Békés Megyei Népújság, 1964. május (19. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-08 / 106. szám

W64. májas iS. i Péntek A Német Demokratikus Köztársaságot ma nem lehet elszigetelni NÉMET DEMOKRATIKUS KÖZTÁRSASÁG KÜLKÉPVISELETEI IfÄ _Kl)M st , . ■* > t lant *• Ö & 6UJNEA NAGY-BRITANNIA0, FRANCIAORSZÁI MAROKKI URUGUAY Kv [tkoreai képi |) DEM. KÖZT. VIETNAMI DEM.KÖZT. ,M80DZS/t'> / > ottan iái- óceán ' ^ _ ^3 irrmn nagykövetségek, vt&a követségek, ESS3 M EGHATAIMAZOTTAK, FÖKONZUtÁTUSOK, ES KONZULI JOGKÖRŰ KERESKEDELMI KÉPVISELETEK, __________________________________________________E2S1 NEMZETI-8ANK0K-KERESKEDELMI KÉPVISELETEK ÚTJÁN T .Lengyelország 2.Csehszlovákia 3.Magyarország A.Románia 5.Bulgária 6.Albánia /.Jugoszlávia 8.Olaszország 9.Görögország lO.libanon 11.Szíria (KONZULÁTUS)-12.Ausztria 13.Dánia M.Hollandia 15.Belgium A nyugatnémet uralkodó körök min­den igyekezete ellenére a Német De­mokratikus Köztársaság nemzetközi kapcsolatai évről évre fejlődnek. Az NDK-nak jelenleg a föld 47 or­szágában — a független és szuverén államok több mint egyharmadában — van különböző szintű külképviselete. A szocialista államok közül tizen­két országban és Zanzibárban nagy- követség, a szocialista Jugoszláviában követség, hat ázsiai államban főkon­zulátus, Szíriában konzulátus, az Egyesült Arab Köztársaságban meg­hatalmazott, hét afrikai államban, to­vábbá Indiában és Finnországban konzuli jogkörrel felruházott kereske­delmi kirendeltség, Latin-Amerika három országában nemzeti bank, ti­zenkét európai kapitalista államban külkereskedelmi kamara, Tunéziában pedig az NDK külkereskedelmi mi­nisztériumának kirendeltsége képvi­seli a 107 800 négyzetkilométer terü­letű, 17 millió lakosú Német Demok­ratikus Köztársaságot. Térképünk az NDK különböző szin­tű külképviseleteinek földrajzi meg­oszlását ábrázolja. Az EAX nemzetgyűlésének Ben Bella elutazott Moszkvából Ahmed Ben Bella algériai el­nök kéthetes szovjetunióbeli ba­ráti látogatás után csütörtökön reggel repülőgépen Szófiába uta­zott. A wnukovói repülőtéren az elnököt és a kíséretében levő sze­mélyiségeket Leonyid Brezsnyev, Alekszej Koszigin, Anasztasz Mi- kojan és más szovjet vezetők bú­csúztatták. A magasrangú ven­dég tiszteletére díszszázad sorako. zott fel és felhangzottak a két or­szág állami himnuszai. A búcsúztatás alkalmával Le­onyid Brezsnyev és Ahmed Ben Bella beszédet mondott. Sajnálattal, de elégedetten bú­csúzunk öntől — mondotta Brezsnyev: — sajnálattal, mert ba­rátok válnak el egymástól, de elé­gedetten az ön látogatásának eredményeivel. Brezsnyev hang­súlyozta, e látogatás eredménye­képpen jó kapcsolatok alakultak ki a Szovjetunió és Algéria kö­zött. ^ Benn Bella elnök válaszában megállapította, hogy a Szovjet­unió nem tekinti kivételes jelen­ségnek az Algériával való barát­ságot, hanem barátságban akar élni valamennyi néppel. „Ez meg­ragadott bennünket” — jelentet­te ki az elnök. (MTI) A saigoni diktatúra egyre több embert veszít Mcnamara ötödször siet Dél-Vietnamba Kairó Az Egyesült Arab Köztársaság nemzetgyűlése határozatot hozott, amelyben üdvözli Hruscsov szov­jet kormányfő küszöbönálló láto­gatását. A határozat hivatalosan meghívja Hruscsovot, vegyen részt a nemzetgyűlésnek látogatása al­kalmából tartandó külön ülésén. — Az asszuáni gát építéséhez nyújtott szovjet segítség a népek közötti baráti együttműködés és kölcsönös megértés példája — mondja a határozat. A határozatban a nemzetgyűlés további haladást és virágzó életet kíván a szovjet népnek. (MTI) A Gabin-ügy Miért ostromolták meg a francia filmsztár birtokát? Nem mindennapi magánlak­sértés! perben hozott ítéletet a franciaországi Alencon tekintetes bírósága. A felperes, bizonyos Monsieur Jean Moncorgé szemé­lye mágnesként vonzotta a város­ba a szenzációra éhes újságíró­kat. Moncorgé úr ugyanis a nagy- közönség számára többnyire Jean Gabin néven ismert. S a szenzá­ció nem is váratott magára so­káig: a kitűnő filmszínész a har­madik tárgyalási napon egy drá­mai fordulattal — visszavonta a vádat, amelyet a továbbiakban most már az ügyész képviselt, elvből és hivatalból. Közben az igazságügyi palota környékén két­ezer parasztgazda tüntetett az alperesek, illetve a vádlottak mel­lett. De hát mi is történt azon a ne­vezetes július 28-i hajnalon, 1962 júliusában — mert azóta húzódott az ügy — ami elindította a lavi­nát? Szín: Gabin La Pichonniére nevű birtoka, Orne megyében. Idő: reggeli öt óra. A nyitott ka­pun tizenkét környékbeli gazda igyekszik a Gabin-kúria felé. Oda­kint, a kerítésen túl hétszázfőnyi tömeg lesi-várja a fejleményeket. A deputáció egy és egynegyed óra múlva visszatér és közli, hogy Gabin teljesítette a kérésüket, ígéretét nem foglalták írásba: „Monsieur Gabin szava elég ne­künk” — mondja az egyik kül­dött. Másfél évvel később a föld­művesszövetség alelnöke a bírósá­gi tárgyalás előtt kijelenti: „Mi nem egy valakit akarunk támad­ni, mi egy ügyet támadunk”. A deputáció akkor hajnalban azt kérte Gabintól, hogy adja bér­be vagy adja ed a földjét. A hét­száz Orne megyei gazda választá­sa nemcsak azért esett Gabinre, mert a neve óhatatlanul jó „rek­lámnak” ígérkezett. (Az eset elő­estéjén végül ismeretlen tettesek elvágták a telefonvezetékeket, hogy a birtokról ne értesíthessék a csendőrséget — és ne legyenek mindkét fél számára kínos ösz- szetűzések.) Hanem azért is, mert a fővárosi színész birtokvá­sárlása jól példázza: hogyan vá­sárolják el és fel a gazdák elől, egy tagban a földet. Persze a fran­cia földműveseket nem éppen Jean Gabintől kell félteni, igaz, amit a művész ügyvédje a tár­gyaláson mondott: „Ugyanebben a megyében vannak olyanok is, akik csak annyi fáradtságot vet­tek maguknak, hogy megszüles­senek — máris ezer hektárt Ta­láltak a bölcsőjükben”. így vagy amúgy, Orne megyében tizenhét­ezer 20 hektárnál kisebb birtok van, holott az ottani körülmények között 30 hektár kell ahhoz, hogy a gazdaság életképes legyen. Jean Gabin 40—50 hektáronként vásá­rolt birtoka — kilencszer ekkora. „Dépaysanisation” — elparaszt- talanodás: Pisani francia földmű­velésügyi minisztertől származik a szó, amellyel a veszélyt jelölik. Nem is azt a veszélyt, hogy az emberék otthagyják a földet, hanem inkább azt, hogy — a föld hagyja ott az embert. Franciaor­szágban évente kétszázezer pa­rasztgazdaság megy tönkre. Két­százezer gazdaságot vásárolnak fel a tőkével, géppel bíró „nagy­halak”. Hát ezt akarták reflektorfény­be állítani a Gabin-birtok „ost­romlói”. Azért választották a hí­res filmsztárt, hogy az újságok — annyi tüntetés után — végre fel­figyeljenek követeléseikre. Ezek a követelések olyanok, hogy Gabin ügyvédje is készséggel elismerte jogosságukat az alenconi igazság­ügyi palota tárgyalótermében: korlátozzák a birtokok nagysá­gát, s rendezzék úgy a birtokel­osztást, hogy minden gazdának maradjon munkája. Az alenconi perben az ügyész felfüggesztett börtönbüntetést kért a tizenkét hajnali látogatóra^ A bíróságnak nem volt nehéz dol_ ga az ítélethozatalnál. De abban a másik perben, amelyet a gazdák folytatnak a kapitalizmus kér­lelhetetlen törvényei ellen, nem ilyen egyszerű a döntés, nem elég néhány paragrafus. (sp) Alkotó nyugtalanság Saigon A dél-vietnami katonai parancs­nokság szóvivője szerdai saj tóér­tekezletén ismertette a szabad­ságharcosok ellen folytatott had­járat alakulását és adatokat is közölt. Bár a dél-vietnami dikta­túra nyilvánvalóan csak szépített adatokat enged nyilvánosságra hozni, a szóvivő közléseiből mégis megállapítható volt — mint ezt az AFP jelentése kiemelte —, hogy márciushoz viszonyítva áp­rilisban emelkedett a kormány­csapatok embervesztesége, ugyan­akkor a szabadságharcosok em­ber- és anyagvesztesége erősen csökkenő irányzatot mutat. Külö­nösen feltűnő, hogy — a szóvivő adatai szerint is — egy hónap alatt 150 százalékkal nőtt a sza­badságharcosokhoz átálló kato­nák száma. (MTI) Bolgár küldöttség érkezik ma délben Békéscsabára Ma délre várják Békéscsabára a Bolgár Kultúra küldöttségét. Sztoján Radov igazgató és Bojka Marinova titkár több alkalom­mal is találkozik megyénk dolgo­zóival. Péntek délután Sztoján Radov Dobozra látogat el, ahol békegyűlésen találkozik a falu dolgozóival. Bojka Marinova pe­dig részt vesz az V. kerület dol­gozóinak békegyűlésén a téglagyá. ri kultúrteremben. Pénteken dél­után 5 órakor Békéscsabán, az V. kerületi pártaiapszervezet székhá­zéban bolgár népművészeti kiál­lítás nyílik. A tél, rideg-hideg időszaka után törvényszerűen érkeznek a meleg, teíjmésérlelő hónapok. A földművelő elégedetten szemléli az őszi vetés zöldjét. A tervező mérnök tízemeletes házakat ál­modik. Az ipar mindenütt gyűr- kőzik. Az életmozgás, szoktuk idézni mind ennek az összegezé­sét. De nem mindig tesszük hoz­zá: a mozgás a nyugalom ellen­téte, a mozgás feltételezi, magá­ban hordozza a súrlódást, az el­lenállást is. S lám, az elemzések azt mu­tatják, hogy lassan halad a munka. Tanácselnökök nyilat­koznak a lebontásra váró öreg, romos és korszerűtlen lakások ezreiről, amelyek meghúzódnak az új vagy tervezett épületóriá­sok tövében. Egy korszerű gyár­ból jelentik: nem tudják hasz­nálni a világszínvonalon álló peremezőgépet, mert jó minősé­gű félkészáru kellene hozzá, de az még régi technikával, elavult módon készül. Embertársaink az élet minden területén megfog­hatják a munka nehezebbik vé­gét, hogy azt a bizonyos súrló­dást mégis csak az előrehaladás gyűrje le. A nyugalom és nyugtalanság szoros együttélését megtaláljuk az élet minden területén. Nyu­galom tölt el, ha városi és fa­lusi családok között már csak el­vétve találunk olyat, ahol ne szólna a rádió, s elégedetten ál­lapítjuk meg, hogy például ugyanezen családok felénél már mosógép könnyíti a háziasszonyi munkát. De elégedetlenek lehe­tünk, mert háztartási gépekből a paraszti ellátottság a városi kategória ellátottságának felét sem éri él. Nemrég kaptunk hírt egy köz­ségből: a helyi népfrontbizott- ság kezdeményezte, hogy a helyi felnőtt lakosság minden tagja végezze el a 8 osztályos általá­nos iskolát. Ez így szépen hang­zik, örülhetünk is neki. A fel- szabaduláskor 600 ezer analfa­bétát örököltünk, s ma már az iskolaköteles korú gyerekek 99,5 százaléka iskolába jár. Az álta­lános iskolát végzett tanulók csaknem 90 százaléka tovább ta­nulhat. Évről évre nő a termelő- munkát végző felnőtt tanulók száma is, seregük több mint V<-ed millióra tehető. Ám az elége­dettség mozgalmas adatai közé J betolakszik egy szám. A szak­mai képzettséget kívánó csak­nem 14 ezer termelőszövetkeze­ti munkakörben alig 1400 veze­tőnek van felsőfokú végzettsége, kétszer ennyien csak a 8 általá­nos iskola befejezéséig jutottak el. Mennyi tennivalónk van, hogy a magyar földművelő dol­gozó rétegek zömét irányító he­lyi tisztségviselők a szükséges emberi és tudományos ismere­tek birtokában ügyködjenek az ország boldogulásáért...! Ilyenek a társadalom gondjai, ilyenek a törvényszerűen súrló- dó nyugtalan felületek. Régen így fogalmaztuk, ezek a növeke­dés nehézségei. A nyugtalanság ilyen okainak felszámolását egész népi államunk hajtja vég­re. Gazdasági erőforrásaink tervszerű felhasználásával évről évre és folyamatosan szüntetjük meg a városokban és falvakban fellelhető fehér foltokat. Van­nak azonban más ellenállási gó­cok, olyanok, amelyekben az új, a fejlődő szocialista tudat küzd a régivel, a múló erkölccsel. összetalálkoztam régi ismerő­sömmel, az állami gazdaság párttitkárával. Azt kérdezte: mondd, látjátok ti ott fent, hogy lent sokszor milyen nyugtalanok az emberek? Hogy haragszanak

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents