Békés Megyei Népújság, 1964. május (19. évfolyam, 101-126. szám)
1964-05-27 / 122. szám
r $W4. május 21. 3 Szerda A harmadik oldal Á szakigazgatásban dolgozók lassan érvényt szereznek — még büntetés kiszabással is — azoknak a közérdekű rendeleieknek, amelyek végrehajtása előnyösen befolyásolja a mezőgazdaság elé tűzött célok valóra váltását. Évekkel ezelőtt az emberek többsége szabatosan fogta fel a szövőlepke, a burgonyabogár, a kukoricamoly, az aranka és a napraforgó-szádor elleni védekezést. Annak idején a szak- igazgatásban dolgozók sem igen szaggatták az istrángot — a kártevők elszaporodásából ítélve —, hogy elejét vegyék a fertőzésből keletkezett kárnak. Az élet ment a maga megszokott vágányán, s külkereskedelmünknek pedig pirult az arca. amikor az exportra csomagolt több vagon áru — valamilyen növényegészségügyi indokkal — visszagördült Hegyeshalomba. Annak tehát, hogy a növényvédelemben a mai egyre nagyobb követelményekig jutottunk, jelentős története van. Már egyre több szövetkezeti vezető látja, mert a szakigazgatásban dolgozók megsejdíttet- ték vele, hogy miért szükséges az eddigieknél is nagyobb gondot fordítani az arankairtásra, a kukoricamoly-fertőzés meggál- lására és így tovább. Az értelmes ember meg is érti a növényegészségügy . fontosságát, de sajnos még mindig vannak olyanok, akik ezért a munkáért egyszerűen nem tudnak felelősséget érezni. Ezzel külföld előtt lejáratják a magyar áruk becsületét, belföldön pedig a nemtörődömségből egy sereg gond és több milliárd forint értékű veszteség szakad a közösség nyakába. A járási szervek néha talán sokat papolnak az arankairtásról, meg a kukoricaszár május 10-re való összetépéséről. Sajátos helyzetüknél fogva azonban a közös gazdaságok belügyeibc csak tanácsadó formájában szólhatnak, de ugyanakkor fegyelmi A faluba vezető úton találkoztak össze. Egyikőjük a határ egyik részén, másikójuk a határ másik részén figyelte, hogyan halad a munka, s tanácsot, segítséget adott szükség szerint, — Mi újság? — kérdezte az elnök, motorját leállítva. — Elég jól halad minden, de úgy érzem, holnap nagy vihar lesz... — Miért lenne? — kérdezte az elnök közbevágva, s önkéntelenül a csendes tavaszi eget kezdte kémlelni, melynek szélét bíborra festette a lenyugvó nap. — Azért, mert Balázs nagyon veti a szelet az emberek között. — Mi a fene ütött már megint bele? Lassan ötven éves lesz s még mindig nem nőtt be a feje- lágya. — Azért tüzeli az embereket, amiért nem szerepel az üzemtervben az, hogy az idén mennyi szalmát és cukrot osztunk'. El kellene küldeni valahova, valamilyen megbízatással, hogy ne vele foglalkozzon megint a közgyűlés, mint legutóbb is. — Hova küldhetnénk? Legyen csak ott a közgyűlésen, majd én megpróbálom elcsendesíteni, még akkor is, ha az egész éjszakát az ezen való töprengéssel töltöm... Másnap alig hangzott el a tervismertető, elsőnek mindjárt Balázs jelentkezett szólásra. Szokása szerint kihúzta magát, eljárási folytathatnak azok ellen, akik a közérdekű védekezésnek nem tesznek eleget. A fegyelmi vétséget rendszeresen forintosítoit büntetéssel akarják a mulasztó emlékezetébe vésni, abban a reményben, hogy ettől majd megjön a józan esze és jövőre az ideinél jobban reagál a növényegészségügyi munkák ellátására, A kiszabott büntetés azonban nincs arányban a keletkezeit kárral! A büntetést befizetik, a védekezést elodázzák, a szántóföldi növényekben pedig — megyei szinten — több millió forintos kár esik. Sokakat foglalkoztat egy olyan módszer bevezetése és elterjesztése, amely túlnő a büntető szankciók mai értelemben vett alkalmazásán. Erről az a véleményünk, hogy a szövetkezeti vezetők esetleges büntetése — szabálysértési ügyben — ha a szövetkezet egészét terheli felelősség, nem helyes. Viszont a szövetkezet valamennyi tagját nem lehet elmarasztalni egyetlen ügyben. Éppen ezért egy olyan gyakorlatot kellene követni, hogy amennyiben a közérdekű védekezést valamelyik üzem a megadott határidőre elmulasztja, a feladatra felkészült állami vállalatot vagy egy másik szövetkezetei, vagy éppen állami gazdaságot bízzanak meg a felsőbb szervek — fokozott költségtérítés ellenében — a munkák végzésével. Megyénkben ehhez megvannak a szükséges eszközök, és meg is valósítható, ha a szakigazgatásban dolgozók nem elégszenek meg csupán a büntetés kiszabásával, hanem a kár megelőzésére serkentenek, intézkednek. Megvan ehhez a jogkörük is, csak szervezetten nemigen gyakorolják. Egyesek inkább szemet hunynak a milliós károk előtt. Igaz, ez könnyebb, mint a növényvédelmi akciók helyes, gazdaságos és célratörő szervezése. Dupsi Károly körüljártatta tekintetét a jelenlevőkön, aztán szónoki pózba merevedve mondani kezdte. — Azért nem halad ötről a hatra a mi szövetkezetünk, mert eddig a tagok csak ígéretet kaptak. Eddig azonban az ígéret legalább benne volt a tervben és követelhettük. Most, hogy ne követelőzhessünk, egyszerűen nem is tervezte be a vezetőség a Gyulaiak vitték el a pálmát a járási szántóversenyen szalma- és a cukorosztást. Ha ez így megy tovább, akkor azt sem tudjuk, hogy miért dolgozunk. — Igaza van! Ezt is tervbe kell venni! — kiáltották néhányan. A hat iksz felé közeledő párt- titkár oldalba bökte az elnököt: — Szólj már rá,' mert botrány lesz. — Az azonban nem szólt, hanem megvárta, míg elcsendesedik a zaj, aztán felállt. — Kihirdettük, hogy pénz ellenében a szükséglet szerint mindenki kap szalmát is, cukrot is. De csak annyit, amennyi szükséges. Nem engedhetjük meg magunknak azt, hogy miközben a közös állomány alom nélkül hever az istállóban, egyesek más községben adják el a hazavitt s feleslegesnek bizonyult szalmát, meg zsákszámra a cukrot. Május 24-én, vasárnap tartották meg Kétegyiházán a gyulai járás mezőgazdasági üzemeinek szántóversenyét. A termelőszövetkezetek és az állami gazdaságok 33 erőgéppel vettek részt a kétegy- házi Béke Tsz földjén megrendezett versenyen. Általában jól szerepeltek a gyulai szövetkezetek, ők vitték el a pálmát, az első három helyezést. Első: Szilágyi Péter, a gyulai Zöld Mező Tsz traktorosa. Egy világvevö rádiókészüléket kapott jutalmul. A második helyezést Demkó András érte el, aki a gyulai Népköztársaság Tsz tagja,» jutalma egy fényképezőgép. A harmadik díjat Cseresznyés István, a gyulai Aranykalász Tsz KISZ-titkára kapta. Negyedik Szo- kai Károly, a gyulavári Lenin Hagyatéka Tsz traktorosa, az ötödik pedig Balázs Lajos, az jújkí- gyósi Aranykalász Tsz traktorosa lett. A versenyben az első három heMegtartották a gyakorlati vizsgákat a gyulai járás mezőgazdasági tanulói Május 24- és 25-én két napon át tartott a gyulai járás termelőszövetkezeteiben a mezőgazdasági tanulók gyakorlati vizsgája. A tanulók ezeken beszámoltak tudásukról, az elméleti foglalkozásokon és a héthónapos gyakorlati munkában szerzett tapasztalataikról. A járásban összesen 138 mezőgazda- sági tanuló vizsgázott e két napon. A legtöbb mezőgazdasági tanuló, összesen 45, az eleki Lenin Tsz-ben van. A dobozi Petőfi Tsz-ben 32, Gerlán 17. Ezenkívül a Gyulai Kertészeti Vállalatnál is dolgozik 12 mezőgazdasági tanuló. Egy részük az idén már szakmunkássá válik. — Igaza van az elnöknek — helyeseltek többen is. — Nincs igaza! — kiáltotta pulykavörösen Balázs. — Eddig se pénzért kaptuk a szalmát meg a cukrot, most se úgy adják! — Hát ide figyelj, Balázs komám. Nem akarlak én megsérteni, de hát ha te így, akkor én is úgy. Emlékszel rá, mikor hétről hétre egy-egy félkiló szalonnán hordtuk a rudast a cséplőgépnél? Nos, akkor nem voltál olyan harcias, mindig azt ismételgetted, hogy bár csak naponta egyszer jóllakhatnék. Furcsa lenne, ha éppen most kezdenél tartani az éhhaláltól, amikor viszonylag egy jó esztendő után vagyunk, meg amikor — ezt sem felhányáskónt mondom — szinte tömve van az udvarod jószággal, s arra is futotta — ugye —, hogy a két pelyhes állú fiadnak egy-egy motorkerékpárt vegyél... Az elnök szavai nyomán itt- ott kuncogás, erőlködötten visz- szatartott nevetés hangzott, Balázs csendben, sápadtan ült a közgyűlés további részén, s azóta sem próbált meg elégedetlenséget szítani az emberek között. Csak egy tűnik fel mindenkinek. Az, hogy nap mint nap még szorgalmasabban dolgozik, mint eddig. Ügy látszik, lecsendesedett a maga vetette vihar után. K. I. lyezett a , tárgyjutalmon kívül arany-, ezüst-, illetve bronzérmet kapott s minden résztvevő oklevelet. A versenyen részt vettek a ■gyulai és Felsőnyomási Állami Gazdaság, valamint a Szabadkígyóst Tangazdaság traktorosai is. A járásból csupán a gyulai Erkel és Vörös Csillag, valamint a ger- lai Magvető Tsz nem képviseltette magát. Az állami gazdaságok a legújabb D—4—K gépekkel vonultak föl. Az állami gazdaságok vezetői elismeréssel nyilatkoztak a jó hangulatban lezajlott versenyről és igen hasznosnak tartották az ilyen rendezvényeket, melyeken a traktorosok szakmai tudásukról és ügyességükről ad nak tanúbizonyságot, ugyanakkoi kicserélhetik tapasztalataikat. Kazalozzák a lucernaszénái mm A Szabadkígyósi Mezőgazdasági Technikum Tangazdaságában korszerű módszereket alkalmaznak a lucernaszéna szárításánál. A Vámosi-féle hideglevegős szénaszárító berendezésre kazlat raknak, s így tápanyagban gazdag, kiváló minőségű szénát nyernek. Hízók Az elmúlt évben a pusztaföldvár! Dózsa Termelőszövetkezet hétszázhatvam hízott sertést adott át a Békés megyei Allatforgalmi Vállalatnak. A képen látható sertéseket néhány hét múlva már értékesítik — június elején stzúztizenn yolcat. E R T E s I T £ s yy MEGNYÍLIK JÚNIUS HŰ 1-ÉN KORSZERŰEN BERENDEZVE, A MODERN KÖVETELMÉNYEKNEK MEGFELELŐEN, A SZARVASI FÖLDMŰVESSZÖVETKEZET KEZELÉSÉBEN, A MANGOLZUGI STRANDRÉSZEN A c%-ivéLy” jalatőzó. ÁLLANDÓAN KAPHATÓK: frissensültek, hideg-meleg ételeik, jégbehűtött frissítő italok, fagylalt és cukrászsütemény-különlegességek, valamint presszókávé. HA JÓL AKARJA ÉREZNI MAGÁT, FELTÉTLEN KERESSE FEL ÖN IS! SZARVASI FMSZ VEZETŐSÉGE
