Békés Megyei Népújság, 1964. június (19. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-20 / 143. szám

1964. június 20. 6 Szombat x * *a* w» ^j»wv\atfMvw^y^ FII/ff|fÍR4I>6 Fotó Hóber Izgalmas magyar bűnügyi történet, a műfaj érdekes képvise­lője. (Bemutatja a dombiratos! Hunyadi mozi, június 20-tól ' 21-ig.) Oktatási kérdésekről tárgyalnak a nőtanács niesen Értekezletet tartanak Békéscsa­bán, a megyei nőtanács helyiségé­ben június 26-án pénteken a já­rási nőtitkárok, s a járási és a me­gyei pedagógiai bizottságok tag­jai. Az ülésen Frank Ferenc, a megyei pártbizottság ágit. prop. osztályának vezetője előadást tart megyénk közoktatásának jelenle­gi helyzetéről a Politikai Bizott­ság határozatának tükrében. Bo­ros Gáborné, a megyei nőtanács titkára értékeli az 1963—64-es népművelési, idény munkáját és ismerteti az új oktatási évad nő­tanácsi feladatait. JÜNIUS 20. Békési Bástya: Sodrásban. Békés- csabai Brigád: Miért rosszaik a ma­gyar filmek? Békéscsabai Szabadság: Jánosik I. Békéscsabai Terv: Dandin György. Gyomai Szabadság: Jánosik II. Gyulai Erkel: Külön asztalok. Gyulai Petőfi: Már nem olyan időket élünk. Mezőkovácsházi Vörös Októ­ber: Űri muri. Orosházi Béke: Kör­hinta. Orosházi Partizán: Vigyázat, feltaláló. Sarkadi Petőfi: A pénzcsi- nálö. Szeghalmi Ady: Nyáron egy­szerű. műsora Június 20-án, este 7 órakor: A KAMELIAS HÖLGY Petőfi-bérlet. Június 20-án, 20.00 órakor Oroshá­zán: SUSMUS A tv műsora június 20-án, szombaton 16.55 Teke Európa-bajnokság. A férfi egyéni döntő közvetítése a bej tő úti sporttelepről. Riporter: Regős Sándor. 18.38 Hírek. 18.45 A kisfilmek kedvelői­nek. 19.10 Hétről-hétre. 19.20 Esti me­se. 19.30 Tv-híradó. 19.45 Tudni illik, hogy mi illik! Az utazásról. 20.20 A Nemzetek Európa Kupája labdarúgó­mérkőzés közvetítése Barcelonából, Riporter: Szőnyi János. Kb. 22.15 Tv- híradó — 2. kiadás. (MTI) n román televízió mai műsorából 18.00 Tv-híradó. 18.10 Aschiuta éne­kel. 18.30 Robin Hood visszatérése. 19.00 Román népi zene. 19.45 A tér­kép előtt. 20.00 Zenei magazin (köz- veítés Szófiából). 20.30 Híres ko­mikusok a színpadon (Harald Madsen, Carl Schnström). Végül: hírek, sport, időjárásjelentés. Soproni Múlt év őszén a nyugati határ­szélen fekvő nagy múltú városból, Sopronból látogattak hozzánk Bé­késcsabára, Gyulára és a megye más érdekes, hasznos látnivalók­kal gazdag helyére soproniak. Sok szép élménnyel távoztak és vitték el hírét a Dunántúlra annak, hogy itt, a Tiszántúl sík vidékén is vendégszerető a nép, hagyomá­nyaiban gazdag és jelenében viru­ló a táj. Most szerény és mégis kedves módon ismét életjelt adtak ma­gukról. Erdély Sándor Sopron vá­ros végrehajtó bizottságának el­nöke, dr. Faller Jenő, a Hazafias Népfront soproni bizottságának elnöke és a Győr—Sopron megyei Idegenforgalmi Hivatal meleg­hangú közös levélben egy kis szí­nes borítólapú könyvecskét küld­tek. A címe: Soproni Ünnepi He­tek — 1964. A program szinte rész­letekig hű fotográfiája a város mozgalmas kulturális életének. Íme, ahogyan éppen következik: Szép Sopron és környéke, vetített­képes előadás a Haydn-kertben, Muzsikáló századok, kamarazene­hangverseny a fértődi Haydn - kórus és a lipcsei Tamás templom kórusának hangversenye, a Veszp­rémi Petőfi Színház vendégjátéka, Kozmetikai bemutató Békéscsabán Kozmetikai bemutatót tartott a Bu­dapesti Illatszer- és Piperegyár csü­törtökön és pénteken a békéscsabai Körös Állami Áruház illatszerosztá­lyán. Az új kozmetikai cikkek között bemutatták a vitamindús Opera ubor­katej arcápolót, a napfény perzselő, gyulladást okozó sugarait elnyelő Na­pozó olajat, a villanyborotválkozáshoz használatos. Barbon arcvizet és a Re- difi elnevezésű német kézmosószert. A kiállítást rendező gyár kozmetiku­sai két napon keresztül ingyenes koz­metikai tanácsadással, díjtalan arcki­készítéssel és kívánatra kozmetikai ke­zeléssel álltak a női látogatók rendel­kezésére az áruházban. üdvözlet szerenád a Lővérben, a város lige­tében, a Bretagne Táncegyüttes és és az Észak-Csahszlováikiai Kórus műsoros estje, kisipari szövetke­zetek kiállítása, képzőművészeti, fotó-, híradástechnikai és levéltá­ri kiállítások. Látnivalók: a kö. zépkori kolostor káptalanterme, a Fabricius-ház, Központi Bányá. szati Múzeum, Liszt Ferenc Mú­zeum, Ipartörténeti Kiállítás. Or­szágos női, férfi tornaverseny, nemzetközi vízilabda-mérkőzés, országos go—car-verseny, ökölví­vás, lovasverseny, repülőbemuta­tók, Sopron—Lutzmansburg nem­zetközi labdarúgó-mérkőzés. Sop­ron környéki autóbuszkirándulá­sok. Mindez csak ízelítő abból, ami­vel soproni barátaink minket, Bé_ kés megyeieket is várnak! —hr— Ahol a motorok „meggyógyulnak” Képünk az Orosházi Lakatos- és Gépipari Ktsz motorkerékpárja­vító részlegében készült. Itt ja­vítják a környék meghibásodott kis- és nagymotorjait. Sávai Sán­dor szakmunkás egy karburátort „hoz rendbe”. AZ ÉM BÉKÉS MEGYEI ÁLLAMI ÉPÍTŐIPARI VÁLLALAT KŐMŰVES, FESTÖ-MÁZOLÖ SZAKMUNKÁ­SOKAT, KUBIKOSOKAT ÉS SEGÉDMUN­KÁSOKAT vesz fel békéscsabai és Békés megye területén levő munka­helyekre. Vidéken lakó dolgozóknak munkásszállást, napi egyszeri étkezést biztosítunk. Kereseti lehetőség teljesítmény­bérezés alapján. Érdeklődni: írásban vagy személyesen a vállalat munkaügyi osztályán, Békéscsaba, Kazinczy utca 4. 98785 A pedagógus írja: A napközi otthonok fejlődéséről C zocialista rendünkben im­^ már gyakorlattá válik, hogy legfőbb érték az ember. Minden érte történik társadalmunkban. A szocialista jövő formálásában nem kis szerepet töltenek be is­koláink, hiszen a tudatalakítás hosszú és fáradságos munkája itt történik elsődlegesen. Nincs fél- tettebb kincsünk gyermekeinknél, s államunk egyre nagyobb terhe­ket vállal magára nevelésük ér­dekében. A szocialista humaniz­mus egyik szép bizonyítéka a napközi otthoni ellátás is, melyet egyre többen vehetnek igénybe az imént említett állami áldozat- vállalás folytán. egyénkben már 1946-ban 1 * megalakult Dévaványán az első — napközi otthonhoz hason­ló intézmény. Nyolcvan gyermek étkeztetéséről és felügyeletéről gondoskodtak itt. A felügyeletet a pedagógusok és szülők megoszt­va végezték. Ekkor még a legfőbb cél az volt, hogy a rászoruló gyer­mekek meleg ételhez jussanak, tehát elsősorban a szociális jelleg domborodott ki. Az első államilag szervezett csoportok megyénkben 1951—52-es tanévben alakultak meg. A szülők ekkor még eléggé húzódoztak tőle; ma már mosoly- gunk ezen, hiszen az érdeklődés olyan nagy, hogy komoly gondot jelent megválogatni, kik a legin­kább érdemesek és rászorultak arra, hogy gyermekük napközi otthonban elhelyezést nyerhessen. A fejlődés 1953-ban gyorsult meg, ekkor már 20 csoport mű­ködött a megyében. Ettől kezdve évenként általában 15—20 cso­porttal gyarapodtak a napközik. Az 1958—59-es tanévet már 66 csoporttal kezdtük, s a 2654 nap­közis gyermek az általános isko­lai tanulók 4,3 százaléka volt. Je­lenleg a csoportok száma 173, és a megye általános iskolai tanulói­nak 10 százaléka napközis, de to­vábbi 50—60 csoportra lenne szükség ahhoz, hogy minden je­lentkezőt felvehessünk. A napközikben folyó munka igen sokoldalú pedagógiai kép­zettséget igényel. Ennek tulajdo­nítható, hogy a napközis munka társadalmi megbecsülése is emel­kedik. A napközi otthonok tartalmi " munkájában ugrásszerű változást 1960-ban a napközi otthonok országos kongresszusa hozott. A kongresszus a szülők és a társadalmi szervek figyelmét egyaránt ráirányította erre az in­tézményre, melynek munkája még új terület oktatási életünk­ben. Míg az oktatási terület más Társadalmi munkában az első Békéscsaba 1963-ban Gyula, Békéscsaba és Orosháza városok között Békés­csaba érte el a legjobb eredményt a társadalmi munka területén, és ezért a megyei tanács végrehajtó bizottsága a várost 100 ezer fo­rinttal jutalmazta. Ebből az ösz- szegből 30 ezer forintot a többszö­rös aranyérmes társadalmi mun­kások tárgyjutalmazására, és a legjobbak külföldi jutalomüdülte­tésére fordítanak. ágainak évszázados hagyományai vannak, a napközi otthonokban folyó munka módszertana most van kialakulóban. Örvendetes a fejlődés ilyen szempontból is, mert nemcsak étkeztetés és tanu­lás folyik otthonainkban, hanem heti nevelési megbeszélések, mun­kafoglalkozások, szervezett játék, séta, kirándulás, kultúrfoglalko- zások stb. is. Megállapítható, hogy napközi otthonaink szerves részei már iskoláinknak; az isko­lai nevelési célkitűzéseket mun­kájukkal hathatósan segítik; élénk kapcsolatot tartanak fenn az úttörőmozgalommal, s legjobb napközis nevelőink nagyban hoz­zájárulnak ahhoz, hogy gyerme­keink megismerkedjenek olyan ideálokkal, kiknek követése elő­segíti szocialista emberré formá­lódásukat. 1/ ülönösen sok mód kínálko- zik a napközikben a neve­lésre. Jellegénél fogva a napközi otthon — hiszen „otthon”! — kö­tetlenebb formák között neveli a gyermeket, mint az iskola. Éppen ez a biztosítéka annak, hogy a gyermek és a nevelő közelebb kerülnek egymáshoz, s ily módon alkalom adódik a gyermekek mélyebb megismeréséhez, s jelle­mük hathatósabb fejlesztéséhez is. Mint mindennek, a napközi ott­honokban folyó munka további fejlesztésének is anyagi feltéte­lei vannak. A tárgyi feltételek biztosításában igen nagyok az el­térések az egyes városokban, köz­ségekben. Gyulán például közel kétmillió forint költséggel építet­tek korszerű konyhát és ebédlőt. Ugyancsak Gyulán az I-es és Il-es számú iskolában biztosítot­ták, hogy a gyermekek külön ebédlőben ebédeljenek. Békésen milliós költséggel korszerű kony­hát és 160 férőhelyes ebédlőt épí­tettek a közelmúltban, ugyancsak a célnak megfelelő ebédlőt épí­tettek vagy alakítottak át Gyo- mán, Dévaványán, Eleken és Szeghalmon is. Békéscsabán 1963 nyarán két­százezer forintos költséggel biz­tosították a gyermekek foglalkoz­tatását nyári táborban. Föltétien nagy élményt jelentett ez a nap­közisek számára, hiszen a nyarat nem a poros iskolaudvarban kel­lett eltölteniük. hanem kellemes környezetben, ahol a szórakozási lehetőségek egész sora állt rendel­kezésükre. Ez év nyarán a város még szélesebb körű táborozást tervez. Az viszont hiba, hogy a megye székhelyén 23 csoport (kb. 920 gyermek!) ebédel még mindig olajos padlójú tanteremben. Nem hallgatható el az sem, hogy mennyire szükség lenne már a békéscsabai konyha korszerűsíté­sére is. A napközi otthonok munká­” jának további javítása te­hát nemcsak nevelői feladat. Több éves felügyeleti munkám során azt tapasztalom, nevelőink átérzik a rájuk háruló felelőssé­get, s ha ez a felelősségérzet min­dig megfelelő megértéssel talál­kozik az illetékesek részéről, hi­szem, hogy napközi otthonaink mind jobban betöltik igazi fel­adatukat. Ferencz Sándor ' Bedolgozó férfi- és női szabókat azonnali felvételre KERES A SZŐRME- ÉS KÉZMŰIPARI VÁLLALAT. Jelentkezés: a vállalatnál, Békéscsaba, Berényi út 27. szám.

Next

/
Thumbnails
Contents