Békés Megyei Népújság, 1964. május (19. évfolyam, 101-126. szám)
1964-05-15 / 112. szám
BÉKÉS MEGTEL Világ proletárja^ egyesüljetek I A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LA>JA NÉPÚJSÁG 1964. MÁJUS 14., PÉNTEK Ara 69 fillér XIX ÉVFOLYAM, 112. SZÁM I szocialista világrendszer a forradalmi világfolyamat fő ereje | Nyitás | a rádió műsora | Sport | Eső, zivatar Terítéken a múlt évi munka Ipari tanácskozás Békéscsabán A megyei pártbizottság — immár hagyományosan — minden év tavaszán ipari tanácskozást rendez Békéscsabán. Erre az ösz- szejövetelre, vagy úgy is mondhatjuk: munkaértekezletre az üzemek, vállalatok igazgatóit, párttitkárait, üzemi bizottsági elnökeit és KISZ-titkárait invitálja meg. A terítéken minden esetben az előző évben végzett munka szerepel, annak jó és rossz oldala. A munkamódszerek, vezetési módszerek csiszolását, a feladatok világos értését és következetes végrehajtását segíti elő ez a tanácskozás. Az elemzésen túl hasznos tanácsok, megszívlelendő intelmek hangzanak itt el. Az idei ipari tanácskozást tegnap délelőtt rendezték meg a megyei pártbizottság tanácstermében. Szabó Sándornak, a megyei párt- bizottság titkárának üdvözlő szavai után Huszár Mihály, az ipari osztály munkatársa elemezte a megyei ipar, tavalyi munkáját, fejlődését. Elöljáróban elmondotta, hogy míg az ország ipari termelése tavaly 6,9 százalékkal nőtt, addig a Békés megyei ipar termelése 10,2 százalékkal haladta meg az 1962- és évit. A lemaradás ellenére a szocialista építőipar (állami és szövetkezeti) 12 százalékkal termelt többet, mint az előző évben. A megyében levő, de más megyéhez tartozó vállalatok termelési értékével együtt az ipari termelés összege meghaladta a 3 milliárd 800 millió forintot. Az építőipar termelésével együtt ez 4 milliárd 209 millió forintot tesz ki. Az Orosházi Üveggyár termelése tavaly még nem volt számottevő, de teljes felépülése után mintegy egymilliárd forint lesz évente. Tovább növeli termelését a konzervgyár is. Így a második ötéves terv végére a megye iparának termelése körülbelül kétszeresére nő 1960-hoz viszonyítva. Az olajbányászat növekvő jelentőségét bizonyítja az, hogy Békés megye 1960-ban az ország kőolajtermelésének még csak két és fél százalékát, földgáztermelésének 9,7 százalékát adta, 1963-ban már a kőolajtermelés 10,7, a gáztermelés 31,4 százalékát. Az ipari termelés jelentős növekedését a helyes ipartelepítés és az ezzel kapcsolatos beruházások segítették elő. 1963-ban az eddigi legnagyobb volumenű beruházás volt a megyében, összege meghaladta az egymilliárd forintot, az 1962 évinél 47 százalékkal 1960 évinél 86 százalékkal több. A beruházások összetétele az előző évekhez képest megváltozott. A nehézipar lényegesen nagyobb arányt képviselt. Huszár elvtárs szólt az iparban foglalkoztatott dolgozók számának növekedéséről, majd rátért a tavalyi eredmények, problémák részletes ismertetésére. Foglalkozott a minisztériumi élelmiszeripar tervteljesítésével, export-tevékenységével. Ez utóbbi — mint mondotta — a megye exportjának 69,5 százalékát tette kd 1963- ban. Az exportált cikkek közel 50 százalékban tőkéspiacra kerültek. Elemezte a könnyűipar termelésének alakulását, a fejlődő nehézipar átmeneti gondjait, majd az építőipar lemaradásának okait tárta a tanácskozás elé. Ami a pártszervezetek munkáját illeti: megállapította, hogy tavaly többet foglalkoztak a termelés pártirányításával, mint 1962- ben. Rendszeresebbé vált a gazdasági vezetők beszámoltatása. A politikai munka javítására elsősorban az építőiparban van szükség. Továbbra is nagy gondot kell fordítani mindenütt a minőségi követelmények betartására, az ex. porttervek maradéktalan teljesítésére. Beszámolójában foglalkozott az idei első negyedév eredményeivel is. A felszólalásokra Huszár elvtárs válaszolt, majd Szabó Sándor elvtárs zárszavával ért véget a tanácskozás. (pallag) \ Naponta 650-en egyelik a cukorrépát a íyiezőhegyesi Állami Gazdaságban A Mezőhegyes! Állami Gazdaságban most a fő munka a cukor- répaegyelés, valamint a cukorrépa-kapálás. A gazdaság az idén csaknem ezer holdon termelt cukorrépát, s ennek 75 százalékát már kiegyelték. Naponta állandóan mintegy 600—650 fő dolgozik a földeken. Rendszeresen végzik a kártevők elleni védekezést is a gazdaságban és folyamatosan tart a cukorrépa-porozás. A lucerna kaszálását is /megkezdték, s ezt a munkát összesen 25 géppel végzik. A meleglevegős szénaszárítónál hat erőgép dolgozik éjjel-nappal. Naponta 220—230 mázsa lucernaliszt készül el a két műszak alatt. Kukoricát 3500 holdon termelnek a gazdaságban az idén. A kukorica gépi kapálását május 11 én kezdték el. Ma nyílik meg a Budapesti Nemzetközi Vásár A 260 000 négyzetméteres területet „kinőtte” a vásár, amelyet ma már a legnagyobb nemzetközi ipari, gazdasági találkozók közé sorolnak. Valamennyi lehetőséget kihasználtak a pavilonok bővítésére, a kiállítási terület hasznosítására. Tizenegy pavilont építettek, illetve korszerűsítettek, bővítettek. Több új nemzeti pavilon felállítására is sor került. A műszaki szakemberek, a tervezők figyelembe véve a területi adottságokat, minden bővítési lehetőséggel éltek, a pavilonok nemcsak gazdagafob kiállítási anyaggal, áruválasztékkal várják a közönséget és szakembereket, de külső megjelenésükben is szebbek, mint az előző vásárokon. A Budapesti Nemzetközi Vásár elismerését, megbecsülését mesz- szemenően tükrözi az a tény is, hogy az idén már hazánkkal együtt 36 ország mutatja be termékeit a városligeti vásárvárosban. E megbecsülés egy másik fontos jele az is, hogy több állam, így Olaszország, Franciaország, Anglia is, az idén már nemcsak egyéni kiállítókkal vesz részt a BNV-on, hanem hivatalos állami kiállítással képviselteti magát. Örömmel üdvözöljük Budapesten ezúttal első ízben Görögország, az Egyesült Arab Köztársaság, Tanganyika, Nigéria és Indonézia kiállítóit is. Az előző budapesti vásárokon a magyar ipar mindig nagyobb területen vonult fel, mint a külföldi. Most első ízben fordul elő, hogy a külföldi kiállítók nagyobb területet vesznek igénybe, mint a magyarok: 30 ezer négyzetméter és 10 ezer négyzetméter fedett területen mutatják be vendégeink árucikkeiket. A Budapesti Nemzetközi Vásár a magyar ipar névjegye lesz: gyáraink, üzemeink bemutatják legújabb, exportképes termékeiket, s láthatják majd itt a látogatók és a szakemberek azokat a gyártmányokat is, amelyek sorozatgyártása a közeljövőben kezdődik meg.
