Békés Megyei Népújság, 1964. április (19. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-09 / 82. szám

/ HXM. április 9. 5 Csütörtök Látogatás a békési művelődési otthonban Tudomány — Technika Szonda a felhőkben „Az a háztartás a leg­jobb, amelyben semmi fe­leslegeset nem akarunk és semmi szükségeset nem nél­külözünk.’’ Ez a Plutarkhosz-idézet jutott eszembe, amikor a békési járási művelődési otthonba látogattam. A művelődési otthonra is áll ez az idézet, csak valahogy ilyen for­mám: Az olyan művelődési ottho­nok munkája a legjobb, ahol el merik hagyni a fölöslegeset, ak­kor is, ha ez évekig élt, de már idejét múlta s biztos kézzel kez­deményeznek ott, ahol szükséges. Változott az elmúlt időkben a művelődési otthon munkája. A fotószakkörben fiatal, idős, ter­melőszövetkezeti paraszt és értel­miségi egyaránt megtalálható. A gazdasszonykör tagjait éppúgy ér. dekli a lakáskultúra vagy a gyermeknevelés problémái, mint az általános népművelési felada­tok. A bábszakkör kosárfonó-ta­nulókat, szőnyegszövő lányokat egyesít magába és sorolhatnám tovább az irodalmi és más szak­körök eredményeit. A művelődési otthon vezetői bátran változtattak a régin, amikor úgy találták, hogy erre szükség van. Többek között megállapították, hogy fölösleges­Finn vendégek az orosházi múzeumban Az orosházi Szántó Kovács Mú­zeum igazgatója, Nagy Gyula különösképpen a néprajzi kutatás terén szerzett már eddig is elévül­hetetlen érdemeket. Az igazgatá­sa alatt működő múzeum nép­rajzi anyagából — a város őstör­ténetét bemutató állandó kiállí­tás mellett — rendszeresen újabb és újabb összeállításokat készít a múzeum néprajzi termében. A múzeum jó hírnevét bizonyítja, hogy a közelmúltban finn vendé­ge is volt, Leena Saiku, a helsin­ki Kansallis Museo néprajzosa személyében. A fiatal, 23 éves néprajzkutatónő megtanult ma­gyarul, és már harmadszor járt hazánkban. Legutóbbi látogatása alkalmából a régebben Orosházán is használatos ún. kemencekocsik iránt érdeklődött. Ez a kocsi egy- kétkerekű alkalmatosság, mely­nek hosszú nyele van, ezzel a ko­csival tolták be a befűtött ke­mencébe az étellel telt edényt, amikor még kemencében főztek. Leena Saiku elmondta, hogy ez a szokás Kelet-Finnországban a legutóbbi időkig fennmaradt, ezért tanulmányozza a magyaror­szági hagyományokat. Az oros­házi múzeumban 5 ilyen kétágú villára emlékeztető szerszámmal n község sportolói is látogatják a művelődési otthon klubját Gádoroson A gádorosi Justsh Zsigmond Művelődési Otthon tartalmas programod dolgozott ki a március, áprilisi Kulturális Hónap alkal­mából. Márciusban mutatták be dr. Borka Géza Jávorfácska cí­mű háromfelvonásos mesejáté­kát gyermekek és a felnőttek ré­szére külön-külön előadásban, és ugyancsak ebben a hónapban •volt a gádorosi fmsz és a mű­velődési otthon közös divatbemu­tatója, valamint az orosházi mű­velődési ház képzőművészeti" szakkörének kiállítása is. Az áp- rüisi program kiemelkedő esemé­nye a 19-én megrendezésre kerü­lő műsoros est lesz, melyen ven­dég színjátszó csoportok szerepel­nek Gádoroson, az otthon felnőtt művészeti csoportja viszont áp­rilis 12-én Szentetornyán, Csiz- marek: Apja lánya című három­felvonásos vígjátékát mutatja be. A művelődési otthon és a he­lyi sportkör vezetősége egy leg­utóbbi megbeszélésen szorosabb együttműködést határozott el. En­nek egyik eredménye, hogy a sportkör tagjai minden szerdán, pénteken és vasárnap a művelő­dési otthon klubjában jönnek Ö6sze, minden hét második szer­dáján pedig különböző sport- és játékfilmeket vetítenek a klub látogatói számára. ismerkedett meg, melyek manap­ság már ritkaság számba men­nek; jellemző, hogy például a debreceni múzeum csak egyetlen darabbal rendelkezik. Leena Saiku orosházi látogatá­sa során megismerkedett két idős parasztemberrel is, Fekete Sán­dorral és Szendi Horváth Mi­hállyal, akik szívesen elmagya­rázták neki a kemencekocsi hasz­nálatát, sőt Szendi Horváth Mi­hály egy nagyon szép kemence­kocsit — mely saját tulajdona volt — Leena Saikunak ajándé­kozott, aki hasznos tapasztalatok­kal távozott Orosházáról. sé vált a barkácsoló szakkör, ma, amikor szinte minden iskolában politechnikai képzés van. Ugyan­akkor eredményesnek és újszerű­nek találták egy modellező szak­kör létrehozását. Az immár egy éve létező értel­miségi klubot nem vették igény­be az érdekeltek. Szükségessé vált tehát, hogy a klub két helyi­ségét megosszák, hasznosabb cé­lokra használják fel. Itt kap he­lyet az ifjúsági klub, amelynek játékkészletét a II.-es számú áltar- lános iskola Tyereskova őrse ven­né át társadalmi megőrzés céljá­ból. Esténként ugyanebben a he­lyiségben tarthatnának a külön­böző szakkörök, külön-külön vagy együtt is, klubesteket a fent em­lített értelmiségi klub helyett. Gondjai is vannak a művelődé­si otthon vezetőségének. Gyakran szükség lenne a felsőbb szervek támogatására, erősítő berendezé­sek, magnetofon vagy filmfelvevő ügyekben. A járási művelődésügyi osztály segítségével ez év végén nagy teljesítményű hőbefúvó be­rendezéseket kapnak, így ezzel biztosíthatják majd az eddig fel- fűtetlen hatalmas terem megfe­lelő hőmérsékletét, s így jól ki tudják majd használni előadások, rendezvények tartására ezt a tel­pet is. A művelődési otthon vezetősége arra törekszik, hogy, munkájával még jobban elősegítse a lakosság kulturális igényeinek kielégítését. Rózsa Tibomé Nem messze Moszkvától, dél­nyugati irányban keskeny acél „tű” emelkedik a magasba, amely keresztüldöfi az alacsonyabban szálló felhőket. Ezt a különleges meteorológiai tornyot a Szovjet­unió Tudományos Akadémiájá­nak Geofizikai Intézete számára építették. A torony magassága 310 méter, átmérője egész magasságban 2,4 méter. Kinyújtható függőleges ru­dakkal a műszereket még maga­sabbra, 315 méterig lehet emelni. Mire szükséges ez az automa­tikus berendezéssel felszerelt to­rony? A főldfelület közelében néhány méterre a légkört, a mikroklímát rendszeresen vizsgálják számos meteorológiai állomáson és ob­szervatóriumban. A légkör ha- tármenti zónái alsó részének jel­lemzői: nem csupán a meteoroló­gusok és a geofizikusok érdeklő­dését elégítik ki. Ezeket az ada­tokat többek között felhasznál­ják a televíziós tornyok, a magas épületek, a rádiórelés létesítmé­nyek és egyebek kivitelezésénél is. Lehetővé válik általa a jég- képződés elemzése a magasság függvényében, a felhők és a kö­dök szerkezetének vizsgálata, to­vábbá a légkör lüktetésének ta­nulmányozása. Az ilyenfajta vizs­gálatok érdeklik a városi egész­ségügyi szolgálatot is. A torony- obszervatórium műszerei auto­matikusan mérik a meteorológiai jellemzőket, mérik a hőmérsék­letet, a szél sebességét és irányát, a „nedvességet és sok egyéb ténye­zőt A magassági meteorológiai to­rony egy sajátos „szonda”, amely a légkör alsó rétegeire értékes adatot szolgáltat Ilyen állomások széles hálózata megkönnyíti majd az időjárási szolgálatot és a tu­dósoknak új ismereteket ad a légkörben végbement folyama­tokról. Villen Ljusztiberg Amerikai tudósok örülnek a hideg időnek A hőmérséklet csökkenése szerte a világon nem nagy lelkesedést vált ki az emberekből, viszont amerikai tu­dósok egy csoportja éppen ebben bí­zik. Ügy mondják, a hőmérséklet süllyedése esetleg megakadályozhat­ja, hogy jelentős földterületeket dönt­sön a tengerek vize. Kétségtelen, hogy az Egyesült Álla­mokat körülvevő óceánok vizszintje folyamatosan emelkedik, annak kö­vetkeztében, hogy a délsarki jégréte­gek olvadóban vannak. A tenger- szint emelkedése az elmúlt 14 esz­tendőben 9 hüvelyk, vagyis kb S0 centiméter volt. Ha a hőmérséklet vi­lágszerte süllyed, mint az utóbbi Idő­ben, akkor az amerikai tudósok sze­rint remélni lehet, hogy a sarkvidéki olvadás lassúbbodik és a tengerek szintje nem emelkedik tovább. WWWWWWN^AWOWWWWW w^AAAAAAA^AAAAAA*AAAÓ*AV<%Vefc*^'VhVVWVWW-^MWWVWWVWWWWVt Ellesett pillanatok: Meg foltosnak egy beteg szívet,,. amidőn a nagyszerű orvoskol­lektíva felkészül egy különösen nehéz szívműtétre. (Első ké­pünk.) Gleb Szolovjov arra vál­lalkozott, hogy — műanyaggal „megfoltoz” egy beteg szívet. (Második képünk.) A műtőben, ahol a beteg szí­vet „foltozták”, az operáció tartamára kikapcsolták a páci­ens szívét. Ennek helyét az úgynevezett mesterséges szív­tüdő foglalta el és kerek 50 percen át dolgozott az igazi szív helyett. Bravúros a fotográfia, amely a műtét egy döntő szakaszát mutatja be premier plánban. , . (Harmadik képünk). A műtét gyógyítják a rosszindulatú da­ganatokat. A kíváncsi lencse sikerült, egy beteg ember talp- azt a pillanatot örökíti meg, ráállt s újjávarázsolt szívvel Határtalanok a modem or­vostudomány fejlődésének le­hetőségei. Már hallottunk bra­vúros szemműtétekről, cortison segítségével átültetett végta­gokról és most — a beteg szív megfoltozásáról. A szovjet kí­sérleti sebészeti intézet nagy sikerei bejárják az egész vilá­got. A fényképész szemfüles len­cséje ezúttal Gleb Szolovjov fiatal orvos nagy jelentőségű műtétről tudósít. Szolovjov doktor mindössze 34 éves, de már professzor. A kísérleti sebé­szeti intézet vezetőjének, Borisz Petrovszkij Lenin-díjas sebész­nek első tanítványa. Petrovszkij professzor intéze­tében szívműtéteket hajtanak végre, mellkasi műtéteket, élet­funkciókat állítanak helyre, állhatott be azok sorába, akik hősiesen helytállnak a szovjet emberek szabad hazájáért.

Next

/
Thumbnails
Contents