Békés Megyei Népújság, 1964. április (19. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-04 / 79. szám
BÉKÉS MEűYEL Világ proletárjai, egyesüljetekJ A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA NÉPÚJSÁG 1964. ÁPRILIS 4., SZOMBAT Ara: 80 fillér XIX. ÉVFOLYAM, 79. SZÁM Tavasz Bélmcgyarcn | Kis Üzem a város peremén | KÖRÖSTÁJ | „ Család—otthon | Sportműsor | Eső, zivatar Őrködjünk a szocialista országok barátságán és egységén Dísxünnepség Békéscsabán Hazánk felszabadulásának 79. évfordulója alkalmából április 3-án, délután 6 órai kezdettel, díszünnepséget tartattak Békéscsabán, a Szabadság filmszínházban, a megyei és városi pártbizottság, tanács és a népfront rendezésében. Az ünnepi gyűlés elnöki asztalánál helyet foglaltak Klaukó Mátyás elvtárs, a megyei pártbizottság első titkára, a város párt-, állami és társadalmi szerveinek, üzemeinek, termelőszövetkezeteinek, intézményeinek, valamint fegyveres erőinek képviselői, a szovjet hadsereg képviselői és a hazánkban tartózkodó román pártküldöttség tagjai. A díszünnepséget Such János elvtársnak, a párt városi bizottság titkárának szavai nyitották meg, majd Papp István elvtárs, a megyei tanács elnöke mondott ünnepi beszédet. Papp elvtárs beszéde Tisztelt ünneplő közönség! Kedves elvtársnők, kedves elvtársak! Tizenkilenc érv telit el azóta, hogy a felszabadító Vörös Hadsereg kiverte hazánkból az utolsó hitlerista seregeket Tizenkilenc esztendővel ezelőtt ezer sebtől vérző, meggyötört népre köszöntött rá a tavasz. A front elvonult. Mögötte új élet fakadt új hatalom született, demokratikus hatalom, amelyben a döntő szó a magyar dolgozó népé. Ahogy épül és szépül szocialista hazánk és gazdagodik népünk élete, úgy válik mind világosabbá népünk szívében és gondolatvilágában április 4-ének történelmi jelentősége. Április 4-e legnagyobb nemzeti ünnepünk. Azért, mert e napon egyszerre született meg olyan sok megpróbáltatás és szenvedés után népünk számára a nemzeti függetlenség, a nép szabadsága és a béke. Legnagyobb nemzeti ünnepünk, mert alapja és kiinduló pontja egy olyan társadalmi változásnak, amely gyökeresen átalakította egész népünk életét. A felszabadulás tette lehetővé számunkra az évszázados elmaradottság felszámolását. Utat nyitott történelmünkben a munkáshatalom megteremtéséhez, a szocializmus felépítéséhez, dolgozó népünk felemelkedéséhez. A Szovjetuniónak a II. világháborúban a fasizmus felett aratott győzelme meggyorsította a történelem menetét és alapvető változások sorozatát indította meg az egész világon. Az európai és ázsiai népek éltek a történelmi lehetőséggel és rálépték a társadalmi felszabadulás, a szocializmus útjára. A párt vezetésével népünk olyan magaslatra jutott el, ahonnan büszkén tekinthet vissza a megtett útra és elérhető közelségben látja a biztató jövendő, a szocializmus csúcsait. Szocializmust építő népünk örök büszkesége, hogy Oroszország után nálunk gyúlt ki először a szocialista forradalom fáklyája. Népünk felszabadulása kettős értelemben is összefügg a Nagy Októberi Szocialista Forradalom szülöttjével, a Szovjetunióval. Összeköti 1919, a Magyar Tanácsköztársaság dicső emléke, és összeköti 1945, amikor a szovjet hadsereg hozta el népünknek a békét, a nemzeti függetlenséget és a társadalmi felszabadulás történelmi jelentőségét. A visszanyert nemzeti függetlenség nem egyszerűen a régi visszaszerzése, hanem jóval több annál. Ez a függetlenség magasabb szintű és erősebb, mint bármikor a történelmünk során volt. Ez a nemzeti függetlenség belülről a szocializmust építő szabad nép egységére, gazdasági önállósággal rendelkező ország erejére épül. Kívülről pedig olyan legyőzhetetlen erejű pajzs védi, mint a Szovjetunió és az egész szocialista tábor. Papp elvtárs a továbbiakban ecsetelte a Horthy-rendszer viszonyait. Tények igazolják — mondotta többek között —, hogy 1935-ben az országgyűlési képviselőválasztások idején Magyarországon csak mintegy 3 millió embernek volt választójoga. Ez azt jelentette, hogy a 18 éven felüli lakosságnak csak 49 százaléka rendelkezett szavazati joggal. Ugyanakkor 1963-ban több mint hétmillió embernek volt választójoga. Ez a 18 éven felüli lakosság több mint 90 százalékát teszi ki. Érdemes megnéznünk az országgyűlési képviselők összetételét. Amikor a Horthy-rendszemek 284 országgyűlési képviselője volt, akkor ezek közül 3 volt munkás, 3 földművelő, a többi földbirtokos, nagyiparos, bankár, nagykereskedő, pap, ügyvéd. Csupán a föld- birtokosok részéről voltak 78-an a parlamentben. Ezzel szemben a mi államhatalmunk legfelsőbb szervébe, az országgyűlésbe megválasztott 340 képviselő, 173 pótképviselő: munkás, paraszt és értelmiségi. Ismeretes előttünk — mondotta a továbbiakban — a mezőgazdaság vonalán végbement óriási fejlődés. 1930-ban 7,7 millió hold föld, vagyis az ország földterületének csaknem fele 12 ezer család kezén volt. Az összfölddel rendelkezők közül 0,8 százalékának jutott a termőföldek 48 százaléka. Ugyanakkor 99,2 százalékának csak a földterület 50 százaléka. Ugyanakkor 99,2 százalé- nek 40 százalékát ugyanakkor a lakosság 9 százaléka élvezte, 43 százalékának pedig évente csak 581 pengő jutott. A felső tízezer (Folytatás a 2. oldalon! hazánk felszabadulásának alkalmából az Qperaházban Disziinnepség 19. évfordulója Hazánk felszabadulásának 19. évfordulója alkalmából a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a forradalmi munkásparaszt kormány és a Hazafias Népfront Országos Tanácsa pénteken este díszünnepséget rendezett a Magyar Állami Operaházban. Az operaház gyönyörűen feldíszített színpadán az elnökségben foglalt helyet Dobi István, a Nép- köztársaság Elnöki Tanácsának el. nöke, Kádár János, a Magyar Szó. Hazánk felszabadulásának 19. évfordulója alkalmából a Magyar i Szocialista Munkáspárt Központi I iizottsága, a Magyar Forradalmi Munkás-Paraszt Kormány és a cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke, Apró Antal, Biszku Béla, Fehér Lajos, Fock Jenő, Gáspár Sándor, Kállai Gyula, Komócsin Zoltán, dr. Münnich Ferenc, Nemes Dezső, Rónai Sándor, Somogyi Miklós, Szirmai István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai. Az elnökségben foglalt helyet N. Sz. Hruscsov, a Szovjetunió Kommunista Pártja Központi BizottsáHazafias Népfront Országos Tanácsa pénteken délelőtt koszorú- zási ünnepséget rendezett Budapesten, a Szabadság téri szovjet hősi emlékműnél. (MTI) gának első titkára, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke, a szovjet párt- és kormányküldöttség vezetője és G. A. Gyenyiszov, a Szovjetunió Kommunista Párt-, ja Központi Bizottságának tagja, a Szovjetunió budapesti nagykövete. Az ünnepség résztvevőinek soraiban ott volt az MSZMP Központi Bizottságának, az Elnöki Tanácsnak és a Minisztertanácsnak számos tagja, a politikai, a gazdasági és a kulturális ólet sok más vezető személyisége. Részt vett a díszünnepségen Dobi Istvánná és Kádár Jánosné társaságában Nyina Petrovna, N. Sz. Hruscsov felesége. Jelen volt az ünnepségen a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője és tagja. (Folytatás a 2. oldalon.) Koszorúzási ünnepség a Szabadság téri szovjet hősi emlékműnél \
