Békés Megyei Népújság, 1964. május (19. évfolyam, 101-126. szám)

1964-05-16 / 113. szám

M64. május 14. 4 Szombat Az új elnök gondjai Több mint harminc évvel ez­előtt épült Békésszentandráson, a falu határában egy emeletes ház. A felszabadulás előtt is, és most is szőnyegeket szőnek benne. Fia­tal lányok és asszonyok készítik a messze földön híres perzsa és to­rontáli típusú szőnyegeket. Az üzemben kétszázhúszan dolgoznak és körülbelül ugyanennyien, mint bedolgozók tevékenykednek. Fent az emeleten ügyeskezű nők „csi­nálják” a szentandrási hírességet, a földszinten az elnöki iroda előtt asszonyok várakoznak. Bentről csak mondatfoszlányok hallatsza­nak: „sajnos, egyelőre nem tu­dunk anyagot adni”. És ez a nem- éppen kedvező, elutasító válasz napjában jó néhányszor elhang­zik ... Benyitunk. Az asztalnál Laczkó elvtárs, a községi párttitkár ül. — Az elnök elvtárssal szeret­nénk beszélni — mondjuk; — Tessék. Néhány hete én va­gyok itt az elnök... Arca gondterhelt, ezért kérdőn nézünk rá. Meg is magyarázza az Okát: — Tudják elvtársak, még min­dig van amiért idegeskedni kell. Hol későn küldik az anyagot, hol ez nincs, hol az hiányzik, pedig a munkával haladni kell. Az el­múlt negyedévi tervünket is csak a nagy nehézségek leküzdése után tudtuk teljesíteni. Perzsából 1288 négyzetmétert, Torontáliból pedig 3856 négyzetmétert készítettünk. A hiányos anyagellátás gond, de ennél súlyosabb, hogy a termelés üteme még lassú a lehetőségeink­hez képest. Tudnánk több szőnye­get is készíteni, csak... Pár percnyi gondolkodás után Laczkó József, a Békésszentand- rási Szőnyegszövő Háziipari Szö­vetkezet elnöke elmondja azt, ami a fő gondot jelenti neki. A torontáli szőnyeget készítők a napi 8 órai munkaidőből a va­lóságban csak 5—6 órát dolgoz­nak. Elmennek a szomszédhoz egy kis „tercierére” vagy éppen valami „rendkívül fontosat” kell okvetlenül megbeszélni a barátnővel. Toron­táliból naponként más és más mintát készítenek, s miután el­vágják a szálat, sok idő eltelik, amíg az új szőnyeg szövéséhez hozzákezdenek. Ekkor tíz- és tíz­percek mennek veszendőbe! Ré­gen, amikor ilyesmi előfordult, a vezetők figyelmeztették a dolgo­zókat. De nem akárhogyan. Vala­hogy így: „Ha nem tudsz jobban sietni a munkával, mehetsz az üzemből!” Megtehették még 4—5 évvel ezelőtt is, amikor egy mun­kahelyre húszan-harmincan pá­lyáztak, s lehetett válogatni. Most már erre nincs lehetőség, sőt: munkaerőhiánnyal küzd az üzem. A dolgozók egy négyzetméter­nyi szőnyeg szövéséért negyven forintot kapnak. Mivel kevés a teljesítményük, keveset is keres­nek. Pedig nagy részük 15—20 éves, s ha többet dolgoznának, akkor szüleiken jobban segíthet­nének. „Nem elég megteremteni javainkat, a kártól meg is kell védeni“ A Hidasháti Állami Gazdaság A hozzászólásokban többen el­kultúrházában tartott értekezletet május 12-én délelőtt az állami gazdaságok és gépállomások igaz­gatói, valamint tűzrendészet! elő­adói részére a Békés megyei Tűz­rendészet i ' Osztályparancsnokság. Ezen az értekezletein hangzott el a fenti idézet, s a beszámoló, va­lamint a hozzászólások bebizonyí­tották ennek igazságát. A tanácskozáson Kubola Imre őrnagy tájékoztatta a résztvevő­ket az 1963-as évi munkáról és az ez évi feladatokról. Beszámolójá­ban többek között elmondotta, hogy az elmúlt évben jelentős ja­vulás állt be megyénk mezőgaz­dasági üzemeiben a tűzrendészet! előírások betartásában, a megelő­ző tűzvédelemben, valamint a dol­gozók oktatásában. Ennek ellené­re több helyen, így például a Kö­rösi Állami Gazdaságban, a Kö- rösladányi Gépállomáson, a Zsa- dányi Állami Gazdaságban, és má­sutt hiányosságokat tapasztaltak. Különösen sok gondot okoz az, hogy néhány állami gazdaságban elavultak az épületek és korszerű­sítésükre egyelőre nem kerül sor. • Ezek nagyobb veszélyt rejtenek es «előfordult már olyan eset, hogy éppen az elavultság okozta a tü­zet. Hiányosság az is, hogy egyes helyeken nem fordítanak kellő •jjgonclot az üzemanyag tárolására. Kubola elvtárs elmondotta, hogy 1963-ban az állami gazda­ságokban 12 esetben volt tűz, eb­ből négy gondatlanságból kelet- kezott; Többek között az ÖRKI csabacsűdi kerületében leégett egy juhhodály és 106 állat elpusz­tult A Mezőhegyes! Állami Gaz­daságban pedig a lucernaszárító gyulladt ki. Az elmúlt évben az állami gazdaságokban összesen 189532 forint kárt okozott a tűz. A gépállomásokon az elmúlt év­ben egy alkalommal sem történt tűzeset A fenti példák is bizonyítják, hogy nem elég jól dolgozni, és a termelésben kiváló eredményeket elérni, hanem meg is kell védeni értékeinket, s nagyobb gondot kell fordítani a megelőző tűzvé­delemre is. Az 1964. évi felada­tokkal kapcsolatban elmondotta, hogy az idén gondos előkészüle­teket kell tenni a nyári tűzvéde­lemre, a gépek karbantartására, biztonságos üzemeltetésére. Na­gyon fontos az is, hogy a dolgozók ismerjék a saját munkaterületü­kön szükséges tűzvédelmi tenni­valókat. Ismerjék azokat a rend­szabályokat, amelyek ezekre vo­natkoznak. mondották azokat a nehézségeket, amelyek munkaterületükön talál­hatóik. Különösen sok szó hang­zott el az épületeik korszerűtlen­ségéről és arról is, hogy mennyi­re fontos a dolgozók megfelelő ki­oktatása. Brachna Pál, a Felső­nyomási Állami Gazdaság igazga­tója hozzászólásában többek kö­zött elmondotta, hogy az elmúlt évben az ellenőrzés során az anyagtárolóknál tapasztalt hiá­nyosságokat megszüntették, a fa helyett betonoszlopokat állítottak fel és kétszáz új víztároló hordót vásároltak. A Földművelésügyi Minisztérium képviselője a rende­letek ismeretének fontosságáról beszélt hozzászólásában. Az értekezleten több állami gazdaság és gépállomás vezetője dicsérő oklevelet kapott munká­jáért. Az értekezlet befejezése után a résztvevők megtekintették a Hidasháti Állami Gazdaság tűz­rendészet! berendezéseit. K. J. — No, én megyek és dolgozga­tok egy keveset — szólalt meg Jersov. — Vettem itt a maguk könyvárusánál néhány brosúrát, át akarom nézni. Amint belépett a szobájába, első dolga volt pillantást vetni A szövetkezet vezetősége elha­tározta, hogy a munka termelé­kenységének fokozására serkenti a dolgozókat. Ez érdeke a tagok­nak, a szövetkezetnek, és nem utolsósorban a népgazdaságnak is. Ösztönzésként bevezették: akik 15 négyzetméternél több munkaigé­nyesebb szőnyeget készítenek, azok a könnyebben szőhető típus­ból is többet kaphatnak. így nő a teljesítményük, és ezzel párhuza­mosan a keresetük is. Az elnöknek most egy célja van: megértetni a fiatalokkal, hogy érdemes gyorsabban dolgoz­ni, többet termelni. Míg a veze­tőség elképzelését magukévá te­szik, addig hosszú idő fog eltelni, de az elnök reméli, hogy hamaro­san mind többen lesznek olyanok, akik sokat, jól dolgoznak majd és ezért többet is keresnek. D. S. Kémregény Fordította: Sárközi Gyula a Malinovkin-féJe ház ablakára. Nyitva volt: tehát a hadnagy már hazajött. Vajon mivel fog­lalkozik most? Mire gondolhat? Bizonyára nyugtalankodik. Jer­sov is ideges volt, de legalább ismerte a helyzetet. Malinovkin viszont még mindig semmit sem tudott, és biztosan különböző sejtelmek kínozták, egyik ag­gasztóbb, mint a másik. Okvet­lenül ki kell találni valami egyszerű módszert, hogy bármi­kor tájékoztathassa Dmitrdjt s feladatokkal bízhassa meg, ne kelljen várnia a megfelelő alkalomra. Malinovkin hadnagy gondo­latban felsorolt számos konspi­rációé kapcsolati módszert, de valamennyi túlságosan bonyo­lultnak bizonyult, holott vala­mi nagyon egyszerűt kellett vol­na kitalálni. Hisz az őrnagy kü­lön megkérte őt és most számít rá. Hát szabad megingatni bi­zalmát? Nyikolaj Toman: Hajsza a Uíshlet után Rakodás A beteg dolgozó munkaviszonyának megszüntetése felmondással Az Mt. V. 37. § (1) bekezdéséinek b) pontja értelmében a beteg dolgozó munfcaviiszan yát a keresőképtelenséget okozó betegség alatt és az azt követő 16 napág, legfeljebb azonban kereső­képtelenségének első napjától számí­tott 1 évig (gümőkóros megbetegedés esetén 2 évig) felmondás utáJl meg­szüntetni nem lehet. A betegség tar­tama alatt azonban — az Mt. V. 37. § (3) bekezdése érteamében — munkabér a dolgozótnajc akkor sem jár, ha táp­pénzt már nem kap. A munkaviszony megszüntetésével kapcsolatban pedig az Mt. ekként iendelkezik, hogy amennyiben vala­mely dolgozó munkaviszonyát a vál­lalat felmondással szünteti meg, a felmondás közlésével egyide­jűleg köteles a felmondási időre járó munkabért kifizetni és a dolgozót a munka teljesítése alól felmenteni (Mt. V. 42. §). A jogszabálynak ez az álta­lános érvényű rendelkezése a felmon­dási időre járó munkabér kifizetése te­kintetében nem tesz különbséget a ténylegesen munkában áUó, illetőleg a betegség címén munkát nem telje­sítő dolgozók között. Emellett még a munkaképes dolgozó szolgálat alóli felmentését is kötelezővé teszi a fel­mondási idő teljes tartamára. Dr. V. P. Közületek munkaerőigénye Agronómust technikumi végzett­séggel, mélyépítési technikust technikumi végzettséggel és mély­építési munkavezetőt felveszünk. Fizetés megegyezés szerint. Je­lentkezés írásban, részletes ön­életrajz csatolásával Talajjavító Vállalat Digózó Kirendeltsége, Szarvas, Budai Nagy Antal utca 5. 3512 Azonnali belépéssel felveszünk sta­bil vizsgával rendelkező kazánfűtőt. Munkásszállást és étkezést biztosí­tunk, ezenkívül minden héten egy fizetett pihenőnapot adunk. 60080 Helyi munkáinkhoz parképítésben jártas dolgozókat és kubikosokat al­kalmazunk. Fizetés megegyezés sze­rint. Vidékieknek munkásszállást biz­tosítunk. Kertészeti és Köztisztasági Vállalat, Békéscsaba, Szt. István tér 7. 2« Felveszünk fejőgulyásokat, fizetés megegyezés szerint. Útiköltséget fel­vétel esetén térítünk. Cím: Arany­kalász Tsz, Vésztő. 104 A Felsőnyomási Állami Gazdaság (Telekgerendás) hálózati villanyszere­lőt keres. Jelentkezés a gazdaság fő­mérnökénél. * „Miért ne használhatnák fel erre a célra saját adó-vevőinket? — villant át agyán az egyszerű gondolat és azon csodálkozott, hogyan is nem jutott ez előbb az eszébe. — Nekem is, Jersov- nak is van adó-vevője és fel­vesszük egymással a kapcsola­tot.” •Miután erre a következtetés­re jutott, azon kezdte tömi a fe­jét, hogyan közölhetné ezt mi­nél előbb az őrnaggyal. Cédulát csak késő este, de lehet, hogy csak éjjel dobhat be az abla­kán, mert Aszkár Sandarbe- kov egész nap otthon van. Nem­rég látta. Most várjon estig? A hadnagy délig törte rajta a fejét. Ebéd után sokáig kószált a városban. Este pedig, amikor Jersov kilépett a házból, óvato­san a nyomába szegődött. A szomszéd utcában lévő kis ká­vézó előtt, ahol az őrnagy va­csorázni szokott, Malinovkin megszaporázta lépteit és szándé­kosan nekiment Jersovnak köz­vetlenül a kávézó ajtajában és észrevétlenül átcsúsztatta ne­ki a cédulát, amelyen az új kap. csolati módszert javasolta. Jersov a kávézóban elolvasta az üzenetet és gondolatban is­mét megdicsérte Dmitrijt. „Va­lóban, miért ne használnánk fel adó-vevőinket? A Kísértettel ma éjjel tizenkettőkor beszélek. Dmitrij pedig fél egytől egyig áll majd vételen. Nagyon jó gon­dolat. Megpróbálok még ma kapcsolatot teremteni vele...” Ettől kissé felvidult. Ivott egy pohár kávét, megevett hozzá egy kiflit és hazabandukolt. Aszkár nyugodtan horkolt: holnap ko­rán reggel kell munkába men­nie. Temiibek, aki egész nap nem volt odahaza, szintén lefek­véshez készülődött. Jersov csak akkor lépett ki a házból, amikor meggyőződött, hogy mindenki alszik. Bőröndjé­ből áttette az adó-vevőt egy zsákba s elindult vele a kertbe. Először körülnézett, aztán elin­dult a vetemények között a ga­lagonyabokrok felé. A bokrok tüskések voltak és szinte tapad­tak a ruhájához, összemarták kezét, arcát, míg végre sikerült kényelmesen elhelyezkednie. Pontosan tizenkettőkor adó-ve. vője vételen állt. Körös-körül csend honolt, csak a tücskök ciripeltek a sztyeppén, amely a kert végé­ben kezdődött. Hosszú lábú szúnyogok veszett táncot kezd­tek járni a rádió világító ská­lája fölött. A langymeleg szel­lő virág, zöldség és illatos fű szagát hozta Jersov felé. (F oly tatjuk)

Next

/
Thumbnails
Contents