Békés Megyei Népújság, 1964. május (19. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-05 / 103. szám

2

Kedd

?964. májas 5.

A német jövő kovácsa

kJéhány nap múlva az egész világ a Hitler-fasizmus felett aratott győzelem évfordulóját ünnepli. Amikor a Reichstag ormára fel kúszott az ötágú csillaggal díszített vörös zászló, jeléül annak, hogy minden időik legvér- szomjasa bb fenevadát, a náci harmadik birodalmat sikerült megsemmisíteni, végétért egy korszak és kezdetét vette egy új. Az a nap sorsfordulója volt az emberiség történelmének, vég és kezdet a német nép számára. Befejeződött egy gyilkos háború, s megteremtődött az újjászületés és újrakezdés nagyszerű lehetősége. Manapság gyakran esik szó arról, hogy a németség megosztottsága micsoda tehertétele a világnak, mekkora bizonytalanság forrása és mennyire tragikus magának a német népnek a szempontjából. Ez mind igaz. Csakhogy az egység felbomlásáért azokat a német politikusokat is súlyos felelősség terheli, akik köny- nyelműen elszalasztották a történelem által kínált nagyszerű alkalmat, nem éltek az újrakezdés ritkán kínálkozó lehetőségével, hagyták, hogy Németország nyugatiak által megszállt részén újjáéledjen a monopoltőkét kiszolgáló, revansvágyó militarizmus. Nyugat-Németország urainak kapóra jött a Nyugat egységbontó politikája, mert felmentette őket a saját múltjukkal való szembenézés és szembefordulás gyötrelmeitől.

U a a bonni politikusok szónoklatait hallgatja az ember, hangzatos frázisaikat demokráciáról és békéről, hajlamos arra, hogy mindezt készpénznek vegye. De vigyázzunk: Bonn hamis pénzzel fizet Bíróság ugyan felelősségre vonja a nácizmus tömeggyilkosait, s azzal hitegetik a világot, hogy hadseregük ma már nem holmi esztelen hódító vágy vak eszköze, hanem polgárok egyenruhába bújtatott gyülekezete.

De elég egyetlen pillantást vetni a mai német valóságra, s rögtön szem.beötli'k, hogy a kormányhivatalokban, a bírói emelvényeken, és a hadsereg tiszti és főtiszti karában hemzsegnek az egykori náci tömeggyilkosok, hogy olykor- olykor még a miniszteri bársonyszékekbe is beülhetnek, hogy az egyenruhás polgárok állítólagos vasárnapi iskoláit” Trettner típusú vérengző háborús bűnösök irányítják, s hogy senki ne tévedjen a bonni politika céljai felől, maga Erhard kancellár oszlatott el minden félreértést. A poroszok, sziléziaiak, pomerániak és brandenburgiak legutóbbi bonni kongresszusán megnyugtatta a „kitele. pítetteket”, hogy kormánya soha nem fog lemondani az Oderától és Neissétől keletre fekvő területekről, amelyeknek visszahódítá- sát a nyugatnémet külpolitika fő céljának tartja. Sokan felfigyeltek erre a nyilatkozatra. A Pourquoi Pás című brüsszeli polgári lap egyenesen arra a következtetésre jut, hogy a népeknek önvédelmi szövetségben kell egyesülniük, míg nem késő, s mielőtt még a német imperializmus két háború után kirobbant egy minden eddiginél szörnyűbb harmadikat

Kár, hogy a Pourquoi Pás és a többiek, akiket már aggaszt a Bonnból áradó régi szellem, még nem akarják észrevenni, hogy a német imperializmus ellen német földön is felvették a harcot, s a Német Demokratikus Köztársaság ezt a harcot győzelemmel zárta.

Nem rendeznek itt látványos Auschwitz-pereket, de viszont a közéletben nincsenek nácik, a hadsereget nem vérgőzös világhódító tervek szellemében, hanem a béke védelmére nevelik, s a politikát nem irányítják a kulisszák mögül milliárdos szürke eminenciások, akik annak idején Hitler szekerét tolták, miután a tőkéseket kisajátították, s az NDK a német munkások és parasztok állama. Rövidesen ennek a munkás—paraszt áliámnak a képviselőit köszöntjük hazánkban, azokat, akikben megvolt az akarat és a bátorság, hogy megragadják a történelmi lehetőséget, szakítsanak a múlttal és létrehozzanak egy olyan államot, amely nemcsak a béke és biztonság szimbóluma, hanem a demokratikus német jövő kovácsa is.

yéved. aki azt hiszi, hogy Bonn rossz lelkiismerete és a nyugati politika tisztességtelen szándékai elfedhetik a világ elől az NDK létezését és érdemeit. Bonn évekkel ezelőtt meghirdette a Hallstein doktrínát. Ennek értelmében az NSZK automatikusan megszakítja a diplomáciai kapcsolatait minden állammal, amely elismeri az NDK-t. S lám, manapság valóságos sportot kezdenek űzni még Bonn nyugati partnerei is e doktrína megsértéséből. Angol, francia, olasz politikusok, kormánypárti képviselők tettek látogatást a közelmúltban az NDK-ban, Ceylon konzuli, Zanzibár nagyköveti kapcsolatot létesített vele, s egy angol bíróság „nevetséges makacsságnak” minősítette, hogy Bonn ki i akarja sajátítani a Zeiss-cég védjegyét, holott a világhírű optikai gyár az NDK-ban működik. Bonn igyekszik megtorlással gátat vetni a divatnak, Ceylontól megvonta,, a gazdasági támogatást, NyuJóllehet Malinovkin messziről látta Temirbeket, mégis furcsának tűnt neki a kalauz külseje.

„Valami keleti fanatikusra hasonlít...” — gondolta ellenséges érzelemmel Malinovkin.

Eltelt egy újabb nap azóta, hogy Malinovkin utoljára találkozott Jersowal, de újabb hírek még mindig nem voltak az őrnagytól. Ez már komolyan kezdte nyugtalanítani a hadnagyot.

gat-Berlint pedig azzal büntette a tavaly decemberi kezdeményezésért, hogy pünkösdkor és hús- vétkor megtiltotta a megegyezést az NDK-val a berlini látogatási engedélyek kérdésében. Londont, Párizst vagy Rómát nincs módja megbüntetni, sőt, Washingtontól még azt is kénytelen eltűrni, hogy Johnson elnök a keletnémetekkel való kapcsolat felvételére buzdítson. Az NDK fokozatos „1 átértékelése” logikusan következik abból a. józan felismerésből, hegy az egykori német birodalom keleti felében szuverén állam alakult, amely sem fenyegetés, sem fohászkodás hatására „nem oszlatja fel magát”, sőt, egészségesen. fejlődik, gyorsan iparosodik, tervszerűen emeli polgárainak életszínvonalát, ezenfelül békeszerető politikájával is naponta új barátokat vagy legalábbis tisztelőket szerez magának.

N

agyon okos tanácsot ad Bonn urainak Sebastin Haffner a hamburgi Sternben, amikor azt írja: Ha nem akarjátok az NDK „felértékelését”, üljetek le képviselőivel a tárgyalóasztalhoz, és egyezzetek meg velük az újraegyesítés mikéntjében. Bonn persze nem lenne Bonn, s az NSZK nem lenne a világ egyik legag- resszívabb hajlandóságú imperialista hatalma, ha vezetői megfogadnák ezt a tanácsot. S miután Bonn hű önmagához, az NDK nem egyszerűen csak a német nép demokratikus jövőjének záloga, hanem Európa békéjének biztosítéka is. Magyarország népe éppen ezek miatt az okok miatt becsüli az NDK-t, elismeri érdemeit, büszke rá, hogy szövetségben lehet a sötét múlt terheitől megszabadult és szocialista társadalmat építő német állammal.

Zala Tamási

Kémregény

Fordította: Sárközi Gyula

Ügy határozott, hogy az egész estét otthon tölti és figyelni fog az ablakon: hátha Jersov ad majd valami jelt. Tegnap a hadnagy küldött egy poste restante levelet néki és azt ajánlotta, hogy szükség esetén az éjjel dobjon be egy cédulát az ablakon, amit ma nyitva hagyott.

Már rég besötétedett, de a hadnagy nem gyújtott villanyt, türelmesen ült az asztalnál és éberen figyelt ki az ablakon. A sötétfalú szobából jól ki lehetett látni. Olykor a járókelők sötét alakjai villantak tova, de Malinovkin nem törődött velük. Szeme mereven rátapadt a szemközti házra. Csak egy ablaka volt világos, és a hadnagy a szoba rossz megvilágítása ellenére mégis ki tudta venni az újságlapokkal teleragasztott fal egy részét, az ablakhoz tolt asztalt és a könyv fölé hajló Jersov őrnagyot Olvasott. Szemét egy pillanatra sem vette le a könyvről és sietve lapozott benne tovább. ' v

Végre észrevehető sajnálkozással becsapta a könyvet, végigment a szobán és eloltotta a villanyt. Malinovkin, aki éberen figyelte, abban a pillanatban,

Nyikolaj Toman: (25.)

U&ivza 0- ULUután

Elutazott hazánkból Andrijan Nyikolajev

Egy heti magyarországi látogatás után hétfőn délután elutazott Budapestről Andrijan Nyikolajev, szovjet űrhajós alezredes. A Vosz- tok—3 hősét a feldíszített Ferihegyi repülőtéren ünnepélyesen búcsúztatták.

Az elutazásnál megjelent Fehér Lajos, a forradalmi munkás—paraszt kormány elnökhelyettese, Rónai Sándor, a Magyar—Szovjet Baráti Társaság elnöke, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Pap János, a kormány elnökhelyettese, Czinege Lajos vezérezre. des, honvédelmi miniszter, a Podi. tikai Bizottság póttagja, Erdei Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára, a tábornoki kar több tagja, a politikai élet több más vezető személyisége. Jelen volt G. A. Gyenyiszov, a Szovjetunió budapesti nagykövete és a nagykövetség több tagja, valamint az ideiglenesen hazánkban állomásozó szovjet csapatok több képviselője.

Az egybegyűlt több ezer budapesti dolgozó hatalmas tapssal, szeretettel fogadta A. Nyikolaje- vet, »ki a mikrofonhoz lépve meleg szavakkal vett búcsút a budapestiektől.

Ezután Erdei Ferenc, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának fő. titkára mondott búcsúbeszédet.

Ezután úttörők virágcsokrokkal kedveskedtek az űrhajósnak, aki csókkal, öleléssel köszönte meg, majd — ay pajtások nagy örömére — néhány névaláírással is viszonozta a figyelmességet.

Andrijan Nyikolajev ezután Fehér Lajos és Erdei Ferenc társaságában elhaladt az egybegyűltek sorfala előtt, még egyszer szí. vélyesen köszöntötte a budapesti dolgozók képviselőit, baráti kézszorítással búcsúzott a megjelent közéleti személyiségektől, majd felszállt a repülőgépbe, amely fél 3 után néhány perccel elhagyta a fővárost (MTI)

Zavargások Dominikában

Santo Domingo

A dominikai főváros közlekedési dolgozóinak szombat óta tartó sztrájkja feszült helyzetet teremtett Santo Domingóban.

Nagyszabású utcai tüntetésekre került sor: a tömeg gépkocsikat gyújtott fel, kirakatokat zúzott be, a rendőrség pedig könnygázbombákkal támadt a tüntetőkre.

A Santo domingó-i közlekedési dolgozók sztrájkját a munkaügyi minisztérium illegálisnak minősítette, mivel nem jelentették be előre és a miniszter szerint „politikai jellegű” megmozdulásról van szó. A sztrájkolok a háromtagú uralkodó junta három leg. utóbbi intézkedése ellen tiltakoznak. Ezek megtiltják, hogy előzetes hivatalos engedély nélkül

gyűléseket rendezzenek, növelik az importcikkekre kivetett illetéket, köztük a gépkocsikra kivetett terheket, végül pedig feljogosítják a rendőröket, hogy közlekedési szabálytalanság esetén elkobozzák a vezető jogosítványát.

Az AP jelentése szerint a sztrájk növekvő veszélyt jelent a hatalmon levő triumvirátus számára, amelynek tagjai jelenleg a következők: Donald Reid Cabral, Manuel Tavares Espailla és Ramon Canceres Troncoso.

Victor Vinas Roman hadügyminiszter összehívta a hadsereg, a tengerészet és a légierők vezérkari főnökeit, ugyanakkor pedig a junta tagjai is állandó tanácskozásokat folytatnak. (MTI)

amint elaludt a villany, felkelt az asztal mellől és nesztelenül az ablakhoz lépett.

Kikönyökölt az ablakpárkányra és megint mereven bámulta a szemközti házat. Figyelmét most már nem az ablakára összpontosította, hanem a kiskapura. Rövidesen nyikorogva kinyílott és egy magas termetű, tübetejkás ember lépett ki az utcára. Malinovkin nyomban ráismert benne Jersov őrnagyra.

Az őrnagy kisideig álldogált, majd lassan járkálni kezdett a Sandarbekov -ház mentén, először az utca túlsó oldalán, majd az innensőn. Amikor másodszor haladt eb Malinovkin nyitott ablaka előtt, a hadnagy hallotta, amint egy nagyon könnyű tárgy esett 3 szoba padlójára, majdnem a lábánál.

Malinovkin gyorsan lehajolt, kezével végigmatatott a padlón és egy összecsavart papírdarabra bukkant.

Zsebrevágta, és átment a másik szobába, amelynek ablaka az udvarra szolgált, és világosságot gyújtott. Öreg háziasszonya, Göldzsán anyó, már aludt, és a hadnagy teljesen egyedül volt. Mindenesetre előbb hallgatózott egy ideig. A háziasszony szobájából egyenletes horkolás hallatszott.

Befüggönyözte az ablakot és közelebb állt a lámpához. Elővette a cédulát a zsebéből, gyorsan kicsavarta és elolvasta:

„Gazdám átadta nekem Zsi- jenbajev levelét, amelyben, miután megfejtettem rejtjelét, a következő utasítást kaptam: ma

éjjel tizenkét órakor motorbiciklin induljak a Fekete-folyó- hoz az Adirába vezető úton. Parancsot kaptam arra is, hogy útközben figyeljem a piros lámpával leadott jeleket.

Amint észreveszem, a legközelebbi bokorban ott kell hagynom a motorkerékpárt a beszerelt adóvevővel és az új rejtjel- kulccsal. Ügy látszik, Zsijenba- jev még most sem bízik bennem valami túlságosan s nem mer találkozni velem.

Pontosan tizenkettőkor indulok. Maga maradjon a lakásában és éberen figyelje Aszkár házát. Míg vissza nem térek, semmiféle intézkedést ne tegyen. Mindenesetre tizenkettő után kapcsolja be az adóvevőjét, lehet, hogy rádiókapcsolatot kell majd teremtenem magával a három hullámsáv valamenyikén, amelyeknek hosszúságát ismeri.”

Malinovkin még egyszer elolvasta az üzenetet és élgondolkodott. Miért viselkedik Zsijen- bájev ilyen titokzatos módon? Miért nem mutatkozik Jersov előtt? Még mindig nem bízik benne?

Egyelőre csak egy dolog volt világos: Zsijenbajev ördögien óvatos. Tehát nem hiába kapta a „Kísértet” kémfedőnevet. Jer- sovnak pedig nem kellene egyedül elindulni erre a találkozóra. Magával kellene vinnie őt, Mali- novkint, avagy kerékpáron utá- naküldeni azon az úton. Háziasszonyának a folyosón áll egy kerékpárja, azzal elkarikázhat- na.

(Folytatjuk)