Békés Megyei Népújság, 1964. április (19. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-04 / 79. szám

1964. április 4. 3 Szombat Vetnek9 kül loskapáznak9 ültetik a káposztapalántát megyénkben A Tóth család útja Hét végére benépesült a határ megyénk minden területén. Bár a korábbi esőzések mi­att még nem lehetett minde­nütt rámenni a földekre, egyik­másik területen csak látogatta!, kevesebb helyein dolgozhatnak traktorokkal, mégis eleven a mező. Elvetették az árpát és a borsót — Április 4-én és 5-én is dolgoznak a gádorosi Dózsa Tsz tagjai Traktorok zajától, szorgalmasan dolgozó emberek beszélgetésétől hangos a gádorosi határ. A föl­deken mindenütt iparkodó nőket,/ férfiakat lehet látni. A Dózsa Tsz területén is... — Gyors ütemben, — kettős műszakban — készítjük elő a ve­téseknek a magágyat — tájékoz­tat Tóth Sándor üzemgazdász. — Univerzális erőgépek után akasz­tott kültivátorökkal, fogasokkal jó minőségű vetőmagágyat tu­dunk előállítani, amire igen nagy szükség van. A vetést április el­sején kezdtük el. Négy traktor- vontatású és nyolc fogatos vető­gép üzemel jelenleg egy műszak­ban. Elvetettük az árpát és a bor­sót, összesen kétszáz holdon. A talajelőkészítési munkák előre­haladtával éjjel-nappal vetünk, amihez a munkaerőt biztosítot­tuk. — Számításunk szerint így a hónap végéig el tudjuk vetni a tavasziakat: négyszázötven hold kukoricát, 215 hold cukorrépát, S00 hold kendert, 110 hold napra­forgót és 50 hold zabot, valamint 30 holdnyi területre főzőhagy­mát, 20 holdra pedig cukorrépa- dugványt ültetünk ki. Hogy a munkát idejében és jó minőség­ben elvégezzük, tagjaink a ket­tős ünnepen, április 4-én és 5-én Is dolgoznak a földeken. A Dózsa Tsz a MÉK-keű 12 hold korai karalábé, és 3 hold korai káposzta átadására állapodott meg, aminek június 15-ig eleget kell tenni. Ezért a termelőszövet­kezet női tagjai a melegágyban előnevelt karalábé-palántákat már ültetik — mondotta befeje­zésül a szövetkezet üzemgazdá­sza. ds. Tóth Pál nemigen politizált, nem hagyott neki időt a tizenegy kenyérre, ruhára, cipőre éhes gyerek. Amíg az egyik pici, a má­sik kicsi volt, egyedül aratott le naponta egy hold búzát. Panasz­kodni sem ért rá, meg aztán nem is volt értelme. Civódás volt az élete a nincstelenséggel. Még 45- ben, a legkisebbik lány, Erzsébet születésekor sem remélte, hogy gyermekei másként, embersége­sebben élnek majd. Annyi minden­félét beszéltek, hogy „1919-ben is hiába akartak a rendszeren vál­toztatni”. Egy kicsit tartózkodóan azért fogadta el osztáskor a 11 hold földet, mert mások is elfogadták. Mikor a termelőszövetkezetet szervezték Körösladányban, ment a többiekkel. A gyerekek ahogy nőttek, úgy rajzattak erre-arra munkába, s ki Körösladányban, ki Pesten rakott magának családi fészket. Három asszony lánya varrónő pesti ruha­gyárban, egy esztergályos, egy mi­nisztériumban dolgozik, hárman férjükkel együtt a körösladányi Magyar—Vietnam Barátság Tsz- ben keresik meg a megélhetést férjükkel, családjukkal. A legfia- talabbik lány nemrég ment férj­hez, s szülei házánál dajkálja a legkisebb, immár a tizenkilence­dik unokát. Egy fiú a helyi szik­^öaaaiz Jlélmegijercii Nem naptár szerint, de időjárás szerint az első igazi tavaszi nap Volt. S ha a föld, a fák, mégnem is színesedtek, virultak ki telje­sen, már érezzük a sejlő színe­ket. A falu úteái néptelenek, az emberek kimentek a földekre. Csák két-három faketekendős öregasszony ép egy kerékpáros férfi beszélget ráérősen, tavaszi- asan, nekitámaszkodva a napsü­tésben meglangyosodott kőkerítés­nek. Egy kislány és két kisfiú az útra megrajzolt körben ugrálós játékkal szórakozik, s olyan ez, mintha valami tavasznak örven­dő primitív táncot járnának. Nincs jobb annál, mint amikor már olyan idő van, hogy az idő­sek kiülnek a napra és a gyere­kek ugrálós játékot játszanak. Szerencsém, hogy a tanácshá­zán egy megbeszélésen együtt ta­lálom Kiss István községi párt­titkárt, Priskin György vb-elnö- köt és Kucsera János vb-titkárt. A falu ez évi terveiről kérdem őket. „Tavasz van, gondolni kell a fiatalokra, akik az idén szeret­nének egybekelni” — mondja mo­solyogva Priskin György. — Évente átlag 25 pár köt házassá­got a faluban, nagy résizük társa­dalmi esküvőt tart. Hogy egybe­kelésük valóban szép ünnepség­gé válhasson) az idén a tanács­épület s a tűzoltószertár közti telket beépítjük, esketőterem lesz itt. A munkák egy részét a ki- szesek vállalták társadalmi fel­ajánlásként... Sor kerül az idén az eddigi háromezer méternyi vízhálózat bővítésére, a duplájá­ra. A munka egy részét a falusi­ak szintén társadalmi munkában végzik. Vágóhíd építését is terv­be vettük. Május elején új cuk­rászda nyílik a községben. Hát ezt várják az idei évtől. Tavasz van, most kell nekigyűrkőzni. © Kovács Gábor kertész búcsúz­ni jött a tanácsházára. Olyan meghatódott, majdnem megköny­nyezi az elválást. Már azt hiszem, elmegy Bélmegyerről, de kiderül, hogy a községi kertészt állást cseréli fel az Űj Barázda Tsz brigádvezetői beosztásával. Ott van rá most, tavasztól a nagyobb szükség. (A községi szövetkezetek egy év óta kezdtek jól menni, mióta az irányításba sok szakem­ber kapcsolódott be. Tavaly 22— 23 és 25 forintot fizettek ki a három tsz-ben egy munkaegység­re. A szövetkezetek egyesülésétől, s még több szakember bevonásá­tól igen sokat vár a tagság.) Ko­vács Gábort, a tsz leendő egyik új szakemberét megkérdem, mi­lyen tervekkel foglalkoznak az Üj Barázda kertészeti dolgozói? A hét hold gyümölcsösbe a szilva, jonatán mellé őszibarackot akar­nak telepíteni. Távlati tervük: növelni az öntözéses és a szántó­földi kertészetet, mely iránt ed­dig elég nagy volt a bizalmatlan­ság, mivel az elért eredmények után nem tartották azt jövedel­mezőnek. Igaz, hozzáértő szak­emberük sem volt eddig... Kifelé jővet a tanácsházáról, a kút előtt egy pádon középkorú pár. Leülök melléjük, jónapot kí­vánok, s megkérdem, mire vár­nak. Az ember, Kecskeméti Sán­dor dagadt lábára mutat. Tegnap este baleset érte, eltörte, a dok­tor reggel telefonált a mentőkért, s most dél tájra beszélték meg, hogy érte jön a kocsi. A község­ről kérdezősködöm, hogy úgy tu­dom 45 táján még Békéshez tar­tozott ez a terület, s csak néhány ház állt akkor Itt. Fájós lábával nem törődve, betegségéből felélén­külve, büszkén beszél Kecskemé­ti Sándor a falujáról, felsorolja, mit nézzek meg feltétlenül. A házakat, mert majdnem minde­gyik új, a törpevízművet, a fásí­tást (egy év alatt hétezer fát ül­tetett el a lakosság a faluban), azt, hogy nincs egyetlen olyan ut­ca, amelynek legalább egyik ol­dalán ne lenne járda, az önki- szolgáló csemegeboltot, a kul- túrotthont, s ha visszajövök má jusban, az azt környező parkot, az erdőgazdaságot... és sorolná még, de lefékez a mentőkocsi. Emberemnek is sajogni kezd a lába, ahogy 'feltápászkodik és sán­títva beszáll az autóba. o Benézek a körzeti rendelőbe, az orvossal szeretnék beszélni. Érde­kelne, hogyan áll az egészségügy ebben az új, tiszta, csatornázott, fásított községben. Kovács József doktor előbb végez betegével — akinél éppen fogorvosi minőség­ben dolgozott —, majd beinvitál lakásukba. Az egészségügy orvosi vonatkozásairól nemigen beszél, azit mondja szerényen: nem az ő dolga saját munkaköre ellá­tottságáról a következtetéseket le­vonni. Távolabbi vonatkozásaiban azonban szívesen szól a témáról. A múlt visszahúzó ereje kisebb itt, ahol a lakások közt nem ritka a fürdőszobás, ahol zárt rendszerű ivóvízellátás van, ahol a modem faluépítkezés folytán könnyen honosodik meg a tisztaság. Az emberek fogékonyak a modem egészségügyre. A termelőszövet­kezet összes gépkezelője egész­ségügyi tanfolyamra jár, minden- tsz-brigádban van két vöröske­resztes aktíva. Évek óta nem volt járvány a faluban. A tsz-ben egy év alatt a modem állategész­ségügy meghonosításával az ad­digi átlag 10 százalékos elhullást két százalékra csökkentették. Az új faluban megteremtődött élet- körülmény ékből kifolyólag a volt tanyaiak, uradalmi cselédek és fiaik gondolkodása, igénye ugrás­szerű minőségi változáson ment át... Folytatná még, de négy bete­ge is várja az előszobában. Elbú­csúzunk. • Az utcán az öregek csoportja még mindig beszélget. A játszó gyerekek száma megnövekedett. Most fogócskáznak. Egy pöttöm legényt ugraszt meg éppen a fogó s a gyerek rikoltva szalad a nap­sütésben. Padányi Anna víz üzemben dolgozik, egy pedig, ifj. Tóth Pál nagyon messzire, a Kínai Népköztársaságban a Nép- szabadság kiküldött munkatársa­ként. Tóth Pál feje felett eltelt 76 esztendőről regényt lehetne írni. Igaz, ami volt, arra nem szeret, nemigen akar emlékezni. Szíve­sebben beszél virgonc unokáiról, varrónő, esztergályos és mi­nisztériumi lányairól, újságíró fiáról, meg arról, hogy a Ladányban élő gyermekei milyen házat építettek vagy vásároltak az elmúlt években. Azt, hogy mi­ként élne most egyik is, másik is a felszabadulás, a munkások A legfiatalabb lány a legkisebb unokával. Pali irt Kínából. és a parasztok összefogása, közös mondó kézlegyintés lenne a vála- erőfeszítése nélkül, ne is kérdezze sza.;. tőle senki, hiszen csak egy sokat Kukk Imre I Zsongó tulipánok Gyula utcáin Festő rózsabimbók a kertészeti vállalat üvegházában A hosszantartó hideg tél után szívet, lelket gyönyörködtető látvány a gyulai virágos utca. A leleményes kertészek nagy gond­dal nevelték a Hollandiából im­portált tulipánokat s a felszaba­dulási évfordulóra legalább ötven műkő-vázában nyüó tulipánt rak­hattak az utcákra, terekre. A hat színben pompázó tulipánokat ta­lálóan nevezték el zsongó virá­goknak, mert valósággal megró- í hanták őket a méhecskék. Egy-egy műkő vázában a virágszirmokon ÍOO—150 méhecske zsong. Egyébként a Gyulai Kertészeti Vállalat hajtatóházában 1500 négyzetméternyi területen most feslenek a nemes rózsabimbók. A gyönyörű rózsákból néhány szál teljesen kibontotta szirmait, a tömeges virágzást és a szállí­tást az ünnepek utánra várják. Szakmunkásképző tanfolyamok Szeghalmon A múlt évben Szeghalom köz­ségben 62 termelőszövetkezeti tag végezte el a növénytermesztési és állattenyésztési szaktanfolyam el­ső és másod évét. Ebben az évben sikerrel szervezték meg a növény- termesztési szaktanfolyam har­mad évét is. Ezen huszonhét hallgató vesz részt. Az előadáso­kat Kardos János, a Tarhosd Nö­vényvédő Állomás agronómusa és Dunai György, a Szeghalmi Járási Tanács Mezőgazdasági Osztálya dolgozója tartja. A harmadévesek év végi záróvizsgán adnak számot tanulásuk eredményességéről. BÉKÉSCSABAI SZÉKHELYŰ INTÉZMÉNY azonnali belépésre m ra r r •• m epiieszmernokot, vagy nagy gyakorlattal rendelkező építésztechnikust keres. Illetmény megegyezés szerint. Jelentkezés önéletrajz benyújtáséval a kiadónál. 66793

Next

/
Thumbnails
Contents