Békés Megyei Népújság, 1964. május (19. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-09 / 107. szám

J964. május 9, 6 Szombat *"*~*-aai-* mxaaaaj*^W^vy»ywfff HLmHiH*»* Egy taxisofőr halála Sötét, «sós éjszakán kezdődik a film története, ekkor keveredik veszedelmes kalandba Kowalski, a taxisofőr. Az események szálai egy elhagyott külvárosi villába vezetnek... Hogy ott mi történik, azt majd a film meséli el azoknak, akik a békéscsabai Brigád mo­ziban megtekintik május 11-ig. Érettségi előtt Az Állami Szlovák Tannyelvű Gimnázium negyedik osztályát nem véletlenül választottuk. Egyszerű, dolgozó szülők immár érett gyermekei ültek előttünk a padokban. Évekkel ezelőtt tágra- nyüt, csodálkozó szemekkel érkez­tek szüleik kíséretében a megye­székhelyre. És ma? A szlovák gimnázium negyedi­kesei az egykori kisgyerekek fel­nőtt szemmel, szilárd elhatározás­sal készülnek további életükre és ez a korosztály érte ei végre a rég állított célt is —. hogy szo­cialista kollégiummá avassák az eddigi szlovák diákotthont. Vajon merre indulnak innen az érettségi után? Zslnka János — orvostudomá­nyi egyetemre készül, sőt, ameny- nyiben lehetséges, a Szovjetunió­ban szeretne tanulni. Kovács And­rás — hivatásos honvédtisztnek készül Gécs Mihály — megyei válogatott sportolót a Testnevelési Főiskola vonzza. Kucsera Mátyás —■ rendőrtiszti pályára készül. Hajdú Géza — két lehetőség kö­zött kíván választani, vagy papír­ipari képzettséget szerezni Finn­országban, vagy honvédtiszti pá­lyára. Botyánszky Mihály a ven­déglátóiparban akar elhelyezked­ni. És a lányok? Szuda Zsuzsa Csehszlovákiába pályázik a zólyomi erdészeti és faipari főiskolára, amennyiben azonban az nem sikerülne, Szege­den kívánja folytatni tanulmá­nyait és pedagógus lesz belőle. Szász Máriát egyedül a Szarvasi Óvónőképző Intézet vonzza. Vilá­gosi Mária Szegedre készül orosz és szlovák szakoé tanárnak. Áohim Mária Nyíregyházán tanul tovább, földrajz és biológia szakos pedagógusi pályára készül Kor­csok Mária a pesti kereskedelmi és vendéglátóipari intézetbe sze­retne bejutni. Varga Mária szin­tén a zólyomi erdészeti és faipari főiskolát kívánja elvégezni, egyébként laboráns! munkakör ér­dekelné, sőt a matematika és rajz szakos tanári pálya is. Skorka Zsuzsa óvónőképzőbe indul. Vand- lik Mária egészségügyi intézetbe jelentkezett, egészségügyi munkát szeretne folytatni kisgyerekek kö­zött. Melis Anna is a Szegedre készülő pedagógus-jelöltekhez csatlakozik, orosz és szlovák sza­kon. Kiss Anna pedig Debrecen­ben folytatja tanulmányait, éspe­dig népművelési és földrajz szakon. Tizenhat érettségiző közül tizen­öten folytatják tanulmányaikat, csupán Botyánszky Mihály lép az érettségi után munkaviszonyba, az ő esetében pedig nem is annyira tanulmányi probléma miatt, ha­nem egyszerűen kell otthon a pénz. A meglátogatott osztály, vala­mennyi tanulója egyszerű, dolgos, szorgalmas emberek gyermeke. Nem é#nek rózsás csáb-örvények- ben és nem nézik a világot hason­ló korú „koravének” fekete szemr üvegével. Az osztályban nincs fe­lesleges komolykodás, de világ- megváltó túlkapások sem. Kérdé­seinkre szabatos, pontos válaszo­kat kaptunk. A szlovák gimnáziumban látott eredmények nem születtek egyik napról a másikra. Évék hosszú so­rán át folytatott türelmes peda­gógus- és nevelőmunka eredmé­nye mindez. Embereket nevelt az iskola és a kollégium. Értelmes, okos, értékes embereket. Jó kezekben voltak évek hosszú során keresztül a gyerekek. Oleg Logvinov Filmlevél — fiatalok munkáiról, terveiről Kétórás kisfilm-összeállítást volt Filmkocka Sára—Gaál: Cigányok című filmjéből. Huszárifc Zoltán első kisfilmje, m űsora Május 9-én, este 7 órakar: KAKUK MARCI Petöfi-bérlet. Május 9-én, 19.30-kor Gyulán: FÉRFIAKNAK TILOS MÁJUS 9. Békési Bástya: A pénzcsináló. Bé­késcsabai Brigád: Egy taxisofőr ha­lála. Békéscsabai Szabadság: Dühön­gő Ifjúság. Békéscsabai Terv: Bál­vány. Gyomai Szabadság: Pacsirta. Gyulai Erkel: Hogy állunk, fiatalem­ber? Gyulai Petőfi: Hogyan lettem vezérigazgató? Mezőkovácsházi Vö­rös Október: Folytassa admirális. Orosházi Béke: Egy diktátor tün­döklése & bukása. Orosházi Partizán: Már nem olyan időiket édiink. Sarkadi Petőfi: Monte Christo grófja I—II. Szeghalmi Ady: Szédülés. A tv műsora május 9-én, szombaton 16.25 Bp. Honvéd—Dorog bajnoki lab­darúgó-mérkőzés. Közvetítés Kispest­ről. Riporter: Vitray Tamás. 18.23 Hí­rek. 18.30 Falusi könyvespolc. 18.35 Tá­jak és emberek. Filmösszeállítás Cseh­szlovákia nemzeti ünnepén. 18.45 Goya élete — műveiben. Ango-l kisfilm. 19.05 Napló. 1945. május 9. — a Győzelem Napja. 19.10 Átkelés. Részlet Tvardov- szkáj Vaszüij Tyorkin c. elbeszélő köl­teményéből. 19.20 Esti mese. 19.30 TV- Híradó. 19.45 Hétről hétre... 19.55 Elő­játék a Lear királyhoz. Részlet az Iro­dalmi Színpad műsorából. 20.55 Pap­rika-koktél. Részletek a Magyar Jég- revű műsorából. Kb. 21.45 Nikola Ni- kolov, a Szófiai Operaház tagja éne­kel. 22.00 TV-Híradó. 2. kiadás. (MTI) n román televízió műsorából 19.00 Tv-híradó. 19.10 így táncolnak mifelénk. (Gyermek tánccsoportok műsora.) 19.40 „Május 9” — irodalmi műsor. 19.50 A térkép előtt. 20.00 Te­levízió-színház: 1. Báiesu: A minden­napi szerelem. 20.40 Al. Ciucurencu emlékkiállítása. 21.00 Közvetítés Szó­fiából: A Sirály-hotel. Végül: hírek, sport, időjárásjelentés. alkalmam megnézni a na,pókban. A kiisfilmak legtöbbjén ott volt az embléma: Balázs Béla Filmstúdió. Értsd alatta: a filmkészítők szinte valamennyien harminc év alatti, az utóbbi években végzett fiatalok, a „B. B. stúdió” tagjai. A kisíilmeket egy csokorba köt­ve kaptam, és így szinte egy ön­álló, szokatlanul friss, bátor és kísérletező nagyfilmnek tekinthet­tem az összeállítást, melynek né­hány téglája a némafilmek gro­teszk anyagából gyúródott, más részeiben merész fantázia-világot ültettek át filmszalagra, néhol pe­dig a dokumentfilm eszközei által szorosan tapadnak a filmkockák napjaink utcán, vonatokban, gyá­rakban, bárhol fellelhető hétköz­napi valóságához. Az egész mű­sornak ezt a címet adhatnánk: „így látjuk mi, fiatal filmművé­szek a valóságot.” Érdemes beszélni e filmekről, s érdemes beszélni alkotóikról, hi­szen ők a holnap magyar film­művészei. A megnézett filmek közül kitűnt Novak Márk rendező és Tóth János operatőr kisfilmje, Kedd. Jegyezzük meg a rendező, s közeljövő­ben bemutatásra kerülő alkotása nevét: ilyen el­kápráztatván kulturált s magabiztosan merész, a filmburleszk legrégibb, s a modem film legújabb eszközeivel egyszerre s rendkívül eredetien élő kisfilm nem készül min­dennap. A film két fő figuráját, a Stan és Pan- ra emlékeztető Sovány és Kövér szerepét a ren­dezőnek volt bátorsága egy alig ismert panto­mim-színészre, s egy Belsped rakodómunkásra bízni — a kísérlet kitű­nően, sikerült: az ama­tőr szereplőktől a szok­vány filmszínészfogások­tól mentes, hallatlanul friss figurákat látha­tunk. Novák Márk, mint elmondta, jelenleg új kis- filmre 'készül, amiben tovább is megmarad a Kedd hang­vételénél, ábrázolásmódjánál, amelynek ezt a nevet adnám: Na­gyon komoly groteszk. A 26 éves Szabó István külföl­dön is sikert aratott, díjakat nyert, filmjeit ismeri tv-néző, moziláto­gató közönségünk. A Te című kis- filmben a kamera szerelmesen követ egy fiatal lányt. A Koncert: impresszionista Duna-parti fantá­zia. A Variációk: a háborús rette­net háromféle feldolgozása... Sza­bó István most első nagyfilmjét forgatja. Címe: Álmodozások ko­ra. „Főhősöm egy egyetemről ki­került mérnök, akinek felnőtté éréséről, jobban mondva ennek a folyamatnak egyik szakaszáról szól majd a film. A főszereplőnek le kell számolnia a tehetségről, a szerelemről, a generációs prob­lémákról vallót tévhiteivel. Fiatal­emberek számára ez fájdalmas, midez azonban valójában termé­szetes és törvényszerű, mert az emberi fejlődés egyik állomása” — nyilatkozott készülő filmjéről az elsőfilmes rendező. a Groteszk, egy fiatal művész megdöbbentőn őszinte önvallomá­sa saját magával szemben felme­rült kételyeiről és a világ vélt többértelműségéről. Nem tudjuk, hogyan fogadja majd közönsé­günk ezt a valóban groteszk fil­met, amelyen a főszereplő saját portréjával a hátán hordozza ma­gát végig — mintha árulná ön­magát az embereknek — miköz­ben szembeszáll döbbenetes víziói­val. (Egy szimpatikus fiatalember az állomáson cigarettával kínál­ja: felkattan a cigarettatánca és töltényhüvelyeket látunk benne, stb.) A film vége: hősünk beér egy kiállítási terembe, ahol ismét csak saját arcképeit látja kiakaszt­va. Tanulság: a művésznek önma­gával kell megbékélnie ahhoz, bogy szembe tudjon nézni a vi­lággal is. í Sára Sándor operatőr és Gaál István rendező neve ismert a film­nézők előtt, különösen első nagy- filmjük: a Sodrásban bemutatása és sikere óta. A két fiatal mű­vész — kik filmjeik forgatásánál állandóan cserélik az író, rende­ző, vágó és operatőr szerepét — iisfilmjeit elnevezhetjük művészi szociográfiának is. E kisfilmek közül közönségünk ismeri a Ti- rizá-t, az Oda-mssza című filmet, mely utóbbi a munkahelyüktől távol lakó emberekről készült, ar­ról a tömeggé növekedett réteg­ről, amely szabad ideje jelentős vészét vonaton tölti... A Cigányok egy szocialista életünkön belüli autonómia, egy faji réteg korunk­tól való fizikai, szellemi elma­radottságát térképezi. A magyar valóságnak, tájnak, levegőnek ki­tűnő ismerőjévé nőtt fel e kisfil­meken keresztül a fiatal alkotó- pár, s bennük, művészetükben — különösen érett alkotásuk, a Sod­rásban bizonyítja ezt — tömör és tudatos népi törekvéseket üdvö­zölhetünk. (S milyen ritka az ilyesmi a filmművészetben.) A „cinema verité” módszereit (röviden: fiimhiradós eszközök művészfilm szolgálatában) követi két, a főiskolát tavaly végzett rendező. Oláh Gábor Hás című kisfilmjében egy lebontásra ke­rülő fővárosi ház köveiről, szeg­leteiről, lakóiról, a bontásról és a költözködésről készített, a régit és elmúlót még utoljára megszemlé­lő, az újat üdvözlő kisíiimeí. Schiffer Pál Vázlatok emberekről című dokumentfilmjében a Tisza- szederkényi Vegyikombinát épí­tőiről, modern épületkolosszusok árnyékában, barakkházban élő, kocsmát járó, családját ritkán lá­tó emberekről készített dokurnent. filmet, melynek konkrét felhívá­sa: törődjön velük is a társada­lom! Kardos Ferenc Mienk a vi­lág című kisfilmje, Carmina Bu- rana zenéjével, szövegével: „En­gedjetek táncolni és énekeim, amíg fiatalok vagyunk”. E kisfilm-rendezők nagy része közvetlenül első nagyfilmje előtt áll. Első munkáik reményt kel­tőek és sokat ígérnek. Felkészült tehetségeket érzünk mögöttük. Méltatásukban túlzás lenne odáig menni, mint két hónappal ezelőtt e filmek párizsi vetítésén a be­mutató mozi plakátja, mely így hirdette a műsort: „A magyar új hullám”. De a látottak alapján úgy véljük, hogy e fiatal művé­szek valóban magukban hordják egy magyar filmművészeti új hul­lám kibontakozásának lehetősé­gét. Padányi Anna Esztergályos Cecília Szabó István: Te című filmjében.

Next

/
Thumbnails
Contents