Békés Megyei Népújság, 1964. május (19. évfolyam, 101-126. szám)
1964-05-30 / 125. szám
1964. május 30. 6 Szombat íVLh|I|%4D6 i^xpocooooQivvvy A szerelem másik arca A 15 és a 85 százalék Tizenegy olasz rendező munkája, tizenegy rövid kis történet, valamennyi érdekes mondanivalót Április 4 mozi. tükröz. (Bemutatja a csanádapácai május 30-tól 31-ig.) Gyulára látogatnak a dombegyházi KISZ-fiatalok I MÁJUS 30. Békési Bástya: Nyáron egyszerű. Békéscsabai Brigád: Karambol. Békéscsabai Szabadság: Majdnem baleset. Békéscsabai Terv: A szélhá- mosnő. Gyomai Szabadság: A gyilkos és a lány. Gyulai Erkel: Vadállatok a fedélzeten. Gyulai Petőfi: Szigorúan titkos. Mezőkovácsházi Vörös Október: Kegyetlen éjszaka. Orosházi Béke: A Kolumbusz hajó inasa. Orosházi Partizán: Dunai kirándulás. Sarkadi Petőfi: Gitár és szerelem. Szeghalmi Ady: Boccaccio 70. I. A tv műsora május 30-án, szombaton 15.&5 Prágai Tavasz, 1964. Az In- tervízió műsora Prágából. 17.43 Hírek. 17.50 Sherlock Holmes New Yorkban. Lengyel kisfilm. 18.00 Nem gyerekjáték! 18.30' Te és én Európából. Varsói portrék, (ism.) 18.50 Könyvhét, 1964. Helyszíni közvetítés a Nemzeti Színház előtti központig könyvsátorból és a könyvklubból. 19.20 Esti mese. 19.30 Tv-híradó. 19.45 Hétről hétre. 19.55 Tudni illik, hogy mi illik! Vendégségben. 20.20 Vállalják a veszélyt. A tengerjáró zoológus. Amerikai kisfilm. 20.45 ..Negatív hősök.” Galabárdi Zoltán műsora. Kb. 22.00 Tv-híradó. 2. kiadás. (MTI) 11 román televízió mai műsorából 16.00 Prágai tavasz — balettműsor. 18.00 Tv-híradó. 18.10 ,,A szomorú rózsa”. Angol mesejáték gyemekeknek. 18.25 A rövid műfaj mesterei: Prosper Merimée. 19.40 A térkép előtt, 19.50 A filmvilág eseményei. 20.30 Könnyűzenei hangszerszólók, majd hírek, i dőj árás. Európába készül a japán kiállítás-hajó A „Sakura Mara” japán kiállítás-hajó Délkelet-Ázsia, Latin- Amerika, Óceánia és Afrika után Európába is ellátogat május vége és augusztus eleje között Genová- |J ba, június 2-án Barcelonába és jú- ] nius 11-én Le Havreba. A teljesen ) automatizált hajónak nincs kémé- | nye, 1300 négyzetméteres kiállítási területén.20000 japán árucik-! két mutatnak be. < A Dombegyházi Állami Gazdaság KISZ-szervezetében aktívan dolgoznak a fiatalok. Elmúlt évi jó munkájuk jutalmául május végén egy társaskirándulást rendez a gazdaság KISZ-szervezete. A kirándulás alkalmával a fiatalok megtekintik a gyulai várat, a fürdőt és a város egyéb nevezetességeit. Lapunkban több beszámoltunk arról, hogy egy- egy városban vagy éppen községben hozzákezdtek vagy már megvalósították a vízmüvet. Ez a kérdés mennyire foglalkoztatja az embereket, mi sem bizonyítja jobban, mint az: Bé- I késcsabán alighogy • elkezdett j forróbban sütni a nap, máris leveleket írtak hozzánk, amelyben aziránt érdeklődtek, lesz-e a nyáron víz. Most a megyei tanács végrehajtó bizottsága elmúlt ülésén napirendre tűzte a Békés megyei Víz- és Csatornamű Vállalat szervezetének és tevékenységének, valamint a megye közműve-, sítés helyzetének vizsgálatát. Még egyszer visszapillantunk arra, honnét is indultunk el. A megyei tanács 1954. július 27-i határozata után szerveződött meg a Békés megyei Vízműépítő és Kútkarbantartó Vállalat. Akkor a megye ivóvíz-ellátása igen rossz volt. 1950-ben a megyében levő 606 belterületi közkútból az egy főnek jutó ivóvízimennyiség átlagosan 88 liter naponta. Ezek a kutak a tanácsok kezelésében voltak, többségük elhanyagolt, hozamúk pedig alacsony volt. Az a néhány vízmű, amely már megvolt, az is csak kis területet látott el vízzel. A megye vízellátásának javítására 1960-tól gondolhattunk komolyabban, ekkor állami támogatással is több községben fogtak hozzá már a meglevő vízművek korszerűsítéséhez és ahol hiányzott, ott azok megter- i vezéséhez. Ez természetszerűleg alkalommal! azt is magával vonta, hogy a vállalatot bővíteni kellett, műszaki fejlesztésére hathatós intézkedéseket kellett tenni. Így született meg 1962-ben a Békés megyei Víz- és Csatornamű Vállalat. Most már ennek a vállalatnak kezelésébe kerültek az eddigi tanácsi kezelésben levő kutak és a megépült 11 vízmű. A további feladat az volt, hogy hozzákezdjenek a megyében a községek törpevízművesítéséhez, mélyfúrású kutak építéséhez, a meglevők karbantartásához és az időközben üzembe helyezendő szennyvíz- csatornák üzemeltetéséhez. Korábban foglalkoztunk már a vállalat munkájával és bizony jó néhányszor bíráltuk is azt. Ma már nemcsak a vb megállapítása, de a lakosságé is, hogy a vállalat sokat tett a korábbi hibák kijavításáért, felnőtt a feladatokhoz, és új feladatok megoldására is képes. Azért azt is meg kell mondani, hogy intézkedéseikben még jobban kell érvényesíteni a terv- szerűséget és többet kell törődni a lakosság jogos észrevételeinek, hibabejelentéseinek megoldásával. Ne kelljen várni több hetet a vízbekötésre és az elromlott kutakat is lehetőleg minél hamarabb javítsák meg. Ez persze azt is jelentené, hogy ehhez további beruházások szükségesek és a most kialakuló körzetvezetőségek szervezetét jobban el kell látni szállítóeszközzel. Ez annál is fontosabb, mert a gyulai, orosházi vagy például a mezőberényi vízmű felújításával ma már egyre többet kell foglalkozni, ezek állaVályogvetők Amikor másodszor látogattuk meg őket a vályoggödrök partszélén kisebb ijedtséget is hoztunk rájuk: a kikötött üsző megriadt a gépkocsitól, elszakította láncát, s vadul rohant a már kivetett vályogtéglák felé. Kétség- beesetten szaladtak az állat elé, hogy feltartsák, még mielőtt az kárt tesz a fáradságos munka termékében. Ök is, mi is megijedtünk. Lel. kdismeret-bántó, ha miattunk új. ra buktatni, tölteni kell a vályogvető formát, ki tudja hányszor, mert az állat, ha rászalad, ugyancsak nem kíméli a kész munkát. De jól sikerült minden. Az üsző megáll t még a baj okozás előtt, megkötötték újra és aztán mintha mi sem történt volna, barátságosan, sőt elnézően fogadott bennünket Faragó Péter meg a felesége, a dobozi vályogvető cigánycsalád. Bár igaz, mindössze egyszer találkoztunk egy héttel ezelőtt, ugyanitt, Doboz határában, a tsz napraforgótáblájának sarkában megmaradt vályoggödröknél. Megmaradt. Valahogy úgy, mint az iskola tantermében a táblán a bekerített kis sarok, ahova a jelenlévőket meg a hiányzókat jegyzi fel a napos-diák, de aztán óra végén elfelejti letörölni. Faragóóknak, meg más cigány- családoknak itt vain a kis „tégla, gyáruk”. Az üzem, most, hogy melegebb már az időjárás, hajnalban 3-kor, 4-kor kezdi a „termelést”, s este 5-ig, 6-ig „adja” a téglát. — Azt, azt, tisztelettel, mert mi is fontos munkát csinálunk. Kell az építőanyag, nem igaz, kartárs? — Nem áll meg a keze Faragó Péternek, hanem a forma megtöltése meg lesimítása közben bizonyítja, hogy az ő munkájára nagyon is nagy szükségük van az embereknek. Derékig érő gödörben, fóllábszárig érő sárban áll és mosolyogva, mondhatni gondtalanul trócsel velünk. Egy héttel előbb dermesztőén hideg volt még a víz és az agyag. De Faragóék akkor is itt voltak már, űzték begyakorlott „iparukat”. Percenként ugyanazokkal a megismétlődő mozdulatokkal: két kézzel felmarkolt pelyvás sár az egyik formába, aztán a másikba, majd egy dagasztó mozdulat, egy simítás, s az asszony drótkampóval már húzza is placcra a kétrészes formát. Aztán kifordítja a vályogot, s megy a váltóformáért, amit addig már az ember megbuktatott a vízben, s újra toeledagasztofcta a sarat. A munka lényegében ebből áll. És a munka eredménye, vagy haszna? — Az is megvan — mondja elégedetten a családfő. Most kaptunk nyolcezerre rendelést. Ezért adnak ezrenként 350 forintot, egy kiló szalonnát, meg a pelyvát is ők adják. — És mire jutnak egy nap? — Kettőnek kell csinálni. Hét- nyolcszáz megvan. Mert az anyagot is elő kell készíteni másnapra ... — Nem fázik a keze, meg a lába? — Dehogynem, amikor még hideg van. De ez tisztességes kenyérkereset ... Jobb ez kartár- sam, mint a börtön ... — Család? — Négy. Feles. Kettő lány, kettő csávó... Kettő már iskolába jár, a kicsik otthon vannak a mamával. — Megélnek? *■> Meg. Télen ezt nem lehet csinálni, de akkor majd megyek a magasépítőhöz Csabára. Mindig akad valami munka ... — Este mit csinálnak? — Én szeretek moziba is menni... ha jó a film. De vannak nagy bolondságok is... — Inni? (Nem sértődik meg a kérdésen.) — Nem járóik én oda, a kocsmába. Ha kell, hoz az asszony. Van egy háromliteres üvegem, azt szokta elvinni, ha kedvem tartja. Meg akarom tudni, mit tartanak egymásról a vályogvetés iparosad. Tréfásan adom a szót, de Faragó Péter nem töri szét a pálcát. — Van konkurrens? — Nincs az. — Kit tartanak a legjobb mesternek? — Jó az mindegyik. — De csak akad,..? — Ah’... Az asszony mégis megnyomja az önibüszkeség imbuszát: — Mindenki a maga dolgát tartja jónak — és húzza tovább a formát, mint aki maga nem tart igényt arra, hogy a férfiak dolgába beleüsse az orrát. Hosszú, sötétkék szövetruha libeg rajta s szó nélkül, de cseppet sem keserűen rója az utat férje és a placc között. Elégedettek? Nem is tudom. Talán valahogy így lehetne megfogalmazni: több kellene, de nem elégedetlenek. Még nincsenek egészen itt, bent a társadalomban, de már a társadalom táblájára értek, még ha most még csak a sarkára is. A munka, az, ami majd középre hozza őket, már ott van a vérerekben és az izmokban... Varga Tibor pota erősen leromlott. A zavarmentes üzemeltetés további erőfeszítéseket és további beruházásokat igényel. Ahol van vízmű, ha nincs is megoldva minden, de már elindultak azon az úton, hogy a lakásokban is folyjon a víz, ne kelljen kilométereket menni a víz után. A következő feladat nyilván az, hogy a közműves ivóvíz-ellátást megyénkben 1975-ig mindenütt biztosítsuk. Öröm, hogy a lakosság ebben az esetben is széleskörű támogatásával biztosítja a tanácsokat és az alulról jövő kezdeményezések sok szép példát eredményeznek. Számtalan községben úgy épült meg a vízmű, hogy évekig gyűjtögették a községfejlesztés forintjait ennek a feladatnak a megvalósítására. Azonban a végrehajtó bizottság is azt állapította meg, hogy a járható út mégis a társulatok szervezése, amelyhez a községfejlesztési alapot úgy használják fel, hogy abból készíttessék el a leendő törpevízművek tervét. Ez alapul szolgálna a társulatok megalakítására, a hitelfedezetek időbeni biztosítására, a kivitelezési programok, kapacitások megfelelő előkészítésére. Megyénkben jelenleg 21 vízmű üzemel és hat vízmű építés alatt van. A járható út ma már világos; községeink lakosain múlik, hogy mindenütt jó ivóvizet fogyaszthassanak. Ez annál is sürgetőbb, mert egyre több ház épül városon és falun. A jelenleg megépült házaknak mindössze csak 15 százaléka rendelkezik vízvezetékkel, s a fennmaradó 85 százaléknak még messziről kell a vizet hordania. A vízműépítésben külön helyet foglal el Békéscsaba. A városi vízmüvet 1962. január elsején helyezték üzembe (3000 köbméter naponta). Az első évben semmi fennakadás nem volt, azonban már az elmúlt évben bizony a felső emeleteken sokszor még csak nem is csöpögött a csap. Most üzembe helyeznek két kutat, így további 1500 köbméterrel emelkedik a napi vízhozam. A város 25 500 méteres vízvezeték- j hálózatának hossza már ez év január elsejére elérte a 38 200 métert. A feladat most az, hogy az újkígyósi vízműtelep napi 6000 köbméter víz termelését minél | hamarabb biztosítani lehessen, hogy az elmúlt évi vízhiány ne ismétlődjön meg. A városi és a megyei szervek kellő súllyal foglalkoztak ezzel a gonddal, s remény van arra, hogy ezen a nyáron Békéscsabán a lakosság nem szenved hiányt ivóvízben. Ehhez az is szükséges azonban, hogy mindazok a vízfogyasztók, akik a vízmű szolgáltatását veszik igénybe, takarékoskodjanak mindnyájunk érdekében. Dóczi Imre Közületek munkaerőigénye Azonnali belépéssel felveszünk stabil vizsgával rendelkező kazánfűtőt. Munkásszállást és étkezést biztosítunk, ezenkívül minden héten egy fizetett pihenőnapot adunk. Állatifehérje Takarmányokat Előállító Vállalat, Hódmezővásárhely. 60159 A Szarvasi Gépállomás azonnali belépéssel felvételre keres gyakorlattal rendelkező könyvelőt — anyagkönyvelői munkakörbe. Fizetés megegyezés szerint. Jelentkezés a gépállomáson. MS7
