Békés Megyei Népújság, 1964. április (19. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-15 / 87. szám

1964. április 15. 3 Szerda Csaknem teljes létszámmal dolgoznak a növénytermesztési brigádok a békéscsabai Május 1 Tsz-ben A családtagok is segítenek Még egy-két nap és a késői ki­tavaszodással járó hátrányt pó­tolják a békéscsabai Május 1 Tsz- ben. A traktorosok és a fogatosok szorgalmas munkájával eddig be­fejezték a tavaszi árpa vetését 106 holdon, a mákot is elvetették 70 holdon, sőt, 150 holdon a terve­zett cukorrépájuk is már földben van. Huszonöt holdon a konzerv­gyárnak termelnek zöldborsót. A többi borsó vetésével még vár­niuk kell, mert a fényes! határ- részen vizes a föld. A szövetkezet traktorai közűi két DT éjjel-nappal készíti a ve­tőágyat. A 100-as lánctalpas trak­tor munkáját, sajnos, még min­dig nélkülözik, mert a gépet ja­vítják. A Maulwurf-traktorokkal (öt) vetnek. Ma, szerdán már a lucernatáblákon dolgoznak. Két Belorusz-traktor közül az egyik Június 5-ig üzemi szántóverseny Ebben az évben ismét megren­dezik az üzemi, a járási, a megyei és az országos szántóversenyt, amelyet szeptemberben világver­seny követ. A Mezőgazdasági Ér­tesítő közölte, hogy június 5-ig az ország egész területén be kell fe­jezni az üzemi, járási és a me­gyei szántóversenyebet. Június 11-én és 12-én már az országos szántóbajnotkságra kerül sor Mo­sonmagyaróváron. A legjobb ered­ményt felmutató traktorosok részt vesznek a 12., Ausztriában rende­zendő vilég-szántóversenyen. A megyei tanács mezőgazdasá­gi osztálya és a Gépállomások Megyei Igazgatósága a múlt évi szántóversenyek tapasztalatainak alapján máris hozzálátott az idei vetélkedés előkészítéséhez. kultivátorozza a kukoricatáblá­kat, a másik pedig beszántja a barázdát, a fogatosok egyrészével és a többi géppel szarvasba hord­ják az istállótrágyát. Felkészültek a vegyszeres gyomirtásra is. Egy Rapidtox—2 gépet a szomszédos Lenin Tsz-től kértek kölcsön, így 880 hold búza helyett csütörtök­től kezdve 1000 holdat vegyszerez- nefc A tavaszi hajrá a békéscsabai Május 1 Tsz-ben jól sikerült. A szövetkezeti gazdák április első felében csaknem másfél hétig várták a kedvező időt startkészen. Időről időre számba vették a munkát vállaló tsz-tagokat és csa­ládjaikat, rendszeresen tartották velük a kapcsolatot, s ennek tud­ható be, hogy a növénytermesz­tési brigádok tagjai 90—95 száza­lékban mindennap munkába áll­nak. Munkát vállaltak a segéd­üzemágakban dolgozók feleségei is. A növénytermesztésben jelen­leg 160-an, a kertészetben pedig kilenevenen dolgoznak. Ültetik a burgonyát, dugdossák a hagymát. Félmillió tégla társadalmi munkával az árvíz sújtotta vidéknek A KISZ-fiatalok kezdemé­nyezésére a gyulai téglagyár­ban vasárnaponként társadal­mi munkával készítenek téglát az árvíz sújtotta vidékek meg­segítésére. A téglagyáriakon kívül segítenek az AKÖV, az MTH-iskola és az Erkel Ferenc Gimnázium kiszistái is. Elhatá­rozták, hogy Szabolcsba és a Nyírségbe összesen félmillió jó minőségű téglát szállítanak az árvízkárosultak megsegítésére. Az első szállítmányt — 140 ezer téglát — már útnak indították az ország másik részébe. Segítik a csökkent munkaképességűeket Másfél hónappal ezelőtt a föld- I művesszövetkezetek megyei köz-' pontja mezőgazdasági osztályának szakemberei előadássorozatot tar­tottak a Szeghalmi Tüdőbeteg In­tézet gyógyult betegei részére. A tanfolyam álttlános elismerést váltott ki az intézet vezetői, orvo­sai, betegei körében, s igen nagy népszerűségnek örvendett. Ezt fejlesztették tovább a békésszent- andrásiak, ugyanis az elmúlt hó­nap végén a Vöröskereszt helyi szervezetének közreműködésével a szeghalmihoz hasonló tanfolyamot szerveztek. A tanfolyamon főleg orvosi kezelés alatt lévő tüdőbete­gek és idős tsz-tagok vettek részt. I A ME1SZÖV gyógynövény-ter- ' meltetéssel foglalkozó szakembe­rei előadást tartottak a gyógynö­vény gyűjtésének lehetőségeiről, a nagyüzemi termeltetésről és is­mertették a felvásárlási feladato­kat. A nagyüzemi termeltetésről szóló előadáson részt vettek a he­lyi termelőszövetkezetek vezetői és szakemberei is. És elhatároz­ták, hogy1 a következő gazdasági évben fejlesztik ezt az üzemágat- A hasznos kezdeményezés elő­segíti, hogy a mezőgazdasági mun­kából rokkanttá, csökkent képes­ségűvé vált emberek megfelelő keresethez jussanak. B. I. átalakítja őket. A felszabadulás óta eltelt évek küzdelmei és erő­feszítései nem maradtak nyom­talanok a küzdelmek résztvevői­nek általában gondolkodásában és magatartásában sem. Éppen ezért — reálisan értékel­ve fejlődésünk eddigi eredményeit — bizakodóak és optimisták va­gyunk az új szocialista ember születését illetően. A szocializmus alapjainak megteremtésével ked­vező társadalmi feltételek jöttek létre a szocialista erkölcs térhó­dításához és meggyökeresedésé- hez. De nemcsak a kedvező felté­telekről van szó. A szocialista ember a mi társadalmunkban nemcsak a jövő embere, a máé is. Ott vannak a szocialista bri­gádokban, a termelőszövetkeze­tekben, az iskolákban és egyéb munkahelyeken, kis és nagy be­osztásban, állami intézmények fe­lelős vezetői és tömegmozgalmak egyszerű résztvevői között azok az új típusú emberek, akik már most szocialista módon élnek, dolgoznak és gondolkodnak. „A szocialista építésben végzett de- rékas munka — mondotta Kádár elvtárs a népfrontkongresszuson — a közéletben való részvétel mind több új embert, új erkölcsű, közösségi felelősséggel felruhá­zott szocialista embert nevel.” Ez az új sajnos gyakran még ke­vésbé van reflektorfényben, mint a szocialista erkölccsel szemben áHó negatív példák. Nem lármás hírverésre, rikító reklámra van szükség (ezt a szocialista ember természete sem tűrné, az új, itt lényegénél fogva szerényen, csendben születik), de arra igen­is szükség lenne, hogy jobban fi­gyeljünk oda az új születésére és bátrabban állítsuk szembe a ré­givel, a múlt maradványaival. Nem utópista vágyálmokat ker­getünk tehát akkor, amikor arra hívjuk fel az embereket, hogy él­jenek, dolgozzanak és gondolkod­janak szocialista módon. Ez' a cél társadalmunk szükségszerű, belső követelménye, amelynek el­éréséhez társadalmunk a szüksé­ges feltételeket is megteremti. A szocialista társadalom teljes felépítése, a szocializmus erköl­csi elveinek győzelme és az új szocialista ember formálódása egymástól elválaszthatatlan, szo­ros kölcsönhatásban lévő folya­matok. A párt a szocialista társa­dalom nevében támaszt magasabb erkölcsi követelményeket min­denkivel, de elsősorban a kom­munistákkal szemben. Az embe­rek erkölcsi fejlődésében azok az új erkölcsi elvek a döntőek, ame­lyek a szocializmus lényegének kibontakozását segítik elő: a szo­cialista munka elve, az egyéni és társadalmi érdekek összhang­jára támaszkodó közösségi szel­lem, a szocialista hazafiság és nemzetköziség. Ezek az elvek egyfelől csak a szocialista társa­dalomban alakulhatnak ki, más­felől nélkülük, megvalósításuk nélkül a szocializmus sem lehet teljes, a szocialista társadalom sem fejlődhet egészségesen. A szocialista ember célkitűzé­sének realitása és társadalmi megalapozottsága azonban sem­miképpen nem jelenti azt, hogy a szocialista ember születését tár­sadalmunkban ma már semmi nem akadályozza és a nagy tár­sadalmi átalakulásokat automa­tikusan követi az emberek meg­változása. Életünkből a múlt sok maradványa még nem tűnt el nyomtalanul, s különösen szívó­sak ezek a maradványok a tu­dat területén. A társadalmi tudat fejlődése jelenleg az osztályharc fontos területe, ahol a régi gon­dolkodásmód ellenállását sokféle tényező: tudatos propaganda és megszokás, világnézeti tájékozat­lanság és konzervativizmus, ob­jektív nehézségek és szubjektív hi­bák stb. segítik. Ezért itt döntő jelentősége van a tudatos szocia­lista erők szervezett munkájának: az eszmei felvilágosításnak és az ideológiai harcnak. Ezért tűzte ki a párt külön feladatként is a szo­cialista ember nevelését. A nyári időszakban ismét megszervezik a traktorosok képzését A Földművelésügyi Minisztéri­um legutóbb intézkedést tett, •hogy a gépállomások és a gépja­vító állomások a nyári időszakban ismét szervezzék meg a traktoro­sok képzését. Ebben az évben 10 ezer traktort kap a mezőgazdaság, s ezek üzemeltetéséhez jó trakto­rosokra van szükség. A Gépállo­mások megyei Igazgatósága máris hozzálátott a traktorosképzés szervezéséhez. A tavaszi vetések befejezése után több gépállomáson — háromhónapos időtartamra — üzemi tanfolyamok kezdődnek. A traktorosképzésben megyénk szövetkezetei előtt olyan cél áll. hogy a szövetkezeti gazdák jelen­tős része — 18 évtől 45 éves korig — egy-két éven belül ismerje meg a mezőgazdasági gépek keze­lését. Érdemes selyemhernyót tenyészteni Megyénkben az elmúlt évben különösen jó eredményt értek el a földművesszövetkezetek a se­lyemgubó-termelésben. Elmúlt évi tervüket 107 százalékra teljesítet­ték. Megyénkben 1963-ban több mint ezren tenyésztettek selyem­hernyót és személyenként átlago­san 34 kilogramm gubót adtak át. Ez együttvéve több mint 22 mázsa gubóval jelentett többet a terve­zettnél. Különösen szép ered­ményt ért el Gyomén Kocsis Mártonné, a földművesszövetke­zet termelési felelőse, «ki minden évben tenyészt selyemhernyói. Egy hónap alatt 5 ezer forintot is megkeresett ezzel. Kitűnő ered­ményeket értek el az iskolai kol­lektív tenyésztők is. A baHornyai és a gyularemetei nevelőintézet fiataljai az így nyert összegből fe­dezik a nyári táborozás költségeit Érdemes selyemhernyót te­nyészteni, a napi munka mellett el lehet látni ezt is. S így egy hónap leforgása alatt 1500—2000 forintos többletjövedelemhez juthatnak. B. 1. Az első negyedévben 405 hízó marhát értékesítettek az orosházi járás tsz-ei Az orosházi járás termelőszö­vetkezetei élőállatból és állati termékből ez évben a tervek sze­rint 2385 hízó marhát, 27 199 ser­tést, 34,5 vagon baromfit, 39 ezer hektoliter tejet és 800 ezer tojást értékesítenek. Az első negyedév­ben , összesen 405 hízó marhát. 3422 hízott sertést adtak át a Bé­kés megyei Állatforgalmi Válla­latnak, a Barneválnak már 391 mázsa baromfit leszállítottak, tej­ből pedig 6830 hektolitert adtak közfogyasztásra. Hogyan segítik a tsz-nőbizottságok a tavaszi munkát a mezőkovácsházi járásban? Megyénk minden termelőszövet- kezeiében a tavasztól késő őszig ott találjuk a lányokat és asszo­nyokat, ahol a legnagyobb szük­ség van munkáinkra. Az elmúlt évben elért eredményekben ott vám a nők munkája is. Különö­sen sokat jelentett a baromfite- nyésztési mozgalomban az asz- szonyök és lányok aktivitása. A tsz-ekben Szocialista brigád cím eléréséért küzdő kollektívák, női munkacsapatok alakultak. Ezek megszervezésében sok se­gítséget adtak a tsz-nőbizottsá- gok, de segítséget nyújtottak az asszonyok gondjainak megoldásá­ban is. A Magyar Nők Országos Taná­csa az idén levelet intézett a ter­melőszövetkezeti nőbizottságok­hoz, nőtanácsokhoz: segítsék a ta­vaszi munkák időben való elvég­zését, fejlesszék tovább a barom­fitenyésztési versenyt, segítsék a háztáji gazdaságokat, a tsz-asszo- nyojf második műszakjának meg­könnyítését, a tanulást, fejlődést. Most a legsürgősebb és a leg­fontosabb feladat a tavaszi mun­ka. Hogyan segítik ezt a nőbizott­ságok a megye legnagyobb járásá­ban, a mezőkovácsháziban? Er­ről beszélgettünk Farkas Pálné- val, a nőtanács járási titkárával. Farkas Pálné: — A nőibizottságok mindenütt megkapták a Magyar Nők Orszá­gos Tanácsa levelét — mon­dotta tájékoztatásul Farkasné. — Ennek alapján nőgyűléseket tar­tanak minden községben és ter­melőszövetkezetben. A legtöbb líelyen külön-külön tartják eze­ket a gyűléseket egy-egy tsz-ben a nőbizottságok. De ahol több szövetkezet van, ott közös meg­beszéléseket szerveznek. Batto- nyán a községi nőtanács szervezte meg a gyűlést, melyre a hat ter­melőszövetkezet nőbizottságainak tagjait hívta meg. Ezen beszélték meg a tavaszi tennivalókat, a munkaszervezési kérdéseket. Szép megnyilvánulás vcát. a községben az, hogy amikor az óvoda dolgozói megtudták, mi-\ lyen feladatot vállaltak a tsz- nőbizottságok, ők felajánlották* hogy nyújtott műszakban dolgoz­nak tavasztól őszig, hogy a tsz- asszonyok minél hosszabb ideig vehessenek részt a munkában s gyermekeik gondos felügyelet mellett maradhassanak kora reg­geltől estig. Kunágotán, a Petőfi Tsz rtöbi- zottsága a megbeszélésen hatá­rozta el, hogy a növényápolási munkába beszervezi azokat az asszonyokat is, akiknek férjük más munkaterületen dolgozik, s ők még eddig nem vállaltak ön­állóan egy-egy terület megműve­lését. Mezőkovácsházán, Kaszaperen, Lőkösházán és még néhány köz­ségben már az első melegebb ta­vaszi napokon százával jelent­keztek az asszonyok és lányok — családtagok is — a munkára és dolgoznak, rendszeresen kijárnak nap mint nap. A nőbizottságok ezenkívül szé­les körű felvilágosító munkát is folytatnak és szervezik a barom­fitenyésztési versenyben való részvételre a tsz-ek baromfigon­dozóit és a háztáji gazdaságok­ban a baromfitenyésztéssel fog­lalkozó asszonyokat. K. J.

Next

/
Thumbnails
Contents