Békés Megyei Népújság, 1964. május (19. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-19 / 115. szám

1964. május 19. 2 Kedd Orvosi jelentés Kuusinen haláláról Moszkva Moszkvában több orvosprofesz- szor aláírásával közleményt adtak ki Otto Kuusinen betegségéről és haláláról. Eszerint az idős politi­kus elsődleges májrákban szenve­dett. A betegsége az utóbbi idő­ben elhatalmasodott. A halál köz­vetlen oka erős vérzés volt. * Kuusinen 1918-ban egyik meg­alapítója volt a Finn Kommunista Pártnak és proletárintemaciona- lista forradalmárként 'aktív tevé­kenységet fejtett ki a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom­ban. Mint a Komintern végrehaj­tó bizottságának elnökségi tagja és titkára következetesen képvi­selte a lenini irányvonalat. 1941- ben az SZKP Központi Bizottsá­gának tagjává, 1957-ben pedig az SZKP Központi Bizottságának el­Csaknem egy hónapja tart már a küzdelem a legmodernebb fegyverek­ké! felszerelt brit csapatok és a 'szá­...... .... ...............................raz> kopár Radfan-hegység szakadé­­noksegi tagjava es titkárává va- kaiba húzódott arab gerillák között, lasztják. (MTI) | Az Arab-félsziget legdéUbb részén D É L A R Á B I A I H E L Y Z E T K É P II Közgazdaságtudományi Egyetem szegedi kihelyezett tagozatának megindítása A szocializmus teljes felépítése, a két rendszer gazdasági versenye és a szocialista országok gazdasá­gi színvonala kiegyenlítődésének kérdései előtérbe állították a^gaz- dasági feladatokat, s ezzel együtt a közgazdaságtudományt. A közgazdaságtudományoknak ideológiai-nevelő funkciója mel­lett mindinkább kihangsúlyozódik a gazdasági gyakorlatot, segítő funkciója. A közgazdaságtudo­mánynak olyan irányzatai fejlőd­nék ki erőteljesen — mint a gaz­daság-statisztikai, gazdaság-mate­matikai módszerek felhasználása —, amelyek közvetlen szolgálják •a termelést. S így nemcsak a műszaki tudományokról, hanem a közgazdaságtudományokról is mindinkább elmondhatjuk, hogy termelőerővé válnak. Az MSZMP Vili. kongresszu­sának határozatai is kiemelték a közgazdasági munka és a közgaz­daságtudomány szerepét. Gazda­sági életünk számos égető kérdése vár megoldásra. Csak a legfonto­sabbakat említjük: A gazdaság- irányítás megjavítása, az össze­vont nagy vállalatok működésével kapcsolatos kérdések, a nagyará­nyú vidéki ipartelepítés, a szük­ségletekkel jobban számoló kor­szerű műszaki színvonalon folyó termelés, a munkaerőhelyzet fe- szítettségéböl adódó kérdések, a mezőgazdasági termelőszövetkeze­tek megszilárdítása és nagyüzemi jellegének fejlesztése stb. A közgazdászképzés megyénk­ben való megindítását nem utol­só sorban indokolja az is, hogy ez­zel megszűnik a Jogi Karra való túljelentkezés. Aminek más oldal­ról népgazdasági jelentősége is van. Csupán arra kívánunk hivat­kozni, hogy a Congrád megyei ta­nácsapparátusban dolgozóknak 85 százaléka Jogi Karon végez tanul­mányokat, s alig 5 százaléka jár a közgazdaságtudományi egyetemre. Ugyanakkor a tényleges szükség­letek azt követelnék, hogy a to­vábbtanulók legalább 50 százalé­ka közgazdász legyen. A fenti megérett szükségletek feltétlenül indokolják, hogy me­gyénkben is meginduljon a köz­gazdászképzés. Ugyanakkor segít­séget kívánunk nyújtani a szom­szédos megyéknek is, főként Bé­kés és Bács megyéknek, a közgaz­dászképzés megoldásában. E szomszédos megyékből is többen azért tartózkodtak a Budapesten való tanulástól, mert ez számukra anyagi, utazási és tanulmányi ne­hézségeket jelentett. A fenti igé­nyeket ismerte fel az MSZMP. Csongrád megyei és Szeged Váro­si Bizottsága, amely e munkában támaszkodott a Magyar Közgaz­dasági Társaság Helyi Csoportjá­nak felmérő munkájára és kezde­ményezte a Közgazdaságtudomá­nyi Egyel-,' kihelyezett tagozatá­nak megindítását. A tagozat ez év őszén megfelelő számú jelentkező esetén mef is kezdj munkáját. A továbbiakban a kihelyezett tagozat megindulásával kapcsolatos né­hány szervezeti kérdésre szeret­nék kitérni. A) A beiskolázással kapcsolatos kérdések. 1. A tagozat 1964 őszén indul ipari és pénzügyi szakon. 2, A Közgazdaságtudományi Egye­temmel történt megbeszélés alap­ján a jelentkezés határidejét má­jus 25-ig meghosszabbítják. S az újonnan jelentkezőket a felvételi vizsgaidőszak végén hívják be fel­vételi vizsgára. 3. A meginduló ki­helyezett tagozat hallgatói egy­részt azok közül kerülnek ki, akik jelenleg előkészítőn vesznek részt, másrészt azokból, akik a jogi kar­ra adták be jelentkezésüket, azon­ban szakmájuk inkább közgazda­ság! végzettséget kíván és a meg­változott tanulmányi körülmé­nyeknek megfelelően hajlandók tanulmányaikat a Közgazdaságtu­dományi Egyetem kihelyezett ta­gozatán folytatni. S végül azok közül, akik jelen felhívásunknak megfelelően megyénkből, vagy a két szomszédos megye Szegedhez közel álló városaiból jelentkez­nek. B) A tanulmányi renddel kap­csolatos kérdések. 1. A kihelyezett tagozaton esti oktatás folyik, amelynek heti óraszáma tíz. Eb­ből hat óra szombati napon, négy óra pedig valamelyik este kerül leadásra (esetleg fakultatív jel­leggel). 2. A félévi vizsgák Szege­den lesznek. 3. Az oktatást a Jó­zsef Attila Tudományegyetem tanszékei végzik el. Az egész ta­gozat a szegedi egyetem támoga­tásával működik és az oktató­munkába neves, tudományos fo­kozattal rendelkező egyetemi ta­nárok, egyetemi docensek kapcso­lódnak be. A fentiek alapján kérjük me­gyénk és a szomszédos megyék közgazdasági munkakörben dolgo­zóit, akik ilyen irányban kívánják magukat továbbképezni, hogy mi­nél nagyobb számban jelentkez­zen a meginduló kihelyezett esti tagozatra. (Dr. Nagy Lajos) József Attila Tudomány- egyetem politikai gazdaság tanszékének vezetője élő törzsek fegyveres harca a terüle­tet gyarmatosító Nagy-Britannla el­len nem újkeletű. Az arab független­ségi mozgalom e körzetben az ötve­nes évek közepén lángolt fel és a for­radalmi Jemeni Arab Köztársaság megszületése óta egyre erősödik. A haladó erők és a feudális államocs- kák csapata között napirenden van­nak a fegyveres harcok, melyek so­rán többször is megsértették a Jeme­ni Arab Köztársaság területét. Az antikolonialista mozgalom Nagy- Britannia hajdani támaszpontrend­szerének egyik legutolsó tagját a 180 000 lakosú Adent (ahol mintegy ötvenezer jemeni lakos él) közvetle­nül veszélyezteti. A ma még kulcsfon­tosságú adeni bázis megvédésére Nagy-Britannia az utóbbi évékben neokolonialista módszerekhez folya­modott. A támaszpont hátországát ké­pező területen létrehozta a Dél-Arab Föderáció elnevezésű államszövetsé­get, melyben a lakosság heves tilta­kozása ellenére Aden koronagyarma­tot (melynek területén fekszik a tá­maszpont) is beolvasztotta. E föderá­ciónak jelenleg 14 tagállama van. A Kelet-Adeni Brit Védnökség te­rületéről Lahedzs Szultánság (térké­pünkön 1-es számmal jelölve), Akrabi Sejkség (2), a volt koronagyarmat Aden (3), Avabril terület (4), Dhala Emírség (5), Hauszhabi (G), Alsó-Jafai (7), Audhali (8), Fadhli (9), Szultáná- tusok, Bejhan Emírség (10), Felső- Aulaki Sejkség (11), Datina Terület (12), Alsó-Aulaki Szultánság (13), a Nyugat-Adenl Védnökség területéről pedig Vahidi (Azzan) Szultánság (14) tartozik az új államszövetségbe, melynek vezetői feudális jogaik kon­zerválására megújították Nagy-Bri- tanniával kötött védelmi szerződései­ket. Bár a Nyugat-Adeni Brit Védnök­ség három nagy állama Katiri, Kuajti és Mahran, továbbá a Kelet-Adeni Védnökségről még néhány terület nem csatlakozott a Dél-Arábiai Föderáció­hoz, Nagy-Britannia az Adeni Véd­nökség nevét (mely Kelet- és Nyu- gat-Adent egyesítette) Dél-arábiai Védnökség néVTe változtatta át. A voltaképpen gyarmati sorban le­vő területek átkeresztelésével és a reakciós feudális erőknek az új Dél- arábiai Föderációba való egyesítésé­vel azonban a terület antikolonialista és antifeudalista mozgalmát meg­akadályozni nem lehet. Erről tanús­kodik a Radfan-hegység területén fo­lyó küzdelem is. Laoszból harcokat jelentenek Laoszban — a legújabb jelenté­sek szerint — tovább bonyolódik és éleződik a helyzet. Az ország nagy részén felújultak a harcók. A harcok elsősorban a jobboldal fegyveres egységei, valamint a semlegesek hadseregének a jobb­oldali puccsista tábornokok hatal­mi törekvéseivel szembeforduló része között törtek ki. összecsapásokra került sor a jobboldali egységek és a Patet Lao csapatai között is, azokon a pontokon, ahol a jobboldal terü­letnyereségre akar szert tenni. A stratégiailag fontos Kőedény-sík­ságon a hazafias erők helyzete szilárd. A semleges hadsereg egységét az bontotta meg, hogy egyik tá­bornoka csatlakozott a semleges fegyveres erőket a jobboldal erői­vel „egységesíteni” akaró reakciós tábornokokhoz. Azoknak a semle­ges erőknek élén, amelyek nem hajlandók a jobboldali táborno­kok erőszakolta „új főparancsnok­ságot” elismerni, Cseng ezredes áll, aki felhívta a többi semleges egységet, szakadjanak el az emlí­tett reakciós főparancsnokságtól. Vientianeba vasárnap este hír érkezett Muong Phanh-ból, amely szerint Kong Le tábornok, a sem­leges csapatok főparancsnoka el­hagyta a várost. Washingtonban vasárnap lázas tanácskozás kezdődött. Rusk kül­ügyminiszter Johnson elnöknél ebédelt, majd a genfi értekezlet két társelnökének képviselőjeként magához kérette a szovjet és ké­sőbb az angol nagykövetet, ta­nácskozott továbbá McNamara hadügyminiszterrel és végül a dél­kelet-ázsiai szerződés szervezete — a SEATO — öt tagállamának washingtoni képviselőjével. Egyik megbeszélésről sem adtak ki tájé­koztatást, jól értesült körökben azonban nem cáfolták', hogy a la­oszi fejlemények kerültek megvi­tatásra. (MTI) és A primőrtermelés felvásárlás tapasztalatai írta Török Imre, a MÉK igazgatója Békés megye természeti adott­ságai jó lehetőséget nyújtanak a korai zöldségtermesztésre. Föld­rajzi fekvésénél fogva a tavaszi melegedés korábban következik be, mint az ország más terüle­tein. A sokévi meteorológiai ész­lelésekből megállapítható, hogy a megye hő és fényviszonyai al­kalmasak a meleg és fényigé­nyes zöldség termesztésére. A megye talajviszonyai szintén kedveznek a zöldségtermesztés­nek, mert egyaránt található itt könnyen melegedő homokostalaj és jó termőerőben lévő mezőségi talaj. A csapadékhiány pótlásá­hoz szükséges öntözővíz folyó­menti területeken, másrészt cső- kutakból viszonylag könnyűszer­rel rendelkezésre áll. Évtizedek során felnőttek a termesztéshez értő szakemberek s belőlük a megyében nincs na­gyobb hiány, csak továbbképzé­sükről kellene gondoskodni. Szükség lenne egy Felsőfokú Zöldségtermesztési Technikum szervezésére. _ Megyénkben az immár hagyo­mányos primőrtermelés a koráb­bi években Gyulán és környékén kezdődött. Az utóbbi években a közös és a háztáji gazdaságok együttes termelése jobban alatta marad — mennyiségben — az országban több helyen kialaku­ló tájkörzetnek (Csongrád, Bács és Pest megye). Ezért nagyobb erőfeszítést kell tennünk a fej­lesztésre. A hajtatásos primőrtermelés megalapozására az idén először kötöttünk termelési szerződést — melegágyi uborkára, zöldpapri­kára időszakosan meghatározott fix árakkal a tsz-ekkel és a ház­táji gazdaságokkal. A szerződés lényege abban áll, hogy a ter­mesztő gazdaságok védőárakkal vannak biztosítva. Egyben a zök­kenőmentes értékesítést is meg­szerveztük. Ezt a szerződési for­mát az 1964—65. gazdasági évben tovább szélesítjük a retekre és a salátára. A gyulai és környékbeli közös gazdaságok és egyéni termelők az egész országot, különösen a budapesti Haller téri piacot rendszeresen felkeresték korán termelt áruik értékesítésére. Amennyiben a szerződéses for­ma kölcsönös érdekeket szolgál és az állami zöldségkereskedelem a SZÖVOSZ irányítása alatt csak a megyei Értékesítő Központok­tól vásárol, a közös és a háztáji gazdaságok kapcsolata tovább javul, a bizalom s a kölcsönös érdekek szem előtt tartásával megtalálják számításukat a ter­melőhelyen történő értékesítés­sel. A budapesti szállítás, a kö­zös gazdaságoknál és az egyéni termelőknél sok költséget és va­gyonvédelmi kérdést is felvet. A háztáji gazdaságokban termelés­re kerülő primőráru mind na­gyobb részére számolunk. Me­gyénkben is mind kevesebb azoknak a száma, akik költséget, fáradságot nem kímélve a bu­dapesti magánkereskedelem áru­alapját növelik. A primőrtermelési gondolathoz tartozik a közös gazdaságokban megvalósításra kerülő korai szántóföldi termesztés, ami a nagyüzemi gazdaságok adta le­hetőségek keretein belül igen je­lentős gazdasági előnyökkel jár. Megyénk közös gazdaságai a primőrtermesztésben gondokkal küszködnek. Megítélésem szerint bátrabban kellene előrehaladni a bio-fűtés felváltásával, mert az így felszabaduló nagymennyisé­gű szervestrágyát a talajerő utánpótlásánál gazdaságosabban tudnák felhasználni. Javasolom, könnyen kivitelezhető olyan hol­landi ház szerű szaporítótelepek építését, amelyet az újkígyósi Aranykalász Termelőszövetke­zetnél már két év óta üzemeltet­nek. Ez egy 200 négyzetméter /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents