Békés Megyei Népújság, 1964. május (19. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-08 / 106. szám

1994. május 8. 5 Péntek Szundi -he ver őkkel, selyempaplannal rendezik be a Biharugrai Halgazdaság új munkásszállóját Ez lesz nyáron 9'' a gyomai járásban Kulturális hadüzenet az „uborkaszezon99 ellen Emeletes kultúrkombinát A Biharugrai Halgazdaság terü­letén nagy ütemű az építkezés. Három év alatt 75 millió forintos beruházást valósítanak meg. Az új halastavakon, kacsanevelőkön és magtárakon kívül gondot for­dítanak szolgálati lakások építésé­re, és olyan épületeket rendeznek be, amelyek a dolgozók kényel­mét, kulturális igényeinek kielé­gítését szolgálják. Még ez év nya­rán átadják rendeltetésének pél­dául a 60 személyes gyönyörű munkásszállást, ahol a hálóter­meket kárpitozott szundi-heve- rőkkel, selyempaplanokkal szere­lik fel. Az emeletes kultúrkombi- nátban olyan nagyterem épül, amely napközben száz személy ét­keztetését biztosítja vendéglői szinten. A négyszemélyes asztalok körül kényelmes bambusznád-fo- natú székek várják az étkezőket. A megyei tanács mezőgazda- sági osztályának szakelőadói a já­rási tanácsok mezőgazdasági osz­tályaival közösen május 4-től ló­ig felmérik a termelőszövetkeze­tek idei beruházásának helyzetét. Megvizsgálják többek között, hogy a járási mezőgazdasági osz­tály a rendelkezésére bocsátott anyagi javakat miként használta fél a közös gazdaságok erősítésé­re. Külön vizsgálják, hogy az épít­kezésre kapott összegeket a szö­vetkezetek mire fordítják, készen A Földművelésügyi Minisztéri­um felhívására a nyolcadik álta­lános iskolások közül 190-en je­lentkeztek eddig mezőgazdasági tanulónak. A fiatalok közül so­kan a növényvédő gépész és ön­tözéses növénytermesztő gépész szakmát választották. Az öntözé­ses szakmát tanulók elméleti kép­zését öt hónapban állapították meg, a gyakorlati oktatást pedig az iskola tangazdaságában hat hónapon át folytatják. A tanulók­nak egész évre ösztöndíjat adnak. A gyorhai járásban eddig 26 fia­tallal már a szerződést is meg­kötötték. Gyulán és a gyulai já­rásban 28 fiatal választotta élet­hivatásának a mezőgazdasági szakmát. A járási tanácsok mezőgazda- sági osztályain — mezőgazdasági Közüle t munkaerőigénye A 8. az. Attöv felvételre keres for­galmi szolgálattevői munkakörbe érett­ségizett férfiakat, továbbá rakodómun­kásokat és szerelőket. Jelentkezés: Bé­késcsaba, Tanácsköztársaság útja 77 alatt a személyzeti osztályon. 80458 Május 8-tól megnyílnak a balatoni motelek. Szobák panzióval május hó­napra még foglalhatók. Ér­deklődés és szobafoglalás az IBUSZ Utazási Irodában. x épül a híres gazdaságban Beépített színpad is lesz a nagy­teremben, igy színházzá, alkalom- adtán filmszínházzá alakítható néhány perc alatt. Fenn az eme­leten kap helyet az iroda, a tele­víziós szoba kényelmes fotelek­kel, klubszoba, könyvtár és egyéb helyiség, ahol szakmunkás-tanfo­lyamokat rendezhetnek, szakmai vitákat tarthatnak. A kétmillió forintnál nagyobb költséggel épülő kultúrkombinátot előreláthatólag az alkotmány ünnepére adják át rendeltetésének. A Biharugrai Halgazdaságban — ahol tueatszámra élnek a leg­ritkább fészeklakó és költöző vízi­madarak — gyakori a külföldi va­dász. Egy esztendő múlva megvál­tozott, szép környezetben fogad­hatják s kényelmes kiszolgálást biztosíthatnak a vendégeknek Bi­harú grán. vannak-e az építkezésihez szüksé­ges tervek, rendelkezésre állnak- e az anyagok, s hány százalékban készültek el a tervezett épületek? Ahol szükséges, anyagiakkal is se­gítik a munkálatok mihamarabbi befejezését, ahol ésszerűsítésekkel és újításokkal bizonyos összeg felszabadult, gondoskodnak an­nak felhasználásáról. A munká­ban a járási tanács mezőgazda- sági osztályán túl, részt vesznek a Magyar Nemzeti Bank és a Tsz Beruházási Iroda szakemberei is. tanulónak — augusztus 1-ig lehet jelentkezni. Ugyanott a szerződé­seket augusztus 15-ig meg lehet kötni. Ma már nem úgy van, mint régen, amikor csak pusztába kiáltottuk a szavakat és senki sem hallgatta meg. Ma már meghallgatják a panasztevőt. Legfeljebb nem válaszolnak ne­ki. Mi azonban erre különöskép­pen ' nem panaszkodhatunk. Szinte mindennap közlünk leve­leket cikkeink nyomán, ame­lyekben válaszolnak az illetéke­sek. Erre törvény van, de lehet, ha nem lenne, akkor is reagál­nának valamiképp az elhang­zottakra, pontosabban a leírtak­ra... Hogy akad még egy-két szerv, ahol ez nem így van? Istenem. Nem vagyunk egyformák. Meg aztán sokszor talán nem is ér­demes minden piszlicsáré ügy­re reagálni. Mi az például, hogy „az asszonyok bosszankodnak amiatt, hogy a 73. számú zöld­ségboltban leszerelték a pult­padot??” Talán a kiskereskedel­mi szerv is bosszankodik amiatt, hogy az asszonyok bosszankod­nak. Mi a fenének kell felfújni a dolgot?! Ezen igazán nem mú­lik a szocializmus építése. Majd megszokják, hogy nincs pultpad, és kész. De, ha mi válaszolunk erre, még azt hiszik, hogy egyet­értünk a bős szánkód ásukkal. Ha pedig kifejtjük, hogy miért nem értünk egyet, képesek ránksüt­ni, hogy nem fogadjuk el az Ezelőtt két esztendővel hangzot­tak el megyénkben egy össznép- művelési konferencián a követ­kező szavak: A megyei pártbizott­ság bízik abban, hogy a kulturális élet minden dolgozója a legjobb tudása és aktivitása szerint mun­kálkodik ötéves művelődési ter­vünk sikeréért. Biztos abban, hogy ezalatt az idő alatt is jelen- S tősen tovább fejlődik megyénk dolgozóinak műveltségi színvona­la. Ezzel is erősítjük és gyorsít­juk a szocializmus győzelmét ha­zánkban. Miként Rapszodikus körkép a népművelésről című nemrég kö­zölt írásunkból is kiderül, ez a bizakodás nagyjából és egészében nem volt alaptalan. Az iskolánkf- vüli népművelés minden terüle­tén, így a kulturált szórakoztatás­ban és ami különösen fontos, az ipari és mezőgazdasági dolgozók politikai és szakmai ismereteinek a tervszerű, rendszeres gyarapítá­sában az utóbbi évek során pon­tosan lemérhető eredményeket ér­tünk el. Azonban ugyanebből a cikkből az Is kiviláglik, hogy — miként mondani szokták — a dolgok nem mindenütt és nem minden­ben haladnak simán. Hogy így van, ebben hibáztathatok az adóit helyen és területen élő népművelési vezetők, aktívák, más, a népművelésben segíteni tudó szervek, rétegek, egyszóval, mindazok, akik hozzáállás, akti­vitás, szervezés dolgában leg­többet tehetnek azért, hogy ne akadozva, hanem olajozottan haladjon a népművelési munka. Igazságtalanok volnánk azon­ban, ha nem ismernénk el, hogy a leggyengébbnek tudott járás­ban, városban, községben is van­nak eredmények. Egész járásokat ismerünk, ahol a legkényesebb kulturális vizsgálódással sem le­hetne felfedezni semmi olyat, ami állításunkat döntően cáfolná. Itt van például a békési járás kultu­rális helyzete. alulról jövő bírálatot. Summa- summárum, jobb agyonhallgatni az egészet. Majd csak elfelejtő­dik magától is... És kit izgat az újkígyósi für­dő kútjának eltömődése? Leg­feljebb csak az újkígyósiakat Nem olyan nagy község az egész, mégha hozzávesszük Szabadkí­gyóst is. Mit csinálnak olyan nagy feneket annak a kútnak, amelyik a községi fürdő és a létesítendő strand vizét is szol­gáltatta volna?! Néhány millió forint döglött csak be, mi ez a mohácsi vészihez képest? Meg aztán azelőtt sem volt strand­juk meg fürdőjük az újkígyó- siaknak, s mégsem maradtak piszkosak. Tévedés ne essék: nem hall­gattuk ki egyik szervnél sem a cikkeinket követő beszélgetést. De hasonló „kényes” esetben ta­lán mi is így ütnénk ei a vá­laszadást. Előbb latolgatnánk so­káig a dolgot, hogy mit tegyünk. S ha már csak ezt tennénk, és semmi mást, a cikk akkor sem maradna hatástalan. Persze, reagálhatnánk más­képpen is a panaszokra, mert ma már nem úgy van, mint ré­gen, amikor csak pusztába ki­áltottuk a szavakat és senki sem hallgatta meg... Ma már meg­hallgatják. Legfeljebb egy-két szerv nem válaszol rá... Varga Dezső A járási művelődésügyi osztály szeme rajta van minden községén és azok is bizalommal figyelik a járást és követik kultúrpoliti­kánk célkitűzéseinek megvaló­sítását célzó instrukcióit, segítő irányítását. Ennek égjük szép eredményeként említhető például a járás székhe­lyén és másutt megtartott falusi kulturális napok megyeszerte el­ismert sikere. Egyik leg­szebb példája volt ennek a mindössze másfélezer lakosú kis Mezőmegyer, ahol a kulturális na­pok alkalmával szinte a járás minden helysége képviseltette magát együttessel és csak magában a községben 250 kultúra szerető aktíva kap­csolódott be csoportos vagy egyéni szerepléssel a műsorok­ba. A békési járásban az érem másik oldala, az iskolánkívüli népmű­velés szakoktatási része is fénylik. Ebben mind az értelmiségnek, a különféle szakembereknek, mind pedig a Békési Mezőgazdasági Szakiskolának nagy szerepe van az egész járásra kihatóan. Nem akarnak elmaradni a nép­művelési munka tekintetében ter­mészetesen a járások sem, így például a gyulaiban, orosháziban, szarvasiban is mind rendezetteb­bé, ütemesebbé, tervszerűbbé vá­lik ez a tevékenység. Van azonban a kulturális tervezésnek és prog­ramozásnak szinte az egész me­gyében egy szépséghibája, mely elég régi keletű és még máig sincs eltüntetve. Ez pedig az, hogy a nagy mezőgazdasági munkák­ra való hivatkozással a nyarat a kulturális tervezés szempont­jából lyukasnak, nem létezőnek tekintik, mondván: ki ér olyan­kor rá művelődési otthonba, könyvtárba, moziba, kiállítások­ra, előadásokra járni? Szó sincs arról, hogy a tavaszi és nyári hónapok alatt becsuknák a kultúrhelyiségeket s leállnának a művelődési autók, de az „uborka- szezon” mumusától tartva, az év­nek ebben a szakaszában vala­hogy félgőzzel mennek a dolgok. De nem mindenütt. A gyomai já­rás népművelői hadat üzentek en­nek az álláspontnak. Mikor a járási tanács művelő­désügyi osztályán aziránt érdek­lődtünk, hogy mi is lesz nyáron, első válaszuk még nem erre volt a felelet. Arról beszéltek, hogy milyen jól sikerült a kulturális szemle. Boldogan újságolták, hogy az idén először, a járás minden községében volt megmozdulás. Ahol a helyi erők esetleg nem let­tek volna elégségesek, oda ők be­segítettek. Gyoméról vittek mű- , sorkiegészítő és egyben tapaszta- j latszerző és átadó együtteseket, de | mindig olymódon, hogy a helyi erők valóban kisegítve legyenek és ne „elnyomva”, ne alárendelt szerepet játszanak. Nem alkalmi támogatásokról van szó. Endréd re, Dévaványára, Hunyára meg a töb­bi helyre — egészen az „eldugott tanyaközpontokig” — rendszere­sen viszik mindazt, ami csak se­gítség lehet a népművelés helyi tevékenységében. Mindenüvé ha­zajárnak már. Nagy aktivitást fejt ki a járási művelődési ház, honnan szívesen és fáradhatatlanul rajzanak ki a színjátszók, táncosok, bábosok, de még a szakköriek és ismeretter­jesztők is; bemutatókra, módszer­átadásra, tervkészítés segítésére. A művelődési ház vezetősége a járási művelődésügyi osztállyal szorosan együttműködik, min­den programját velük megbe­széli s akként bonyolítja le. Te­vékenységük olajozottsága ezen alapszik. Arról, hogy „uborkaszezon-e" népművelési szempontból a nyár, a járásnál így nyilatkoztak: tagad­hatatlan, hogy a nyári munkák miatt ez az időszak falun valóban nem aknázható ki annyira, mint a többi évszakok, de hogy „holt- idény” lenne, ez nevetséges felfo­gás. Tény, hogy a munkából fá­radtan térék, szabadidejükben in­kább a pihentető időtöltést ked­velik. Ezzel ésszerűen számoltunk és erre alapoztuk egész nyári te­vékenységünket, s így szervezte meg munkáját a járási művelő­dési ház is. Ilyen értelemben látjuk el a já­rási székhelyet és a többi köz­séget tartalmas és mégsem fá­rasztó hatású műsorokkal, iro­da írni és zenei eseményekkel, esztráddal, az Országos Filhar­mónia, az Országos Rendező Iroda, valamint a községi műve­lődési házak, otthonok segítsé­gével, közreműködésével. A kialakult jó kapcsolatok követ­keztében a nyári kulturális prog­ramot nem kell járási kultúrgó- cainkra ráerőszakolni, hiszen ma­guk igénylik azt, Hunyától fel Ecsegfalváig, mindenütt. Nem áll­hat meg a „holtszezon” elmélet­nek az a sokat hangoztatott érve sem, hogy „a nagy nyári dologidő miatt” lehetetlen ez vagy az. A más évszakokhoz mérten a mező- gazdaság dolgozóinak valóban több munkaidejébe kerül a nyár, de ne feledjük, hogy a szocialista társadalom emberséges munkakö­rülményei következtében meg­szűntek a látástól-vakulásig való robotolások. Jól szervezett mun­kakörülmények között nyáron is jut idejük a mezőgazdaságban dolgozóknak pihenésre, vigadozás- ra. Mi arra törekszünk a gyomai járásban, hogy a szórakozás súly­pontja mindinkább a kulturált szórakozások területére tevődjék át. Ezért üzentünk bátran hadat az „uborkaszezon”-nak! Huszár Rezső A Gyomai Földművesszövetkezet május 8—9 és lO-én a ligeti Halászkertben nagy­szabású bútor, lakberendezési, műszaki, villamossági és kozmetikai kiállítást rendez. A kiállított lakberendezési tárgyak a helyszínen megvásárol ha tők. A kiállítás megtekintése díjtalan. Nyitva: mindennap 10 órától 20 óráig. Feltétlen keresse fel kiállításunkat! x Hol szorul segítségre a beruházás elkezdése? Százkilencvenen jelentkeztek a nyolcadik osztályosok közül mezőgazdasági tanulónak Nem marad hatástalan...?

Next

/
Thumbnails
Contents