Békés Megyei Népújság, 1964. április (19. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-09 / 82. szám
lsei. Sprílls 9. 3 Csti törtök A mexoberenyi Aranyhaláss Tsz Jelszava: Minél többet r ■ r B a r | | es minél olcsóbban Az orosházi mezőgazdasági technikumból jelentjük kum takarmánygazdálkodási szaCsalkiniem olyan nagy érdeklődés nyilvánult meg a mezőberényi Aranykalász Tsz-ben az ez évi termelési tervet tárgyaló közgyűlés iránt, mint amilyen a gazdasági év eredményeiről, a munkaegységenként és a tagonként jutó jövedelemről számot adó év végi zárszámadásikor szokás. Ez is így van rendjén, hiszen az öntudatos szövetkezeti gazdák egy cseppet sem tartják kisebbrendűnek azt, hogy mi lesz, mi várható az új gazdasági év végén, mint az előző év eredményeit összesítő zárszám. adó közgyűlést. Az Aranykalász Tsz tervtárgya, ló közgyűlését különben is érdekessé tette az, hogy most nem 4300, hanem 6500 hold föld bővebb termésének, s a megnövekedett állatállomány magasabb hozamának hogyanját, mikéntjét vitatták meg. Ugyanis január elsejével ■„összeszántotta a mezsgyét” a Petőfi és az Aranykalász Tsz. Az ez évi termelési tervet beha. tó tanácskozás előzte meg. Az állattenyésztési, a növénytermesztési, a traktoros és a segédüzemi A címben szereplő jelzőt maguk a levélírók választották, akik ilyen aláírással írtak szerkesztőségünkhöz. Levelükben a tsz-áilattenyész- tgk és a növénytermesztők munkaegység-teljesítménye közötti aránytalanságot kifogásolták, ezzel válaszolva korábban megjelent két cikkünkre. Idézünk a levélből: ..........igaz, hogy az Állattenyésztők kétezerötszáz forintot is megkeresnek havonta, de nem tudjuk megérteni, hogy miért fizetik az állatgondozókat ennyire a növény ápolok kai szemben, akik csak 500—too forintot kapnak havonta. Ezért csügged a növényápoló tagság...« Levelükben neveket Is említenek, s azt írják többek között, hogy az állatgondozó nem dolgozik meg azért a munkaegységért, amit kap, s ez igazságtalan. Kérdik: ki dolgozott többet az elmúlt évben, a növényápoló vagy az állattenyésztő, aki két—három naponként szabadnapot vesz ki? Éréként felhozzák, hogy a növényápoló aratás és cséplés idején különösen nehéz munkát végez, még zsákol is. Végül elég erős kifejezéssel élnék, s azzal fejezik be a levelet; hogy ha a növényápolók nem termelik meg az aforaktakarmányt, akkor az állat- gondozó nem tudna etetni. Nem szabad tehát különbséget tenni a' tagok között — írják. Furcsa elmélet ez, amely valamiféle egyenlősdiséget követel, holott mindenki előtt nyilvánvaló s ezt nem is kell külön megmagyarázni, hogy nem lehet egyenlőségjelet tenni még két ember munkája, nemhogy két teljesen különböző munkaterület közé. A levélírók kérték, válaszoljunk ezekre a kérdésekre, s mivel neveket is említettek — összehasonlításképpen —, így megnéztük, hogy a levélben említett tagok hogyan dolgoztak az elmúlt évben. Példának említik Jansik András növénytermesztőt, aki egész évben igen becsületesen és jól dolgozott, mégis csak 486 munkaegységet teljesített, ugyanakkor brigádok külön-külön megtartott ülésein jegyzőkönyvbe rögzítették azt, hogy mi minden keüllene a gazdaság, a termelés, a jövedelem gyorsabb ütemű fejlődéséhez. Magától értetődő, hogy az állattenyésztők újabb istállókat, a gépesítési brigádok több traktort, s a gépek, felszerelések tárolására a!_ kalmas színek építését kérték. A vágyakat és kívánságokat összesítő igazgatósági ülés természetesen nem aszerint szabta meg az ez évi beruházást, hogy mi a legégetőbb, hanem a lehetőség, vagyis az igénybe vehető állami hitel szerint. Gépszín még nem épül az idén a mezőberényi Aranykalász Tsz-ben, ellenben kap egy MTZ- traktort és egy Szupar-Zetort, és három vontatópótkocsit, 540 ezer forint értékben, ezen túl pedig 187 ezer forintot a gazdasági épületek korszerűsítéséhez, gépesítettségének kiegészítéséhez. Szó se róla, elkelne még jó néhány gazdasági épület a megnagyobbodott közös gazdaságban, de hát nem korlátlan az igénybe ve. egy állatgondozónak 800 munkaegysége is van... Hát lássuk: Jansik András valóban becsületesen és szorgalmasan dolgozott egész évben. A teljesítménye a növényápolók legjobbjai között van, de ha csak azt nézzük, hogy a levélírók havi 500—600 forint jövedelemiről írtak — ennyit keres szerintük egy növénytermesztő — már itt megdől az állításuk. Ugyanis a 33 forintos munkaegység-értéket számítva 1250 forintnál több a havi keresete Jansik Andrásnak, nem szólva a prémiumról és a háztájiról. De nézzük, hogy ki dolgozott többet? Jansik András összesen 2217 órát dolgozott 1963-ban s ez, a mezőgazdaságban általában napi 10 óra munkaidővel számítva, 221 napot jelent. Ezzel szemben Klirrtaj György állattenyésztő 3036 órát, vagyis 303 napot, Sonkoly György állat- tenyésztő pedig 3260 órát, vagyis 326 napot dolgozott. Ha igazat adunk annak az állításnak, hogy az állatgondozók 2—3 naponként szabadnaposok, akkor Sonkoly György hogyan tudott ledolgozni mégis 326 napot, hiszen még az év 52 vasárnapjából is 13-at a munkahelyén töltött. Persze ezek számok. A gyakorlatban nem egészen így van, hiszen az állatgondozók naponta nem 10 órát, hanem többet dolgoznak s így valóban van lehetőségük arra, hogy szabadnapot kivegyenek. De pihenésük nem rendszeres. Míg a növényápolók a téli hónapokat pihenéssel, szórakozással, tanulással töltik, a gondozók kint vannak a munkahelyükön, ellátják az állatokat, dolgoznak. Hóban, fagyban, sárban is mennek, menniük kell, hiszen a rájuk bízott állatokért ők a felelősek. Ami pedig a munka nehezét illeti, ezen is lehetne vitatkozni, hiszen a takarmány, a vízhordás, a trágyázás és más, az állatgondozással járó munka sem könnyű. Kinek van hát igaza? A tények bizonyítanak. o Kasnyik Judit termelni akadnak jobban rászorult szövetkezetek is. A mezőberényi Aranykalász Tsz a meglévő gazdasági épületek és gépi felszerelések birtokában., s azokkal amit ez évben kap, magabiztosan tervezhette, hogy ebben az évben a növénytermesztésből csaknem 8,8 millió, az állattenyésztésből csaknem 6,5 millió, a segéd- és feldolgozó üzemágból pedig több minit egymillió forint bevételhez jut, s hogy év végén prémiummal együtt 33,50 forint munkaegységértéket oszt. A papír persze türelmes, arra ebből is, abból is jóval több millió forint bevételt lehetne írni. A szövetkezet vezetői azonban csak a valóságban elérhető célkitűzésekre alapozták az ez évi tervet. Annak megvalósítása, a 33,50 forint munkaegységérték élélése a szövetkezeti gazdákon múlik. Azon, hogy valóban értékesíteni tudják-e a tervezett 7330 mázsa búzát, a 41 400 mázsa cukorrépát, a 300 mázsa mustárt, a 3900 mázsa kendert, a 400 mázsa étkezési ve- tőmagborsót, a 800 mázsa zöldpaprikát, a 185 hízott marhát, az 1990 hízott sertést és így tovább, a többi növényi, élőállat- és állati terméket. A tavalyi időjárás nem a legjobbak között marad meg a szövetkezeti gazdák emlékezetében, azonban a szorgalom, a gyakorlat, a,közös munkába vetett hit és bizalom meghozta a maga gyümölcseit. Nemcsak a lehető legmagasabb terméseredményeket erőszakolták ki a földből, s a mind magasabb takarmányért^ kesítést, súlygyarapodást az állati állományból, hanem igyekeztek a korábbi évnél jóval olcsóbbon is termelni. Igyekezetüket, s hozzáértésüket bizonyítja, hogy tavaly egy liter tej önköltsége 3,18 forint volt az azelőtti 3,57 ft>rimt helyett, a hízómarha kilogrammonkénti önköltsége 11,38 a korábbi 12,84, a hízott sertés kilogrammonkénti önköltsége pedig 9,83, a korábbi évi 10,12 forint helyett. No, de nemcsak az állatgondozók tettek ki magukért, hanem a növénytermesztők is. Tavaly egy mázsa takarmánygabonát a szárazság ellenére 127,62 forint önköltséggel, egy mázsa kukoricát 144,86 forint önköltséggel termeltek a szövetkezetben. Az 1962. évinél lényegesebben olcsóbban termelték mázsánként a silókukoricát, s a cukorrépát is 44,21 forint helyett 36,63 forint önlköll'tséggei. Ennyiért érdemes cukorrépát termelni, hiszen a gyár 45 forintot fizet mázsájáért. A tervtárgyaló közgyűlésen szinte semmi mást, csak a tervezett 260 hold cukorrépát sokallták a szövetkezeti gazdák, de a várható bevétel, s annak megmagyarázása után, hogy nemcsak azt kell termelni, ami kedvükre való, hanem azt is, amire a népgazdaságnak feltétlenül szüksége van, elfogadták az üzemtervnek ezt a pontját is. Az igaz, hogy a cukorrépa munkaigényes' növény, s jelentősen szaporítja az amúgy is sok tennivalót, de a me. zöberényi Aranykalász Tsz-ben is, mint sok más szövetkezetben éppen a sok feladat növeli a szorgalmat és a felelősségtudatot. Ezért válhatott jelszóvá az, hogy az idén a tavalyinál még többet és még olcsóbban termeinek mindenből. K. I. Orosházán, a mezőgazdasági technikumban ezekben a napokban nagy a sürgés-forgás. A negyedikeseik egyre jobban izgulnak, hiszen három hónap múlva már képesítőznek. A felsőfokú technikán néhány nappal ezelőtt, fejeződitek be a félévi kollokviumok; a pártfunkcionáriusok' konzultáción vesznek részt, mert április első napjaiban már ők érettségiznek. Felvételünk a technikum szertárában készült. A takarmánygazdálkodás! szak elsőévesei gyakorlati oktatás keretében a Berckszászi—2 típusú fejőgép szerkezeti részeivel ismerkedtek meg. S mi es? — kérdezi Albel Gyula tanár a foglalkozás végén Molnár Piroskától. Gulyás György egy matematika példával „birkózik” 0*> Gépkocsivezetői jogosítvánnyal rendelkező vizsgázott autódaru-kezelőt 6 tonnás autódarura, azonnal felvesz békéscsabai vállalat „JOGOSÍTVÁNY 66829” jeligére, Magyar Hirdető, Békéscsaba. 66829 hető hitel, meg aztán, mi tagadás, Válasz a szarvasi Táncsics Tsz „csüggedő növényápoló tagjainak“
