Békés Megyei Népújság, 1964. június (19. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-18 / 141. szám

MS4. június 18. 2 Csütörtök A KGST kőolaj- és földgázipari állandó bizottságának ülése Tanácskozik a lengyel pártkongresszus A Kölcsönös Gazdasági Segít­ség Tanácsának kőolaj- és föld­gázipari állandó bizottsága június 9-től 13-ig Bukarestben tartotta meg rendes ülését. Az ülésen összehangolták a tagállamok kőolaj- és földgáz- ipara fejlesztésének terveit az 1966-tól 1970-ig terjedő időszak­ra. A bizottság megvizsgálta és jóváhagyta az elmúlt évi tevé­kenységgel foglalkozó jelentést és a jövőbeni tevékenységre vo­natkozó javaslatokat, továbbá a háromezer méternél mélyebb fú­rások technikájának és technoló­giájának tökéletesítésére irányuló indítványokat, a szénből mester­séges úton történő gáztermelés problémáit és más kérdéseket. A kőolaj- és földgázipari állan­dó bizottság ülésén véglegesítet­ték a folyó évi munkatervet, va­lamint összeállították az 1965. év­re vonatkozó első negyedévi munkatervet is. (MTI) Varsó A Lengyel Egyesült Munkáspárt IV. kongresszusa folytatja munká­ját. Szerdán, a tanácskozás har­madik napján a Központi Bizott­ság beszámolója fölötti vitában többek között felszólalt Jozef Le- nart, a neves író. A 34 lengyel író Cirankiewicz miniszterelnökhöz intézett leveléről szólva utalt ar­ra, hogy a Szabad Európa-rádió e levél kapcsán rágalormhadjáratot indított Lengyelország ellen. Meg­említette, hogy a levél aláírói kö­zött egyetlen párttag író sem volt. A levélírók a művészi alkotás úgynevezett szabadságának köve­telése ürügyén tulajdonképpen po­litikai hitvallást tettek, elkülönít­ve magukat a szocializmust építő néptömegektől. „Az íróknak és költőknek az a feladatuk, hogy a párt hű segítőtársai legyenek a szocializmus építéséért vívott harcban” — hangoztatta Lenart. Marian Spychalski honvédelmi miniszter, a párt Politikai Bizott­ságának tagja a lengyel fegyveres erők helyzetét ismertette. Rámu­tatott, hogy a lengyel néphadsereg a Varsói Szerződés tagállamainak hadseregeivel együtt szilárd védel­mezője az ország békés építő- munkájának. Élesen elítélte a bonni militaristák hidegháborús politikáját, amely a többi között az Odera—Neisse-határ revízióját célozza. A szónok végül hangoz­tatta, hogy az európai feszültség megszüntetésének egyik fő -ténye­zője a német békeszerződés meg­kötése lenne. A Lengyel Egyesült Munkáspárt IV. kongresszusán, szerdán este, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának üdvözle­tét Fock Jenő, a Politikai Bizott­ság tagja tolmácsolta. (MTI) üoszkvai valóság* — bonul illúziók A Biztonsági Tanács ülése A múlt héten néhány hónapos szünet után két párhuzamos ese­mény is érintette Németország sorsát, s ezzel Európa biztonságát. A két esemény: Ulbricht látogatá­sa a Szovjetunióban, s Erhard láto­gatása az Egyesült Államokban. Politikai szimbólumnak is beillik, hogy a Német Demokratikus Köz­társaság küldötteinek szovjetunió­beli útja a nemzetközi élet valósá­gos erőviszonyaira és a tényleges helyzetre építve jelentős eredmé­nyeket tudott elérni az európai stabilitás megszilárdításában. Ugyanakkor Erhard, alki Ameriká­ban továbbra is a valóság tudo_ másul nem vételének tűnő pillan­góit kergette — voltaképpen csa­lódottan, dolgavégezetleniU tért vissza Bomnfoa. Ulbricht és az NDK-küldöttség moszkvai útja azzal a kiemelkedő­en íontos eredménnyel járt, hogy a Szovjetunió és az NDK barátsági, kölcsönös segélynyújtási és együtt­működési szerződést írt alá. Természetesen az NDK, mint a Varsói Szerződés egyik tagállama, eddig is a legteljesebb mértékben élvezte a szocialista országok tá­mogatását, s eddig is világos volt, hogy a Varsói Szerződés államai­nak egyesített ereje áttörhetetlen akadályt jelent a nyugatnémet re- vanspoiitika minden esetleges „őrültségi rohamával” szemben. A nemzetközi politikában azon­ban a nemzetközi jogi formáknak is megvan a magúk kiemelkedő je. lentősége. Az enyhülés korszakát ugyanis az Egyesült Államokban, de Nyugat-Nómetországban is sok politikus és néhány befolyásos po­litikai irányzat úgy értelmezte: az enyhülés alkalmas lehetőségeket Mindenfelől — mindenről PÁRIZS Jean Gabin és Fernandel fitmvál- lalkozóKként társultak. Első közös filmjük címe Hálátlan kor. A fősze­repeket maguk játsszák. A film két korosodó férfi sok próbát kiállt ba­rátságának története. ROMA A vasárnap a Róma melletti 40 000 lakosú Albano városában megtartott községtanácsi választásokon a válasz­tók 37,7 százaléka a kommunista je­löltekre adta szavazatát (az előző községi választásokon 32,9). Albano községtanácsának harminc tagja kö­zül ezentúl 13 az Olasz Kommunista Pártot képviseli, számuk korábban tíz volt. A koalíciós kormánypártok négy mandátumot vesztettek. KÖLN Kedd este belehalt súlyos égési se­beibe a kölni őrült lángszórós negye­dik és ötödik áldozata, egy kilenc­éves kisfiú és vele egykorú Iskolás leány. A kölni kórház mindent meg­tesz, hogy megmentsen az életnek 14 összeégett Iskolás gyereket, akiknek felépülésiére orvosi vélemény szerint rendkívül kevés a remény. (MTI) teremt az európai szocialista or­szágokat összefűző elvi és szerző­déses kötelékek fellazítására. Kü­lönösen a Német Demokratikus Köztársasággal kapcsolatban indí­tottak Nyugaton olyan politikai manővereket, amelyek az NDK-t, ■a történelem első német békeálla­mát valamiféle „nemzetközi alku’’ középpontjába szerették volna állí­tani. A nyugati illúziók lényege ezzel kapcsolatban az volt, hogy a szocialista országok és mindenek­előtt a Szovjetunió politikája „fel­áldozza” az NDK-t a nemzetközi enyhülés kedvéért és beleegyezik abba, hogy Németország egyesíté­se „bonni módszer” szerint, azaz a Német Demokratikus Köztársaság bekebelezése útján valósuljon meg. A Szovjetunió a múltban is min­dig következetesen figyelmeztette a nyugati hatalmakat, hogy ne rin­gassák magukat ebben, a számuk­ra nagy csalódást hozó illúzióban. Miután azonban az említett manő­verek nem szűntek meg, s a bonni politika fő vonala az Adenauer— Erhard őrségváltás után is alapjá­ban véve változatlan maradt — éppen az enyhülés politikájának érdekében feltétlenül szükségessé vált az eddigi következetes politi­ka még határozottabb nemzetközi jogi megfogalmazása. Így született meg a most megkötött szerződés, amely félreérthetetlenül kimond ja, hogy „az NDK államhatárainak sérthetetlensége az európai bizton, ság egyik alapvető tényezője” és hangoztatja: „a Szovjetunió kész teljesíteni szövetségestársi köteles­ségét és minden rendelkezésre álló eszközzel segítséget nyújtani az NDK-nak, ha bármilyen agresszió éri.” Éppen Erhard washingtoni uta­zásának körülményei jelzik, hogy a Szovjetunió és az NDK között kötött megállapodás szükségsze. rűen komoly hatással lesz a nyu­gatnémet politikára, s valószínű­leg e politika új válságkorszakát nyitja meg. Erhard utazásának kö. rülményei ugyanis jelezték, hogy a nemzetközi enyhülés légkörében bizonyos pozitív mozdulatokra kényszerült amerikai és a mozdu­latlanná dermedt nyugatnémet po­litika között fokozódnak az ellent, mondások. Ezt látva, a nyugatné­met kormánypárt Adenauer— Strauss szárnya a szovjet—ameri­kai közeledés kibontakozásától, s ezzel a bonni revanspolitika „hi­vatalos” összeomlásától retteg. Ez a szárny éppen azért képviseli ma­kacsul a Párizs—Bonn-tengely, az Adenauer által kötött francia— nyugatnémet szerződés politikáját. Azt reméli, hogy ezzel zsarolhatja a franciák külön nagyhatalmi tö­rekvései miatt amúgy is haragos Washingtont. A helyzetet mi sem jellemezte jobban, mint, hogy Eir­hard washingtoni útjával egyidő- ben a másik szárny képviselője, ként Strauss volt hadügyminiszter is tárgyalásokat folytatott az Egyesült Államokban — méghozzá miniszteri szinten. Miután Erhard még mindig „Adenauer árnyéká­ban” politizál és nem szánta rá magát a régi szólamokkal való szakításra — a washingtoni út nem hozhatott új eredményeket. Mindössze annyi történt, hogy Er. hard megtette azokat a nyilatko­zatokat a nyugatnémet politika céljairól és az NDK bekebelezésé­ről — amelyeket Adenauer évek­kel ezelőtt már megtett. A különbség csak az, hogy Er­hard nyilatkozatai az új helyzet­ben üresebben konganak, mint va­laha. Ezt az új helyzetet minde­nekelőtt a nemzetközi enyhülés ál­talános irányvonalának előretöré­se jellemzi még altkor is, ha ez az enyhülés helyi válsággal vagy ide­iglenes visszaesésekkel terhes. Másodszor: már hetekkel ezelőtt mutatkoztak bizonyos halvány je­lek arra, hogy az amerikai politi­ka nem fordíthatja el teljesen sze­mét az európai helyzet valóságá­tól: erre vallott Johnson elnök em_ lékezetes interjúja, amelyben a realitások (magyarán: az NDK lé. tének) tudomásulvételére figyel­meztette Bonnt. Sajnálatos módon a mostani Erhard—Johnson talál­kozón az amerikai elnök nem is­mételte meg ezt a figyelmeztetést — legalábbis nem nyilvánosság előtt. Ennek valószínűleg az a leg­természetesebb magyarázata, hogy az elnökválasztásokig Johnson manőverezési lehetősége meglehe­tősen korlátozott és óvakodik lát­ványos kötelezettségek vállalásá. tói. A Moszkvában megkötött új szovjet—NDK szerződés világpoli­tikai fontossága az amerikai—nyu­gatnémet kapcsolatok szempontjá. bél éppen az, hogy Washington számára teljes világossággal de­monstrálja az NDK-val kapcsola­tos „illúziók” hiábavalóságát. A nyugatnémet közvélemény számá­ra pedig jelzi, hogy ameddig Er­hard az adenaueri vonalat foly­tatja — nem lehet előrejutni a né­met probléma megoldásában. A szovjet—NDK szerződés ily mó­don az eddiginél is határozottabb nemzetközi jogi formába önti és megszilárdítja azt a rendkívül fontos békeszerepet, amelyet az NDK Európa közepén e világrész biztonságának és stabilitásának fenntartásában betölt. A „másik oldal” felé pedig józan figyelmez­tetés ez a szerződés: a nemzetközi enyhülés útján előrehaladni csak. is a valóság tudomásulvételével, a régi Dulles—Adenauer-vonal to­vább elő hagyományainak elhají­tásával lehet. »- ie — New York Az Egyesült Nemzetek Bizton­sági Tanácsa kedden délután is­mét a dél-afrikai kormány fajül­döző politikájáról tárgyalt. Az ülésen elsőnek Nielsen norvég küldött szólalt fel és határozati javaslatot terjesztett a tanács tagjai elé. A norvég határozati javaslat szakértői csoport létre­hozását javasolja, amelynek fel­adata a Dél-afrikai Köztársaság elleni gazdasági szankciók lehe­tőségének és következményeinek, technikai és gyakorlati vonatko­zásainak tanulmányozása lenne. A CUOPORT 1965 februárjáig tar­tozna munkájának eredményéről jelentést tenni a Biztonsági Ta­nácsnak. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a fajüldöző dél-afri­kai kormánynak újabb nyolchó­napi időhaladékot adnának. A norvég határozati javaslat megállapítja, hogy a dél-afrikai helyzet „zavarja” a nemzetközi békét és biztonságot. A javaslat megtiltja fegyvereknek és hadi­anyagnak a szállítását a Dél-afri­kai Köztársaságba. Stevenson amerikai küldött fel­szólalásában támogatta a norvég határozati javaslatot és hangsú­lyozta. hogy az esetleges! amert­Moszkva A magyar orvosok és ápolónők igaz emberségéről, sebesült szov­jet hadifoglyok iránt tanúsított őszinte segíteni akarásáról rajzol megindító képet a szovjet hadse­reg lapja, a Krasznaja Zvezda. Egyed Béla, Krasznai Margit és Gerencsér Gabriella fényképe mosolyog az olvasóra a lap szer­dai számában Griscsenko szovjet őrnagy cikke mellett, amely 1945 tavaszának izgalmas napjait ele­veníti fel. A szombathelyi papi szeminári­umépületében berendezett magyar tábori kórházba, amely altikor már amúgy is túlzsúfolt volt, 57 sebesült szovjet hadifoglyot hoz­tak. Osváth Ákos kórházparancs- nok és Egyed Béla, a kórház se- bészorvosa dacolva minden elő­ítélettel, az emberiesség szavára hallgatva abban a teremben . he­lyezték el a szovjet hadifoglyo­kat, amelyben azelőtt misézni szoktak. Egyed Béla összebarátkozott Fjodor Balasovval, a súlyosan se­besült szovjet századossal, titok­ban cigarettát hozott neki és minden nap tájékoztatta, hol hú­zódik a frontvonal. Amikor a felgyógyult Balasovot a németek koncentrációs táborba akarták átvinni, a magyar orvos lábtöréses röntgenleletet mellé­kai részvétel egy olyan bizottság­ban, amely a Dél-afrikai Köztár­saság ellen hozandó szankciókat tanulmányozza, nem kötelezi a washingtoni kormányt a Verwo- erd-kormány elleni rendszabályok támogatására. Az amerikai kül­dött rámutatott arra, hogy jólle­het az Egyesült Államok elítéli az apartheid-politikát, az ame­rikai kormány véleménye szerint bármilyen veszélyes is a jelenlegi dél-afrikai helyzet, az nem szol­gáltat jogi alapot szankciók ki­mondására a Dél-afrikai Köztár­saság ellen. Az amerikai küldött­ség ellenzi azt is, hogy a Bizton­sági Tanács ultimátumot intézzen a pretoriui kormányhoz. Resa, a Dél-afrikai Köztársa­ságban betiltott Afrikai Nemzeti Kongresszus Végrehajtó Bizott­ságának tagja, aki a Biztonsági Tanács vitájával kapcsolatban tartózkodik New Yorkban, kije­lentette, hogy a norvég határozati javaslat mélységes csalódással tölti el. A javaslat elfogadása azt jelentené, hogy a Verwoerd-kor- mány elleni gazdasági szankciók meghozatala jelentős késedelmet szenvedne. A Biztonsági Tanács folytatja a dél-afrikai kérdés vitáját. (MTI) kelt kórlapjához és gipszbe rakta a szovjet kapitány lábát. A fel­gyógyult szovjet hadifoglyok kór­lapjain egymás után jelent meg az a megjegyzés, hogy „szállítha- tatlan” ... Amikor a harcok már Szombat­hely közelében folytak és a né­metek egy különleges osztagra szándékoztak bízni a szovjet ha­difoglyok további „kezelését”, Egyed és Osváth úgy döntött, hogy magyar egyenruhákba öl­töztetik át a foglyokat. Ez is tör­tént, s amikor a németek „bú­csúzni” jöttek, az óvóhellyé át­alakított pincében csak „magya­rokat” találtak. Egyed Béla és Osváth Ákos or­vosoknak, Krasznai Margit és Gerencsér Gabriella ápolónők­nek, valamint a 125. magyar tá­bori kórház többi dolgozójának neve különösen kedves azoknak a szovjet harcosoknak, akiknek az életét megmentették — írja Gris­csenko őrnagy, majd elmondja, hol él, mit csinál ma Egyed Béla, Krasznai Margit és Gerencsér Gabriella. A Krasznaja Zvezda cikkírója végezetül megemlíti, hogy az egy­kori szombathelyi magyar orvo­sok és ápolónők szeretnének tud­ni azoknak a szovjet embereknek a sorsáról, akikkel együtt vészel­ték át az eseményeket. (MTI) Szombathelyen történt A Krasznaja Zvezda közvetít

Next

/
Thumbnails
Contents