Békés Megyei Népújság, 1964. június (19. évfolyam, 127-151. szám)
1964-06-24 / 146. szám
19*1. június 24. 5 Szerda A Kőröstáj megyénk szellemi életének fontos része Ankét a békéscsabai értelmiségi klubban Társadalmunk fejlődésének eredményeit, távlatait, kisebb- nagyobb problémáit, a művészeti élet különböző kérdéseit ismerni és ezekben állást foglalni ma már mindinkább közigény, és fokozottan azzá válik az emberek túlnyomó többsége száméra. Ezeket művészi színvonalon tükrözni az írók, esztéták, publicisták feladata; ehhez kíván teret nyújtani lapunk kulturális melléklete, a Köröstáj is. Az elmúlt fél esztendőben megjelent kulturális mellékleteket értékelte és a dinamikus fejlődés útjait kereste az a megbeszélés, mely június 22-én, hétfőn délelőtt 9 órakor kezdődött Békéscsabán, a TIT értelmiségi klubjában. A megbeszélést lapunk szerkesztősége és a megyei tanács művelődésügyi osztálya szervezte. Vitaindítóként és gondolat-ösztönzőnek a szerkesztőség véleményét ismertette Sass Ervin, a kulturális rovat vezetője, a kulturális melléklet 1964 első fél évében megjelent számairól, megállapítva, hogy a Köröstájt a megye művészeti életének fórumává kell tenni; hogy mindenki, aki közel áll a laphoz, a kulturális melléklet céljaihoz, ösztönzéssel, szívvel és jóakarattal segítse, és elmélyülten megalkotott irodalmi munkákkal, tanulmányokkal^ jelentkezzen ezen a fórumon. A Köröstájnak a párt művelődéspolitikai irányelveinek szellemében kell erősítenie hatását a megye kulturális életére, és jó irányban befolyásolni annak jelenségeit, alakulását. A továbbiakban felhívta a figyelmet: csak a megyében élő írókon, költőkön, esztétákon és más irodalombará- tokom múlik, hogy a kulturális melléklet elsősorban megyénk irodalmi, képzőművészeti, színházi stb. életét tükrözze; mert a publikálás lehetősége minden színvonalas alkotás előtt nyitva áll. A megbeszélés résztvevői ezután szenvedélyes hangú hozzászólásokban fejtették ki véleményüket a Köröstájjal, a megyében élő írók helyzetével, munkásságával, a képzőművészeti élettel, az esztétikai neveléssel és több más vonatkozó problémával kapcsolatban. Borka József, a Békés megyei Moziüzemi Vállalat igazgatója elmondotta, hogy hat éve rendszeresen olvassa, tanulmányozza a kulturális mellékletet. Ügy gondolja, hogy minél több népművelési, irodalmi kérdést tárgyaló cikket kellene megjelentetni, majd a jelenlévőkhöz fordulva megjegyezte, hogy ..ilyen cikkeket is írjanak!” Helyesnek tartaná, ha a Köröstájban minél több filmrecenziót is közölnének. Filadelfi Mihály tanár, a következő hozzászóló derűlátását fejezte ki a Köröstájjal kapcsolatban. A színvonal további emelésének módját abban látja, hogy a megyében élő írókat újból rendszeresen össze kellene hívni, — mint az valamikor évekkel ezelőtt szokásban volt — javasolta, hogy ezek az összejövetelek vagy esetleges további Köröstáj- ankétok ne mindig Békéscsabán legyenek, megrendezhetek azok például Orosházán, Gyulán vagy Szarvason is; ez a személyi ismeretségek, barátságok elmélyülését is eredményezné. Dr. Krupa András, a TIT megyei titkára szólott ezután. Először azt fejtegette, hogy a magyar irodalom részét képezik azok az alkotások is, melyekkel a Békés megyében élő írók jelentkeznek. A „megyei író” kategorizálást egyszer s mindenkorra félre kell tennünk — mondotta —, mert ebben eredendően ott érezhető bizonyos lekicsinylés, mely nem alkotásai alapján, hanem lakóhelye szerint próbálja megítélni az írót. A kulturális melléklettel kapcsolatban megjegyezte, hogy a Köröstájban nem megfelelő mennyiségű a reflektálás az országos vitákra és éppen azok nem reagálnak ezekre, akiknek ez kötelességük lenne. Nem tartja megfelelőnek az érdeklődést az irodalmi, művészeti és politikai kérdések iránt, ennek lecsapódását nem tükrözi — és az ezzel foglalkozók hiányában — nem is tükrözheti a kulturális melléklet. Helyteleníti a befeléfordulást, mely szerinte komolyan veszélyezteti a fejlődést. Befejezésül a TIT nevében, közölte, hogy ősztől minden hónap egy meghatározott napján az értelmiségi klubban kötetlen összejövetelen vendégül látják a megyében élő írókat, irodalombarátokat, művészeket. Beck Zoltán muzeológus többek között hangsúlyozta, hogy új fellendülési lehetőséget lót kibontakozni ezen a megbeszélésen és abban is, hogy a TIT újból igyekszik otthont nyújtani az íróknak, művészeknek. A kulturális mellékletben megjelent írásokról szólva egyes esetekben a művészi színvonalat kifogásolta, majd feltette a kérdést: vajon íróink úgynevezett újságírói műfajokkal •— riport, glossza, cikk — miért nem jelentkeznek? Csoór István író a meghívott békéscsabaiak egy részének távolmaradását helyteleníti, azt viszont helyesli, hogy a megyében élő írók, művészek összejövetelét esetenként más városban rendezzék meg, „a lényeg, hogy megrendezzük” — mondotta. A Köröstáj ez évben megjelent számait értékelve néhány statisztikai adatot ismertetett. Januártól júniusig 167 írásmű jelent meg a kulturális mellékletben, 85 toliforgatótói. Ezek között alig volt megyei, és mint értesültem, a szerkesztőségben is alig van megyei anyag, mely közlésre vár. A statisztikából arra következtet, hogy a megyében élő Jutalomkiránduláson vett részt a szarvasi zeneiskola 30 növendéke A szarvasi zeneiskola 30 növendéke budapesti jutalomkiránduláson vett részt a közelmúltban. A kirándulócsoport három napot töltött a fővárosban az iskola tanári karának felügyeletével. Dús programot állítottak össze; többek között két operaibemutatót — Goldmark: Sába királynője és Donizetti: Szerelmi báj ital — láttak, megtekintették a Szépművészeti Múzeumot és háromórás autóbuszkirándulást is tettek, melynek során a főváros nevezetességeivel ismerkedtek. Az iskola növendékei gazdag élményekkel tértek haza Szarvasra. írók zöme egyszer jelenik meg egy fél esztendőben, sokan egyszer sem. Nyilvánvaló, hogy benyújtott írásmű hiányában nincs mit közölnie a szerkesztőségnek. Hajdik Antal festőművész javasolta ezután, hogy a Köröstáj esetenként mutasson be egy-egy írót, képzőművészt, és ez a bemutatás ne csak az illető alkotásaira szorítkozzon, tárja fel lehetőség szerint az alkotó életútját is. Demény Gyula, a Jókai Színház művésze a befeléfordulás okait boncolgatta. Véleménye szerint kötelező beszélni arról, hogy ebben a megyében miért nem pezseg úgy a szellemi élet, mint máshol. Érdemes lenne azt is elemezni, hogy miért esett vissza több író és költő alkotókedve? Cserei Pál lapunk főszerkesztője nyilvánította ezután véleményét az érintett kérdésekkel kapcsolatban. A befeléfordulás okát egyrészt abban látja, hogy az írók, de a szerkesztőség és más népművelési szervek is, bizonyos szempontból elhanyagolták a rendszeres találkozók szervezését. Helyeselte azt a javaslatot, hogy negyedévenként Körös- táj-ankéton kerüljön megvitatásra a kulturális melléklet szerkesztése és az abban publikáló írók, művészek tevékenysége. Javasolta, hogy minden ilyen ankéton a vitaindító beszámolót elismert tudású, megyénkben élő esztéta tartsa meg. „A Köröstájjal kapcsolatban biztosítottnak látom a további fejlődést — mondotta —, az elhangzott vélemények is erre engednek következtetni.” Befejezésül ^rról beszélt, hogy az új irodalmi alkotásokkal egyidőben esztétikai kérdésekről' is mind több anyagot kíván a lap közölni; a közízlés formálása éneikül elképzelhetetlen. A továbbiakban Gilányi Elemér a kritika szükségességéről beszélt, Tarján László pedagógus, megyei szakfelügyelő pedig azt javasolta, hogy a Népújság írjon ki tehetségkutató novellapályázatot, mely, ha csak két-hárorm, írással rátermetten foglalkozó fiatallal gazdagítja a megye szellemi életét, akkor is hasznos lenne. Huszár Istvánná is az esztétikai nevelést szolgáló cikkek szükségességét hangsúlyozta, majd Sülé István festőművész, a képzőművészeti élet problémáit említette meg. Értékelve a kulturális mellékletben megjelent illusztrációkat, itt is a művészi színvonal emelését kéri számon, hiszen a képzőművészeti ízlés formálását, a kulturális mellékletben megjelent rajzok is befolyásolják. • Az elhangzott vélemények, javaslatok részletesen rámutattak a közeljövő tennivalóira, melyek közül kiemelkedőnek számít az a döntés, hogy szerkesztőségünk negyedévenként Köröstáj-ankétot rendez, hogy a megyében élő írók, képzőművészek, esztéták sokkal hatásosabb segítséget nyújtanak a kulturális melléklet szerkesztőinek, mint eddig nyújtottak; hogy szeptembertől a TIT értelmiségi klubjában havonta kötetlen programú összejövetelt rendeznek. A tehetségkutató novellapályázattal kapcsolatban lapunk szerkesztősége a pályázat kiírását tervezi, egy arra Icgmcgfelc lőbb időpontban. Látogatott a békésszentandrási képzőművészeti szakkör kiállítása Harmadik éve működik Békésszentandráson Dénes Mihály festőművész vezetésével a képzőművészeti szakkör, 16 taggal. Idei kiállításukon 35 képpel szerepeltek a szakköri tagok. Dénes Mihály festőművész, a szakkör vezetője egy iskolás csoportnak mutatja be a kiállított képeket. A szakkör egyik tehetséges tagjának, Bődi Gábornak csendélete nagy sikert aratott. Kiilönvonatokat indít az IBUSZ a gyulai várjátékokra Ismeretes, hogy július 11-én kezdődnek meg a gyulai várjátékok. A premieren Viktor Hugo: Hernani című romantikus drámáját mutatják be a Békés megyei Jókai Színház művészei, címszerepben a vendég Somogyvári Pállal, a Nemzeti Színház tagjával. Az országos érdeklődést (keltő eseményre az IBUSZ a megye különböző községeiből és városaiból különvonatokat indít. A július 11-i első bemutatóra Battonya, Mezőhegyes, Mezőkovácsháza, Kétegyháza, Békéscsaba, Gyula útvonalon közlekedik a különvonat, részvételi díja 35 forint. A július 18-i várszínház-előadásra Gyoma, Mezőberény, Békéscsaba, Gyula az útvonal, ekkor 33 forint egy jegy a különvonatra, míg a július 19-én indítandó különvona- tot egy kiránduló 30 forintért veheti igénybe. Ez a szerelvény Füzesgyarmat, Szeghalom, Vésztő, Kötegyán, Gyula útvonalon közlekedik. A részvételi díjban a várszínházi belépő nincs benne, azonban az IBUSZ ezt is biztosítja. Azt is tervezik még, hogy 30—40 főnyi csoportok jelentkezése esetén autóbusz-különjáratokat is indítaniuk Gyulára. Békéscsaba, Orosháza, Gyula város területére felszolgáló, szakács tanulókat (fiúkat, lányokat) felvesz a vendéglátóipari vállalat. Békéscsabára villanyszerelő, lakatos, festő, asztalos tanulókat is felveszünk. Jelentkezés: Békéscsabán július 1-én, Sallai u. 17 szám alatt, a Jóbarát vendéglőben. Érdeklődni Sallai u. 40. Személyzeti osztálynál. 98896
