Békés Megyei Népújság, 1964. június (19. évfolyam, 127-151. szám)
1964-06-20 / 143. szám
1964. június 20. 3 Szómba' Aki kéznél van, segítsen! Megindultan sorolt néhány tapasztalatot az utóbbi évek nagy munkáiból a Gyulai Gépállomás igazgatója. Meggyőződéssel állította, hogy a múlt év őszén a gabonavetés legnagyobb hajrájában az egyik tsz földjén igen sok látogató megfordult. A traktoros kiválóan dolgozott, s a jó munkáért menet közben is sokan gratuláltak. Amikor az egyik nap ez a traktoros teljesítményét számba vette, döbbent rá, hogy három holddal kevesebbet vetett, mint vethetett volna. A látogatók miatt sokszor meg kellett állnia, mert a kérdésekre választ vártak. Feltehető, hogy az aratás időszakában is többször tartanak ellenőrzést, de lesznek a betakarításnak csendes szemlélői is, akiket csak a gyönyörködés csábít a kombájn mellé. Mit tegyen ilyen esetben a kombájnvezetö? Álljon le csevegni vagy a munka sürgősségére való tekintettel dolgozzon tovább? Ha a gép jól működik, akkor felesleges a szemlélőkkel csevegőpartit rendezni. Ha pedig valami miatt le kell állni, akkor meg a csendes szemlélő és az ellenőrzésen levő ember se azt kutassa, hogy annak idején kik javították a gépet, s a szemlén milyen osztályzatot kapott, hanem a hiba megszüntetésére áldozzák a perceket. A hibásodás vagy valaminek a hiánya jusson el az intézkedésre jogosult tsz- vezetőhöz, hogy azt azonnal továbbíthassák a körzet gépjavító vagy gépállomásának központjába. Akik ott ügyeletet tartanak, tudják majd mit kell tenniük. A Gyulai Gépállomás igazgatója tulajdonképpen azt sürgette, hogy aki kéznél van, ne a szemlélő szerepében tetszelegjen, hanem elsősorban segítsen. A hiba okának kifürkészésére lesz idő később is, erre különben is vannak hivatottak. Az aratásban az lesz a lényeges, hogy a munkából kiesett gépekkel minél hamarabb visszatérjenek a gabonatáblákra, hogy a jó gépek megállás nélkül dolgozzanak. Akit a nagy munkában az ilyen segítő szándék tesz jó értelemben nyugtalanná, az készségével kétszeresen segíti a betakarítás gyorsabb ütemét. —sik. Hétfőn megkezdik az őszi árpa aratását A napokban lehullott csapadék kedvezett a kalászosoknak és a kapásnövényeknek. A kalászosok még időben kaptak esőt megyénkben. Bár a lehullott csapadék a növényápolást akadályozta, a legtöbb tsz-ben az aratás előtt mégis befejezik ezt a munkát. A kötegyáni Vörös Csillag Tsz- ben valóságos felhőszakadás volt. Öt-hat napig rá sem lehet menni a cukorrépa- és kukoricatáblákra, így a 220 holdnyi répa mélykapálását csak 50 százalékra tudták eddig elvégezni. A kukorica első kapálását 80 hold kivételével befejezték, 300 holdon pedig másodjára kapálnak. A háztájival együtt összesen 790 hold kukoricájuk van. A lucerna második kaszálását ma fejezik be 424 holdon. A dévaványai Lenin Tsz-ben 280 holdról lekaszálják a lucernát június 20-ig. Az első kaszáláskor 537 hold lucerna a várt nyolcmázsás átlagtermés helyett 10,5 mázsát adott. Június 16-án Tizennyolc liter napi tejhozam abrak nélkül Ezerötven szarvasmarha és tízezer juh él öntözött legelőn Szarvason Jó néhány évvel ezelőtt dr. Nagy Zoltán tudományos kutató kísérletképp öntözéses mesterséges legelőt telepített a Szarvasi a mezőgazdasági tanuló a békéscsabai tsz-ekben Békéscsabán 1961 óta 62 mező- gazdasági tanulót szerződtettek a termelőszövetkezetek. Üj dolog ez, hiszen azelőtt ismeretlen fogalom volt a mezőgazdasági tanulóképzés. Megyénkben a kezdet óta szerzett tapasztalatok bizonyítják: hasznos a fiatalok ilyen képzésével foglalkozni, s vannak termelőszövetkezetek, ahol tömegével jelentkeznek, hogy szerződést kössenek, szakmát tanuljanak. A békéscsabai tsz-ekre sajnos ez nem áll. „Nagy az ipar vonzó ereje” — mondják egyesek, s ezzel a maguk részéről elintézett- nek tekintik az ügyet. Valóban igaz, hogy az ipar sok fiatalt elvon a szövetkezetektől. Az elmúlt években ugyanis 62-ből 11 bontotta fel a szerződését, többsége azzal az indokkal, hogy elhelyezkedett az iparban, s nem látja jövőjét a mezőgazdaságban. Mi ennek az oka azon felül, hogy az ipari pálya valóban vonzó a fiatalok körében? A cél helyes, a rendelet jó. Szükség van szakképzett emberekre — főleg a fiatalokra — a mezőgazdaságban: az állattenyésztésben és növénytermesztésben egyaránt. A hiba főleg az, hogy bár a tsz-ek vezetői nem vonakodnak a szerződéskötéstől, sőt igénylik — a Kossuth Tsz-ben például tavaly és 1962-ben összesen húsz tanulót vettek fel — ennél tovább nemigen léptek. A fiatalok tanulni akarnak. Legtöbbjüket a gép, a technika érdekli — bizonyítja ezt az is, hogy a tanulóik zöme a szántóföldi növénytermesztő gépesítési szakra jelentkezett —, s ezt csak elenyésző mértékben találják meg a mezőgazdaságban. Bár a gépesítés egyre nagyobb a tsz-ekben, egy olyan ipari centrum környékén, mint Békéscsaba, ez kevésbé vonzza még a fiatalokat. Segíteni ezen — a gépesítés jelenlegi üteme mellett — nem nagyon lehet. Annál inkább van lehetőség az áldatlan állapot megváltoztatására más vonalon. A fiatalokkal való törődés döntően esik latba abban, hogy megmaradnak-e a mezőgazdaságban vagy sem. A szociális intézkedések és a kedvezmények biztosítása mellett a tapasztalat az, hogy mégsem törődnek eléggé a mező- gazdasági tanulókkal. Nincs felezárói van szó. Ügy hiszem, ez eléggé nyomós népgazdasági érdek!’! Nem itt van vajon a kérdés egyik gyökere? Az, hogy sok gazdasági vezető gondolkodásmódjában népgazdasági érdek ajatt más értődik, mint ami a munkás érdeke is. Még pontosabban: ebben a gondolkodásmódban a munkás ereje, közérzete, pihent- sége, családi élete — gondoljunk csak a túlórázó s a vidékről, nemegyszer száz kilométerről bejáró munkásokra — népgaz- daságilag nem érdekes annyira, mint a terv. Pedig állhat-e szemben egymással ez a két dolog? Vajon nem abból kell-e kiindulnunk, hogy egész társadalmi rendszerünk, gazdasági tevékenységünk, minden tervünk a dolgozókért van? Félreértés ne essék: nem arról van szó, hogy ezek a gazdasági vezetők gonoszak, lelketlen emberek lennének! Csak éppen a kevésbé bonyolult megoldást választják. Hiszen a túlóra nélküli tervteljesítés valóban nem gyerekjáték. Sokszor egész népgazdasági ágak jobb kooperációja kellene hozzá. Anyagellátási folyamatosság. Export—import összefüggések előzetes, alaposabb elemzése. Szállítási módszerek tökéletesítése. Üzemen belül szervezettebb munka... Sorolhatnám még tovább, de ez is mutatja, nem Kolumbusz tojása a túlóra nélküli tervteljesítés. De hát akkor maradjunk abban, hogy ez így volt, így lesz? Mindörökké? Vagy ne is beszéljünk róla, csináljuk ahogy eddig — „fütyüljünk rá”? Néhány esztendő óta beszélünk már róla. Ideje lenne továbblépnünk. Ez azonban nem képzelhető el a felső gazdasági vezetés, a pártszervek és a szakszervezetek közös akciója nélkül, az üzemek vezetőinek nagyobb figyelme s a gyári párt. és szakszervezeti szervek keményebb kiállása nélkül! Baktai Ferenc lős szakember a tsz-ekben, akire a fiatalok nevelését bíznák. Leginkább csak foglalkoztatják őket, de nem tanítják. Így természetesen nem is tudják velük megszerettetni a baromfitenyésztést, a sertésgondozást, a kertészeti munkát, de még a legvonzóbb szakmát: a gépkezelést sem. Volt már arra példa, hogy a tanulókkal csak az alkatrészeket mosatták, de azt, hogy melyik milyen célt szolgál, hogyan működik a gépbe szerelve, kevesen értetik meg velük, s ezzel még az érdeklődésüket is csökkentik, ahelyett, hogy igazán megszeretnék a szakmát. A háromhónapos bentlakásos tanfolyamon a szakma szépségét nem ismerhetik meg. A gyakorlatban kell velük úgy foglalkozni, hogy élvezzék is annak szépségét. Az idén különösen szomorú a helyzet a szerződéskötéseknél. Az igényelt negyven tanuló helyett csak 15 jelentkezett eddig. A városi tanács mezőgazdasági osztálya éppen ezért — a tapasztalatokon okulva — tervezi, hogy minden tsz-ben, úgy az állattenyésztésben, mint a növénytermesztésben megfelelő szaktudású, képzett embereket kér fel — természetesen a tsz vezetőivel egyetértve a tanulók oktatására. Ezek a szakemberek felelősek lesznek a rájuk bízott fiatalok feljődéséért és elősegítik, hogy megszerettetve velük a mezőgazdasági munkát, valóban élethivatásuknak tekintsék a választott szakmát. Kasnyik Judit A törzskönyvezett állomány tejtermelése 1178 literrel nőtt A szarvasmarha tenyésztéséről megye- szerte híres gyulavári Lenin Hagyatéka Termelőszövetkezetben hosszabb idő óta foglalkoznak törzskönyvezéssel. A kiváló tejtermelő képességű egyedek utódait állandóan ellenőrzés alatt tartják. A legjobbakból kialakították a szövetkezet törzsállományát. Amíg a törzskönyvezés kezdeti időszakában egyedenként az évi tejtermelés 240« liter volt, addig a múlt évben S57« literre növekedett az átlagos tejtermelés. A szövetkezetben a szarvasmarhatenyésztés fokozottabb fellendítését latolgatják. Rövid időn belül kétszázra szeretnék növelni a tehénállományt. Az idén az előbb említett kiváló tej- termelésű egyedek utódaiból ötven üszőt állítanak tenyésztésbe. Öntözési és Rizstermesztési Kutató Intézet határában. Szikes talajon is jól díszlő fűféleségekből 11 fajtát vetett s dús legelőt biztosított a jószágok számára. Kísérletképp abrak nélkül tartották itt a jól tejelő teheneket, villanypásztor felügyelete alatt. Azóta számos hazai és külföldi delegáció tanulmányozta a szarvasi módszert, ami nagy területen meghonosodott. Egyedül a szarvasi ÖRKI területén 402 hold öntözött mesterséges legelő és 840 hold felújított, öntözött ősgyep áll rendelkezésre. Jelenleg 1050 szarvasmarhát és 10 000 juhot őriznek a villanypász- torok az öntözött legelőkön. Szakaszos legeltetésssel állandóan dús füvet találnak a jószágok. A Nagy Zoltán-féle mesterséges legelőre a legjobban tejelő teheneket válogatták össze. Egy hónap alatt a friss füvön négy literrel emelkedett az átlagos tejhozam. Abrak nélkül 18 liter tejet adnak itt a tehenek. Az öntözött legelő és ősgyep egy részét szénatermesztésre hasznosítják. Már az első kaszálásból holdanként 22—24 mázsa szálas takarmányt takarítottak be az említett területről. 30 milliméteres csapadékot kap tak, s ez lényegesen segíti a ka pásnövények fejlődését. Ebben s szövetkezetben 320 holdon hétfőn elkezdik az őszi árpa aratását. A békéscsabai Petőfi Tsz-ből is ha sonló hír érkezett. A pusztaföldvári Dózsa Terme lőszövetkezetben aratásig minden növényápolási munkával készen lesznek. A 195 holdnyi cukorrépa mélykapálását már befejezték. A kunágotai Bercsényi Termelőszövetkezet 220 hold cukorrépa ján a harmadik és az 514 hold közös kukoricában pedig a második kapálást befejezik ma estig. Gondot okozott a szövetkezet vezetőinek a cirok művelése Ugyanis a 450 hold cirokból 50 hold növényápolását a növénytermesztő brigádok nem vállalták. A szövetkezet vezetői úgy segítettek ezen, hogy 500 négyszögölenként kiadták a más területen dolgozó tagoknak. Így az állattenyésztők, gépkezelők, fogatoeok családtagjai is kapáltak. Az őszi árpa aratását 400 holdon öt kombájnnal hétfőn kezdik. A növényápolási munkákkal egy- időben tart a borsó szedése is. Eddig 120—130 mázsa borsót szállítottak a konzervgyárnak. A csabacsűdi Lenin Termelő- szövetkezet 50 holdon termel borsót, s eddig 112 mázsát juttatott a Kecskeméti Konzervgyárnak. A répa kapálását befejezték, s van olyan termelőszövetkezeti tag, aki a részére kiadott területen már negyedszer kapálja a répát. Befejezték a lucerna második kaszálását is. A lucerna behordá- sát keddre szintén befejezik. A gabona aratását itt csak július elseje körül kezdik. A 17—18-án lehullott 35 milliméteres csapadék késlelteti az érést. A szövetkezet rendelkezésére áll öt kombájn és hét aratógép. Tervezik, amennyiben az időjárás kedvez és nem dőlnek meg a gabonák, lehetőleg minden termést géppel takarítanak be. K. J. Építkezéseknél sokszor szédítő magasságban dolgoznak a munkások — és sokszor nincs hová kapcsolniuk a védőövei.
