Békés Megyei Népújság, 1964. május (19. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-07 / 105. szám

r »64. május 7 3 Csütörtök Megvalósulás útján a kormánykuplung korszerűsítése ér * Értékes újítások a Szarvasi Gépállomáson Néhány hónapja életerős a* újítómunika a Szarvasi Gépállomá­son. Krizsain György fiatal szerelő összesen hat újításit terjesztett a vállalat veze­elé. Ezek: a lánctalpas trak­torok csülagke­réfe lehúzószerfkezete, az SZ—100-as kor­mánykuplung kieme­lője, a Sziuper-Zetor első lengőbakjának felújítása, a DT—413- as oldaltömítésének átalakítása DT—54- es traktorhoz és égy motorszerelő bak ké­szítése. A gépállomás vezetősége ugyan­csak Krizsan György­től kísérletre elfoga­dott egy igen jelen­tős újítást, a lánctal­pas traktorok kor­mánykuplungjának korszer űsí tésére. Gyárilag a kor­mánykuplung kioldó Krizsan György átalakítja az egyik DT- traktor kormánykuplung-szerkezetét. A csillagkerék lehúzását balesetmentesen i végezhetik a Krizsan-féle szerkezettel. része 16 alkatrészből áll. Krizsan újításá­val 13 alkatrész fe­leslegessé válik. Megtakarítanak töb­bek között még két golyóscsapágyait is. Ez az újítás jelenleg a megvalósulás útját járja. Az elgondolás alapján átalakítot- , ták az egyik lánc­talpas traktort Az újítás bevált. Rövide­sen szakemberekből álló csoport vizsgál­ja felül, ha alkal­masnak találják, ak­kor a kormánykup­lung korszerűsítését a jelentős anyagmeg­takarításért, a na­gyobb üzembizton­ság eléréséért Kri­zsan elgondolásai alapján átszerkesztik. Nem fenyeget többé az ornythozis vírus! f Új, korszerű üzemrészben kezdték meg a pecsenyekacsa-feldolgozást Békéscsabán A baromfitenyésztés őshazájá­ban, Békés megyében minden ed­diginél jobban fellendült az apró- jószág-nevelés. Ez a tény megnö­velte a Baromfiipari Országos Vállalat békéscsabai gyáregységé­nek tennivalóit is. Az elmúlt év­ben például a 461 vagon sovány és kövér baromfi helyett 538 va­gonnal dolgoztak fel. Az idén már 650 vagon a tervük, de hét­száz felett szeretnék teljesíteni. A megnövekedett feladatok tel­jesítését új, korszerű üzemrészek segítik. Most indult be a munka például a házinyúl feldolgozó üzemben, amely rendkívül alkal­mas a pecsenyekacsa feldolgozásá­ra is. A korszerű üzemben órán­ként 800 exportképes kacsát dol­goznak fel az automata és fél­automata gépek. A gépek nagy előnye, hogy segítségükkel telje­sen kiküszöbölik az ornythozis vírusos megbetegedést, amit a kacsák tollazatától kaptak a dol­gozók, s igen magas lázzal járt. Tisztán, gyorsan és sokkal köny- nyebben dolgoznak az üzem leá­nyai, asszonyai. Az új gépek ugyanis erős szívá­sű vákuumos berendezéssel teljesen ártalmatlanná teszik a betegséget előidéző vírusokat. Őszre az új üzemrészben mintegy 350 ezer házinyúl feldolgozására rendez­kednek be. Ezzel a bővítéssel egyedül a pecsenyekacsák feldol­gozásánál 42 százalékos termelés- növekedést érnek el. Mi legyen a sorsa egymillió forintnak? Ami jó és ami megoldásra vár a SERTÖV körül Néhány évvel ezelőtt a mező- kovácsiházi járásban Kunágotán hat termelőszövetkezet létrehozott egy sertéshizlaló társulást. A tár­sulást ma SERTÖV-nek hívják s azért jött létre, hogy a sertés­hizlalás nagyüzemi módszereinek előnyét: a takarmányértékesítést, a hizlalás idejének rövidítését, ál­talában az állategészségügyi hi­giénia fokozását a termelékeny­ség szolgálatába állítsák. A tár­sulás a múlt évben szállított elő­ször hízott sertést. Az állatfor­galmi vállalat 1963-ban 1600 hízót vett át innen. A telepen 3600 óí- latféröhely van. Évente 7200 hízó nevelésére van lehetőség. Az ólak korszerűek, a takarmányellátás a tervezett állománynak megfelelő, a közművesítés a tsz-sertéshizlal- dak között — az egész megyében — itt a legmagasabb fokú. A ve­zetőség rendszeresen ellenőrzi az állatok termelékenységét. Örven­detes, hogy a feletetett takarmány keményítő tartalmának 28—30 százalékos értékesítését is elérik a kedvező elhelyezés, a takarmá­nyozás és a jó ivóvízellátással. Ezek az eredmények önmaguk­ért beszélnek, különösen akikor, ha a mezőkovácsházi járás terme­lőszövetkezeteinek hizlalási ter­véhez viszonyítjuk az itteni cél­kitűzéseket. A járás közös gazda­ságai az államnak — üzemterv szerint ebben az évben — 38 693 hízott sertést értékesítenek. Ebből 6600-at a társulás ad. Az idén a társulást alkotó hat tsz-re vetítve a sertésértékesítés 1232-vel több az 1963. évinél. Ez igen jó ered­mény, mert ez a növekedés ab­szolút számként jelentkezik. A SERTÖV létjogosultságát az eddig említett konkrét eredmé­nyek és az ezekre épített tervek bizonyítják. A társulásnak ez a napos oldala. Az eredmények mellett azonban, ha nem is ugyan­olyan nagyságrendben, de ott áll­nak az árnyak is. A társulás tag­jainak és vezetőségének olykor ezeket is alaposan számba kell venni, hogy a hizlalás eredmé­nyességében még előrébb tudja­nak lépni. Milyen visszahúzó erők­re gondolunk? A telepen a 3600 férőhely jelen­leg nincs megfelelően kihasznál­va. Áprilisban — több száz — sül­dőhiány volt. Az év második fe­lére — állítólag — megoldódik a süldőellátás, de addig is valamit tenni kellene a férőhelyek jobb hasznosításáért. A rezsi magas, a költségek is kedvezőtlenebbül ala­kulnak mihelyt a férőhelykihasz- nálásfoan mulasztás adódik. A jelenlegi süldőhiány szoros összefüggésben áll a termelőszö­vetkezetek sertéstenyésztésével és színvonalával. Ahhoz, hogy a SERTÖV-ben lényegében meg­szűnjön a süldőhiány, a társuló Kirándulás, mosógép, napközi, ismeretterjesztő előadások — a falu asszonya új életet él EGY KIS KÖZÖSSÉGBEN jobban megismerik egymást az emberek, így vannak a tótkomlósi Viharsa­rok Tsz asszonyai és lányai is. Egymás gondját-baját épp oly jól ismerik, mint munkáját, ügyessé­gét, szorgalmát. Kora tavasztól ké­ső őszig együtt dolgoznak, össze­szoktak, s egy-egy kirándulás, ren­dezvény még közelebb hozza őket egymáshoz. Hrivnák Jánosné, a nőbizottság titkára, aki már tizenegy éve tag­ja a tsz-nek elmondja, hogy az elmúlt évben különösen kitettek magukért a tsz asszonyai és leá­nyai. A napi munkájuk és a csa­lád ellátása mellett külön mun­kában egy hold cirok megművelé­sét vállalták. Ezzel kettős célt szolgáltak. Segítették a tsz-t, hogy mielőbb befejeződjék a munka, ugyanakkor az így összejött jöve­delemből egy közös kirándulásra is futotta a Mátrába és a Bükkbe. AZ IDÉN MÁR TÖBBEN egyé­nileg is terveznek hasonló kirán­dulást az ország más vidékére. Amikor a második műszak megkönnyítéséről beszélgetünk, kiderült: a tsz-ben minden máso­Á Gyomai Földművesszövetkezet május 8—9 és 10-én a ligeti Halászkertben nagy-1 szabású bútor, lakberendezési, műszaki, villamossági és kozmetikai kiállítást rendez. A kiállított lakberendezési tárgyak a helyszínen megvásárolhatók. A kiállítás megtekintése díjtalan. Nyitva: mindennap 10 órától 20 óráig. Feltétlen keresse fel kiállításunkat! x dik családnak van mosógépe és más háztartási gép beszerzése sem nehéz, hiszen a községben van kölcsönző. Nagyobb gondot okoz a gyerekek napközi és bölcsődei elhelyezése. Igaz, a tsz-ek közösen létesítenek ebben az évben is idény-napközit, de a bölcsődében már nem kap helyet minden tsz- tag gyermeke. Gond ez, s úgy be­szélnek róla az asszonyok, mintha a világ legtermészetesebb dolga lenne, hogy gyermekeik a falusi napköziben, bölcsődében kapnak helyet, míg ők a kertészetben, a hajtatóházban, a földeken dolgoz­nak. Valóban természetes ez. Annyi­ra, hogy gondjaikkal nemcsak a tsz vezetősége, nőbizottsága, ha­nem a tanács és a községi pártbi­zottság is foglalkozik. TANULNAK ÉS MŰVELŐD­NEK is az asszonyok és lányok. A hajtatóházban a mezőgazdasági I tanulók szakemberek irányítása mellett sajátítják el a kertészet csínját-bínját. Még az idősebbek is beültek a padba, szorgalmasan jártak a kertészeti tanfolyamra, s ez idő alatt megteltek jegyzet­füzeteik lapjai. Akik pedig a kü­lönböző tanfolyamokra nemi jutot­tak el, azok ismeretterjesztő elő­adásokon vettek részt. Egy-egy al­kalommal 35—40 asszony hall­gatta az előadásokat, melyekben nemcsak mezőgazdasági témáról, hanem arról is beszéltek, hogyan öltözködjünk, hogyan tegyük szebbé otthonunkat. AZ IDÉN a Viharsarok Tsz asz- szonyai és lányai munkacsapato­kat és brigádokat alakítottak, így részt tudnak venni a meghirdetett versenyeken, s még nagyobb lehe­tőség nyílik előttük a további fej­lődésre, életük szebbé tételére. Üjabb kirándulásokon, előadá­sokon, tanfolyamokon vehetnek részt az idén is. A falu asszonya új életet él. K. J. hat tsz-ben aránylag rövid idő alatt annyi kocát kell beállítani, amennyi képes évente 7—7500 jói fejlett választott malacot nevelni, sőt ennél jóval többet, hogy le­hessen miből válogatni. A SERTÖV szervezését a szak­emberek annakidején azért is fo­gadták osztatlan helyesléssel, meri a hizlalás három fázisát — ma­lacnevelés, »üldöztetés és a tu­lajdonképpeni hizlalás — a ser­téstartás korszerű eszközeivel ket­tőre akarták csökkenteni. A sül- dőztetési fázis kezdeti és végső szakasza a környezet I változása miatt egyedenként legkevesebb 35 —40 kiló takarmányból nyert élő­súly-csökkenéssel jár. A társulás óljaiban ugyanis csak 35—4.0 kilós süldőket vesznek át. A súlycsök­kenéssel járó takarmány vesztesér 6600 sertésre vetítve évente 23—26 vagon abrak, mely 460—510 ser­tés hizlalásához lenne elegendő. Ez nem kevesebb, mint 782—867 ezer forint többletbevételt jelente­ne. A jelenlegi süldőztetésre tehát a hat szövetkezet évente ennyit fizet rá! A sűldőztetés megszüntetése In­dokolt. Csupán a kivitelezésben lehetnek véleménykülönbségek. A szövetkezetekben a jó helyi le­hetőségek kihasználásával a »ül­döztetés helyett — az erre a cél­ra fordított takarmányon — is­mételten meg kellene szervezni a hizlalást, hiszen a közösben lévő sertéshizlaldák — mivel nincse­nek rendeltetés szerint hasznosít­va akár saját erőből, akár hitel­ből lettek készítve — az üzemnek kiadást jelentenek. Értékcsökke­nésük, az esetleges hitelek törlesz­tése csaknem 3000 férőhely ese­tében — a hat tsz-ben 1963-ban ennyi férőhely volt — tetemes összeget követel. Így a süldőzte­tésre és a tsz-ben lévő épületek nem üzemszerű, gazdaságos ki­használására, a szövetkezetek két­szeresen is ráfizetnek. Nem gon­doljuk, hogy ezt a felesleges ki­adást a tagok szó nélkül hagyják. Egybevetve: csaknem egymillió forint sorsa forog itt kockán. Ezeket a rendezésre váró gon­dokat kívántuk a mezőkovácsházi járás sertéshiizlaló társulásának a még eredményesebb működés el­éréséhez feljegyezni, mert . a jó eredmények mellett a felsorolt té­nyekkel is számolni kell! Nem lehet ezek hatását a 30 százalékos keményítő-értékesítési eredmény­nyel — noha ez rendkívül jó do­log — figyelmen kívül hagyni. Dupsi Károly A SZ1M esztergomi marógép­gyára felvesz lakatos-hánlolásra betanuló férfi­munkásokat 30 éves korig. Előzetes megkeresés után a részletes feltételeket írásban megküldjük. Felveszünk forgácsoló lakatos szakmunkásokat. Felvétel esetén útiköltséget térítünk. Munkásszállón elhelyezést, üzemi konyhán étkezést biztosítunk. 74376 i

Next

/
Thumbnails
Contents