtében a falusi kereskedelmet úgyszólván teljesen azok a tényezők befolyásolják, mint a városit. Hiszen a nylonruha, a körömcipő, a rúzs, a szőnyeg, a kárpitozott bútorok, a több száz forintos csillárok számtalan falusi ember és család lakásában megtalálhatók, örvendetes jelenség, tisztelt képviselőtársak, hogy megyénk egy lakosára három forinttal több könyvforgalom jut 1963-ban, mint amennyi az országos átlag volt. A népesség összetételében bekövetkezett változások a jövedelem és a fogyasztás átlagos évi ütemének gyorsulása következtében az 1965. évre tervezett kiskereskedelmi forgalom volumenét már az ,idén teljesítjük. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! Tudott dolog, hogy az áruforgalom lebonyolításához a célnak megfelelő és számukat tekintve is elegendő boltra van szükség. Ahhoz, hogy Békés megye bolt-ellátottságát, a hálózat színvonalát és működésének hatékonyságát lás^ Befejezte munkáját az országgyűlés suk, néhány alapvető tényezőről feltétlenül szólnom kell. A megye szocialista szektoraihoz tartozó bolthálózat 1958 óta 12 százalékkal növekedett. De még így is elmaradt az áruforgalom ugyanezen idő alatt elért 31 százalékos növekedésétől. A kereskedelem bolti és vendéglátóipari hálózata ha kis mértékben is, tovább javult, bővült és korszerűsödött. A második ötéves terv első három évében 116 új egységet létesített a két szocialista szektor. Azonban figyelemre méltó eltérés jelentkezik az élelmiszer- és iparcikkboltok eladóterének vizsgálatánál. Ugyanis amíg Békés megyében tízezer lakosra csak 233 négyzetméter élelmiszerbolt eladótér jut, ami az országosénál 30 százalékkal kevesebb, addig ugyanott 761 négyzetméter iparcikkbolt eladótér jut, ami 13 százalékkal több, mint az országos átlag. A tényezők között kialakult aránytalanságok az áruforgalom összetételének, fejlődési arányának következményei. Itt kell megemlíteni, hogy Békés megyében — ahol fő foglalkozás a mezőgazdaság, az alapvető élelmiszerek nagy részét nem vásárolták, hanem megtermelték. Azonban 1959 óta az áruforgalom megváltozott struktúrájának a megyében korábban kialakult boltellátottság arányai nem felelnek meg a követelményeknek. Az élelmiszerboltok túlzsúfoltak, az önkiszolgálás bevezetése is csak helyi segítséget nyújthatott, de megyei szinten nem oldotta meg a problémát. Véleményem szerint hosszabb távlatban Békés megye hálózatfejlesztésének irányát az élelmiszerboltok olyan (fejlesztésének üteme kell, hogy (meghatározza, amelynek eredmé- pyeként a tízezer lakosra jutó eladótér elérje vagy legalábbis megközelítse az országos átlagot. ' Itt kell szóvá tennem azt is, hogy a nagykereskedelem raktárhelyzete Békés megyében túlságosan elmaradt a követelményektől. Ez csak nehezíti a kiskereskedelem igényeinek jobb kielégítését. Ugyanis az áruk bemutatásának lehetősége különösen a textilnagykereskedelmi vállalatnál hiányos. Tisztelt Országgyűlés! A lakosság életkörülményeit befolyásoló egyéb (a jövedelem és fogyasztáson kívüli) tényezők az országostól elmaradnak. Például a megye bolti ellátottsága 85,2 százalék, a vendéglátásé 82,8, a közművesítés 54,1, a bölcsődei 73, a középiskolai ellátottság pedig 78,6 százalékos az országos átlaghoz viszonyítva. A kereskedelemben az ellátási körzetek kialakítása a viszonylagos elmaradottság megszüntetésének lehetőségét feltételezi, de csak akkor, ha a megvalósításhoz szükséges beruházási fedezetek elosztásánál elsősorban az elmaradottabb Békés megye időbeni előnyben részesülne. Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársak! Végül, de korántsem utolsósorban arról a nagy apparátusról kívánok szőni, amely Békés megye kereskedelmi hálózatának szorgoskodik. Fáradtságot nem ismerő akarattal tevékenykednek azért, hogy napról napra több, jobb és választékosabb áru várja a lakosságot. Dicséret illeti őket fáradságos munkájukért, s azért, hogy a napi munka mellett tanulnak, tovább képezik magukat, miközben segítenek a jövő kereskedelmi dolgozók képzésében. Tisztelt Országgyűlés! Békés megye kereskedelmének hétéves múltjáról, valamint jelenéről és jövőjéről szóltam. Ha a követelményeknek teljes egészében meg akarunk felelni, még jobban kell szorgoskodnunk, többet kell tanulnunk. De vannak olyan tényezők is, amelyek csak a párt és kormány közvetlen segítségével valósulhatnak meg és csak akkor, ha Békés megye egésze és ezen belül a kereskedelme a szakminisztériumoknál bensőségesebb helyet foglal majd el. Reméljük és hisszük, hogy ez az időszak hamarosan bekövetkezik, hogy több éves Békés megyei problémánk — amelyről itt az országgyűlés előtt szóltam — az elkövetkező évékben, de talán már 1965-től megoldást nyernek. A kereskedelemről szóló jelentést a magam részéről elfogadom és a tisztelt országgyűlésnek is elfogadására ajánlom. Több felszólalás hangzott még el, amelyekre Tausz János belke reskedelmi miniszter válaszolt, majd az országgyűlés a kereskedelem helyzetéről szóló jelentést és a belkereskedelmi miniszternek a vitában elhangzottakra adott válaszát jóváhagyólag tudmásul vette. Az ebédszünet után Vass Ist- vánné elnökletével folytatódott a tanácskozás. A tárgysorozat szerint dr. Szénásí Géza legfőbb ügyész beszámolója következett a törvényesség helyzetéről a Magyar Népköztársaságban. Kiemelte, hogy a Magyar Nép- köztársaságban a törvényes rend és a törvényesség szilárd; törvényeink a társadalom egészének és ezzel összhangban az egyén boldogulását szolgálják, büntetőtörvényeinktől kizárlóag annak van oka tartani, aki szembeszegül a törvényes rendelkezésekkel. A Magyar Népköztársaság Büntető Törvénykönyve és a büntető eljárásról alkotott törvény, illetve törvényerejű redelet hatályba lépése óta eltelt két esztendő tapasztalatai azt bizonyítják, hogy az új büntetőkódexek megfelelnek az élet követelményeinek. Bíróságunk, ügyészségünk és rendőrségünk lelkiismeretes munkáját dicséri, hogy az új büntető rendelkezések végrehajtása és gyakorlati alkalmazása — az ország egész területén — úgyszólván zökkenőmentes. Essek a jogszabályok több olyan új rendelkezést tartalmaznak, amelyek a megváltozott társadalmi és gazdasági viszonyok között feltétlenül alkalmasak a szocializmus építésének hatékonyabb szolgálatára. Alkalmazásuk előmozdítja a törvényesség további szilárdítását, hozzájárul a közrend és a közbiztonság megerősítéséhez, védelmet nyújt a társadalmi rendünk vagy annak gazdasági alapja ellen támadókkal szemben. Szénási Géza ezután a bűnözés és a bűnüldözés helyzetéről a következőket mondotta: — Kormányunk politikájának, népköztársaságunk állami és társadalmi rendje szilárdságának eredményeként fokozatosan csökken az állam elleni bűncselekmények száma. 1962- ben a bíróság elé állított személyek 0,8 százaléka követett el államellenes bűncselekményt, 1963- ban pedig 0,3 százaléka. Ezen belül is az utóbbi években minimálisra csökkent a súlyos esfetek száma. Helytelen lenne azonban a hazánkkal és társadalmi rendünkkel szembeni ellenséges erők jelentőségét lebecsülni. Nemcsak az illetékes szerveknek, hanem minden magyar állampolgárnak törvényes kötelessége, hogy az ellenséges behatolást és tevékenységet leleplezze. A legfőbb ügyész megemlítette, hogy a bűnesetek csökkenésének általános tendenciáján belül az élet és testi épség ellen elkövetett bűntettek aránya — a vádemeléseket tekintve — emelkedik. Ebben nagy szerepet játszik a közlekedési balesetek számának ugrásszerű növekedése. Figyelemre méltó az is, hogy az erőszakos bűncselekmények elkövetőinek többsége a cselekmény elkövetésekor italtól kisebb- nagyobb mértékben befolyásolt állapotban volt, mondotta többek között Szénási Géza — A legfőbb ügyész beszéde befejező részében hangsúlyozta, hogy szocialista államunk továbbfejlesztésének kulcskérdése a szocialista demokratizmus mind szélesebb körű kibontakoztatása; az, hogy a lakosság minél szélesebb rétegei kapcsolódjanak be közvetlenül is a közügyek intézésébe. E célok segítését szolgálják a társadalmi bíróságok, amelyeknek száma a korábbi ezerötszázról mintegy kétszeresére emelkedett. Példákkal igazolta, hogy időszerű és szükséges volt a társadalmi bíróság továbbfejlesztése, majd így folytatta: — Bár a társadalmi bíróságok működésének egyéves ta- tapasztalataj reménytkcltő- ek, kifogásolnunk kell, hogy az elbírált ügyek mennyisége a megválasztott társadalmi bíróságok számához viszonyítva még kevés, valamint az is, hogy a megválasztott társadalmi bíróságok egy része 1963-ban nem működött, bár erre lett volna lehetőség. Ennek egyik oka, hogy az üzemi szakszervezeti bizottságok egy része kevés önállóságot és kezdeményező készséget tanúsított a társadalmi bíróságok működésének megindítására. Többségük még nem tudott megfelelő együttműködést kialakítani a gazdálkodó szerv vezetőjével, ennek következtében nem értesült időben a fegyelmi eljárások megindításáról, és így nem volt lehetősége eljárások kezdeményezésére sem. A fejlődés további meggyorsítása érdekében arra kell a fő figyelmet fordítani, hogy a még nem működő társadalmi bíróságok is megkezdjék munkájukat. Ebben elsősorban a szakszervezetekre és a gazdasági vezetőkre hárul több feladat. Olyan együttműködést kellene kialakítanunk, hogy az arra alkalmas ügyek a társadalmi bíróság elé kerüljenek. Az ügyészi, a bírósági szerveknek és a vállalati jogtanácsosoknak egyaránt segíteniük kell a társadalmi bíróságokat. Szénási Géza befejezésül kérte, hogy az országgyűlés fogadja el beszámolóját. Ezután felszólalások következtek, utána dr. Szénási Géza válaszolt a felszólalásokra, majd az országgyűlés a legfőbb ügyész beszámolóját jóváhagyólag tudomásul vette. A szünet után az országgyűlés áttért az interpellációkra. * Az interpellációk és a válaszadások után az országgyűlés ülésszaka bezáródott (MTI) INTERPELLÁCIÓK Dr. Bognár József képviselő a pénzügyminiszterhez és a külügyminiszterhez, Varga Gábomé Borsod megyei képviselő az építésügyi miniszterhez, Háner József budapesti képviselő a nehézipari miniszterhez és a földművelés- ügyi miniszterhez, Sárfi Rózsi Szabolcs megyei képviselő az építésügyi miniszterhez intézett interpellációt. SZOBEK ANDRÁS Békés megyei képviselő egyes építési alapanyagok időszakos hiányának megszüntetése miatt interpellált az építésügyi miniszterhez. TRAUTMANN REZSŐ válaszában elismerte, a képviselőnek igaza van abban, hogy elvileg nem indokolt sem a tégla, sem a betonkavics hiánya, majd rámutatott arra, milyen okok idéztek elő zökkenőket az ellátásban. Elmondotta, hogy betonkavicsból a készletek és az első negyedévi termelés eredetileg fedezte volna a szükségleteket, de a szállítási nehézségek miatt az eredetileg tervezett mennyiségnek midössze 54 százaléka jutott el az építkezésekre. A második negyedév végéig az előző három hónap adósságát előreláthatólag több mint 60 százalékkal tudják csökkenteni, és lehetőség van arra, hogy a kiesést a harmadik negyedben teljes egészében pótolják. A kavicsbányák folyamatosan, három műszakban termelnek és a jelenleginél nagyobb feladatok megoldására is felkészültek. Most már azon múlik a zökkenők teljes megszüntetése, hogy lesz-e elegendő vasúti kocsi. A miniszter a továbbiakban a téglagyártással foglalkozott. Elmondotta, hogy az iparág átszervezésével egyidejűleg a műszaki fejlesztésre szánt anyagi eszközök koncentrálásával ebben az évben 1962-höz képest majdnem 10 százalékkal sikerült növelni a kapacitást. Az elhúzódó tél, a fagyok miatt azonban a tervezettnél több mint két héttel később kezdődhetett csak meg a termelés, s emiatt elmaradtak az előirányzattól. — A téglaipar — folytatta válaszát a miniszter — ezt a kiesést az év hátralévő részében pótolni fogja. Ennek egyik biztosítéka, hogy intézkedéseink nyomán rátértek a kemencék hétnapos üzemeltetésére. a tízórás, illetve két műszakos nyersgyártásra és kihordásra. Növelték a szárítóterületeket stb. Ezenkívül átmenetileg termelni kezdett három, korábban leállított téglagyár is. Mindezek eredményeként előreláthatólag hamarosan enyhülnek a téglaellátás nehézségei — mondotta dr. Traut- man Rezső, majd befejezésül a téglaipar fejlesztéséről szólott. — Az iparág folyamatos korszerűsítése megkezdődött. Általában nem új téglagyárakat hozunk létre, hanem ott, ahol az anyag minősége és mennyisége, valamint más feltételek lehetővé teszik, áttérünk a legtermelékenyebb és az időjárástól is többé-kevésbé független technológiai módszerek széles körű alkalmazására. A miniszterek válaszát mind az interpelláló képviselők, mind az országgyűlés elfogadta. Ezzel az országgyűlés ülésszaka befejeződött. Az ülés Vass Istvánná elnök zárszavával ért véget. (MTI)
