Békés Megyei Népújság, 1964. május (19. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-23 / 119. szám

M64. május 23. 3 Szombat Szénaszárító állványerdő, serény tavaszi munka Mezőhegyesen Hazánk legrégibb állami gaz­daságában, Mezőhegyesen nem volt még az ideihez; hasonló, jól szervezett munka. A 23 ezer holdas határban gyönyörűen zöldell az őszi és tavaszi vetés. A 179 éves gazdaság határa va­lósággal zsong a sok géptől és a serényen munkálkodó ember- csoportoktól. Összesen 95 gép kaszálja és hordja a zöld lucer­nát, gyomtalanítja a kukorica- és cukorrépaföldeket. A fehér­jéd ús pillangóstakarmányból például négyezer hold díszük, zömét lucernaszárító üzemben őrlik lisztté, a többit pedig áll­ványokon szárítják tápértékben gazdag szénává. Jelenleg hat­ezer állványon szárad a zöld lu­cerna. Túlteljesítik hízott sertés eladási tervüket A méhkeréki Baleescu Ter­melőszövetkezetben az állatte­nyésztési és hizlaiási tervfelada­tok teljesítésére jól felkészül­tek. Ennek a szövetkezetnek hízott sertésből 1341 az évi ter­ve. Ebből 1210-re már szerző­dést kötöttek az állatforgalmi vállalat megbízottjával. A sül­dők szépen fejlődnek, év dere­kán és a III. negyedévben több­ségüket értékesítik. A közös fi­aztatójában 415 igen jól fejlett kéthetes malacot is tartanak. Ezek közül, a főállattenyésztő véleménye alapján, 150—200 olyan egyedre számolnak, me­lyek nyolchónapos korra ex- press-hizlalással a 100—110 ki­ló súlyt elérik. Ennek megfele­lően ebből a termelőszövetke­zetből 1360—1410 hízott sertést adnak majd át december végéig az Állatforgalmi Vállalatinak. Traktor-szerviz a földeken Hazánk határain túl is érdeklődést keltet újítás a Mezőberényi Gépállomáson «A hír szárnyán lebeg Berecki i volságról rendelték be a traktoro- Endre és Orosz Pál neve, nemcsak kát beütemezés szerint a kötelező megyénkben és hazánkban, hanem I szervizre. A be- és kimenetelhez az ország határain túl is. Talál- I szükséges üzemanyag, az elvesz­Munkában a mozgó-szerviz. mánynak felel meg az újításuk: olcsón, gyorsan, kint a földeken történhet ezután a traktorok szer­vize, az úgynevezett I-es számú karbantartás. Eddig — a gépállo­mások körzetétől függően — 25— 30 vagy még több kilométer tá­Értékelték a baromfinevelési versenyt Endrődön (Tudósítónktól) A Magyar Nők Országos Taná­csa a Földművelésügyi Minisztéri­ummal, a SZÖVOSZ-szal és a Termelőszövetkezeti Tanáccsal közösen baromfitenyésztési ver­senyre szólította fel a termelőszö­vetkezetek baromfigondozó mun­kacsapatait és a falusi asszonyo­kat. E felhívás Endrődön is nagy visszhangra talált s számos házi­asszony vállalta, hogy háztáji gaz­daságában a lehető legtöbb ba­romfit tart és tojást termel szer­ződéses értékesítésre. A közel­múltban értékelték, hogy milyen eredményekkel járt a verseny az elmúlt évben, s a napokban a háztáji gazdaságok legjobb terme­lőit ünnepélyes megbeszélésre hívták össze, ahol ismertették a kitűzött feladatok megvalósítását. Különösen említésre méltó az egész évi munka értékelésénél, hogy az Endrődi Fmsz az elmúlt évben 12,6 százalékkal több ba­romfit és 3,2 százalékkal több to­jást vásárolt fel a háztáji gazda­ságoktól. mrftt 1962-ben. Az összes felvásárolt mennyiség baromfiból 1186 mázsa, tojásból pedig 1 mil­lió 817 ezer darab voll. Az ünnepi megbeszélés alkal­mával külön-külön is értékelték a termelők tevékenységét, és a leg­jobban gazdálkodókat értékes ju­talmakban részesítették. Ezután került sor az ez évi ba­romfi tenyésztési versenyfelhívás ismertetésére is, melyet követően versenyre hívták ki a háztáji ter­melőket a járási első díj — a hatnapos moszkvai utazás — megszerzésére. Sz. K. A jelentős eredmények mél­tatása mellett a termelésben mutatkozó, helyenként vissza­visszatérő vagy még mindig nem száműzött fogyatékosságok bí­rálatával a még gazdaságosabb munkaszervezésre irányította az ipar vezetőinek figyelmét a me- , gyei pártbizottság. Fokozott kö­vetelménnyé tette mindenütt a termelés pártellenőrzését. Igaz — s a fent vázolt eredmények is ezt bizonyítják — jelentős a javulás ebben is. De még akad­nak pártszervezetek, amelyek nem tervszerűen foglalkoznak a termelés pórtellemörzésévél, el­hanyagolják a taggyűlések, ve­zetőségi ülések ilyen természetű napirendi pontjainak vitáját, nem erősítik kellőképpen a ter­melést előmozdító politikai mun­kát. Legkirívóbb példája ennek téglagyári pártbizottság, mely az összevonás után nem tudott hathatós segítséget adni a vi­déki üzemek alapszervezeteinek a politikai és termelést ellenőr­ző munka megjavításához. A termelés pártellenőrzésének előtérbe állításával további fej­lődésünk egyik fontos láncsze­mére mutatott rá az ipari ta­nácskozás. Ha ugyanis a párt- szervezetek szakadatlanul figye­lemmel kísérik a termelést, ak­kor tudják csak felfedni azokat a fogyatékosságokat, amelyek nem engedik kibontakozni a dolgozókban lévő energiát. Kö­vetkezésképpen, ilyen módon tudnak tényleges segítséget ad­ni a gazdasági vezetésnek is, méghozzá nemcsak a pártveze­tőség, hanem az üzem vala­mennyi kommunistájának segít­ségét. Ez a szervezett erő pedig képes legyűrni a legáthághatat- lanabbnak -tűnő akadályokat és feltárni a rejtett belső tartalé­kokat. Egyik fő feladatnak jelölte meg a tanácskozás, hogy éppen a ' belső tartalékok feltárásában és jó hasznosításában van a további előrehaladás emeltyűje. A munkaverseny széles körű ki- fejlesztésében, amelyhez igen sok segítséget adhat az eredmé­nyek nyilvánosságának biztosí­tása, a jó kollektívák népszerű- sí tése; a termelési és műszaki tanácskozások rendszeres meg­tartásában, amelyek a munka folyamatos elemzésének a fóru­mai. Ezt a lehetőséget sok he­lyen, így a csabai hűtőházban is, jól hasznosítja h vezetőség. A műszakiak hétről hétre megbe­szélik a termelés alakulását, fel­tárják a fogyatékosságokat és megállapodnak kiküszöbölésük módjaiban is. Több helyen azon­ban nem bontják üzemrészekre a tennivalókat, hanem csak ál­talánosságban, v vállalati szinten beszélnek arról, hogy mi akadá­lyozza a termelést. így aztán, aki akarja, magára veszi, aki nem akarja, füle mellett engedi el a megállapításokat. Pedig elég sok feladat áll előt­tünk, amelyek megvalósítása csupán „hozzáálláson” múlik. Azok közül, amelyeket az ipari tanácskozás szabott meg, csak a „nagyját” említjük: Azt gyár­tani, — és időre! —, amire a népgazdaságnak legnagyobb szüksége van: összpontosítani az anyagi erőket, hogy fokozni lehessen a nehéz testi munkát mindinkább kiküszöbölő gépesí­tést, főleg a rakodásoknál, a szállításoknál és az építkezése­ken; gondoskodni álról, hogy ahol csak lehet, mindenütt al­kalmazzanak nőd munkaerőt, és mindent összevetve: tudományo­san irányítani a termelést, az | üzemszervezést, a termelékeny­ség fokozásáért folytatott tevé­kenységet, úgy, hogy állandó fo­lyamat legyen a termelés kor­szerűsítése, állandóan javuljon a terméke^ minősége. Az ipari tanácskozás hathatós J segítséget adott mindezekhez. ] Előkészítette, hogy az év végi értékelésen már több eredmény­ről és kevesebb fogyatékosság­ról legyen szó. , Varga Dezső tett idő, a munkabér és az ez idő alatt elmaradt munka értéke hor­ribilis összegre rúgott évente még egy kisebb gépállomáson is. Most elindul a szervizkocsi, s egy mű­szak alatt 15—20 szerte-széjjel szóródva dolgozó traktort mos le, zsíroz be, felpumpálja a jecresz- tett gumitömlőket stb., stb. Tévedés ne essék, a szerviz sok­féle tennivalójához már régebben feltalálták a mindenes AUEAS-t. Ezt azonban lerögzítették a gép­állomás udvarának vagy valame­lyik épületének sarkába, s bejár­tak hozzá a traktorok a távolból, mint valami éltető emlőhöz. Nem­régiben a Szovjetunióban hozzá­láttak egy könnyen mozgó szerviz- kocsinak nevezett 1,8 tonnás te­herautó gyártásához. Hazánk is vásárolt ezekből, s jutott belőlük 14 megyénk gépállomásainak is. Ezek a kis kocsik azonban felsze­relés nélküliek voltak, amelyek látszólag csak arra alkalmasak, hogy egy-egy szerelő bejárja vele a gépállomás körzetét, s ellenőriz­ze az erőgépek üzemképességét, s a szerviz-határidő betartására no- szogtassa a traktorosokat. Volt olyan elgondolás, hogy ennek a feladatnak az ellátásával — egész megyére vonatkozóan — a Szarvasi Gépállomást bízzák meg, s oda vonják össze a kis 1,8 ton­nás kocsikat. A kocsi átadásának kilátásba helyezése késztette gondolkodásra a Mezőberényi Gépállomás veze­tőit: hogyan lehetne megoldani, hogy a kis teherautó ne csak egy szerelővel futkározzon traktortól traktorig a határban, hanem az AURAS-szervizzel s egyúttal el­lássa a gépek karbantartását is? Napokig és hetekig szinte az ezen való töprengés lázában égett az igazgató, a f fi mezőgazdász, a fő­mérnök és minden szerelő. Egy­szer aztán ..: Egyszer azán egy áprilisi napon elromlott, javításra szorult Be- reokl Endre tehergépkocsija. Amíg a kocsit jdvították, ö, a gép­kocsivezető ott tíblábolt a szerelő- I nagy csarnokban, s hol ezzel, hol azzal Iszó. váltott néhány szót. Leginkább természetesen az AURAS-szerviz tehergépkocsira való felszerelésé­nek lehetőségéről, úgy, hogy an­nak működtetni lehessen a zsírzó- ját, olajzóját, kompresszorát, sőt még egy rászerelt kis vízszivattyú motort is, mert lemosás nélkül semmit sem ér, szinte lehetetlen a szerviz. Orosz Pál szerelővel is beszélgetett. Aztán, mint derült égből a villámcsapás, olyan meg­lepetést keltett kettőjük ötlete, el­gondolása: kombájnokra hasz­nált hajtáselosztót kell az 1,8 ton­nás alvázéra szerelni! Az megfe­lelő, mert fordulatszámát 500 és 3000 közt lehet szabályozni asze­rint, hogy a zsírozáshoz, olajozás­hoz vagy kompresszorozáshoz, le­mosáshoz szükséges-e a nyomás. Beret ki Endre és Orosz Pál el­képzelése alapján május elsejére alakították valóban szervizkocsi­vá a kis, 1,8 tonnást. Berecki End­re azóta naponta járja vele a ha­tárt, s végzi el a szükséges kar­bantartást, nem ritkán 15—16 gé­pen is. Az újításnak megyei, or­szágos, és az érkező érdeklődésből ítélve, európai híre támadt. A Me­zőberényi Gépállomásra bízták a megyében levő tizennégy 1,8 ton­nás gépkocsi felszerelését azzal, hogy ha elkészülnek vele, akkor további megrendeléseket kapnak a többi megyétől. Ott-jártunkig nyolc kocsit szereltek fel — a ta­pasztalatok felhasználásával — az elsőnél sokkal tökéletesebb meg­oldással. Sok hegesztéssel jár a szerviz- kocsi felszerelése. ' Furcsa, de így van, a gépállo­más vezetőinek ismét fő a fejük a szervizkocsi miatt: mindent figye­lembe véve ki kell számolják, mennyi üzemanyagot, munkaidőt takarítanak meg vele évente. S még nehezebb ennél eldönteni azt, hogyan jutalmazzák meg a két ki­váló újítót. Minden bizonnyal se­gítségükre siet a Földművelés- ügyi Minisztérium Gépesítési Fő- igazgatósága, mert hiszen egy jelentőségű újításról van Kukk Imre AZ ÖRKI ÖRMÉNYHÚTI KERÜLETE univerzális villány szer élőt KERES FELVÉTELRE. Jelentkezés a kerület központjában. Fizetés megegyezés szerint. Útiköltséget felvétel esetén térítünk. 98567

Next

/
Thumbnails
Contents