Békés Megyei Népújság, 1964. május (19. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-06 / 104. szám

1964. május 6. 6 Szerda mtm. *M*M*rmirjrw.* ww*..n.»^^j^ftl^^^»afX3Qpooo<x^oor>r>ao^v%QA3i^M; V éradónap Kondoroson Vóradónapot rendezett a me­gyei Vöröskereszt s a községi, va­Cikkünk nyomán Tovább latiul Lípták Ilonka Minden az embereké marad Aljasin drámájának és a belőle készült filmnek Is egyetlen ember áll a középpontjában: Dronov akadémikus, aki a legkönyörtelenebb elleniéllel, a halállal készül szembenézni... (Bemutatja a békéesa- bai Terv mozi, május 6-án.) lamimt a Dolgozók Tsz-béli vörös­keresztes alapszervezet május 4- én, hétfőn Kondoroson, a községi egészségházban. A véradónapon 127-em — nyolcvan százalékban a Dolgozók Tsz tagjai — adtak vért. Férfinap a békéscsabai tisztiklubban Birka- és őzpörkölt vacsorával egybekötött férfinapot rendeznek „a férfiak egyenjogúsága jegyé­ben” május 16-án, szombat este 8 órai kezdettél a békéscsabai Fegy­veres Erők Klubjában, a' klub női látogatói és a Közalkalmazottak Szakszervezete BM rendőrségi alapszerv női kollektívája. A „fér­fierényeket nagyra értékelő” szó­rakoztató műsort a BM kultúrcso- port adja. Megválasztásra kerül a férfinapon az Ideális Férj 1964, Márciusban jelent meg első cik­künk Lipták Ilonka VIII./c osztá­lyos körösladányi tanulóról „Mi lesz Ilonka sorsa?” címmel. Mivel is foglalkozott ez az írás? — Hadd ismételjük meg röviden a lénye­get. Lipták Ilonka, a körösladányi általános iskola VlII.fc osztályos tanulója személyesen keresett meg bennünket. Elmondta, hogy édesanyja, aki özvegyasszony, nyolc éve dolgozik már a gyomai sütőipari vállalat körösladányi fiókjánál, takarítói beosztásban. Kezdetben 800 forint volt a havi illetménye, a későbbiek során azonban 600-ra, majd 400 forintra csökkentették fizetését. Pedig — mint ahogy kiderült Ilonka elbe­széléséből — most is ugyanazt a munkát végzi. Ebből a jövedelem­ből pedig nem tudja tovább tanít­tatni a kislányt az özvegy édes­anya. Ekkor írta meg a Népújság „Mi lesz Ilonka sorsa?” címmel első cikkét. Erre sökr reagáltak mind levélben, mind pedig élőszó­ban. »Legelőször egy rokkant nyugdíjas sütőipari dolgozó írta meg négy oldalas levelében, hogy ÄJpf# MÁJUS 6. Békési Bástya: Éjféli mise. Békés­csabai Brigád: Már nem olyan időket élünk. Békéscsabai Szabadság: Sze­rencsés bukási Békéscsabai Terv: Min­den az embereké marad. Gyulai Erkel: Az arénában. Orosházi Béke: Nápoly négy napja. Szarvasi Táncsics: Kor­zikai testvérek. műsora^ Május 6-án, este 7 órakor KAKUK MARCI Ódry-bérlet. Május 6-án, este fél 8 órakor Dobo­zott: DANKO PISTA A tv műsora május 6-án, szerdán: 3.05—8.25 Iskola-tv. (Ált. isik. VI. oszt.) A napirend. Előadó: dr. Virágh Sándomé és Hdavács József. 9.05—9.25 Környezetismeret. (Alt. isk. I. oszt.) A tavaszi időjárás és az ember. Elő­adó: Pirisi Jánosné. 10.00 TV-Híradó. 10.15 A széliháimosnő. Magyar filmvíg­játék (ism.) (Csak tíz éven felüliek­nek). ül.35 Miért álimodunk. Román kisülni. 15.30—15.50 Környezetismeret (ism.). 16.20 Orosz nyelv (ism.) 16.53 Magyarország—Spanyolország olimpiai selejtező labdarúgó-mérkőzés. Közvetí­tés a Népstadionból. Riporter: Szőnyi Jáno6. A közvetítés szünetében hírek. 18.45 Csak egy kicsivel jobban... Köz­vetítés a Technika Házából. Riporter: Megyeri K. 10.05 Lányok, asszonyok. 19.25 Esti mese. 19.30 TV-Híradó. 19.45 Napi jegyzetünk. 19.55 Magyar meste­rek. Nagy Balogh János művészete. 20.25 Jugoszláv könnyűzenei fesztivál. Közvetítés Belgrádból. 22.00 TV-Hír­adó. 2. kiadás .(MTI) Közület munkaerőigénye A 8. sz. AKÖV felvételre keres for­galmi szolgálattevői munkakörbe érett­ségizett férfiakat, továbbá rakodómun­kásokat és szerelőket. Jelentkezés: Bé­késcsaba, Tanácsköztársaság útja 77 alatt a személyzeti osztályon. 80458 DCaluuh ^ékéu^abátt Hogyan varázsol a színpad képtelenségből valóságot? Kakuk Marci kültelki amorózó és piaci polgár megérkezett Bé­késcsabára, hogy elpletykálja egyik kalandját a tisztelt nézőkö­zönségnek, a Trefort utcai stan­don ... Valami ilyesmi hiányzott csak ahhoz, 'hogy az előadás-várás izgalmán még egyet csavarjunk, de így is, enélkül is kitűnő bohó­ságot, ^jó előadást láttunk a május elsejei premieren. Nem titok: a bemutatót hónapokkal ezelőtt kez­dődött várakozás előzte meg, és akik már akkor hallottak róla, hogy a címszerepet Biró József, valami­kori csabai színész, később pesti polgár, majd újra körünkbe való lakos alakítja; azokban nem vé­letlen, hogy sokszorosra hatvá- nyozódott a várakozás amúgy is konvencionális izgalma. Nagy ta­lálkozást szimatolt a kevéssé is .értő színházrajonigó, biztos sikert jósolt a bennfentes, és alaposan | felkészült a rendező, Máté Lajos, hogy minden rendben legyen, és ' úgy muzsikáljon a pikáreszk-kó- rus, ahogy azt a 75 éves Mester i évtizedekkel ezelőtt színpadra író­dott bohóságba álmodta; A várakozás nem torkollt csaló­dásba; a pénteki első bemutató si­kere megérdemelten hullt rendező, színész és díszlettervező ölébe. A történet központja a méltósá­ga medálja, amely elveszik és Ka- kuk Marci 100 pengő jutalmat kap, ha megtalálja és visszaszol­gáltatja. A méltósága jószívűségét a méitóságos úr is megtoldja újabb 100 pengős jutalom-ajánlat­tal, mitől Marcink úgy megszédül, mint szerelmes a csóktól; viszont, hogy ebben sem legyen hiány, ar­ról a medál-keresés közben, gro­teszk fintorok közepette bőségesen 1 gondoskodik a Szerző. Talán öt- ; ven lassan múló, hosszú esztendő is elmúlt már azóta, amikor ez a történet a ,jmai” jelzőt mondhatta volna magáénak, a különös pedig ott kezdődik, hogy legyen bár fél­évszázados, Kakuk Marci mégsem árnyalak, fekete keménykalapja olyan mai, hogy előadás után , szinte csodálkozva nézünk egy­másra: micsoda ódivatú kalapot viselünk! Ez a valóságossá hite­tett valószerűtlenség, a lehetetlen szituációk teljes hihetősége a ren­dező és a szereplők leglényege­sebb sikere. Ha még ehhez hozzá­tesszük azt is — nem kisebbítve sem a rendező, sem a partnerek munkáját —, hogy a Kakuk Mar­cit alakító Bíró József játékában már az első pillanatban, az első szavak után annyi vonzóerő, meg­ragadó vitalitás, kópéság és kö­zönséggel összekacsintó mókás kedv lobban, melyről azt gondol­hatnánk, hogy fokozni sem lehet; akkor érthető a siker, és érthető a várakozás is, mely ritka telt házat vonzott erre a premierre. Az előadás stílusa? Jobban el­találtat nem kívánunk. Egysége? Azzal sincs baj. Ritmusa? Egy­két jelenetben lassúbbodik csak, de ezt utána hamar elfelejtjük. Mi a titka a sikernek? Ügy véljük az, hogy Máté Lajos rendezőnek si­került megteremtenie azt a lég­kört, mély Tersánszky írásaira, és különösen a Kakuk Marci regény- beli kalandjaira annyira jellemző. Megkapó líra ötvöződik itt bizarr kegyetlenséggel, érzelmes pillana­tok váltakoznak drasztikus érzé­kiséggel; és mindezeken valóság­gal uralkodik, és mindezeket jó­szerével úgy formálja, ahogyan akarja a kitűnő alakítást nyújtó Biró József Kakuk Marcija. Ügy érezzük, ez a siker titka. Furcsa mókás egy csavargó ez a Marci. Eredendően tisztalelkű, ha viszont „bűnbe esik”, elintézi egyetlen mosollyal, mintha az is egészen természetes leime, hogy ő, a becsület, a tisztaság példája, azért nem veti meg a könnyen szerzett örömöket sem; akár sze­relmi, akár más légyen is az. A kor társadalmi rendjének karika- turisztikus rajzában ez a kakuk- mareis vagánykodás, a rend tör­vényeinek kifigurázása és semmi­bevevése a plusz, mely kiemeli a hozzá csak külsőben és elesettség- ben hasonló, beletörődő százak és ezrek közül; Marci ezzel lázit, ha tréfákat is farag közben, köny- nyesen szomorú tréfákat az élet­ről, az életéről, a jövőről, az iga- zabb álmok kereséséről... És amikor hátatfordítana a hazug, rossz világnak, és úgy hiszi, végre megcsinálta a szerencséjét, akkor önmagát fosztja ki, jósága és bi­zalma csalja meg, veti vissza oda, ahonnan már-már megszabadult. Mindezt világosan és egy-egy ki­tűnő, mindig újabb színészi villa­nással kontúrozva játssza végig Biró József, kinek pályáján bizo­nyára emlékezetes állomás lesz ez az alakítás. A 3 felvonásos bohóság többi szereplői is remek harmóniával érzékelték a rendező elképzelte játékstílust, és jobbnál jobb alakí­tásokkal a j ándékozták meg a kö­zönséget. Csuriné, vén boszorka szerepében Petur Ilka Jászai-díjas teremtett kitűnően jellemzett ala­kot, Stefanik Irén (Pattanó Rozi) mint kültelki lápvirág kevert szé­dületes boftyodalmat a férfiak kö-.J zött — joggal; Cseresnyés Rózsa,1 Valkay Pál és Bende Attila alakí­tása kidolgozott; Kürösztös István Tömpe Ambró a kertész figuráját kétszeresen is karikírozta: egyszer az ilyes kertészeket, másodszor Bánhidy Lászlót, a budapesti elő­adás Tömpe Ambróját. Szoboszlay Sándor (Sustik) és Dánffy Sándor (Bojnyik) a kisebb szerepekben is nagyvonalúak, Jablonkai Mária sikeresen, birkózott Csűri Linkaí nem nagy, mégis sok árnyaltságot és talpraesettséget megkívánó sze­repével. Bájos és őszintén lírai Szűcs Ildikó Gizusa, úgy gondol­juk, hasonló zsánerű szerepekben találhatná meg igazán önmagát és bontakozhatna ki feltétlen tehet­sége. Suki Antal bemutatóról bemu­tatóra pompás díszletterveket pro­dukál, most sem volt másként; sőt a második felvonás díszlete sok­kal jobb, mint a harmadikkal azonos első felvonásé, mely szin­tén feladatának magasan megfe­lelő színvonalú. Sass Ervin ' 59 forinttal szívesen besegít Ilon- í ka ballagó-ruhájába. Huszár Má­ria és Meggyes: Magdolna békés­csabai diákok matrózruhájukat küldték el, hogy legyen miben ballagnia Ilonkának. írtunk arról is, hogy a Gyulai Szabóipari Ktsz Tyereskova bri­gádja újabb, mértékutáni matróz­ruhával s két-három, nyárra ké­szítendő kartonruhával fogja eny­híteni a kislány ruházkodási gond­jait. Később jutott el hozzánk a híre annak az elhatározásnak, amely alapvetően megoldja Lipták Ilonka leglényegesebb gondját: a továbbtanulást. A „Segít a Tye­reskova brigád” című riportunk megjelenése után derült ki, hogy az illetékes sí ári vállalat igaz­gatója felkereste a körösladányi általános iskola és gimnázium igazgatóját, hogy meggyőződjék: valóban jogos-e Lipták Ilonka gondjainak felvetése. Anda Gyu­la elvtárs igazgatóval arra az el­határozásra jutottak, hogy az is­kola könyveket, füzeteket és kosz- tot ad díjmentesen a kislánynak. Édesanyját pedig újabb munka­területre helyezik, ahol a kenye­reket kell megszámolnia, kiadni a kocsira — számol be a kislány legutóbbi levelében. Édesanyja havonta 20 (kiló kenyér termé­szetbeni juttatásban is részesül. 1 S az igen csekély 400 forint he­lyett pedig 850 forintot kap öz­vegy Liptákné. Lipták Ilonka továbbtanulási gondjai tehát megoldódtak. Meg­nyugodott a nyugdíjas sütőipari dolgozó. A két csabai kislány jó érzéssel hajtja álomra fejét, mert mindketten segíteni tudtak. S a Tyereskova brigád azért boldog, mert csinos nyári kartonruhákat tervezhet a kislánynak. \ És Ilonka?... Hálás sorokat küldött lapunk szerkesztőségébe: „remélem, hogy soraim a rólam szóló cikkek Író­ját és kedves családját a legjobb egészségben találják ... olyan jól esik nemcsak hallani, hanem érez­ni is, hogy segítenek rajtam az emberek...” Mi pedig ezt válaszoljuk'; — Ilonka, tanulj szorgalmasan továbbra is. Ezt várják tőled há­laként az emberek. Temyák Ferenc Kézimunka-kiállítás Mezőberényben A mezőberényi Pamuttextil­művek Kossuth Lajos Művelő­dési Otthonában működő nők klubja kézimunka kiállítást ren­dezett a munka ünnepén a Lu­ther utcai székházában. Hatvankét kiállító 400 kézi­munkáját tekinthették meg a látogatók. Érdekességek voltak a múlt század közepén készült herényi háziszőttesek, és meg­nyerték a több mint kétezer ér­deklődi? tetszését a különféle horgolt térítők, szalaghorgolá­sok, vert csipkék, frivolitások, keresztszemes és népi hímzésű párnák, valamint térítők. A művelődési otthon vezető­sége értékes tárgyjutalmakkal és oklevelekkel ajándékozta meg a kiállítókat.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents