Békés Megyei Népújság, 1964. május (19. évfolyam, 101-126. szám)
1964-05-19 / 115. szám
»**. május 19. 5 Kedd Sárgulási felvonulás Szarvason Szombatom délután 50 diák i csúztak a községtől, tanáraiktól, mondott búcsút Szarvason a me- egymástól az ötéves találkozón zögazdasági technikumnak. Bú- I való viszontlátás reményében. Jöjjenek máskor is! Telt ház mezőmegyeri volt áriaaz és első dalesten Dr. Hetényi Ernő, a felsőfokú mezőgazdasági technikum igazgatóhelyettese volt tanítványaival beszélget. Hagyományos felvonulók az ökrös szekéren. A csacsifogatnak is sikere volt. Mezőmegyer közel fekszik Békéscsabához, szinte a határában van, ennek ellenére lakossága zenei hangversenyek közvetlen élvezésének az örömében még nem részesült. Ez késztette Mekis Márton iskolaigazgatót, aki egyben a megyeri művelődési otthon vezetője is arra, hogy kapcsolatba lépjen az Országos Filharmóniával, s onnan egy zenei est erejéig műsort, illetve vendégművészeket kérjen. Budapestről már régebben érkezett ígéret a kérés teljesítésére és most váratlanul Óvónők an két ja Május 28-án a Pedagógus Szak- szervezet Békés megyei Bizottsága ankétot rendez az óvónők részére az SZMT-székházban. Megvitatják az elmúlt évi munkát, és eredményeit, valamint az idei év feladatait. Az óvónői tagozat pályázatára írt legjobb művek szerzőinek a pénzjutalmakat ekkor adják át. Május közepén harmincöt földrajzszakos nevelő megy a Kiskunságba, ahol a Szegedi József Attila Tudományegyetem földrajz tanszékének munkatársaival közösen a Duna—Tisza közének homokformációit tanulmányozzák. Húsz napközi vezető utazik május 20-án Szombathelyre tapasztalatcserére, ahol megismerkednek az ottani napközi otthonokban alkalmazott nevelési munkával. Vasúti büfék, pavilonok korszerűsítése A vasúti forgalom velejárója az utasellátás. A vásárlási, étkezési igényeket egyre inkább kulturált körülmények között igyekszik kielégíteni az Utasellátó Vállalat. Ennek érdekében fokozatosan korszerűsítik és felújítják a vasúti éttermeket, büféket, pavilonokat. Az idén megyénkben a kétegy- házi, orosházi, gyulai, békéscsabai (pályaudvari és kisvasúti), lőkös- házi büfét korszerűsítik. Lőköshá- zán és Mezőhegyesen felújítják a pavilonokat. Ezek az előadási helyek ízléses külsőt kapnak. Nagyobb lesz az eladó-terük, gyorsabbá válik a kiszolgálás. A büfé-áru és ételválasztékot növelik. A nagyobb forgalmú állomásokon a nyáron mozgóárusokat állítanak be, akik feketekávét, gyümölcsöt, hűsítőitalt és különféle büfé-cikket árusítanak. Szót emelünk / a sarkadi por ellen Száraz időben vígan porzik az országút a határban. A dűlőutakról pedig valóságos porjelleg emelkedik a magasba, egy-egy gépjármű vagy akár szekér nyomában is. Ám ez természetes odakint a tavaszi, nyári végtelenségben, ahol a legkisebb szellő a legnagyobb porral is gyorsan megbirkózik, legyűri, szétoszlatja és ismét friss a levegő. Lakott helyen azonban egészen más. Különösen a városainkat, községeinket átszelő főutak erős forgalma miatt kellemetlen és egészségtelen az ott lakóknak, ott dolgozóknak a szüntelenül szálló kavargó por. Persze, ahol a járda és az úttest egybefüggően aszfaltozott vagy kövezett, ott nincs baj. Legtöbb helyen azonban a kettő közt — különösen falun — burkolatlan a föld s az egymást kerülő, előző járművek nyomán egész nap vigasztalanul hull a por a lakóházak ablakain át a szobákba, az üzletek nyitott ajtaja. in — az élelmiszerüzletek, tejcsarnokok ajtaján is! —> be az árukra. Sarkad járási székhely, tehált forgalmasabb, mint más községek. Aki megáll a szívében, a csemegebolti, járási tanácsi, tejcsarnoki részen, elképed az egymás után kerekedő porfelhők láttán. Tüdőre szívják a vastag port a járókelők, magukba hör. pintik a boltok, az irodák ablakai, ajtajai, szürke lepelként borítja a házfalakat, a fák leveleit. Ez, a mindjobban kulturálódó, szépülő községeinkhez méltatlan látvány, végérvényesen arra indított, hogy szót emeljek az egészségrontó és maradiságot idéző városi, falusi por ellen. Locsolni kellene leg_ alább a forgalmas utcákat az eddiginél többet, esetleg olajkezeléssel vagy más módon porta- lanítani a közutakat. Váljék ez a dolog tiszti- orvosi, tanácsi üggyé Sarkadon is. közölték a hangverseny idejét is. Noha a művelődés mezőmegyeri vezetőit ez a hír időpont dolgában váratlanul érte, két nap alatt megszervezték az előadás közönségét. Az érdeklődés mindenfelől igen nagy volt. A Béke Termelőszövetkezet vezetősége 60 jegyet vásárolt tagjainak, akik közül még sokan mások is váltottak belépőt a hangversenyre. Május 17-én, szombaton este 7 órakor zsúfolásig megtelt az öreg művelődési otthon. Azt, hogy a községben a kultúra területén ez esetben szűzföldet törtek fel, s hogy az esemény népművelési értéke nem lebecsülendő, többek közt az is bizonyította, hogy a közönség soraiban a község párív, tanácsi és termelőszövetkezeti vezetői mellett, helyet foglalt a megyei tanács művelődésügyi osztályának a képviselője, Kal- mágyi László elvtárs is. A vendégművészek, közöttük Szabó Miklós ismert operaénekes, dr. Arató Pál zongoraművész és mások, Erkel, Leoncavallo és más klasszikus szerzők műveiből vett számokkal remekeltek. A sűrű tapssal kísért hangverseny után az volt a véleményük, hogy ilyen hálás közönséghez, mint amilyen a mezőmegyeri, örömmel jönnek máskor is. — hr — Kardoskút művelődik, mert szükségét érzi Ötezer résztvevő 83 ismeretterjesztő előadáson Kardoskút érdekes település. Alig huszonöt esztendeje önálló, de a kardoskúti tanyavilágban élő ifj. Olasz Ernő régész, az orosházi múzeum külső munkatársa szerint évezredekkel ezelőtt már lakott terület volt. Az itt lakóik — különösen azóta, hogy felépült a korszerű igényt is kielégítő új kultúrház — évről évre jobban bekapcsolódnak a kulturális élet áramkörébe és ez a tény a kar- doskútiak esetében is több, önmagáért beszélő statisztikai adat tükrében a legnyilvánvalóbb. Ezúttal sem kívánunk azonban hosszadalmasan sorolni ilyen adatokat, néhányat megemlíteni azonban múlhatatlanul szükséges ahhoz, hogy a község életének egyik, ma már nem is lényegtelen részéről megközelítőleg is pontos képet adhassunk. Néhány héttel ezelőtt készítettek egy jelentést a járási tanács ülése- számára, melyben Susán Géza pedagógus, a kultúrház igazgatója puritán egyszerűséggel vázolta a jelenlegi helyzetet, illetve azt, hogy az 1963/64-es népművelési évad őszi és téli időszakában mi történt Kardoskúton? A jelentés első soraiból kitűnik, hogy a békéscsabai Jókai Színház egyik legjobb tájhelyévé fejlődött a község, hiszen a múlt év szeptembere óta hétszer játszottak itt a csabai színészek, ösz- szesen 2270 néző előtt. Nagyszerű adat, hogy 241 a színházi bérlettulajdonos Kardoskúton, lényegesen több, mint az elmúlt évadban volt. (A távoli tanyákról ma már autóbusz és autó hozza be a színházi nézőket a kultúrházba, és viszi vissza őket előadás után.) A csabai színészeken kívül még négy szórakoztató műsort rendeztek ősz óta. A nagyobb tömeget megmozgató rendezvények közé kell sorolni az ismeretterjesztést is, hiszen a hét szerződött előadássorozat 56 előadását már megtartották, sőt 27-tel túl is teljesítették. Az összejöveteleken 4958-an vettek részt; átlag hatvanon! Érdekes, hogy a közismert Buga doktor előadására is háromszázan voltak kíváncsiak. Susán Géza kultúrigazgató megjegyzi, hogy az eredmény elsősorban annak köszönhető, hogy a község vezetői, a TIT- vezetőség és a kultúrház között kitűnő a kapcsolat. (Tény, hogy sok tanácselnökünk kölcsönözhetne kultúraszeretetet az ittenitől.) A mezőgazdasági szakképzés iránt is kialakul az érdeklődés. A szakmunkástanfolyam második évfolyamán növénytermesztésből 18-an vizsgáztak az idén, és szerezték meg a szakmunkásbizonyítványt. Említésre méltó, hogy a kardoskúti Kossuth Tsz kulturális célokra 31 ezer, a Rákóczi Tsz pedig 13 ezer forintot használt fel eddig az idei népművelési évadban. A Kossuth Tsz a kultúrháznak 10 ezer, a Rákóczi Tsz pedig ötezer forintot adott. Ezenkívül a Kardoskút- fecskésparti tsz-klub számára 3900 forintért televíziót vásárolt a Kossuth Termelőszövetkezet; sajnos, a Rákóczinak még nincs önálló klubja. Nem volna teljes a község népműveléséről adott kép, ha nem szólnánk a Miklós Mihályné vezetésével működő ügyes bábcsoport. ról, a járásban is jó nevű 15 tagú méhész szakkörről, a húsz tagú állattenyész+úsi, a 40 tagú gyümölcstermesztő, valamint a nemrég megalakított honismereti szakkörről, mely ebben az évben szeretné feldolgozni Kardoskút történetének utolsó huszonöt esztendejét. A kulturális élet fejlődése, gazdagodása tehát nyilvánvaló, s az sem véletlen ezek után, hogy a 18 különféle feltétel alapján meghirdetett és elbírált járási ismeretterjesztési versenyben Kardoskút lett az első, megelőzve Tótkomlóst és Gádorost, amely községekben pedig szintén jó hagyományai vannak már ennék a munkának. (s. e.) AJÁNDÉKOZZON ÉRETTSÉGIRE, BALLAGÁSRA NAGY VÁLASZTÉKÚ EZÜSTÁRUT, PUDRIÉT, KÜLFÖLDI MÁRKÁS ÖRÁKAT, SZEBBNÉL SZEBB BIZSU- ÉS AJÁNDÉKTÁRGYAKAT az Óra- és Ékszerkereskedelmi Vállalat Békéscsaba, Tanácsköztársaság u. 5. sz. alatti boltjában. 4014
