Békés Megyei Népújság, 1964. május (19. évfolyam, 101-126. szám)
1964-05-16 / 113. szám
1964. május 16. 3 S*omba I Kísértet méhkeréken Az Űjszalontára vezető műút mindkét oldalához jól művelt táblák, igen szépen fejlett vetések SMnulnak. Az emberek a cukorrépában és a kertészetben dolgoznak. A melegágy-tenger is ott nyújtózik. H á romezerhat százn ál valamivel több ablak alatt virágos a paprika, bimbós az uborka. Az ágyások között tízem-tizenket- tem serénykednek. Középen egy jól megtermett fiatalember áll, kötött jersey ingben, pantalóban, nyári szandálban. Élénken kémleli a körülötte zajló életet. A melegágyakból árad a pára. Az üveg alatt harmincöt-negyven fok körül járja. Reggel hirtelen jött a melegedés. A kertész gyorsan *,csatasorba” rendelte az embereket és ment mindenki a kertek alá szellőző fát rakni. A laposból motorzaj hallatszott, öntözéshez készülődtek. A TLM 2500-as egy számyvezetékére úgy raktak három nagy teljesítményű szórófejei, hogy azok munka közben elfedik egymást Csak Sebestyén Antal, a megyei tanács öntözéses előadója ne lássa meg ezt a kontármunkát! A szövetkezetből egy ember éppen a berendezés gazdaságos kihasználásáról magyaráz a jersey- inge&nék, meg arról, hogy egymással szemben két tolózáras csőrészt luxus beépíteni. Ebből a típusú elemből mindössze három, esetleg négy áll rendekezésükre. A jól megtermett férfin látszott, hogy a segítő szándékot a kertészet belügyeibe való beleszólásnak minősítette. Nem is engedett a huszonegyből, pedig annak az embernek, aki azon a délelőttön kéz- zel-lábbal gesztikulált az öntözőgépek jobb kihasználásáért, igaza volt! A méhkeréki Balcescu Tsz kertészetében azonban csak egy embernek lehet igaza: a felesnek, ö nagyon jól tudja, hogy a kertészeti üzemághoz „kevésbé értő” méhkerékieket hogyan keli kezelni, és meggyőzni őket arról, hogy amit ő, a szakember csinál, csak az a helyes, csak az a jó. A feles Méhkeréken tulajdonképpen nem feles. Valamikor a községi elöljáróságok és az egyház a kisebb birtokokat felesekkel múveltette meg. A tulajdonos adta a földet és a vetőmagot, a többiről a feles gondoskodott. Most más időket élünk. A szövetkezet adja a földet, a vetőmagot, a fogatot, az öntözőberendezést, a melegágyakat, az értékesítéshez szükséges szállítóeszközöket, fizeti az adót, a teljes bevétel 5« százalékáért. Az emberi munkaerőt is a tsz adja, mégpedig óránként öt forintért. Ezek díját a feles fizeti. A szövetkezet könyvelése reprezentálja az adatokat. A tsz számadásán átvezetnék mindent — hogy fedezzék a feles-munkát — még az élőmunka ráfordítást is. Az óránkénti öt forintot munkaegységre számol ják és a tag könyvecskéjébe írják. Nem más ez, mint egy maszek-vállalkozás a szövetkezeten beliül, a méhkeréki gazdatársadalom vagyonár és az állami erőforrásból ide összpontosított segítségen! Ez az egész feles história nincs ínyére a szövetkezetieknek. Mondták is: nekik 50 négyszögöl lucernát sem ad a vezetőség a háztáji jószágtartás könnyítés««, ugyanakkor a felesnek csaknem 30 holdat, — de lehet, hogy nagyobb területet — szakítanak ki a közös táblából. A szövetkezet vezetősége mindent megtesz, hogy a kertészet termelésének zavartalanságát biztosítsa. A feles-kertész mondta: „Megígérték, hogy itt semmiből sem lehet hiányt Elkészült a szabadkígyóst víztároló Szabadkígyós határában, a mezőgazdasági művelésre kevésbé alkalmas területen, a tangazdaság vezetőségének kezdeményezésére, a felsőbb szervek támogatásával 17 holdon víztároló medencét alakítottak ki. A tárolóban 190 ezer köbméter víznek van helye. A három és fél millió forint beruházást igénylő munkával elkészültek. A napokban megtörtént a műszaki átvétel is. Miután ellenőrizték a távvezeték, a- transzformátor és a motorok teljesítő- képességét, megállapították, hogy/ a felállított transzformátor kapacitása 60 kilowatt helyett 30. A műszaki átadás résztvevői nyomban intézkedtek a transzformátor kicserélésére. Amennyiben egykét napon belül megkapják a 60 kilowattos transzformátort, a tároló feltöltését elkezdik. A szabadkígyósi víztárolót kutakból táplálják. A tároló környékén, a föld felszíne alatt 10—20 méter között igen gazdag vízadó réteget tártak fel, amely egész éven át jó minőségű öntözővízhez juttatja a gazdaságot. A három és félmilliós beruházási összeg a számítások szerint öt év alatt teljesen megtérül. A gazdaság is így kapta a hitel visszafizetésére szóló határozatot. Alapos felkészülésről tettek bizonyságot a Szakma Kiváló Tanulója címért versenyző mezőgazdasági tanulók Csütörtökön délelőtt azok a mezőgazdasági tanulók, akik a baromfitenyésztésben szerzik meg a szakmunkás-bizonyítványt, a Szabadkígyósi Mezőgazdasági Technikum tangazdaságába látogattak, hogy részt vegyenek a Szakma Kiváló Tanulója címért folyó versenyben. A megye különböző részeiről érkezett 12 diák a naposcsibe neveléséről, a vágóbaromfi takarmányozásáról, a to- vábbtenyésztésre alkalmas egye- dek kiválogatásáról, a baromfiak egészségvédelméről, a csibekelte-- tésről és általában a baromfiállomány takarmányozásáról számoltak be a vizsgabizottság előtt. Iglen kedvező feleletek hangzottak el. Timkó Béla, a Szabadkígyósi Mezőgazdasági Technikum és a hozzátartozó tangazdaság igazgatója elmondotta, hogy a versenyző tanulók alaposan felkészültek élethivatásukra. A megyei verseny résztvevői értékes könyvjutalmat kaptak, ugyanakkor a három első helyezett részt vesz a Szakma Kiváló Tanulója országos versenyen, ahol a legjobb eredményt elért fiatalokat a vizsgabizottság javaslatára szakmunkásokká avatják. Vajon a méhkeréki emberei-: feles nélkül nem tudnák elérni a mai eredményekért? A kertészetre ez a szövetkezet évek óta ráfizetett, de nem azért, mert a tsz-tagok lusták és hanyagok voltak, hanem azért, mert a korábbi vezetés nem tulajdonított kellő figyelmet a MÉK-nek és a konzervgyárnak szerződésre termelt cikkek iránt. A szövetkezet tagsága a mai szakembergárda vezetésével j a 30 hold kertészetet minden további nélkül irányíthatta volna. A kertészet vezetésével megbízott tsz-gazda szavára kellett volna olykor nagyobb megértést, Intézkedési készséget felmutatni, hogy ne egy olyan ember fölözze le a hasznot, akinek csak igen előnyös munkakapcsolata van a tsz-el, hanem azok az emberek, akik a közös munkára és a jövedelem munka szerinti elosztására szövetkeztek. Dupsi Károly Aki legtöbb süldőt nevel szerződésre Búcsún tes, hogy neki van legszebb, be ónnal kombinált vaskerítése a községben (9000 forintot költőt :á), hanem «Tói is, hogy mindé): évben legtöbb süldőt nevel szer ződésre az Állatforgalmi Vállalatnak. Évek óta mindig két koca tart, attól függetlenül, hogy mi lyen ára van a malacnak. Az idén már eladott hét választasd malacot, hat süldő nevelésére pedig szerződést kötött Gyarmati Imré vel, az állatforgalmi helyi felvásárlójával. Az idén eddig nem sok sikerre járt Gyarmati Imre szerződéskötő szándéka. A háztáji gazdaságok csak negyven sertés és ötvenegy marha hizlalását vállalták eddig. \ termelőszövetkezetek viszont a 'tavalyinál jóval többet, 1170 da- * rab sertést hizlalnak az állatforgalmi részére. Képünkön Palicska József mutatja a jól fejlett, szer- Palicska József, a bucsai Béke ződésre szánt választási malacok Tsz tagja nemcsak arról neveze- egyikét, Gyarmati Imrének. A m nem az anna égből hull A biblia szerinti csoda: az égből hulló manna megmentette az éhezőket a pusztulástól. A békés- szentandrási Rákóczi Termelőszövetkezet vezetői nem csodaváró emberek. Tudják, az áldás nem az égből hull, maguknak kell megteremteni a jólétet. A gondolkodó ember alkotta változás sokszor viszont hihetetlennek tűnik, felülmúlja a reményeket, s ezért csodának titulálják. Az egyik ilyen „csodaszer”, mely a szinte terméketlen földet gazdaggá teszi, s ezzel a jólétet is elősegíti: az öntözés. Ennek jelentőségét ismerték fel a tsz vezetői, amikor néhány évvel ezelőtt elhatározták: élnek a kínálkozó lehetőséggel, hasznosítják a Körös vizét, öntözéssel megváltoztatják a környéket .és mindent megtesznek azért, hogy bő termést takaríthassanak be, hogy méginkább megteremtsék a jólétet, a korábban sokszor nélkülöző, békésszentandrási parasztoknak, a tsz tagjainak. A kezdet kezdetén Köztudomású, hogy a Békés- szén tanórás környéki földeken soha nem termett sok búza, kukorica és egyéb növény, a holdankénti átlag minimális volt. A gyenge talaj okozta gondok közben született meg az ötlet: öntözéssel többre mehetnénk. A kezdet kezdetén 1960-ban csak egy MIA-motor volt, az is a kertészetben. A szarvasi ÖRKI-ből akkor jött át Opauszki György öntözési agronó- mus. Javaslatára még abban az éviben vásároltak egy Mannesmann berendezést. Ezzel indultak el, s az eredmény már abban az évben megmutatkozott. A baj csupán az volt, hogy az agronómus egyedül küszködött a nehézségekkel és sokszor az előítéletekkel, maradisággal is. Amikor Nagy József lett a Rákóczi Tsz elnöke, akikor már segítséget is kapott a fiatal öntözési szakember. Több gépet vásároltak és két esőztető-berendezéssel, valamint átemelő-szivattyúmoto- rokkal gazdagodott a tsz öntözési ága. Ezzel a garnitúrával tavaly már részletes terv, pontos beütemezés szerint dolgoztak, hogy teljes mértékben kihasználják a gépek és a berendezés kapacitását. Kísérletezés A kertészeten kívül most már a szántóföldi öntözésre is sor került. Kísérleteztek is. A legelők javítása volt az egyik fontos cél, ezért 1962-ben nyolc táblába különböző fűkeveréket vetettek. A megfigyelések során megállapították, melyik fajta felel meg a legjobban a békésszentandrási talajnak, vagyis melyik ad dúsabb takarmányt. Az idén már a legjobban bevált fűkeveréket vetették. A legelők öntözéséhez segítséget is kaptak, dr. Gruber Ferenctől, az ÖRKI kutatójától, akinek szaktanácsa alapján az idén a 70 hold öntözött legelőből harminchetet felületi sávos, csörgedeztető módszerrel öntöznek. Mintalfegelővé akarják tenni. Az öntözést már megkezdték. Ide kívánkozik az is, hogy néhány évvel ezelőtt Békés- szén tanóráson legelőöntözés egyáltalán nem volt. Egy másik próbálkozás a búza öntözése, melyet szintén az ÖRKI- ben kísérleteztek ki, s a tapasztalatok ‘bizonyították, hogy az intenzív bűzafajták, megfelelő műtrágya felhasználásával meghálálják az öntözést. Például az ÖRKI bikazugi és rózsása üzemegységében kísérleti területekről 35—36 mázsás termést takarították be holdanként. A Rákóczi Tsz az idén 400 hoki búzát öntöz. A nők sem hátrálnak meg A tsz vezetősége nagy jelentőséget tulajdonít az öntözésnek. A gépek, berendezések javítására külön műhelyt létesítettek a tsz- ben, vagyis specializálták a javítást. A műhelybe megfelelő szakembereket is állítottak. A télen minden javítást elvégeztek, nem lesz tehát fennakadás, amikor valahol meg kell kezdeni az öntözést. A szakemberek képzésére, utánpótlására is nagy gondot fordítottak. Az esőztető berendezéseknél négy munkacsapat van, s ezek vezetői öntözési tanfolyamot végzett emberek. Tavaly néhány nőt is bevontak egy-egy ilyen munkacsapatba, s bár az újszerű feladat szokatlan volt, a nők nem hátráltak meg, sőt az idén szervezett tanfolyamon a járás tsz-ei közül egyedül innen vettek részt nők is. Mind az öten sikeresen vizsgáztak, s az idén már egy-egy munkacsapatot vezetnek. A felületi (intézéshez osztják be őket, ahol területet vállalnak, s egész évben felelnek e terület öntözéséért. Kasnyik Judit Autósok! Kirándulók, turisták figyelem! Ha Budapestről Békéscsabára vagy Békéscsabáról Budapestre utazik, vagy kirándulás alkalmából FELTÉTLEN KERESSE FEL A SZARVASI FÖLDMŰVES- SZÖVETKEZET CSABAI ÜTI ARANYKALÁSZ FALATOZÓJÁT (Örménykút és Szarvas között), ahol frissensültek, hideg-meleg ételek, jégbehűtött frissítő italok, fagylalt és cukrászsütemény-különlegességek, valamint presszókávé minden időben kapható! VÁRJA KEDVES VENDÉGEIT ÉS JÓ SZÓRAKOZÁST KÍVÁN A SZARVASI FMSZ VEZETŐSÉGE
