Békés Megyei Népújság, 1964. június (19. évfolyam, 127-151. szám)
1964-06-20 / 143. szám
BÉKÉS MEGYEI Világ proletárja^ egyesüljetek! A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1064. JÜNIUS 20., SZOMBAT Ara 60 fillér XIX. ÉVFOLYAM, 143. SZÁM NÉPÚJSÁG'L Hruscsov békeútja | Kevés a mezőgazdasági tanuló | EISÖ OSZtályOSOk | A pedagógus írja | Sportműsor Ami több a kötelességnél Nem nagy eset, mégis olyasvalami, ami egyre többször fordul elő, s ha majd a mennyiségi telítettség mórtékhatárát átlépi, más minőségiben is szólunk róla, azit mondjuk: általános jelenség éle. tünkben, a szocialista jellemvonások egyik megjelenési formája. Ma még azonban nem tartunk ott, bár ma is az, csak nem általános. De, mert szeretnénk már itt tartani, úgy beszélünk róla, mint új jelenségről, s szeretnénk, ha mindenütt, mindenben ilyent láthatnánk. A következőkről van szó. A napokban a megyei tanács egyik osztályáról már hazafelé indultak a dolgozók. Lejárt a munkaidő. A fiókokat bezárták, rendbe tették az asztalokat s becsukták maguk mögött az ajtót. Egyik munkatárs már lefelé tartott a lépcsőn, amikor megállította valaki: „Drága elvtárs, önt keresem, nem tudtam előbb szabadulni a munkahelyemről, pedig fontos ügyben lenne Önnel megbeszélnivalóm’ S a megszólított ellenvetés nélkül, készségesen visszafordult, ismét benyitott az irodába, ahol még vagy fél órát töltött el felkeresőjével együtt a munkaidőn túl. No, és ha töltött? Mi van ebben olyan érdekes? Más is megtette volna ugyanezt — mondhatná bárki. Igen, megtette volna ma már. De néhány évvel ezelőtt hasonló témakörben még arról cikkezett a sajtó, hogy lelketlen ügykezelés, udvariatlanság, régi hivatalnok-szellem, az ügyfelek gőgös lekezelése és más efféle állapotok uralkodnak közintézményeink egyikében-másikálban. Nem egy olyan tanácsi szervről írtunk, amelyikben észre sem veszik a betért dolgozót, percekig hagyják állni szó nélkül, meg sem kérdezik miért jött, egyszóval, átnéznek felette, mintha ott sem lenne. Ebben az időben a fenti „lépcső, jelenet” így folytatódott volna: „Ne haragudjon, már negyedórája lejárt a munkaidőm, sietnem kell, várnak. Jöjjön majd holnap”. Ám néhány év óta sok minden történt körülöttünk. A pórt megtartotta VIII. kongresszusát, újjáválasz. tottuk a tanácsokat, az országgyű. lést, s a kongresszus határozatainak szellemében kezdtünk dolgozni. Úgy, hogy mindenki egy kicsit többet és jobbat tegyen, mint ahogy eddig tette. A „mindenki”- ig ugyan még nem jutottunk el, de az emberek nagy része már így cselekszik. Ne értsük felre: nem azon van a hangsúly a többnél, hogy a nyolcórai munkaidőn túl mindenki egy „kicsit többet” legyén bent a munkahelyén. Szó sincs ilyesmiről. A több itt olyan pluszt jelent, ami felfogásban, szemléletben, magatartásban, a közös dolgainkhoz való viszonyulásban jelent mást, valamivel többet a réginél, s a törvényes munkakötelezettségeknél. Ez a több — amit rendeletek nem hozhatnak létre — jelentkezik s terjeszkedik szinte észrevétlenül társadalmi életünkben, s a termelés frontsaakaszain. A pártós tömegszervezetek vezetőin, munkatársain kívül (akikről köztudomású, hogy nem kötött munkaidőben dolgoznak és tevékenységük jóval túlmegy a heti „törvényes” 48 órán), egyre több azoknak a száma, akik szintén önkéntesen vállalnak pluszmunkák Egy újítás, amíg megszületik, alkotójának sok álmatlan éjszakát okoz, sok energiaráfordítást jelent, pedig lehet, hogy azt el sem fogadják, s nem „fizetődik ki” a reá pazarolt munkaidő, az újító mégis törekszik arra, hogy többet tegyen a munkakötelezettségénél. Ugyanígy nem számolhatja el munkaegységbe a szövetkezeti gazda sem, ha csak mint a saját gazdaságában gyönyörködni akaró ember, vasárnap megnézi a ha_ tárt és észreveszi, hogy bizony egy jókora tábla kukorica „kimaradt” a kapálásból, valamit tenni kellene azért, hogy ne szívja tovább a gaz a hasznos növényt. És másnap szól ezért az agronómusnak, aki aztán intézkedik. Többet tett ezzel az illető szövetkezeti gazda annál a munkánál, amit kiosztottak rá, mondjuk az állattenyésztésben? Természetesen többet, de ha úgy vesszük, ez a többlet is az ő érdekét szolgálja. És éppen ez az, amit egyre többen felismernek megyénkben. Hányszor vagyunk szemtanúi az országutakon a gépkocsivezetők szoros együttműködésének, emberiességének. (Most nem arról a kevés lelketlen emberről van szó, aki felelőtlenül árokparton hagyja áldozatát.) Ha defektes, üzemhibás álló autót látnak, mindig megállnak és kérdezik a kollégától: nincs-e valamire szüksége, lehetne- e valamiben segíteni? E szakmacsoport összetartása, egymáson való segi tőkészsége szép példája annak, hogy a saját feladaton túl is kell tenni egymásért. Nemes tett ez, és nemcsak abban, akin segítenek, ébreszt új gondolatokat, hanem felemelő érzés annak is, aki így cselekszik. Nemkülönben annak, aki csak szemlélője, véletlen tanúja ezeknek a szocialista embertípusra jellemző tetteknek. Annál nagyobb azonban a kontraszt, amikor még olyanokat is tapasztalunk itt-ott, hogy: „Ne haragudjon, öt perccel elmúlt fél öt, lejárt a munkaidőm, majd holnap keressen fel az ügyével...” Mert sajnos, akadnak még közéletünkben, s a termelésben is, akár az újítások elbírálásánál, bevezetésük elhúzásánál és más pontokon bürokrata, régi divatú hivatalnok-figurák, akik órával mérik a lelkiismeretet. Varga Dezső Dobi István elvtárs vezetésével Komárom megyei képviselők érkeztek megyénkbe Pénteken Dobi István elvtársnak, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa elnökének vezetésével kétnapos viszontlátogatásra Tegnap délelőtt tartotta ülését Békéscsabán a városi tanács végrehajtó bizottsága, ahol meghallgatták az igazgatási osztály beszámolóját a közületi tevékenységről, valamint a kisajátítási munkáról. A végrehajtó bizottság megállapította, hogy az igazgatási osztály munkája az utóbbi években sokat javult, az osztály igyekezett a kisajátítási eljárásban a közérdeket a jogos magánérdekkel közös nevezőre hozni. A végrehajtó bizottság ezután megvitatta a városban folyó beruházások állását. Megállapították, hogy több építkezés határidejét nem tudják betartani, amelyek oka a megyénkbe érkeztek Komárom megye országgyűlési képviselői. Egy évvel ezelőtt ugyanis, a Békés megyei képviselők több nalétszámhiány és sokszor az anyag- ellátás nehézkessége is. A végrehajtó bizottság felhívta a figyelmet, hogy a városban folyó beruházásokat a városi tanácsnak és az egyéb városi szerveknek saját területükön is sokkal jobban kell támogatni. A vb ezután a bejelentéseket és az előterjesztéseket hallgatta meg, majd Falyik György elnök- helyettes zárszavával befejezte munkáját. pót töltöttek Komárom megyében, s az ott tapasztaltakból sok mindent megvalósítottak szőkébb hazájukban. A viszontlátogatásra érkezett vendégeket a Békés megyei tanács vb-termében fogadták a megye vezetői. A fogadáson jelen volt Klaukó Mátyás elvtárs, az MSZMP Békés megyei Bizottságának első titkára is, A Komárom megyei képviselők a vendéglátók társaságában pénteken megtekintették az Orosházi Üveggyárat és az országos hírű tóbkomlósi Viharsarok Tsz-t. Itt megnézték a termálvíz-fűtéses hajtatóházat és a jól jövedelmező állattenyésztést. A Komárom megyei képviselők ma, szombaton Szarvasra látogatnak, ahol az Öntözési és Rizstermesztési Kutató Intézetben és a Kísérleti Halastavak központjában tanulmányozzák a jól bevált helyi módszereket. ülést tartott az ÉDOSZ megyei bizottsága A békéscsabai beruházások helyzetét vitatta meg a városi tanács végrehajtó bizottsága \ Lapzártakor érkezett: Aratják az őszi árpát Endrődön A gyomai járásban, Endrődön kezdték el elsőnek az őszi árpa aratását. Az Űj Barázda Tsz 280 holdas táblájába egyelőre két aratógéppel álltak be tegnap, pénteken délelőtt, s elkezdték az aratást. Az Élelmiszeripari Dolgozók Szakszervezetének megyei bizottsága tegnap tartotta meg júniusi ülését. A békéscsabai BARNE- VÁL, a konzervgyár, a Békés megyei Gabonafelvásárló és Feldolgozó Vállalat, a Békés megyei Húsipari Vállalat, az állatíörgal- mi vállalat és a sertéshizlaló vállalat társadalmi bíróságának és egyeztető bizottságának munkájáról készített jelentést tárgyalta meg a bizottság. Megítélése szerint a társadalmi bíróságok közül a konzervgyári és a húsipari tölti be leginkább nevelő, munkafegyelmet alakító hivatását. A többiek elég gyengén működnek. Ami az egyeztető bizottságokat illeti: igyekeznek minden esetben érvényt szerezni a törvényes előírásoknak, szavazategyenlőség (s ezzel az ügy Területi Egyeztető Bizottság elé való továbbítása) ritkán fordul elő. A bizottság befejezésül tájékoztató jelentést haUgatott meg az aratásra, gabonafelvásárlásra, raktározásra való készülésről. Hruscsov és Krag újabb tárgyalásra ült össze pénteken Hruscsov szovjet és Krag dán miniszterelnök a koppenhágai Christiansborg-kastéílyban pénteken, helyi idő szerint délelőtt tíz órakor újabb tanácskozásra ült össze. A két kormányfő péntek délelőtti találkozója során megvizsgálta a szovjet és dán szakértőkből álló vegyesbizottság eléjük terjesztett jelentését és előkészítette a tárgyalásokról kiadandó közös közlemény szövegét. A közös közlemény közzétételére előreláthatólag szombaton a délutáni órákban, az aláírás után kerül sor. (MTI)
