Békés Megyei Népújság, 1964. május (19. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-28 / 123. szám

1964. május 28.

3

Csütörtök

T akarmánygazdálkodási napok a mérlegen

Bátrabban segíthetnének az állami intézmények

A feladatok nehezét vette vállára Orosháza mezőgazdasági szakembereinek csoportja, amikor megszervezte a takarmánygazdálkodási napokat. Sípos János, az FM főosztályvezetője, dr. Kurelecz Viktor kutatóintézeti osztályvezető, dr. Sin István, az FM üzem- szervezési kutatóintézet főmunkatársa, Babinszki Mihály, az Orosházi Mezőgazdasági Technikum igazgatója, Dominkó István, Kovács Gábor, dr. Darók József, Csatlós Pál, Győri Sándor,. Albel Gyula, a mezőgazdasági technikum és a felsőfokú takarmánygazdálkodási technikum tanárai — a különböző tudományos fokozatok birtokosai — vállaltak a tanári asztalon túl egy bizonyos pluszt, a termelőszövetkezetek takarmánygazdálkodásának javításából. Hét előadáson keresték a megértetés módját a szakigazga- tásban/dolgozókkai együtt, hogy a korábbinál lényegesen jobb beosztással és eredménnyel teremhessen és értékesülhessen a takarmány. És a visszhang, amely ezt a kezdeményezést fogadta, > szintén nem volt mindennapos. Az előadásokat a járás és a város szövetkezeteinek vezetői nagy érdeklődéssel látogatták. Kérdéseket tettek fel a keveréktakarmányok etetésének módjáról, a tárolásról, a pótlásról, az alkotóelemek hatásáról, a lucernaszéna-készítés egyes módszereinek hatékonyságáról, a takarmányok béltartalmáról, hogy csak a legfontosabbakat említsük.

Babinszki Mihály érdekes, figyelemre méltó dolgokat sorolt tapasztalataiból. Íme néhány: a megye takanmanytermő területe összességében nem nagy. A jelenlegi területről csupán a gondosabb munkával — Vagyis minden nagyobb anyagi befektetés nélkü^ — 30 százalékkal több takarmány nyerhető. A lucerna időbeni kaszálása, a szénaszárító állványok és a Vámosi-féle hideglevegős ventillátorok üzemeltetésével a széna tulajdonképpeni értékét — a feliérje- és karotintartalmat — a renden való szárítással szemben köny- nyedén meg lehetne kétszerezni! A magas beltartalmú takarmány gazdaságos etetésével — a gyakorlat legalábbis azt tanúsítja — nem mindenhol törődnek. Emiatt néhány üzemben kisebb-nagyobb fokú a takarmánypazarlás. Rendkívül fontos a takarmányozáshoz érté«. Bizonyítja ezt egy csorvási

Külföldiek

vadászszerencséje a mezőhegyes! erdészetben

A Mezőhegyesi Állami Gazdaság apróvadban gazdag erdészetét előszeretettel keresik fel külföldi vadászok. A napokban négy nyugatnémet vadász töltött őzbak-cserkészést a híres vadrezervátumban. A külföldi vendégek már többször jártak Mezőhegyesen s igen otthonosan járták az üdezöld erdőt. A vadászszerencse nyomukba szegődött: három nap alatt húsz őzbakot ejtettek. A legszebb példány agancsának súlya meghaladja a 420 grammot. Más években 550—560 grammos őzbakagancsokat is mértek Mezőhegyesen, .most azonban a rendkívül tartós, hideg tél, a napfényben szegény februári és márciusi időjárás nagyon megviselte a kecses őzikéket, ezért az említett agancs ilyen viszonyok között kapitálisnak számít.

példa is. A takarmánygazdálkodási napok egyik előadása után Nagy Sándor gazdasági tanár felkereste a csorvási Kossuth Tsz-t A vezetőséggel közösen megvizsgálta a tehenészetben etetett takarmány összetételét és abban bizonyos változtatásokat javasolt. Szinte egyik napról á másikra, észrevehetően felfelé ívelt a tejtermelés.

A gyakorlati segítségnyújtás húzódott végig az orosháziak egész vállalkozásán. S az előadók nemcsak beszéltek: mit, hogyan kellene csinálni, hogy több tej, tojás legyen, hogy a hízósertések gazdaságosabban hasznosítsák a takarmányt, hanem meg is mutatták a gyakorlatban a tangazdaságban elért eredményeket.

A tejtermeléséről híres üzem 220 tehén átlagában május első napjaiban 13,6 literes istállóátlagot ért el. A Békés—Csongrád megyei állami gazdaságok tejtermelési versenyében első helyen vannak. Az utánuk következőt a tehenenként kifejt tejjel több száz literrel megelőzték. A tanácskozás részvevői meggyőződhettek az eredményről. A takarmányadagot, melyet később odahaza próbáltak a tehenészet étlapjára kopírozni, a tejtermelésben változást hozott. S ha a termelt takarmány minőségére az eddiginél nagyobb gondot fordítanak a szövetkezetekben is, akkor lényegesen jobban hasznosul majd a széna, a szilázs, a szemes abrak- és a keveréktakarmány.

*

A takarmánygazdélkodási napokon felvetett gondok azt tanúsítják, hogy a termelőszövetkezetek állattartásának gazdaságossá tételében még igen sok aranytartalék van. Érdemes lenne ezek feltárásával — az egész megyét átfogóan — foglalkozni az őszi'betakarítás után. A Hazafias Népfront járási bizottságai mellett működő mezőgazdasági szakember- csoportok, technikumok, kutatóintézetek, állami gazdaságok igen jó szolgálatot tehetnének a takarmánytermesztés és gazdaságos fel- használás fejlett módszereinek továbbterjesztésében. Dupsi Károly

ő k a D a dás za tő n

Kint jártunk a B'iharugrai Halgazdaság egyik taván, ahol Szálai Lajos kísérőnk szerint a legszebb a kacsaállomány. Miközben mi nézelődtünk, ő arról faggatta a gondozókat: nem vettek- e észre éjszakánként rókát ólálkodni a kacsák körül? A válasz az volt, hogy nem, s látszólag ezményes, mint ahogyan most Bertáin« János irtja.

— Azért tavaly is kilőttünk 116 rókát, 90 görényt, 270 dolmányos varjút és 720 szarkát — sorolta Földesi Sándor, aki halászmester és brigádvezető a halgazdaságban, a helyi vadásztársaságnak pedig az elnöke már évek óta. —

Ezek a rókák nem pusztítanak többé.

zel napirendre is térhettünk a kacsák ravasz ellensége felett.

Igen ám, de amikor visszamentünk a központba, Kozma Lajost, a gazdaság igazgatóját két gumicsizmás, vadászkalapos ember társaságában találtuk. Az iránt érdeklődött tőlük, hogy sikerült-e aznap rókát fogni;

— Ma felderítő úton voltam— magyarázta Bertalan János, a helyi vadásztársaság vadőre. Rá is bukkantam egy rókafészekre, s egy kölyköt sikerült kdlesnem és puskavégre kapni;

— Megkérdeztük Kozma Lajostól, hogy miért tulajdonít ilyen nagy jelentőséget a rókavadászatnak, talán sok kárt tesznek a gazdaság kacsaállományában?

— Igen, amióta kacsatenyésztéssel foglalkozunk, nagyon elszaporodott környékünkön a róka. Tavaly szervezetten irtottuk puskával, de az nem volt olyan eredA télen is kétszer rendeztünk nagy rókavadászatot, de bizony csak 16 akadt puskavégre. Bertalan komám tegnap egymaga kilenc róka farkával és orrával számolt el, az idén pedig összesen harmincnégyével.

Ezek után felfokozott kíváncsisággal sürgettük Bertalan Jánost, mondja el már, miféle furfangos módszerrel űzi a rókavadászatot.

Szamóca, svéd rendelésre

Kedvezően alakulnak kereskedelmi kapcsolataink a tőkés államokkal. Svédország részére a Szabadkígyós! Mezőgazdasági Technikum Tangazdaságában öt holdon termelnek szamócát. A termelésre megbízást adó cég küldte a szamócapalántákat is. A kiültetés után nyomban fejlődésnek indultak, s a legutóbbi határszemlén a svédek megbízottja kedvezően nyilatkozott a tangazdaság vezetőségének a látottakról. Azóta a szamóca elviirágzott s már érleli a termést,

A tangazdaság dolgozói a frissen szedett szamócát csomagolják és különleges hűtőkocsikba rakják, majd exportálják.

MEGNYÍLIK JÚNIUS HÓ 1-ÉN KORSZERŰEN BERENDEZVE,

A MODERN KÖVETELMÉNYEKNEK MEGFELELŐEN,

A SZARVASI FÖLDMŰVESSZÖVETKEZET KEZELÉSÉBEN,

A MANGOLZUGI STRANDRÉSZEN A

S^iráLij*’ (atiltőzé.

ÁLLANDÓAN KAPHATOK:

frissensültek, hideg-meleg ételek, jégbehűtött frissítő italok,

'agyialt és cukrászsütemény-különlegességek, ril ámint presszókávé.

HA JÖL AKARJA ÉREZNI MAGÁT, FELTÉTLEN KERESSE FEL ÖN IS!

SZARVASIFMSZ VEZETŐSÉGE

hogy valamilyen stílszerű formában le kellene fényképezni és bemutatni Bertalan Jánost, aki véleményünk szerint megyére, ső: országra szóló rókairtási mód szert töprengett ki az' elmúlt ké! év alatt. Egy-két javaslatunk:; javaslattal válaszolt: összeszedi; felszerelését, s menjünk ki vek oda, ahol aznap a rókakölykü, lőtt©;

Nem valami nagy lelkesedéssel indultunk él, hiszen a nap korongja ugyancsak csúszott má lefele a távoli nyugaton, meg aztán milyen az ember? Elkezd töprengeni, hogy hátha hiába töl ti az időt, nem akad majd egyetlen egy szál róka sem a fényképezőgép lencséje elé.;.

Amint kiértünk, Bertalan János Földesii Sándor segítségéve' fürgén munkához látott. Kezünkbe nyomtak egy-egy töltött pus kát, hogyha a lyuk lakói menekülni próbálnának, intézzük e' őket. Igen ám, de amikor meggyújtotta a foszforral leszórt olajos rongyot, mi menekültünk odébb a fojtó füsttől. Kis idő múlva egy róka hosszú orra jelent meg a lyuk félhomályában - Bertalan János rálőtt, mert az: hitte, hogy a vén róka igyekszik megmenekülni, mivel az szokot’ legelői. Aztán két kifelé igyekvő kölyköt élve kapptt el.

— Ügy látszik, a többi bentfulladt. Majd holnap kiásom, s egy kis leltárt is veszek fel a kacsa- és csirkelábakról — mondotta. Aztán, bicskát vett. elő és darabolni kezdte a rókák farka- és orrahegyét.

— Bertalan komámnak ez a valutája — kezdte magyarázni Földesi Sándor. — Egy-egy róka farJelenleg 46 ezer kacsa úszkál a gazdaság halastavain.

50 forintét

— Idestova két éve kísérletezek már vele, hogyan lehetne valami mérges füstgázzal megölni fészkükben a rókákat. Most az idén rájöttem. A disznóperzselő gépbe egy rongyba kőolajat öntök és foszfort szórok rá. Ezt meggyújtom, a perzselő csövét bedugom a lyuk szájába, betemetem. Aztán figyelem, hogy hol van a többi kijárat, azokat is betömöm, s utána az a dolgom, hogy kiássam a rókákat. Tegnap kilenc volt egy csomóban, de volt ott negyven kacsa meg megszámlálhatatlan csirke, tyúk, fácán és kisnyúl-tartozék is. Egy róka egyszerre nyolcat—tízet ie fial, s csak úgy hordja kölykeinek a baromfit és a vadat.

— S még hogy hordja — toldja meg Földesi Sándor —, de az egyik telepen egy éjjel 370 kacsát fojtottak meg a rókák.

Ezek után azon töprengtünk,

ka- és orrahegyéért kap a gazdaságtól.

— Ez nem is olyan rossz kereset — állapítottuk meg.

— No azért nem mindennap sikerül még öt rókát se fogni, nemhogy kilencet — válaszolja Bertalan János. Előfordult már nem egyszer, hogy egész nap hiába ástam, egyetlen egy rókát sem sikerült megtalálni, mert mérgezetten úgy elbújtak a szerteágazó labirintusban.

Sok mindent meséltek rnég a rókavadászat izgalmairól, de ezeket nem részletezzük. Legfontosabbnak tartjuk azt az fgysze- rű, de mégis hatásos módszert, amellyel sikeresen irtják a kacsák, a csirkék és a vadállomány veszedelmes ellenségét. Bevezetését más vadásztársaságokban is szinte felesleges külön ajánlani.

K. I,