Békés Megyei Népújság, 1964. június (19. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-19 / 142. szám

I9W. június 19. 2 Péntek Miről tárgyalnak a falusi párt vezetőségek? Párttitkárok írják Hruscsov a dán mezőgazdasággal ismerkedik Számos levél érkezik szer­kesztőségünkbe, melyekben a falusi párttitkárok számolnak be pártszervezetük munkájá­ról, a vezetőségi ülések napi­rendi pontjainak vitáiról. Az alábbiakban kivonatosan köz­lünk néhány levelet. Három tagjelöltet vettek fel a társadalmi aktívákból A párt-végrehajtóbizottság munkaterve szerint június 9-i ülésünkön a tsz második üzem­egysége pártalapszervezetének egyéves munkáját értékeltük. A vitán a következőket állapítottuk meg. Marosvölgyi Mihály elvtárs párttitkársága óta sokat javult az alapszervezet tevékenysége. Pe­dig a párttitkár nemcsak politikai munkát lát el, hanem fizikailag is kiveszi részét a növényápolás­ból. Irányításával a vezetőség rendszeresen megtartja üléseit, és fontos célként áll előtte a párt­építés, az alapszervezet rendsze­res erősítése. Ezért foglalkoznak állandóan a pártonkívüli aktívák­kal és bevonják őket a pártokta­tásba is. Közülük három elvtár­sat javasoltak tavaly tagjelölt­felvételre. Felismerték, hogy a politikai munka megjavítását csak a kom­munisták képzettségének növelé­sével lehet elérni. Ezért bírálják az olyan elvtársakat, mint Gaál József, aki rendszeresen elmaradt a szemináriumokról. Egyébként a pártoktatáson túl a párttagok tá­jékoztatását segíti a különböző marxista-leninista folyóiratok ol­vasása, s ha ebben tavaly voltak is problémák, az idén már nin­csenek. A pártvezetőség tevékenysége a gazdasági munka ellenőrzésé­ben is sokat javult. Időnként be­számoltatják a gazdasági vezető­ket az üzemegység helyzetéről és kézzel fogható segítséget nyújta­nak számukra. Különösen a kampánymunkák idején jelent ez sokat, s érezhető is a segítség- adás ... Tóth Mihály pb-titkár, Gyulavári Az alapszervezetek nyári feladatairól tárgyalt a községi pártbizottság Június 11-i pártbizottsági ülé­sünkön a nyári aratási és cséplési munkákra való felkészüléssel foglalkoztunk. A szakemberek véleményének figyelembevételé­vel javasoltuk a tsz-vezetőknek, hogy az aratást Dévaványán e hó­nap 28-án kezdjék meg a terme­lőszövetkezetek, mert a lehetősé­gek ezt követelik. A napirendi pont jelentéséből kiderült, hogy a szövetkezetek és a gépállomás ré­széről mintegy 90 százalékban gépesítették a nyári munkákat, s ezért a pártbizottság olyan fel­adatot adott a kommunistáknak, hogy igyekezzenek mozgósítani a szövetkezeti gazdákat az aratás- cséplés augusztus 20-i befejezésé­re. Ugyanakkor tárgyalta a pártbi­zottság, hogy a terület fennmara­dó 10 százalékán milyen módon lehetne megoldani az aratás idő­beni befejezését, hogyan kellene ebben segíteni a kommunisták­nak. Ügy határoztunk, hogy nyúj­tott műszak szervezésével, vala­mint osztott aratással kell mini­málisra csökkenteni azt a terüle­tet, amely kézi kaszára vár. Eb­ben lesznek a tsz-vezetők segítsé­gére a kommunisták. A helyes javaslatok alapján olyan döntés született, hogy az időjárás egyenetlenségét is szük­séges figyelembe venni a szövet­kezetekben, s a kommunisták hassanak oda, hogy mindenütt legalább 3 napos asztagtartalékot képezzenek. Ez azért szükséges, hogyha esik az eső, se legyen ki­esés a cséplésben. A gépállomási pártszervezet ja­vaslatára körzetükben reggel öt­től esti tízig, vasárnap és hétköz­nap egyaránt ügyeleti szolgálatot tart a gépállomás. Ez azért he­lyes, hogy ha a körzeti szerelő vagy a műhelykocsi szolgálatosa kint a mezőn nem tud valamit kijavítani, akkor se legyen gép­meghibásodás miatt nagy munka­kiesés. A pártbizottsági ülés megszab­ta a tsz-pártszervezetek feladatát a nyári munkákban, a párttagok elosztását, s feladatul tűzte, hogy mindezekről pártcsoport-megbe- széléseken tárgyaljanak és ebbe vonják be a pártonkívüli dolgozó­kat is. Ezentúl javasoltuk a tsz- vezetőségeknek, hogy június 25-ig a nyári munkák időbeni és jó mi­nőségű elvégzésére dolgozzanak ki megfelelő premizálást. Egyben felhívtuk a helyi földművesszö­vetkezet pártszervezetének figyel­mét, hogy erre az időszakra segít­senek felkészíteni a boltokat kis- kasza és kaszanyél árusítására, szervezzék meg és mozgóboltjaik rendszeresen látogassák a tsz- eket, egyszóval biztosítsák, hogy a dolgozók napközben is hozzá­jussanak a hüsihez, cigarettához és egyéb közszükségleti cikkhez. Szűcs Lajos községi titkár, Dévaványa Javul a pedagógus alapszervezet tevékenysége Kondoroson, a legutóbbi vb- ülés a pedagógus pártszervezet elvi, politikai és ideológiai egysé­gének fejlődését, a kollektív szel­lem alakulását tűzte napirendre. Megállapították az elvtársak, hogy a fiatal alapszervezet szépen fejlődött 3 év alatt. Taglétszámuk megháromszorozódott, s az alap­szervezet tekintélye nőtt a peda­gógusok körében. Ugyanakkor azt is megállapította a vb, hogy a jö­vőben nagyobb körültekintéssel szükséges végezni a pártépítési munkát. Azért, hogy erősödjön az elvhűség, s a párttagok által min­denki ismerje ebben a körben is a párt politikáját. Az alapszervezet irányítása szervezettnek mondható a pártve­zetőség részéről. A hozott határo­zatok végrehajtására visszatér­nek, megbízatásokat adnak a párt­tagoknak az úttörőcsapatok mun­kájában való részvételre, a szín­játszó csoport vezetésére, a tagje­löltekkel való foglalkozásra. Egy- egy elméleti vita hatékonyan be­folyásolja a pártonkívülieket is. Ilyen volt náluk például az egy­séges paraszti osztály kialakítá­sáról, az osztályharc jelenlegi for­májáról, a kategorizálás meg­szüntetéséről stb. szóló vita. Gya­korlatilag pedig az iskolatanács tevékenységében aktivizálják a pártonkívüli nevelőket. A vb a pedagógus alapszerve­zet munkájának további javításá­ra néhány iránymutatást adott azzal a céllal, hogy a kollektív vezetés jobbá váljon, javuljon a párttagok és pártonkívüliek kap­csolata, mindinkább tért hódítson körükben a materialista világné­zet, s a testület tagjai között tel­jesebben érvényesüljön az egy­más iránti megbecsülés. Jernei Sándor vb-titkár, Kondoros Koppenhága Dániai tartózkodásának har­madik napján Nyikita Hruscsov a dán mezőgazdasággal foglalkozik. Útja Fyn (ejtsd: Fűn) szigetére, Odznst város közelébe vezetett. A szovjet kormányfő kíséretének tagjaival reggel különrepülőgé- pen indult el egynapos vidéki út­jára, amelyre a dán mezőgazdá­ság szakértői kísérték el, köztük a földművelésügyi miniszter. A különrepülőgép számára valóságos légifolyosót nyitottak, annál is inkább, mert előzőleg már több különgép s egy különvonat vitte a helyszínre a hadseregnyi újság­írót, fotóst és filmest. Fyn-szigetén Hruscsov első útja Kari Skytte dán földművelésügyi Varsó A Lengyel Egyesült Munkás­párt IV. kongresszusa csütörtökön folytatta tanácskozásait. Űjabb küldöttek szólaltak fel a Közpon­ti Bizottság beszámolója feletti vi­tában. A Lengyel Szakszervezetek Központi Tanácsának elnöke a szakszervezeti mozgalom fejlődé­sét ismertette. Rámutatott, hogy a szakszerve­zetek mindent elkövetnek a párt által kitűzött feladatok teljesítése érdekében. Ostrowski nehézipari miniszter felszólalásában a len­gyel ipar fejlesztéséről beszélt. Ezután a Német Kommunista Párt Központi Bizottságának üd­vözletét Max Reimann tolmácsol­ta, akit a küldöttek lelkes ünnep­lésben részesítettek. Reimann a többi között kijelen­tette, a Német Kommunista Párt. legfőbb célkitűzése az, hogy né­met földről soha többé ne kez­dődjön háború. Egész Németor­szágnak a béke és a társadalmi haladás országává kell válnia. — Pártunk — hangoztatta — üdvözli a Szovjetunió és a Német Demokratikus Köztársaság barát­sági, kölcsönös sgélynyújtási és együttműködési szerződését, amely kiemelkedő történelmi ese­mény egész népünk, egész Német­ország szempontjából. Reimann elítélte a bonni re­Lengyelország a kőszén- és horganyérc-bányászatban hato­dik helyen (áll a világranglistán, a hajóiparban a kilencedik he­lyen. A lengyel ipar mintegy 8,5 százalékos aránnyal vesz részt a KGST tagországainak ipari termelésében. A Szovjet­uniót nem számítva, ez az arány 27 százalék. Lengyelország ipa­ri termelése több mint kilenc­szeresére növekedett 1938—1963 között. Az európai népi demok­ratikus országok együttes ter­melése ugyanezen idő alatt csak hatszorosára nőtt, bizonyítva, hogy a fejlődés — a KGST alap- elveivel összhangban — az or­szágok közötti gazdasági kü­lönbségek fokozatos kiegyenlí­tődésére irányul. A lengyel ipar nagy ered­ményeit a szocialista országok, és főleg a Szovjetunió együtt­működésével, segítségével érte el. Szovjet segítséggel épült 83 ipari üzem, illetve tíz új ter­melési ág az LNK-ban. Elsősor­ban a nagyarányú szovjet ren­delések tették lehetővé a len­gyel hajóipar, a cukorgyári. a miniszter birtokára vezetett. A mi­niszter régi mezőgazda. Jelenlegi birtoka 28 hektáros, főként cukor­répát és zabot termeszt. Istállójá­ban a többi között 17 tehén és két bika, hat hízó marha van. Sertés- tenyésztéssel is foglalkozik — évente mintegy 400 malacot ad el. A birtok felszereléséhez egy trak­tor és több más gép is tartozik. Skytte természetesen nem maga műveli meg földjét, hiszen 1957 óta tagja a kormánynak. Ezúttal azonban személyesen ismertette meg a szovjet miniszterelnököt és családjának tagjait a birtokkal és a jellegzetes dán stílusban épült lakóházzal. A következő áldomás Eriksen volt miniszterelnök farmja volt. vansvágyó és imperialista körök politikáját és rámutatott, hogy az Odera—Neisse határ és Cseh­szlovákia jelenlegi határai sérthe­tetlenek, Aki a határok megvál­toztatását követeli, az a harmadik világháború mellett kardoskodik és saját pusztulását készíti elő. Max Reimann elítélte a Kínai KP vezetőinek egységbontó, sza- kadár, kalandor és nacionalista politikáját és síkraszállt a kom­munista' és munkáspártok érte­kezletének mielőbbi összehívása mellett. (MTI) A gyulai vár termeiben június 20-án, szombaton délután 5 óra­kor nyitja meg dr. Vidó István, a Gyulai Városi Tanács vb-titkára a fiatal szegedi képzőművésznek, Tóth Sándornak 22 rézdomborítás­ból és 17 ceruza- és krétarajzból álló kiállítását. Néhány téma az anyagból: Jegyesek, Ajándék, Szonáta, Béke, Család, Anya, Ta­vasz, Feleségem, Várakozás. Tóth Sándor Miskolcon szüle­tett, 1933-ban. A Képzőművészeti Főiskolán Hincz Gyula és Papp Gyula keze alatt rajzolt, Kisfalu- di Stróbl Zsigmond és Gyenes Ta­más növendékeként pedig szobrá­könnyűbetongyári berendezések és a vasúti gördülőanyagok gyártásának gyors fejlődését. Sokat köszönhet a lengyel ipar a Csehszlovákiából, az NDK-ból és Magyarországról érkező gé­peknek, berendezéseknek is. Le­hetőségeihez mérten Lengyelor­szág is segít a baráti országok­nak. Az LNK közreműködésé­vel épült pl. több üzem Bulgá­riában és Romániában. Ma már Magyarországon is sok lengyel építőgép és más berendezés mű­ködik. Lengyelország 1945—1963 között mintegy 220 millió tonna kőszenet exportált a szocialista országokba, teljes szénkivitelé­nek mirtegy 60 százalékát. Lengyelország igen gazdag a kőszén (kokszolható szén), bar­naszén, horgany, ólomérc, réz, kén, kősó és egyéb vegyipari nyersanyagkincsekben. Len­gyelország Csehszlovákiával és az NDK-val kötött megállapodá­sok alapján saját szükségletei­nél nagyobb mértékben fejleszti a tőkeigényes kén-, réz-, ener­getikai-, kőszén, és a barnaszén- bányászatot, ezzel segítve a nyersanyagszükségleteinek ki­A liberális venstre párt vezetője, korábban földművelésügyi minisz­ter is volt. Harmincöt hektáros birtokát néhány évvel ezelőtt egé­szítette ki a szomszédos farm megvásárlásával. A birtok nagy egészén takarmánynövényeket termeszt, főként 23 tenyésztehene számára, amelyek között nemegy díjnyertes állat van. ­A harmadik látogatást Jensen Andersen helybeli parasztnál tette a szovjet miniszterelnök. Andersen­nek mindössze tízhektáros birto­ka van. Ez Dániában kisbirtok- nak számít, saját erejéből műveli meg. öt gyermeke közül kettő se­gít a gazdaságban. Andersen is el­sősorban a tehenészetre és a ser­téstenyésztésre fordít nagy gon­dot. Hruscsov nagy érdeklődéssel is­merkedett meg mindhárom gazda­sággal, számos szakkérdést adott fel a jelenlevőknek. Ismertette velük a szovjet mezőgazdaság eredményeit, azokat az intézkedé­seket, amelyekkel fokozni kíván­ják a terméshozamot, az állati ter­mékek mennyiségét. Hangoztatta: a szovjet emberek a nagyüzemi szocialista mezőgazdaság hívei, mert bizonyosak fölényében az egyéni gazdasághoz képest. Délután két órakor a szovjet miniszterelnök megtekintette a Dalum mezőgazdasági szakisko­lát. A mezőgazdasági tanács ebé­den látta vendégül a szovjet kor­mányfőt. (MTI) szatot tanult. Pestről 1959-ben Hódmezővásárhelyre került, az ottani művésztelepen alkotott egy ideig, majd 1962-ben Szegedre ke­rült, ott él, dolgozik ma is. Az utóbbi évek termése szere­pel a gyulai kiállításon. Az alko­tásokban a legkisebb közösség, a család öröme találkozik társadal­munkéval. Valljuk, hogy Tóth Sándornak a békéről, szerelemről, családi boldogságról rajzban, szo­borban megfogalmazott vélemé­nye egyezik a látogatók és mind­nyájunk véleményével. elégítését. Lengyelország nyers­anyagokból, így egyebek között vasércből, kőolaj­ból, káli- és foszforsó­ból, gyapotból stb. maga is nagymérvű behozatalra szorul, szükségleteinek nagy részét a baráti államok fedezik. Az LNK a Szovjetunióval kötött megálla­podás értelmében a oelorussziai kálisótelepek, illetve a kingisze- pi foszforitlelőhe’yek kiakná­zásához szállít különböző gépe­ket, berendezéseket, ezzel hoz­zájárul fontos import-nyers­anyag szükségleteinek haté­kony kielégítéséhez. A KGST-országok június el­sején létrehozott vasúti közös­ségének az LNK mintegy 36 ezer vagont bocsát rendelkezé­sére, vagyis a közös kocsipark több mint egy harmadát. Fontos szerepet tölt be Lengyelország földrajzi helyzeténél és a vasúti járműgyártás fejlettségénél fog­va a KGST-országok áruszállí­tásaiban. A KGST-országok át­menő forgalma mintegy húsz­millió tonnával szerepel a len­gyel államvasutak fuvarozásá­ban. Ezenkívül a lengyel kikö­tők átmenő forgalma további évi ötmillió tonna. A gépipari termelés mintegy 1200 specializált termékéiből az A lengyel pártkongresszus csütörtöki ülése- üj Lengyelország és a KGST Tóth Sándor rézdomborításainak, rajzainak kiállítása a gyulai várban

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents