Békés Megyei Népújság, 1964. május (19. évfolyam, 101-126. szám)
1964-05-07 / 105. szám
I m*. május 7. Csütörtök Tudomány— Technika frontátvonulAs ... Űj lengyel film, szinkronizálva. Bemutatja a körösnagyharsányi Petőfi mozi, május 7-én. „Ha süllyed a barométer, csökken a munkaképességem. Ennek tudatában ilyenkor összeszedem minden erőmet — és ugyanúgy megy a munka, mint máskor”. — Kevés ember alakította az életét olyan tudatos energiával, mint Goethe, az emberiség egyik legnagyobb géniusza, akitől a fentieket idéztük. Sokat tanulhatunk tőle mindannyian, akkor is, ha feladatunk nem az alkotás, hanem a magunk és mások javát szolgáló hétköznapi munka. A legfőbb tanulság ezekből a bölcs szavakból: bizonyos mértékig az időjárás „függvényei vagyunk, de ismeretekkel és akaraterővel kiegyenlíthetjük a káros hatásokat.” Rossz ébredés Este még semmi bajunk nem volt, az éjszakát is nyugodtan töltöttük. Reggel mégis alig tudunk felkelni. Nyomást érzünk a fem ű so ra Május T-'én, este 7 órakor: KAKUK MARCI Móricz-bérlet. Május 7-én, 19.20-kor Gyomán: FÉRFIAKNAK TILOS MÁJUS 7. Békési Bástya: A pénzcsináló. Béléscsabai Brigád: Egy taxisofőr ha- ála. Békéscsabai Szabadság: Dühön- :ö ifjúság. Békéscsabai Terv: Rómeó, úlia és a sötétség. Gyomai Szabadág: A bérgyilkos. Gyulai Petőfi: logyan lettem vezérigazgató? Mcző- LOvácsházl Vörös Október: Folytas- a, admirális. Orosházi Partizán: Már iem olyan időket élünk. Sarkadi Pe- őfi: Monte Christo grófja I—n. izarvasi Táncsics: Korzikai testvé- ek. Szeghalmi Ady: Szédülés. A tv műsora május 7-én, csütörtökön 1, 16.58 Hírek. 17.05 Orosz társalgás haladóknak. Iskola-tv. 17.25 Fizika (ált. gimn. esti és levelező tagozat II. oszt.) A rugalmas alakváltozások. Előadó: Páhán István. 17.50 A Magyar Hirdető műsora. 18.00 Falusi dolgokról. Kaposi Kis István jegyzete. 18.05 Paletta. Kisdobosok és úttörők műsora. 18.50 Napló. A Dien Biem Phou-i csata 10. évfordulója. 18.55 Telesport. 19.20 Esti mese. 19.30 Tv-híradó. 19.45 Napi jegyzetünk. 19.50 A jövő hét műsora. 20.05 Érettségi előtt... Beszélgetés az új vizsgaszabályzatról. 20.25 A változás szele. Magyarul beszélő angol film. (Csak 18 éven felülieknek!) 21.25 Vacsora után az Újságíró Klubban. 21.55 Tv- híradó. 2. kiadás. (MTI) 11 román televízió műsorából 19.00 Tv-híradó. 19.10 Gyermekműsor: Val-Virtej és a mágneshegy titka. 19.40 A szerelem korában. (Román film.) Kb. 21.00 A tv szimfonikus zenekarának hangversenye a stúdióból, majd hírek, időjárásjelentés. Meditáció a dalosmozgalomról Miért nem énekelünk többet és többen? Ezt a kérdést teszem fel Kovács József zenetanárnak, az orosházi Díszt Ferenc Állami Zeneiskola igazgatójának, akitől mint megyei szakreferenstől az alábbi választ kapom: — Daloskultúránk helyzete felnőtt kórusaink tekintetében valóban hagy kívánnivalót maga után, fle megyei vonatkozásban mégsem esett annyira vissza, mint azt a látszat mutatja. Ennek bizonyítására az április tizenegyedikén Csorváson megtartott dalos találkozót említhetem meg, amelyen a megye hét együttese szerepelt kórushangzásban szépen, de meggyőző erőben sajnos csak közepesen. Általános vélemény szerint dalárdáinknak még sokat kell fej- lődniök a kórusközösségi munkában is. Ezen a csorvási találkozón legjobban a békéscsabai Általános Munkásdalkör tetszett hangkultúrájával, világos intonációra iraió törekvésével, egyenletes dinamikájával kiemelkedett a többi kar közül. Kiváló értékelést ért el még az orosházi Madrigál-együttes, valamint rendszeres, igényes munkájáért a mezőberényi kórus is. — Békés megye dalárdái tulajdonképpen miben maradnak alatta az országos színvonalnak? — kérdezem később, és íme a szakember válasza: — Szervezettségben, (ez a karnagyok tevékenységén múlik) és a kóruslközösségi munkában. — Talán vegyük sorra a dolgokat! Például először a szervezeti kérdést. — Kétségtelen, ebben vannak a legnagyobb hiányosságok. Ezek abból adódnak, hogy a dalosmozgalom iránt mintha csökkent volna a társadalmi igény. Az esztendő néhány protokoll-ünnepélyén kívül senki sem tartja számon, pedig itt még a helyesen értelmezett lokálpatriotizmusnak is helye lenne. Azután meg is „öregedtek” felnőtt énekegyütteseink. Utánpótlásukban nincs meg a szükséges középréteg, a fiatalságra meg valahogy nincs vonzása. Kivétel viszont a 'mezőberényi együttes, amelynek a klubhelyiségébe lépve olyan kedves, ma- gávalragadó légkör fogad, hogy érezni, itt mindenki magáénak tartja, szereti a kórust... — És ami a karnagyok munkáját illeti? — emlékeztetem az előbb mondottakra. — Tulajdonképpen ez a probléma a szervezeti kérdéshez csatlakozik. Kórusvezetőinik eléggé passzívak, különösen a szakmai továbbképzés tekintetében. Kívánatos lenne, ha aktívabban vennének részt ilyen rendezvényeken. Igaz, karnagyainknak csak fele részesül tiszteletdíjban, de ez a munka mindig áldozatkészséget kívánt. Kulturális célokra rendszerint megvan a szükséges pénz, de nem mindig odatesszük, ahová és amikor kell... A kórusközösségi munkáról talán annyit, hogy itt számolni kell a mai fiatalság sokirányú és szerteágazó érdeklődési körével is. Ma már nehezen képzelhető el, hogy a dalos a próbák alkalmával például csak akkor szólaljon meg, amikor a karnagy felemeli a kezét és beint... — A jövő perspektívája? — Sok függ attól, hogy az e hónapban sorrakerülő országos minősítésen hogyan állják meg helyüket együtteseink? Ügy vélem, majd ezután egyszer a dalosmozgalom perspektíváját is felvázolhatjuk. Még aznap hasonló kérdésekről beszélgettünk Sárhelyi Jenővel, a békéscsabai Bartók Béla Zeneiskola igazgatójával is. Ö a csabai Általános Munkásdalkörről említett még néhány jellemző vonást — A békéscsabai Általános Munkásdalkör tavaly ünnepette negyvenéves jubileumát, ekkor alakult át vegyeskarrá. A kórus most hatvan-hetven főből áll és zenei kapacitásának megfelelően működik, bár kívánatos lenne megfiatalítani... Különben a dalosmozgalom visszaesésének okát én elsősorban a technikai fejlődésben látom. A zenei igények kielégítése a mostani technikai eszközökkel (rádió, magnetofon, stb.) közvetlenül 3s elérhető. Ma már az amatőregyüttesektől is ugyanolyan színvonalat várunk, mint a hivatásos kórusoktól. Ezt azonban a hagyományos módszerekkel nem lehet megvalósítani. A megoldás nyitja abban rejlik: meg tudjuk-e találni azokat a módszereket, szervezési formáka'', melyek mindezt elősegítik Én bízom benne, hogy igen. Surányi Sándor jünkben, minden por-cihánkban. Elkap a riadt félelem: valami betegség „bujkál” bennünk? Ez is lehetséges. De hallgassuk csak a rádió időjárás jelentését: „W levegő párás, déli szél, az évszakhoz képest meleg idő." A páratelt levegő és déli szél, a mi éghajlatunkon általában kellemetlenül hat az érzékeny orvosi műszóval me- teoropatha- szervezetre. Ólmos fáradtság lepi el tagjait, ingerlékeny, nyomasztónak érzi a reá váró munkát, túlozza a nehézségeket. Nem beteg, csak rosszul bírja a sokat emlegetett frontátvonulást, vaigyis a hirtelen változást, a hideg és meleg légtömegeknek magasan fölöttünk lezajló, drámai küzdelmét. Legtöbbször segít a goethei tudatosság: nem én vagyok „rendellenes”, hanem az időjárás; megfeszítem akaraterőmet- nem adom meg magam, ezt a napot is kibírom. Csak önuralom kérdése? Teljesen egészséges emberre semmilyen rossz hatással nincs az időjárás szeszélyessége — legfeljebb bosszankodik, hogy az eső miatt elmarad a vasárnapra tervezett kirándulás. A szervezet szünet nélkül alkalmazkodik a változó külső-belső körülményekhez, s az ép test „önműködően” bonyolítja le az alkalmazkodást. De az idegességtől a súlyos betegségekig igen széles az időjárás iránti érzékenység skáilája. Ezt vizsgálja, az okozati összefüggéseket keresi egy új tudományág, az orvosmeteorológia. A megfigyelések naponta gyarapodó tömegéből csak néhány fontos tudnivalóra utalunk. Szervezetünket úgy tekinthetjük, mint egy rádiófelvevőt, mely állandóan a legkülönbözőbb hatásokat érzékeli és dolgozza fel. Az említett alkalmazkodást mindig figyelembe véve, életfolyamatainkat befolyásolja a hőmérséklet, a fény, továbbá a levegő mozgása, nyomása és páratartalma, a légköri elektromosság pozitív és negatív töltése. Szándékosan nem sorolunk fél betegség-listát (a legtöbb ember ugyanis eléggé hipochonder), hanem inkább az időjárás rendkívül bonyolult hatásmechanizmusát vázoljuk egy-két példán: Ha hirtelen süllyed a barométer, több a fertőző betegség, mert az alacsony légnyomás életképesebbé tesz egyes baktériumokat. A páradús levegővel belélegzett nedvesség a létfontosságú oxigén helyét foglalja el a szervezetben. A Föld olyan pontjain, ahol hónapokig felhőtlen az ég és hosz- szúak a nappalok, a túlságosan sok fény súlyosan megterhelheti az idegrendszert. (S a tartós fény- hiány egyébként ugyanilyen panaszokat okozhat.) Egyes emberekre — és betegségekre — előnyös, másokra károsan hat a pozitív elektromos Telstar-közvetítés Japánból Európába A francia postaügyi és távközlési minisztérium bejelentette, hogy április 16-án bonyolították le az első közvetlen televízió közvetítést Japánból Európába aTél- star segítségével. A 24 perces japán műsor az! olimpiai játékok előkészületeiről számolt be. A Telstar jelzéseit a nyugat-franciaországi Pleumeur- Bodou állomás fogja fel és az Eurovisio hálózatán keresztül sugározza. ' töltésű levegő. Aki „nem bírja a szeles időt”, még nem tudhatja, hogy a sark-vidéki vagy kontinentális eredetű hideg légtömegektől szenved-e, mert a kettő hatása — a szervezet állapotától függően — merőben ellentétes is lehet. Talán ennyi is elég, hogy tisztán lássuk: bonyolult módon függünk az időjárástól. S azt is be kell látnunk, hogy nem mindig segít az önuralom... Mit lehet tenni? Meteoropatáknak nevezik az időjárás ingadozásaira ‘ túlzottan érzékeny embereket. Forduljanak orvoshoz. A „rossz napokon” gyakran igen egyszerű módon egyensúlyban tarthatják szervezetüket, sokféle hipochondriás szorongástól megkímélhetik magukat. De hogy kinek milyen gyógyszer hasz_ nál, azt csak az orvos hivatott eldönteni! Könnyebb esetekben tehát — túl a tudatosságon és önuralmon — segíthet a receptre felírt nyugtató vagy serkentő. Az orvosmeteorológia azonban ennél sokkal izgalmasabb kérdéseket vizsgái. Elsősorban azt, hogy súlyos betegségekre, műtétekre hogyan hat az időjárás; milyen tényezők idéznek elő görcsöket* vérzéseket, trombózist; milyen napokon és órákban szabad végszükség esetén elvégezni egy nagyobb műtétet? Ne várjunk egyelőre túl sokat; az orvosmeteorológia tudománya az egész világon az adatgyűjtés, a megalapozás stádiumában van. íme, a legfőbb nehézség: kis területre (agy-egy városra) nagyon sok és pontos részletet kell tudnia az orvosnak abhoz, hogy a szput- nyikok és űrhajózások, valamint a geofizikai kutatások hamarosan az eddiginél sokkal megbízhatóbb idő járás jelentéseket tesznek lehetővé — tehát a helyzet biztató. Másrészt: soha nem lesz, nem lehet olyan orvosmeteorológia, amely lényegében befolyásolhatja élet és halál természetes rendjét... Kevesebbet szenvedni és hosszabb ideig élni: ez az orvostudomány elérhető célja, ennél tovább a meteorológiai ismeretek sem juthatnak. A nyugtalan ébredéssel kezdtük* s a végső igazság felismeréséhez értünk: az ember az anyagi világ, a természet része. Gyenes István Fehérjetakarmány kőolajból A mezőgazdaság fejlesztéséről szóló februári párthatározat fontos feladatokkal bízza meg a vegyipart. Többek között azzal, hogy gondoskodjék az állatok takarmányozásához szükséges íehérjepótló és kiegészítő anyagokról. A vegyipar a mezőgazdasági szakemberek javaslatai alapján megkezdte tervei kidolgozását az állattenyésztés szintetikus fehérje-, vitamin-, aminosav- és egyéb igényeinek ellátására. Foglalkozik a dologgal az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság is, amely erre vonatkozólag már több tanulmányt készített. Megkönnyíti az ipar munkáját, hogy a KGST vegyipart állandó bizottsága, valamint szakértői értekezlete a fehérjekiegészítő anyagok gyártását felosztotta a tagországok között. Előrehaladottak a Gyógyszeripari Kutató Intézet és az Agrártudományi Egyetem arra vonatkozó kísérletei, hogy kőolajból állítsanak elő fehérjetakarmányt. A kőolajfeldolgozás során olyan parafinvlasz-frakciók is keletkeznek, amelyek alkalmasak erre a célra. A parafinviasz-fralcciót bizonyos baktériumok, gombák táptalajként tudják hasznosítani és . Így szervezetükben fehérjévé átalakítani. 1 (MTI)