Békés Megyei Népújság, 1964. május (19. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-14 / 111. szám

W64. május 14. 5 Cső tőrtSk Mit tanult húszezer fiatal? Új formákat vezetnek be a KISZ-oktatásban A pedagógus írja Legalább egy kettessel... Az ifjúsági szervezetekben november közepétől április közepéig tartott az oktatás időszaka. A szűkén mért öt hónap alatt megyénkben húszezer fiatal vett részt többé kevésbé rendszeresen a tanfolyamokon, előadásokon, s gyarapította tu­dását, általános politikai tájékozottságát Mit tanult ez a húszezer lány és fiú ? A szervezett oktatásnak hat ága volt: a pártofctatás, a taninté­zeti Ifjúság a szocializmusért próba, a Világ térképe előtt kör első és második évfolyama, a Tár. sadalmi ismeretek tanfolyama, valamint a Mezőgazdasági ismere. ttek tanfolyama. E két utóbbi for­ma újdonságnak számított és ak­tív érdeklődést váltott ki. A tö­megpropagandát az ifjúsági aka­démia és az ifjúsági filmszeminá- rlum segítette. A pártoktatásTa érett fiatalok ugyanazt tanulták, mint az idő­sebb kommunisták. A marxizmus —leninizmus alapvető kérdéseivel, az aktuális politikai, erkölcsi, ide. ológiai, gazdasági kérdésekkel is­merkedtek. A Világ térképe előtt körök első évfolyamán földrajzi, politi­kai ismereteket gyűjthettek azok a fiatalok, akik kedvet éreztek az alapfogalmak megismeréséhez, a nemzetközi politika tanulmányo­zásához. Arra kaptak feleletet, hogy merre tart a világ hogyan erősödik a szocialista világrend- szer, milyen fejlődésen ment át az elmúlt évtizedekben a Szovjet, unió, Magyarország, Csehszlová­kia, Lengyelország, az NDK, Ju­goszlávia, Bulgária, Románia, Albánia, mi jellemzi a kapitalista világrendszert és vezető államát, az Amerikai Egyesült Államokat. Egy osztállyal feljebb, a körök második évfolyamán a békés egy­más mellett élésről, Kínáról, Mon­góliáról, Koreáról, Vietnamról, Kubáról, Latin-Amerikáról, Indi­áról, az arab országokról és Afri­káról tanultak a hallgatók. Ezek a körök az új oktatási időszakban már nem szerepelnek. Helyettük a Nemzetközi kérdések tanfolyamát és a Politikai isme­retek tanfolyamát szervezik meg az alapszervezetek; Nagy népszerűségre tett szert az első ízben szervezett Társadal­mi ismeretek tanfolyama. A 123 megyei csoportban az oktatás befejezéséig nemhogy csökkent, de emelkedett a hallgatók száma. Az érdeklődés érthető: ifjúságunk azokat a témákat tartja vonzó­nak, melyek útkeresését, a kom­munista jövő megismerését, a kor­kérdések megértését segítik élő. Csak mutatóba néhány fejezet­címet: Jövőnk a kommunizmus, A szocialista nemzeti egység, Mi a modernség — ki a modem?, Egy mindenkiért, mindenki egyért, A magánélet erkölcse — tiszta sze­relem, Szocialista hazafiság — proletár-internacionalizmus... Mindmegannyi figyelmet vonzó, vitára hangoló téma. A Mezőgazdasági kérdések tan­folyamán a falusi ifjúság kom­munista nevelésének kérdései, a világ mezőgazdaságának fejlődé­se, a KGST mezőgazdasági sze­repe, a hazai mezőgazdaság jö­vője, a korszerű módszerek, a szö­vetkezeti demokrácia, a gazdasá. gos termelés, a szaktudás és szak. maszeretet szerepe, az ifjúsági termelési mozgalmak kerültek szóba. Annál a témánál, mely nagyon érdekelte a fiatalokat, hosszabb ideig elidőztek, elmé­lyül ten vitatkoztak. Ez a két oktatási forma tovább, ra is helyet kap az oktatásban, mert bevált, szívesein forgatták, tanulmányozták anyagát a fiata­lok. Az új oktatási évben egy érde­kesnek ígérkező formával gyarap­szik a skála. A középiskolát vég­zett fiatalok a Fórum előadásait, vitaestjeit látogathatják, ahol kö­tetlen formában, „kerekasztal” mellett vitathatják meg az őket érdeklő morális, politikai, társa­Május 16-án negyven Békés me­gyei általános iskolai és középis­kolai pedagógus, valamint szak- felügyelő indul nyolcnapos tanul­mányútra a Német Demokratikus Köztársaságba, ahol az alsótago­zati oktatási-nevelést, a matema­tika és a testnevelés, valamint az ipari és a mezőgazdasági gyakor­lati oktatást tanulmányozzák. A csoportot az IBUSZ részéről Szi­lágyi István vezeti, szakmai ve­zetője pedig Róta Pál megyei ta­nulmányi felügyelő lesz. A csoport május 16-án a Pan­nónia Expresszel utazik Drezden- ig, ahová másnap délután érkez­dalmi kérdéseket. A vitaindító be­vezetőket a hallgatók közül alkal. mánként kiválasztott fiatalok tart. ják, a propagandistának csak az lesz a feladata, hogy a vitát ve­zesse és indokolja a helyes mar­xista álláspontot. Bízvást hihet­jük, hogy a Fórum eleven viták, okos beszélgetések színhelye lesz mindenütt. Az 1963—64-es oktatási évben bebizonyosodott, hogy a tananya­gon túl a fiatalok mindig igény­lik az aktuális problémák ma­gyarázatát, a napi események leg­frissebb események elemzését. Ez a kívánság természetes. A mát akarják érteni és mindinkább a holnapra terelődik a figyelmük. Az az előadó félkészültségétől függ, hogy kielégítő válaszokat kapnak-e vagy sem. Amennyiben nem, ezt türelmetlenül jelzik. A megyei KISZ-bizottság és a járási-városi bizottságok most az oktatási év befejeztével elemzik a tapasztalatokat. Rövidesen me­gyei aktívaülésen vitatják meg azokat, amikor is megkezdik az új oktatási időszak előkészítését. P. R. ! nek meg. A továbbiakban Kari Marx Stadt megtekintése után I május 19-én Lipcsében töltenek rövid időt, majd délelőtt 10 óra­kor érkeznek Haliéba, ahol‘külön- böző iskolákat látogatnák meg. Május 22-én szintén iskolalátoga­tás szerep>el a hallei programban, 23-án pedig visszautaznak Lipcsé­be, ahol megtekintik a város ne­vezetességeit. A Békés megyei pe­dagógusok NDK-ba látogató cso­portja május 25-én, délelőtt 11 órakor érkezik haza Békéscsabá­ra. A tervek szerint a tanulmány­út tapasztalatairól járásonként ankéton számolnak be az utazás résztvevői. — „Legalább egy kettessel en­gedje át tanító néni a gyerme­kemet” — így esdekel az a jó in­dulaté szülő az első tanév végén, amikor — bér maga is belátja, hogy gyermeke nem tudott meg­felelő eredményeket elérni —, mégis úgy gondolja, ha legalább kettessel átmenne a másodikba, nem kellene szégyenkeznie a ro­konok, ismerősök előtt, hogy a nemrég még oly sok reménnyel is­kolába indított, szeretett gyermek nem tanult meg írni, olvasni vagy számolni. Vannak olyan szülők is, akik az elégtelen eredmény láttán megsértődnek és a tanítót vádol­ják rossz munkával, kivételezés­sel vagy éppen bosszúállással. Ennek a kis írásnak most éppen az lenne a célja, hogy mind a két fajta szülőt meggyőzze arról, hogy az „elégtelen” osztályzat nem „bosszúból” születik, és a „kikönyörgött kettes” nemhogy segít a gyermeken, hanem ellen­kezően, tönkreteheti a további tanulását. Mit kell tanulni egy alsó tago­zatos gyermeknek az iskolában és mit kell tanulnia otthon? Meg kell tanulni szótagolva, majd má­sodikban, fél év után folyékonyan olvasni. írni, számolni a négy alapműveletét elvégezni. Még a nyelvtan, a helyesírás, ezek a legfontosabb tudnivalók, amelye­ket az iskolában a tanítási órá­kon kell megérteni és alkalmaz­ni. Otthonra csak a begyakorlás marad, a tanultak ismételgetése. Akinek az órán nem megy a fe­jébe például a betűk összeolvasá­sa vagy a szorzás, és más egyéb tudnivalók, azt a tanító korrepe­tálja. Ha még úgy sem sikerül a szülői házzal összhangban elérni legalább egy 3-as osztályzatot, az a gyermek még gyenge, nem „is­kolaérett” és ha ismétli az osz­tályt (ez főleg elsősökre vonatko­zik), a következő évben szinte cso­dával határosnak látszó módon a gyermek négyes-ötös tanuló is le­het. (A gyógypedagógiás eseteket nem számítjuk ide.) re csak kevés 6 éves gyermek tud megfelelni. Így hát nem ár­tana a jövendő elsősöket egy el­sős tanító nénihez is elvinni, vál­tott csoportokban egy-egy dél­előtt az iskolába elengedni, hogy a legilletékesebb mondja meg, bírja-e a kicsi az élet első nagy erőpróbáját Ezt a módszert több tanyai ta­nító, jómagam is alkalmazom évek óta. Sajnos, jogunkban nem állt eddig a felmérés eredménye­ként az első osztályból visszauta­sítani azokat, akikről tudva tud­tuk, hogy nem fogja bírni a ta­nulást. (Üjábban „kisegítő isko­lák” is nyílnak a gyengébb tehet­ségű gyermekek számára, ami nem egyenlő a szülőket annyira elkeserítő gyógypedagógiai isko­lával. Arra külön kampányt kel­lene indítani, mely meggyőzné őket, micsoda nagyszerű munka folyik ott, a gyermekek megmen­tésére!) összegezve a most tanév végén annyira aktuális problémákat a minden áron való jobb bizonyít­vány kikönyörgése, kiharcolása a gyermeknek okoz kárt. Elcsépelt, de nem sántító ha­sonlat, hogy az alapos tudás a megalapozott házhoz hasonló. A hézagos tudás, a „kettessel átenge­dés” pedig a homokra épült ház­hoz hasonlít, mely az első na­gyobb megterheléstől összeomlik. Aki 20 körében nem érti a szám­tant, az száznál megtorpan, és kí­nos, szorongó érzések gyötrik, ha számtanéra következik... Ne gondoljuk hát, hogy „a leg­alább egy kettes” jót tesz a gyer­meknek, a lányos mamák se bú­suljanak, ha — amint hallottam tőlük — „Giziké már 16. évében lesz, mire kijárja a nyolc osz­tályt”, amiért elsőben megbukott. Nagy lány lesz, dauer, meg tánc­iskola illik olyankor a lánynak...” Legyenek ők csak diákok, gye- ekek, minél tovább, hogy alapo­san felkészülhessenek az életre. Huszár Istvánná Negyven Békés megyei pedagógus utazik tanulmányútra az NDK-ba Hogy ez mennyire így van, példa rá a múlt tanévben hozott új rendelet, amely szerint min­den elsősnek már májusban or­vosi bizonyítványt kell hoznia testi és szellemi fejlettségéről. Ha különben egészséges, de még nem „iskolaérett” a gyermek, egy év­re visszamaradhat az óvodában vagy odahaza, hogy elkerülje a szülőkre, de elsősorban magára a gyermekre oly kínosan ható sikertelenség érzését. „Megbuk­tam, buta vagyok, kinevetnek a többiek, akik tudnak” — így érez, gondolkodik. Ez az igen egészséges és humanitást vagy pe­dagógia érzéket árasztó rendelet azonban még egy kis kiegészítés­re szorulna. A körzeti orvosok mindegyike ugyan alaposan meg­vizsgálja a kis éisős-j elöltek et, kérdéseket is tesz fel nekik szel­lemi képességeik felmérésére, de itt az utóbbiakba egy kis hiba csúszik. A gyermekek legtöbbje fél a doktor bácsitól és vagy rem felel, vagy csak anyuka súgása után motyog valamit. Az is lehet­séges, hogy a doktor bácsi túl so­kat kíván, például 10 körében összeadást, kivonást, (5 alma, meg 3 alma) és ehhez hasonlókat; ami­Meddig lesz még gazdátlan! A természet hiába tesz meg min­dent tavaszonként annak érdeké­ben, hogy a póstelki kastélyker­tet a szarvasi Arborétum után Bé­kés megye másik idegenforgalmi természeti látványosságává tegye, arra a szintre emelje, amit megér­demelne ez a még elhanyagoltságá­ban is csodálatos őspark, az örö­kös gazdátlanság állapota további és állandó pusztulásra ítéli me­gyénknek ezt a felbecsülhetetlen kultúrértéket jelentő létesítményét. Időnként ugyan névlegesen van „gazdája” a parknak, — néhány éve állítólag a Pénzügyminisztérium jog­hatósága alá tartozik/ — valójában azonban a gyulai erdőgazdaság gyakorol felette „őrizetet”, csupán szakmai vonatkozású szánalomból. Az erdészet néhány esz-.eiulejc be is kerítette és azóta évenként 30— 35 ezer forintot költ állagmegóvás­ra, de mindez kevés. Szükség volna a jogviszony rendezésére és intéz­ményes felügyeletgyakorlásra. Vajon ez mikor történik meg...? (8-t) A KISZ-oktatás befejeztével a szarvasi járási KISZ-bizottság jutalomban részesítette a legjobb előadókat. Szító Andrásné, aki a Szarvasi Ruházati Ktsz-nél vezette az oktatást, értékes- í tárgyjutalmat vett át Tóth Jánosnétól, a KISZ-bizottság aktí­vájától. 4 e&yft ftgeM&t&fc ße iAk&ßa&z+i a TANULÓ BALESETBIZTOSÍTÁS _ - - _ _ 4 fo'ztoiífcM a tizU+fidäßeti tó <sfulént/eA SUATÍ í SOKSOÍA$,s tesz.' ALIAM! BIZTOSÍTÓ

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents