Békés Megyei Népújság, 1964. április (19. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-12 / 85. szám

I9M. április 18. 2 Vasárnap A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága és a Magyar Forradalmi Munkás—Paraszt Kormány meghívására N. Sz. Hruscsov elvtárs­nak, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi Bizottsága első tit­kárának, a Szovjetunió Miniszterta­nácsa elnökének vezetésével 1964. március 31-től április 10-lg baráti vi- szontlátogatást tett a Magyar Nép- köztársaságban a Szovjetunió párt­ós kormányküldöttsége. A szovjet párt- és kormányküldött­ség részt vett Magyarország felsza­badulása 19. évfordulójának ünnep­ségein, felkeresett ipari és mezőgaz­dasági üzemeket, megismerkedett a magyar népnek a szocialista társada­lom építésében elért legújabb ered­ményeivel. A forró, testvéri légkör­ben lefolyt találkozások hozzájárul­tak népeink barátságának további megerősítéséhez. A szovjet párt- és kormányküldött­ség forró köszönetét fejezi ki a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának, a Magyar Nép- köztársaság kormányának és az egész magyar népnek azért a rendkí­vül szívélyes, testvéri fogadtatásért, amelyben mindenütt részesítették. A látogatás idején megbeszélésekre került sor a Magyar Szocialista Mun­káspárt Központi Bizottsága és a Ma­gyar Forradalmi Munkás—Paraszt Kormány küldöttsége és a szovjet párt- és kormányküldöttség között. 1. A felek eszmecserét folytattak a Magyar Népköztársaság és a Szovjet­unió politikai és gazdasági helyzeté­ről, a két ország pártjainak és kor­mányainak tevékenységéről, a szocia­lizmust és a kommunizmust építő munka tapasztalatairól, valamint a Magyar Népköztársaság és a Szovjet­unió sokoldalú együttműködésének továbbfejlesztéséről. A Magyar Népköztársaság párt- és kormányküldöttsége az egész ma­gyar nép nevében őszinte elismerését fejezte ki a szovjet népnek azokért a nagyszerű eredményekért, amelyeket a kommunista társadalom építésében a Szovjetunió Kommunista Pártja és annak lenini Központi Bizottsága ve­zetésével elért. A Szovjetunió hatalmas ipari állam, amely nagy eredményeket ért el a kommunizmus anyagi—technikai bá­zisának megteremtésében és a dol­gozók életszínvonalának emelésében. Vezető helyet foglal el a világűr meg­hódításában, a rakétatechnika és az atomipar létrehozásában, a tudomány és a technika számos más területén. A szovjet népnek a kommunizmus építésében elért eredményei történel­mi jelentőségűek, megvilágítják az emberiség fejlődésének útját a boldog jövő felé. A szovjet munkások, kol­hozparasztok és értelmiségiek sikerei buzdítóan hatnak a magyar dolgozók­ra. A Szovjetunió párt- és kormánykül­döttsége nagy Örömmel állapította meg, hogy a magyar nép kiemelkedő sikereket ért el a politikai, a gazda­sági és a kulturális élet minden te­rületén, a jólét növelésében. A Ma­gyar Népköztársaság dolgozói a Ma­gyar Szocialista Munkáspártnak és Központi Bizottságának tapasztalt vezetésével lelkesen, alkotó, kezdemé­nyezőkészséget tanúsítva, magabizto­san haladnak a szocializmus maguk választotta útján. A szovjet embe­rek szívből örülnek azoknak a sike­reknek, amelyeket a magyar nép a szocializmus építésében elért. A szovjet küldöttség megállapította, hogy a magyar nép gazdag tapaszta­latokat szerzett az állami munka, a pártépítés, valamint a gazdasági és a kulturális élet területén. Ezekkel a tapasztalatokkal, amelyeknek alap­ja a szocializmus általános törvény- szerjfiégeinek és az ország konkrét sa#Ttosságainak helyes összhangja, a Magyar Szocialista Munkáspárt és a magyar nép értékesen járul hozzá a szocialista építés elméletéhez és gya­korlatához. A felek leszögezték, hogy a két or­szág kapcsolatai minden téren ered­ményesen fejlődnek. A küldöttségek többek között megállapították, hogy a nemrég létrehozott magyar—szov­jet gazdasági és műszaki tudományos együttműködési bizottság máris lénye­ges eredményeket ért el, és kifejezték azt a meggyőződésüket, hogy a bi­zottság munkája révén tovább fej­lődik és szélesedik a testvéri együtt­működés a két ország népgazdasá­gának minden ágában. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió kö­zötti árucsereforgalom évről évre jelentősen növekszik és az utóbbi hat évben több mint kétszeresére emel­kedett. MAGYAR—SZOVJET KÖZÖS NYILATKOZAT A felek azonos nézetet vallanak ab­ban, hogy tovább kell bővülnie a szocialista országok gazdasági együtt­működésének a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának keretében. Kü­lönösen fontosnak tartják távlati ter­veik egyeztetését és a kétoldalú együttműködés bővítésével egyidejű­leg a több oldalú együttműködés ha­tékonyabb fejlesztését. A felek megelégedéssel állapították meg, bogy sikeres együttműködés alakult ki a Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió tudományos és kul­turális intézményei között és nagy jelentőséget tulajdonítanak az együtt­működés továbbfejlesztésének. A magyar—szovjet együttműködés kiszélesítésében nagy szerepük van a társadalmi szervezeteknek, a Szovjet —Magyar és a Magyar—Szovjet Ba­ráti Társaságnak, a két ország me­gyéi és városai, üzemei, tudományos és kulturális intézményei közötti ba­ráti kapcsolatoknak. A két fél mély megelégedéssel ál­lapította meg, bogy a Magyar Nép- köztársaság és a Szovjetunió kapcso­latait a rendkívüli melegség és szívé­lyesség jellemzi. Ezek a kapcsolatok a szocialista nemzetköziség, a szoros együttműködés alapján, az idő meg­próbáltatásait kiállt testvéri barátság szellemében fejlődnek, megfelelnek a két ország népei alapvető érdekeinek, az egész szocialista közösség érdekel­nek. n. A felek megállapítják, hogy a szo­cialista világrendszer erejének növe­kedése, a kapitalizmus mindinkább elmélyülő általános válsága, a nem­zeti felszabadító mozgalom fejlődése következtében, továbbá annak ered­ményeként, hogy erősödik a nemzet­közi proletariátus osztályharca a tő­kés országokban, az erőviszonyok végérvényesen a szocializmus, a ha­ladás és a béke javára változtak meg. A különböző társadalmi rendszerű államok kapcsolataiban a felek vál­tozatlanul a békés egymás mellett élés lenini elvét követik. Ez külpoli­tikájuk alapja, ez a Jelen történelmi körülmények között az egyetlen poli­tika, amely megfelel aa emberiség, a béke érdekelnek és megkönnyíti a szocializmus hatalmai erőinek to­vábbi előrehaladását. A szocialista országok kezdeménye­zéseinek eredményeként az elmúlt években kedvezőbbé vált a nemzet­közi helyzet, csökkent a nemzetközi feszültség. A Magyar Népköztársa­ság és a Szovjetunió egyetért abban, hogy meg kell szilárdítani és tovább kell fejleszteni a már kivívott sikere­ket, el kell érni, bogy a nemzetközi helyzetben beállott enyhülés forduló­pontja legyen a tartós békéért folyó küzdelemnek. E célból tovább kell keresni a megegyezést az erre meg­érett nemzetközi kérdésekben, olyan határozott intézkedések meghozatalá­ra kell törekedni, amelyek a világ- háborús veszély elhárítását szolgál­ják. Minden kormánynak, amely tu­datában van a népe sorsáért viselt felelősségének, kötelessége elősegíte­ni a nemzetközi feszültség további enyhülését. A magyar nép tudatában van an­nak, hogy az emberiség békéjének, biztonságának legfőbb őre a Szovjet­unió. A szovjet állam fennállása óta a béke megőrzésének lenini politi­káját folytatja. Történelmi jelentő­ségű az emberiség számára a Szovjet­uniónak a békéért, a különböző tár­sadalmi rendszerű országok békés egymás mellett éléséért folytatott küzdelme, e harcban tanúsított állha­tatossága. A békéért, a nemzeti füg­getlenségért, a népek barátságáért világszerte küzdő százmilliók legfőbb támaszukat, legjobb szövetségesüket látják a Szovjetunióban. A Szovjet­unió a második világháború befeje­zése óta szakadatlanul küzd a hábo­rú maradványainak felszámolásáért, a legégetőbb nemzetközi kérdések megoldásáért. Elsősorban a Szovjet­uniónak köszönhető, hogy az emberi­ség az utóbbi években az imperialis­ták által sorozatosan előidézett, sú­lyos nemzetközi válságok ellenére el­kerülte a világháborút. A szovjet nép nagyra értékeli a Magyar Népköztársaság erőfeszítéseit a béke biztonságáért, az államok kö­zötti békés egymás mellett élés elvei­nek elfogadtatásáért és a szocialista közösség egységének, Ssszeforrottsá­gának megszilárdításáért vívott báré­ban. A szovjet emberek őszintén örül­nek annak, hogy a Magyar Népköz- társaság szüntelenül növeli nemzet­közi tekintélyét, Jelentősen bővítette külpolitikai kapcsolatait és tevékeny szerepet játszik az Egyesült Nemzetek Szervezetében, valamint más nemzet­közi szervezetekben. A felek megállapítják, hogy a nem­zetközi feszültség enyhítése szem­pontjából rendkívüli jelentőségű az államok általános és teljes leszere­léséről szóló szerződés megkötése. Ugyancsak fontos minden olyan rész­egyezmény, amely e cél felé vezet. A genfi tizennyolcba talmi leszerelési értekezlet munkája mindeddig ered­ménytelen a nyugati hatalmak, első­sorban az Egyesült Államok politi­kája miatt. Az általános és teljes le­szerelésre vonatkozó szovjet javasla­tok jó alapul szolgálnak annak a feladatnak a megoldásához, amelyet aa Egyesült Nemzetek Szervezetének tagállamai a genfi leszerelési értekez­let elé tűztek. A magyar fél támogatja a Szovjet­uniónak és a többi szocialista ország­nak a tizennyolchatalmi bizottságban kifejtett azon erőfeszítéseit, hogy Jöj­jön létre szerződés az általános és teljes leszerelésről szigorú nemzet­közi ellenőrzés mellett, és tegyenek olyan Intézkedéseket, amelyek lépés­ről lépésre csökkentenék a fegyver­kezési hajszát, elősegítenék a nem­zetközi feszültség enyhülését. Mindkét fél kijelenti, bogy tovább­ra is mindent megtesz az államok fegyveres erői létszámának és katonai költségvetésének csökkentésére, a bombázó légierők megsemmisítésére, a nukleáris fegyverek további elter­jedésének megakadályozására, a vá­ratlan támadások megelőzését szol­gáló intézkedések meghozatalára és a föld alatti atomklsérletek eltiltására tett szovjet javaslatok elfogadásáért. A felek megerősítik, hogy a Szov­jetunió és a Magyar Népköztársaság, valamint a többi szocialista ország álláspontja szerint részben vagy egészben ki kell vonni és saját nem­zeti határaik mögé kell visszavonni a külfödi területeken állomásozó csa­patokat. Erre vonatkozólag a szocia­lista országok számos alkalommal terjesztettek elő megfelelő javaslato­kat. A szovjet esspatok a Varsói Szerző­désből eredő szövetségi kötelezettsé­gek alapján tartózkodnak ideiglenesen a Magyar Népköztársaság területén. A szovjet csapatok Ideiglenes magyar- országi tartózkodását nem belső okok, hanem a Jelenlegi nemzetközi helyzet teszi szükségessé. A Szovjetunió éa a Magyar Nép- köztársaság a Varsói Szerződés többi szocialista tagországával együtt újból megerősíti azokat a javaslatait, bogy valamennyi külföldi csapatot vonja­nak vissza más országok területéről nemzeti határaik mögé. A felek állást foglalnak a csapatok­nak az idegen területekről való tel­jes vagy részleges kivonása mellett, beleértve Magyarországot is, ha azok a NATO-tagállamok, amelyeknek csa­patai idegen területen állomásoznak, megfelelő kötelezettséget vállalnak és egészen vagy részben visszavonják csapataikat nemzeti határaik mögé. Mindkét fél szükségesnek tartja hangsúlyozni annak nagy jelentősé­gét, bogy létrejött a légkörben, a világűrben és a viz alatt végzett atomfegyver-kísérletek megtiltásáról szóló szerződés, továbbá annak, hogy létrejött a Szovjetuniónak és az Egye­sült Államoknak az Egyesük Nemze­tek Szervezete által megerősített meg­állapodása, amely szerint nem juttat­nak a világűrbe nukleáris fegyvere­ket. A magyar fél rendkívül jelen­tősnek tartja N. Sz. Hruscsovnak, a Szovjetunió Minisztertanácsa elnöké­nek a világ állam- és kormányfőihez 1363. december 31-én intézett üzene­tét a határ- és területi viták békés rendezéséről. A felek kijelentik: el kell érni, hogy az atomenergiát már a mai nemzedék életében csak békés cé­lokra használják fel. Ehhez jó kez­detül szolgálna atomfegyvermentes ' övezetek létesítése Közép- és Eszak- Európában, a Balkán és a Földközi- tenger térségében, Afrikában és a vi­lág más részein, valamint az atom* és hidrogénfegyverek további elterje­désének megakadályozása. Ennek fő akadálya a NATO sokoldalú atom­haderejének létrehozása, mert ez megnyitja az atomfegyverhez vezető utat a nyugatnémet revansisták előtt. A felek támogatják a Német De­mokratikus Köztársaság kormányá­nak azt a javaslatát, hogy a két né­met állam — a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság — vállaljon kötelezettsé­get, hogy nem gyárt, nem használ fel, nem szerez be és nem helyez el te­rületén atomfegyvert és a Lengyei Népköztársaságnak azt a javaslatát, hogy írjanak alá megállapodást a Kö- zép-Európában elhelyezett atomfegy­verkészletek további növelésének el­tiltásáról. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió, mint korábban, most is úgy véli, hogy a Varsói Szer­ződés és a NATO tagállamai közötti megnemtámadási szerződés megköté­se jelentősen csökkentené az új há­ború veszélyét, hozzájárulna a világon uralkodó feszültség további enyhülé­séhez és a bizalom megteremtéséhez az államközi kapcsolatokban. Jelenleg a legfontosabb a nemzet­közi feszültség legveszélyesebb gócai­nak megszűntetése. Sürgető kérdés ez­zel kapcsolatban a második világhá­ború maradványainak felszámolása és a német békeszerződés megkötése mindkét szuverén német állammal: a Német Demokratikus Köztársasággal és a Német Szövetségi Köztársasággal. Így lehet megbízható módon pontot tenni a második világháború végére és megfékezni a Nyugat-Németország- ban újjáéledő militarizmust, hogy Európa népei biztonságban érezhessék magukat. A Német Demokratikus Köztársaság területén fekvő Nyugat-Berlin a szer­ződés megkötésével váljék demitita- rizált szabad várossá. A feleik kijelentik, hogy teljes eltö­kéltséggel állnak a szocializmus épí­tésének útjára lépett hős kubai nép oldalán és teljes mértékben támogat­ják a Kubai Köztársaság kormányá­nak öt ismert pontját, amelyek a helyzet normalizálásának alapját ké­pezik a Karib-tenger térségében. Mindkét félnek eltökélt szándéka, hogy a többi szocialista állammal, valamennyi békeszerető erővel együtt segítséget és támogatást nyújt a ku­bai népnek a szabadságáért és nem­zeti függetlensége megszilárdításáért vívott igazságos harcához. A Magyar Népköztársaság és a Szov­jet Szocialista Köztársaságok Szövetsé­ge most és a jövőben is messzemenő segítséget nyújt a szabadságukért és függetlenségükért harcoló népeknek. A felek kifejezik szolidaritásukat Dél-Vietnam népével és mélységesen elítélik az amerikai imperialistáknak a szabadságáért és nemzeti független­ségéért küzdő dél-vietnami lakosság el­len folytatott háborúját. Felháboro­dással állapítják meg, hogy az Egye­sült Államok agresszív köreinek cse­lekedetei azzal a veszéllyel járnak, hogy a föld e térségében tovább ter­jed a háború. A felek támogatják Vi­etnam népének azt a követelését, hogy vessenek véget a külföldi impe­rialista beavatkozásnak Dél-Vietnam belügyeibe, űzzék ki a betolakodókat és ezzel Dél-Vietnam lakossága kap­jon lehetőséget belügyeinek önálló in­tézésére. A Magyar Népköztársaság és a Szov­jetunió elítéli az imperialista hatal­maknak azt a politikáját, amely aka­dályozza a gyűlöletes gyarmati rend­szer teljes felszámolását Afrika föld­jén. A felek nagy jelentőségűnek tart­ják az afrikai államok külügyminisz­tereinek lagoszi értekezletén elfoga­dott közös nyilatkozatot, amely hozzá­járul az afrikai országok együttmű­ködéséhez, függetlenségük védelmé­ben. A Magyar Népköztársaság és a Szovjetunió támogatásáról biztosítja a ciprusi népet abban a jogos törek­vésében, hogy biztosítsa szuverenitá­sát és területi épségét, síkra száll a Ciprusi Köztársaság belügyeibe való beavatkozási kísérlet ellen, mert úgy véli, hogy egyedül a ciprusi nép il­letékes dönteni országa továbbfejlő­dése kérdéseiben. A felek reálpolitikai lépésként érté­kelik és mint ilyet üdvözlik a Kínai Népköztársaság és a Francia Köztár­saság diplomáciai kapcsolatainak lét­rejöttét. A magyar és a szovjet fél ismételten kijelenti, hogy határozot­tan síkra száll a Kínai Népköztársa­ság törvényes jogainak helyreállítá­sáért az Egyesült Nemzetek Szerve­zetében, az amerikai fegyveres erők kivonásáért Tajvan szigetéről, hogy ezzel végeszakadjon az Egyesült Ál­lamok agressziójának ez ellen äz ősi kínai terület ellen. A felek támogatják a koreai nép­nek és a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság kormányának az ameri­kai megszállás beszüntetésére, az Egye­sült Államok csapatainak Dél-Koreá- ból való kivonására, Koreának de­mokratikus és békés alapon történő újraegyesítésére vonatkozó jogos kö­vetelését. A felek nagy jelentőséget tulajdo­nítanak a szocialista országok kezde­ményezésére, az Egyesült Nemzetek Szervezetének megfelelő határozata alapján összehívott kereskedelmi és fejlesztési konferenciának, és remélik, hogy a konferencia hozzájárul a kü­lönböző fejlettségi fokú és a külön­féle társadalmi rendszerű országok között az egyenlőség, a kölcsönös elő­nyök és a legnagyobb kedvezmény el­vein alapuló kereskedelem fejleszté­séhez és ahhoz, hogy a nemzetközi kereskedelem mentesüljön a megkü­lönböztetés minden formájától. Ez elősegítené a népek közötti barátsá­got és együttműködést, és megköny- nyítené a fejlődő országok gazdasági problémáinak megoldását. m. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja képviselői tájékoztatták egymást párt­jaik tevékenységéről, megvizsgálták a két párt testvéri kapcsolatai további bővítésének és elmélyítésének lehe­tőségeit. A Magyar Szocialista Munkáspárt és a Szovjetunió Kommunista Pártja képviselői megelégedéssel állapították meg. hogy a két pártnak a marxiz­mus-len inizmus magasztos eszméin alapuló kapcsolatai a magyar párt- és kormányküldöttség 1963. évi szovjet- unióbeli látogatása óta tovább bővül­tek és fejlődtek. Mindkét párt vál­tozatlanul fontos feladatának tartja a magyar nép és a Szovjetunió népei testvéri barátságának további erősí­tését. A két párt képviselői véleménycse­rét folytattak a nemzetközi kommu­nista és munkásmozgalom jelenlegi helyzetéről és megállapították, hogy a két párt nézetei a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom minden fontos kérdésében teljesen megegyeznek. A két párt újból leszö­gezi, hogy az élet, a gyakorlat igazol­ta a kommunista és a munkáspártok képviselőinek 1957. és 1960. évi moszkvai értekezletein elfogadott ok­mányokban foglalt elemzések és követ­keztetések helyességét, és kijelentik, hogy ezeket a dokumentumokat egész tevékenységük vezérfonalának tekin­tik. Korunk alapvető tartalma a kapita­lizmusból a szocializmusba való át­menet, a két ellentétes rendszer har­cának korszaka, a szocialista és nem­zeti felszabadító forradalmak korsza­ka, az imperializmus összeomlásának és a gyarmati rendszer felszámolásá­nak korszaka, az a korszak, amely­ben mind újabb és újabb népek lép­nek a szocializmus építésének útjára, amelyben a szocializmus és a kom­munizmus világméretekben győzedel­meskedik. A történelmi fejlődés teljes egészében bebizonyította, hogy ko­runk fő megkülönböztető vonása az, hogy a szocialista világrendszer a társadalom fejlődésének döntő ténye­zőjévé válik. A szocialista országok mindenek­előtt gazdasági sikereikkel gyakorol­nak alapvető befolyást a világtörté­nelem menetére. A szocialista közös­ség gazdasági és katonai erejének nö­vekedése, a nemzeti felszabadító harc, valamint a nemzetközi munkás- és kommunista mozgalom sikerei a nem­zetközi küzdőtéren mindinkább a szocializmus javára változtatják meg az erőviszonyokat. Az élet Igazolta a kommunista és munkáspártok azon következtetésének helyességét, hogy a jelen körülmények között a világ- ' háború nem végzetszerűen elkerülhe­tetlen és a szocialista országok, a munkásosztály nemzetközi forradalmi mozgalma, a népek felszabadító moz­galma, valamennyi békeszerető erő egyesült erőfeszítéseivel meg lehet akadályozni az új világháborút, meg lehet védeni és szilárdítani a békét. Mindkét párt képviselői megálla­pítják, hogy a békés egymás mellett élés politikája kedvező körülménye­ket teremt a kapitalista országok dol­gozó tömegeinek osztályharca, a né­pek nemzeti felszabadító mozgalma számára. A Magyar Szocialista Mun­káspárt és a Szovjetunió Kommu­nista Pártja nagyra értékeli azoknak a kommunista pártoknak aktív tevé- (Folytatás a 3. oldalon)

Next

/
Thumbnails
Contents