Békés Megyei Népújság, 1964. május (19. évfolyam, 101-126. szám)
1964-05-29 / 124. szám
1M4. május 29. Péntek Befej ex ték a Gyepes-csatorna kotrását Rövidesen elkészül a dévaványai Aranykalász Tsz öntözéses terve A gyufái szennyvizet öntözéssel hasznosítják Igen jelentős csatornakotrási munkát fejezett be a Körösvidéki Vízügyi Igazgatóság májusban. A Gyepes-csatornát teljes hosszában kikotorták. A csatorna víztároló képességét 30—35 százalékkal növelték, s így mintegy biztonságossá tették a csatorna mentén húzódó négyezer holdas öntözőtelep vízellátását. A vízügyi igazgatóság tervező részlege jelenleg 15 termelőszövetkezet öntöaőtelepénék előkészítő munkáin dolgozik, mintegy 4500 hold kiterjedésű területen. Rövidesen befejezik a dévaványai Aranykalász Tsz 500 holdas felületi öntözőtelepének tervezését. Sokáig vitatott téma volt a szennyvízöntözés. Különféle derítők építése rendkívül költséges. Sokkal egyszerűbb a szennyvizet öntözésre használni. Gyulán az összes szennyvizet mintegy 400 holdas területén az állami gazdaság hasznosítja majd. A telep tervét a vízügyi igazgatóság tervezési osztálya már készíti. Előzetes számítások alapján a beruházás 4—5 év alatt megtérül. Dicséretesen javul a mezőmegyeri Béke Tsz állattenyésztése Intézkedések a szállítási gond könnyítésére A hosszú tél miatt a mezőgazdasággal kapcsolatos szállítások elhúzódtak. A vontatóknak és tehergépkocsiknak a vetőmagvak, műtrágyák és termékek, továbbá építőanyagok fuvarozására több millió kilométert kellett már eddig is megtenni. A nyári időszak- j ban a mezőgazdaság szállítási igé- j nye tovább növekszik. A gabona j betakarítása és a szalma lehúzása [ a tábláról az eddiginél is nagyobb gépkapacitást igényel. A szövetkezetek rendelkezésére nem áll elegendő pótkocsi, ez idő tájt 300 hiányzik ahhoz, hogy a szállítás fennakadás nélkül haladhasson. Szakemberek véleménye szerint a szállítási gond megoldható, ha a rendelkezésre álló vontatókat, tehergépkocsikat cél- és okszerűbben használják erre a munkára, ugyanakkor a szállítójárművek 80 százalékát két műszakban, 20 százalékát pedig nyújtott műszakban üzemeltetik. Asszonyok a növényápolásban Kedvezően halad a növényápolás Eleken, Dobozon, Kétegyhá- zán,, Lökösházán, Gyulaváriban, Újkígyóson, mert az asszonyok is részt vállaltak a munkából. A járási nőtanács a növényápolás elkezdése előtt felkereste a falusi nőbizottságokat és a feladatokról hosszasan elbeszélgettek. Az eredmény: Eleken a cukorrópatáblán az egyelők 80 százaléka nő. A gyulai járásban egyedül Szabadkígyóson maradtak eddig el az asszonyok a növényápolásból. Ebben a tsz-ben még nem olyan sürgős a munka, mint Lökösházán, Eleken vagy Kétegyházán. Későn vetettek, de amint itt is segítségre lesz szükség, az asszonyok ott lesznek férjeik oldalán és az őket illető részt kiveszik a munkából. A nőbizottságok vezetői felvetették, hogy a szakemberek többször magyarázzák az asszonyoknak, lányoknak a magas termés elérésének módszereit. Az asszonyok tudják, hogy a termelőszövetkezet olyan célt tűzött a cukorrépatermesztés elé, hogy holdanként a 60 ezer növényt meg kell hagyni. Ezért az egyelők 15—20 centiméter távolságra hagyják meg a cukorrépát A gyulai járás asszonyai, lányai azt tervezik, hogy az aratási munkákból is részt vállalnak. Az idén gazdag termésre számolnak, s Nemrégiben tűzte napirendre a Mezőmegyeri Községi Tanács Végrehajtó Bizottsága a helyi Béke Tsz állattenyésztésének fejlődését. Az egyöntetű megállapítás az volt, hogy az utóbbi időben sokat javult az állategészségügy, a gondozás, a takarmányozás, s lényegesen csökkent az állattenyésztés és hizlalás önköltsége. A végrehajtó bizottság dicséretben részesítette azokat, akik a legtöbbet tették az állategészségügy javulásáért, az elhullás csökkentéséért, a súlygyarapodásért, a sertések hizlalása idejének több mint egy évről 9— 10 hónapra való lecsökkentéséért. A megdicsértek neve így sorakozik a vb jegyzőkönyvében: dr. Si- monyi József körzeti állatorvos, Nagy Sándor főállattenyésztő, Lu- koviczki András, Kitka Mátyás, Maxim Mátyás, Kiss György, Vi- dovenyeoz János és Gyenge Ger- gelyné tehenész, sertés- és ba- romfigondozók. é Számok Ezek után bizonyítsuk számokkal azt, hogy miért érdemelték ki a Béke Tsz állattenyésztői, gondozói a dicséretet. Kezdjük a legfontosabbnál, az állategészségügy javulásánál és az elhullás csökkenésénél. Dr. Simon József állatorvos, a végrehajtó bizottság ülése elé terjesztett jelentésében, ilyen adatokat találunk: 1961-ben 14, 1962-ben hat, 1963-ban pedig két borjú hullt el. Sertésből 1961- ben 148, szopós malacból pedig 260 hullt el. 1962-ben 114 sertés és 57 szopós malac, 1963-ban pedig 63 sertés és 27 szopós malac hullt el. Az állatorvos röviden ezt azzal magyarázza, hogy az utóbbi időben lelkiismeretesebbé vált az állatgondozók munkája: pontosabb az etetés, az itatás, nagyobb gondot fordítanak a tisztaságra. Nagy Sándor főállattenyésztő viszont elmondotta, hogy az állatorvos javaslatára 1962 óta, amióta ő főállattenyésztő lett, eltiltották a szövetkezet állattenyésztési telepeire mindenféle állat behozatalát, a naposcsibék kivételével. Még egyik telepről a másikra sem visznek át állatokat az orvos előzetes véleményének kikérdezése nélkül. A 2358 hold közös szántóval rendelkező mezőmegyeri Béke Tsz-ben jelenleg 116 tehenet, 92 kocát és 1500 tojótyúk-állományt tartanak. A szántóföldhöz viszonyítva kevés ez az állomány. Ezt a szövetkezet vezetői sem tagadják, sőt elmondják azt, hogy az idén már megkezdték egy 5000 férőhelyes tojóház építését, jövőre pedig egy 100 férőhelyes tehénistálló épül, amelyben helyet kap az elletöistálló és egy elkülönítő hely is a beteg állatok részére, amit az állatorvos szóban és írásban jogosan követelt eddig. Nyilvánvaló, hogy az elletőistálló és az elkülönítő lényegesen megkönnyíti a brucellózis elleni védekezést. Ámbár a Béke Tsz tehenészeinek nem kell szégyenkezniük, mert az elmúlt évben is 106 borjút ellettek 109 tehéntől. A 88 koÉrdekes kukoricatermesztési kísérletek Szarvason A szarvasi Öntözési és Rizstermesztési Kutató Intézetben Német Sándor tudományos kutató irányításával fajtaösszehasonlító kísérletekre rendezkedtek be. Megfigyelik, hogy holdanként melyik fajta, mennyi tóállomány után ad legtöbb termést, melyik, hogyan hálálja meg az öntözést? Összesen negyven hibridet próbáltak ki Szarvason. A sok szépen gondozott kisparcella különböző terméshozamokkal adott választ a kutatók kíváncsiságára. Kiderült többek között, hogy fajtánként másképp reagál a kunem áll rendelkezésre annyi gép, amennyi a gabona betakarításához . Mórica az öntözésre. Még az önszükséges. ■ , I | í tözőmód sem mindegy, figyelembe «WWWWVAWWW\Aft/WW\AAa>WMAA/WVVWWWWWWWWV\0/ i/WWWW kell venni azt is, hogy milyen annak a költsége, s könnyebben vagy nehezebben boldogulnak-e vele a munkások? Érdekes megemlíteni, hogy a mi vidékünkön általában legjobban szeretik az MV—1 hibrid kukoricát, jól bevált, magas terméshozamot ad, ha megfelelő volt a vetés és a növényápolás. Szarvason azonban lOöS-'ban újabb cnartonvásári fajtákat is vetettek r, holdanként mintegy öt mázsával magasabb termésátlagot hoztak a martonvásári egyesnél. A tenyészterület megállapításánál kiderült, hogy öntözéses módon a kukorica holdanként harmincezer tőszám felett ad legmagasabb termést. Ha ideális időben és megfelelő csapadékkal Öntöznek és a talajművelés is kifogástalan, akkor nyugodtan hagyhatnak harmincezernél több tószámot egy holdon. A. R. ca pedig 1202 malacot fialt s ebbő' választás előtt mindössze 27 pus tűit el. Tisztaság Nem véletlen ez: dr. Simon József állatorvos szinte havonta tar állategészségügyi előadást a gon dozóknak. Ráadásul a gondozó' ezenkívül is megragadnak min den tanulási lehetőséget. A sertés tenyésztők közül eddig ketten sze reztek szakmunkásvizsgát, s a ba romfi tenyésztésben is dolgoz:' már egy szakmunkás, kettő pedi most tanul. Egyikőjük, Szabó Má ria jó helyezést ért el a mezőgazdasági tanulók megyei versenyén, s most részt vesz az országos dön tőn. Nagy Sándor főállattenyész tő és Bondár János állattenyésztő si brigádvezető mezőgazdaság technikumba jár. Az egyre gondosabb munkára, s mind nagyobb tisztaságra vak törekvéssel tehát párosul a tanu lási igyekezet is a mezőmegyei Béke Tsz-ben. Nem csoda eze! után, hogy az elmúlt évben a ko rabbinál jóval alacsonyabb költ ségbe került az állattenyésztés, ; növendék állatok nevelése, a hizlalás és a tejtermelés. Csak néhány példával bizonyítsuk ezt. A Béke Tsz-ben 3,56 forintot fordítottak egy liter tej előállítására országos viszonylatban a szövetke zetek 4,03 forintot. A növendék marha kilójára 16,80, a hízómarh; kilójára 15,09 forintot fordítottak Utóbbiból az országos átlag 18,41 forint. A malac kilója az 1962. év: 27,17 forinttal szemben 23,79 fo rintba került a Béke Tsz-ben, a süldők kilója pedig 15,45 forintba Az ország termelőszövetkezetei átlagosan 13,77 forint költséggel hizlaltak egy kiló sertést, a mezőmegyeri Béke Tsz-ben pedig 12,05 forint költséggel. Épület Sorolhatnánk még a bizonyítékokat arra, hogy felfelé ível az állattenyésztés a mezőmegyeri Béke Tsz-ben. Ehhez még hozzátesz- szük: az eredményeket annak ellenére érték el, hogy még nem rendelkeznek az állattenyésztéshez feltétlenül szükséges épületekkel, többek között elletőistállóval, elkülönítóvel és még az itatásos borjúnevelést sem vezették be megfelelő hely hiányában. A hiányok pótlása folyamatban van, csakúgy, mint az ötezres tojóház építése s aligha lesz meglepetés, hogy a mezőmegyeri Béke a békési járás egyik legjobb állat- tenyésztési szövetkezetévé küzdi fel magát. K. I. É R T E S 1 T £ S I MEGNYÍLIK JÜNIUS HÓ 1-ÉN KORSZERŰEN BERENDEZVE, A MODERN KÖVETELMÉNYEKNEK MEGFELELŐEN, A SZARVASI FÖLDMŰVESSZÖVETKEZET KEZELÉSÉBEN, A MANGOLZUGI STRANDRÉSZEN A &'utály” (falatőzé. ÁLLANDÓAN KAPHATÓK: frissensültek, hideg-meleg ételek, jégbehűtött frissítő italok, fagylalt és cukrászsütemény-különlegességek, valamint presszókávé. HA JÓL AKARJA ÉREZNI MAGÁT, FELTÉTLEN KERESSE FEL ÖN IS! SZARVASI FMSZ VEZETŐSÉGE Legel a háztáji csorda.
