Békés Megyei Népújság, 1964. június (19. évfolyam, 127-151. szám)

1964-06-26 / 148. szám

BÉKÉS MEGYEI, Világ proletárjai, egyesüljetekI A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA NÉPÚJSÁG 1964. JÜNIUS 26., PÉNTEK Ára 60 fillér XIX. ÉVFOLYAM, 148. SZÁM Elvesztették a munkások bizalmát | A politikai és kulturális nevelő munkáról tanácskozott a békéscsabai városi pártbizottság | A rádió műsora Megkezdődött az országgyűlés ülésszaka Törvényjavaslat a távközlésről Csütörtökön összeült az országgyűlés. Az ülésen részt vett Do­bi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár Já­nos, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bi­zottságának tagjai, valamint a Politikai Bizottság póttagjai és a kormány tagjai. A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplo­máciai képviseletek számos vezetője és tagja. Az ülésszakot Vass Istvánná, az országgyűlés elnöke nyitotta meg. Javaslatára az országgyűlés elfogadta az ülésszak tárgysoroza­tát. Ezek szerint a képviselők meghallgatják, illetve megtárgyal- ják a ipostáról és 4 távközlésről szóló törvényjavaslatot, a bel­kereskedelmi miniszter jelentését a kereskedelem helyzetéről, a legfőbb ügyész beszámolóját, majd interpellációkra kerül sor. Vass Istvánná megnyitója után a postáról és a távközlésről szóló törvényjavaslat tárgyalása következett. Elsőként dr. Csanádi György közlekedés- és postaügyi miniszter emelkedett szólásra. dr. Csanádi György beszéde belülá országokkal, s jó kooperá­Fél év alatt 130 millió forinttal emelkedett megyénkben a betétállomány Emelkedő takarékbetét-állomány — 41 nyeremény-gépkocsi — Megkezdődik a Mokri utcai lakótelep építése Bevezetőben hangsúlyozta, hogy a távközlésről szóló törvényjavas­lat kidolgozását az tette időszerű­vé és indokolttá, hogy az ezekre a területekre vonatkozó jogszabá­lyok legutoljára 1936-ban szere­peltek az akkori képviselőház előtt, sőt a hírközlésre vonatkozó jogszabályok 1888-ban voltak a törvényhozó testület napirendjén. A törvényjavaslat egyebek közt azt célozza, hogy jelenlegi társa­dalmi, gazdasági viszonyainknak megfelelően szabályozza a posta és a postát igénybe vevő szervek egymáshoz fűződő viszonyát, s meghatározza a régi jogszabály megalkotása óta született techni­kai eszközök üzemeltetésének, használatának, igénybevételének jogi vonatkozásait. — A posta legfőbb feladatá­nak azt tekintjük, hogy lehe­tőségeihez, adottságaihoz mér­ten segítse népgazdaságunk fejlődését, hozzájáruljon or­szágépítő terveink valóra vál­tásához, s szolgáltatásaival messzemenően kielégítse a la­kosság igényeit. A törvényjavaslat kidolgozása­kor minderre figyelemmel vol­tunk, s természetesen figyelembe vettük azokat a nemzetközi meg­állapodásokat, amelyek nemzetkö­zileg érvényesek, s amelyeket ma­gunkra nézve kötelezőnek fogad­tunk el. Dr. Csanádi György a további­akban elmondta, hogy ha az or­szággyűlés jóváhagyja és törvény­erőre emeli a javaslatot, ennek szellemében kívánják kidolgozni az új postai szabályzatot, amely egy sor, a lakosságot közvetlenül érintő szolgáltatást — a kézbesí­tést, a felvevőszolgólatot, stb. — egyszerűbbé, bürokráciamentessé tesz. A posta szabályzattervezet­ben helyet kapott például a kül­demények alakjának szabályozá­sa, ami az előbb-utóbb napirend­re keéülő gépesítés útját „egyen­geti” s természetesen magát a szolgáltatást is meggyorsítja. Csökkentem akarják a kézbe­sítés adminisztrációját is, s az elképzelések szerint megvál­toztatják a küldemények sze­mélyes átvételi kötelezettsé­gére vonatkozó előírásokat. A jelenleg érvényben lévő meg­kötöttségek sok bosszúságot, s nem kevés nehézséget is okoznak a címzetteknek, hiszen többségük munkában van akkor, amikor a kézbesítő kihordja a küldeménye­ket. A sok időt rabló utánjárást úgy akarják megszüntetni, hogy részint bizonyos jogi személyek, részint hivatali szervek — példá­ul szövetkezeti központok, ipari üzemek központjai — felhatalma­zást kapnak a küldemények át­vételére, s ott a címzettek min­den további nélkül ét is vehetik azokat. A csupán rövid múltra visszate­kintő postai szolgáltatásokról szólva a miniszter hangsúlyozta: •— A legtöbb bíráló szó, kriti­kai észrevétel a távbeszélő szol­gáltatás „címére” szól. Elismerem, hogy az esetek többségében nem is indokolatlan. Jogos a bírálat, mert nem tudjuk kielégíteni a te­lefonkérők igényeit. A kép teljes­ségéhez hozzátartozik, hogy a táv­beszélőhálózat az elmúlt években, évtizedekben rendkívül gyors ütemben fejlődött. Jellemzésül megemlíteni, hogy 1937 óta a távbeszélő állomá­sok száma három és félszere­sére nőtt, jóllehet a második világháborúban telefonköz­pontjainknak több mint 60 százaléka tönkrement. • A hálózat bővítésében, kiépítésé­ben tehát nem kis léptekkel ju­tottunk előbbre, a következő idő­szakokban azonban a lehetősé­geikhez, a népgazdaság egészének fejlődéséhez mérten az eddigi­nél gyorsabb ütemben szeretnénk előrehaladni. — Meg kell azonban jegyez­nem, hogy az új távbeszélő állo­mások bekapcsolásának határt szab a telefonközpontok fejlesz­tésének üteme. Ebből következő­leg a távbeszélő szolgáltatás szé­lesítése függvénye híradástechni­kai iparunk fejlődésének. Az elő- i rehaladást ezen a téren igyek­szünk azzal is gyorsítani, hogy szoros, gyümölcsöző együttmű­ködést alakítunk ki a KGST-n, ciora törekszünk más országok­kal is. A közlekedés- és postaügyi mi­niszter referátuma végén hang­súlyozta: — Az ígéretes tervek megvaló­sításának legfőbb előfeltétele azonban, hogy a posta dolgozói továbbra is hivatásszeretettel, fe­gyelmezettséggel dolgozzanak. Kérem, hogy az országgyűlés a postáról és a távközlésről szóló törvényjavaslatot fogadja el. (Nagy taps.) Ezután Bondor József, az, or­szággyűlés ipari bizottságának el­nöke, a törvényjavaslat előadója emelkedett szólásra. Elmondotta, hogy az ipari bi­zottság vitáinak során is kide­rült: nagy szükség van a távbe­szélőhálózat fejlesztésére. Bondor József befejezésül be­jelentette, hogy az országgyűlés ipari bizottsága a törvényjavas­latot változtatás nélkül elfogadja és az országgyűlésnek elfogadás­ra ajánlja. (Folytatás a 2. oldalon.) Hruscsov egy svéd kohászati kombinátban Stockholm Nyikita Hruscsov csütörtöki programja igen zsúfolt volt. Dél­előtt a világhírű svéd acélgyár­tással ismerkedett az oxelösundi kohászati kombinátban. Hruscsovot és kíséretének tag­jait a vállalat vezetői a bejárat­nál fogadták, s tájékoztatták a kohászati üzem munkájáról. A látogatás végén az üzem ve­zetői villásreggelin látták vendé­gül a szovjet kormányfőt és kísé­retének tagjait. Míg Hruscsov a kohászati kombinátot tekintette meg, felesége, Nyina Petrovna egy üdülőtelepet és egy modem isko-, lát keresett fel. (MTI) ■ Lassan végére érünk a fél év­nek, s néhány érdekes adatot ér­demes elmondani az OTP Békés megyei fiókjának munkájáról. Az elmúlt fél évben január elsejétől 130 millió forinttal emelkedett a takarékbetét-könyvben elhelyezett összeg. Így megyénk lakói mint­egy 528 millió forintot tartanak betétkönyvben. Az iskolaév befe­jeztével megkezdődött, sőt már be is fejeződött a takarékbélyegek kifizetése. Sok kisdiák az 50 fillé­res bélyegekből összegyűjtött pén­zét nem vette ki, hanem takarék­betét-könyvet váltott. Megyénk is­kolásai az elmúlt tanévben több mint négymillió 700 ezer forintot spóroltak meg. Arról már hírt adtunk, hogy a KST-ben a nyári kifizetések most történtek. Ezek a takarékpénztá­rak újra alakultak most, na­gyobb létszámmal és megnöveke­dett betéttel. Az így elhelyezett összeg meghaladja a 15 millió 300 ezer forintot. Továbbra is népszerű megyénk­ében a gépkocsinyeremény-betét- könyv. Ezt bizonyítja az is, hogy mintegy 55 millió forint értékű pyere menybetét-könyvet tartanak nyilván Békés megyében. A leg­közelebbi húzást augusztusban rendezik meg, és feltételezhető, hogy az így nyert 41 gépkocsi szá­ma tovább növekszik majd. Sokan keresik fel az OTP-t épí­tési kölcsön ügyben. A takarék­pénztár ebben az évben 27 millió 600 ezer forint értékű támogatást nyújtott 484 új családi ház fel­építéséhez. Az érdeklődés tovább­ra is nagy a különböző Sor- és társasházak iránt is. Gyulán a közeljövőben készül el a Veress Endre utcai 16 lakásos sorház, amelynek értékesítése már meg­történt. A kétszobás, összkomfor­tos lakások iránt olyan nagy volt az érdeklődés, hogy már újabb sorházak építésének előmunkála­taihoz is hozzáfogtak a Béke su­gárúton, Törökzugban, valamint a gimnázium előtti téren. így Gyulán jövőre mintegy 90—100 la­kás épül meg. Békésen ugyancsak épül a 24 lakásos sorház, Oroshá­zán, Gyomán pedig a sorházépí­tés előkészítő munkálatai folynak. Békéscsabán, már hírt adtunk arról, az elmúlt hetekben el­készültek az első házak a KISZ- lakótelepen. Most újabb lakások alapjait rakták le, s jövőre 36 la­kás készül el. ősztől kezdve pe­dig már elfogadják a jelentkezést Békéscsabán, a Mokri utcai lakó­telepre is. Ezen a telepen 280 lakás épül meg. Az itt készülő két-három szobás lakások ára — az előzetes számítások szerint — 150—170 ezer forint lesz. Az így vásárolt lakások esetén a szerző­dés megkötésekor legalább 25 szá­zalékot kell készpénzben befizet­ni, míg a fennmaradó összegre 20—25 éves hosszú lejáratú hitelt biztosítanak. Az első lakások a Mokri utcai lakótelepen 1965 első hónapjaiban lesznek beköltözhe- tők. Változatlanul nagy az érdek­lődés Békéscsabán a szövetkezeti lakások iránt. A vásártéren ebben az évben átadásra kerül a V/6, V/7, V/8 jelű tömb. Ezeknek a tömböknek az eladása már meg­történt, s a további szövetkezeti lakások építésére már a sportpá­lyán kerül sor. Jövőre a sportpá­lyán három tömb kerül majd szö­vetkezeti értékesítésre. (—czi.) VWWVWW\A»VWWWVWWVWWWVVWWWW«VV»WWWWVUW«V\SASAA^WVW%Aa Stockholm: Hruscsov szovjet miniszterelnök Erlander svéd miniszterelnökkel és feleségévei június 23-án a miniszterelnöki palotában,

Next

/
Thumbnails
Contents