Békés Megyei Népújság, 1964. április (19. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-01 / 76. szám
4 Szerda 1964. április í. Közúti veszély, nehezen járható útszakasz Endrődön a késlekedő építkezés miatt Egerek és csikkek Az Endrődi Földművesszövetkezet szikvíz- és hűsítő ital üzeme a megnövekedett igényekből adódóan olyan nagy kapacitással dolgozik mér hosszabb idő óta, hogy a mélyfúróit artézi kút — mely egyben a környék lakóinak ivóvízellátását is szolgáltatja — — a hűsítő italok gyártásához szükséges vízmennyiséget nem képes biztosítani. E komoly problémát az ímsz vezetősége úgy igyekezett a legrövidebb időn belül megoldani, hogy a törpevízműnek a községbe való bevezetését követően módot talált arra, hogy a szikvízüze- met és a vele egy teliken lévő vendéglőt bekapcsolják a központi vízhálózatba. A munka kivitelezésének érdekében tárgyalást folytattak a Békés megyei Víz- és Csatornamű Vállalattal, mely több mint Harmincezer forintos költségvetéssel 1963. december 31-i határidőre vállalta is a vízvezeték megépítését. A munkához hozzáfogtak a vállalat dolgozóit, sőt, határidőre készre -is jelentették azt. A műszaki átvételnél azonban megállapították, hogy a munka nincs befejezve. Így újabb határidőben A bucsai községi pártibizottság végrehajtó bizottsága legutóbbi ülésén az idei, 1964. évi költség- vetés fölhasználásáról tárgyalt. A községi tanács részéről megjelent Faluházi József vb-titkár számok tükrében mutatta be, hogy az ez idei gazdasági évben milyen beruházásoikra kerül sor. Üj vágóhíd épül- 80 ezer forintos költséggel, mivel a jelenlegi egyrészt korszerűtlen, másrészt közéi van az iskolához és a sportpályához, ami egészségügyi szempontból tarthatatlan helyzet. Miként az előző években, akként idén is bővítik a község járdahálózatát, 800 négyzetméternyi új járdát építenek. A lakosság ismét felajánlotta ehhez segítségét. A múlt évi 40 ezer forint értékű társadalmi munkát 8000 forint értékben túlteljesítették. Az idén a község főterének parkosítására és csatornázásra 20 ezer forintot költenek. A közkönyvtár állományát 10 ezer foÉrdekességek könyvéből Koppenhágában éttermet nyitottak, étlapján ezzel a felirattal: 1. Alkoholtartalmú italt csupán húsételekhez szolgálunk fel. 2. Ilyen ételnek számít minden tojás | nélküli étel. 3. Tojással készült \ ételek nem kaphatók. Kész a bűvös kör. *** Az angol színházi körökben nemrégen sokat vitatkoztak arról, miként lehetne a legjobban meghatározni a musical fogalmát. Az egyik színikritikus Frank Lawton a következő javaslatot nyújtotta be: a musical olyan színdarab, melyben a színészek nem énekesek és az énekesek nem színészek. *»* A korzikaiak köztudomásúan hallgatagok és állhatatosak. Az ifjú korzikai a következő szavakkal tér haza az érettségiről: — Apám, büszke lehetsz a fiadra! Négy órán át vallattak: nem i ■isóltam egy szót seir^ I egyeztek meg, s ígéretet tettek arra, hogy 1964. január 25-ig biztosítják a vízszolgáltatást. Március 31-re pedig megépítik a tolózáraknát is. E határidő betartásából sem lett azonban semmi. Az eternit csövek lefektetésére kiásott csatornák ott tátongnak még mindig a község főutcájának egyik legveszélyesebb és legforgalmasabb kanyarulatában, csupán némileg összetákolt korláttal elkerítve. Szerencse, hogy az elmúlt hetek során a síkos úton ( valami jármű nem csúszott még az árokba. A lefektetett csöveket a fagy is megrongálta. Ugyancsak nem mutat jó képet az sem, hogy a vendéglő előtt december óta marja a rozsda az ottfelejtett vascsöveket szinte kínálva magát, hogy valami járókelő saját hasznára eltulajdonítsa azokat. De, ha már a kései építkezés hátrányairól beszélünk, feltétlen meg kell mondani azt is, hogy a csatorna- építés miatt olyan n«gy a latyak 10—15 méteres szakaszon, hogy szinte járhatatlan arra az út. A ligeti iskola, ahová naponta 100— 120 gyermek sokszor naponta kétszer is jár, az építkezés miatt szintén nehezen közelíthető meg. A Luca széke módjára készülő vízvezeték a hűsítő italokat kennt értékű könyvvel növelik, a sportkör munkáját 5000 forinttal támogatják. Százezer forintot fordítanak az ivóvízhálózat és általában a vízszolgáltatás bővítésére. Sz. A. 14. — Nyugi, nyugi! — szólalt meg Nyikityin tréfásan és helyet mutatott Kirejevnek a fotelben. — Mondjon el mindent sorrendben, de csak a tényeket, aztán majd meglátjuk, mi jön ki belőlük. — Rendben van, ime a tények: egyik kocsinkat el akarták lopni — egy. Pobedánk kalandja, amikor a nyaralóba utaztunk — kettő. A garázs környékén lebzselő gyanús alak — három. S a negyedik tény: Kunyicin kocsijában valaki összehasogatta a hátsó ülést, valószinűleg keresett ott valamit. szító üzem termelésében is zavarokat okoz. Puskás József, az üzem vezetője erről így tájékoztatott bennünket: — A helyi szükségletein kívül, hetenként 10 községbe szállítunk hűsítőt, három községbe pedig szilkvizet. Sajnos, az egy medence, mely az artézi kútról töltődik folyamatosan, csak na f i -,5— 3 köbméter vízkészletet tud biztosítani, melyből a vendéglő napi fogyasztása is történik. így többször előfordult már, hogy vízhiány miatt nem tudtunk termelni. Különösen sok problémánk van a vízzel január 6 óta, mivel a szomszédos Gyom a község vízellátását is hozzánk kapcsolták. Ezért várnánk mi sürgős intézkedést az illetékesektől. — És mi Tanai Ferenc elvtársnak, az fmsz igazgatójának véleménye? — A betemetettel csatorna valóban veszélyes a közlekedés szempontjából, de az iskolás gyerekeknek is sok sarat kell taposni miatta. Nem beszélve arról, hogy a terméló&ben valóban voltak ebből adódóan kisebb zavarok. Nekem az volna a javaslatom, hogy a vállalat szerezzen az ideküldött dolgozói részére itt helyben lakást, — erre van lehetőség. — (Ne úgy legyen, mint ezt megelőzően, amikor jóformán reggel megjöttek, s néhány óra múlva ismét mentek a vonathoz. Ügy gondolom, ha ezt megteszik és mérlegelik a munka fontosságát, rövid időn belül megszűnnének az építkezés „fekete” nyomai — mondotta Tanai elvtárs. előlünk a fényképezőgépet. Per. sze, nem egy akármilyen készülék volt az, hartem egy apró mikrofényképezőgép, amellyel még a gomblyukon át is készíthető felvétel. Ugyanakkor pedig valószínűleg nem a legalaposab. ban motozták meg Szerencsést, mielőtt beültették volna a kocsiba. — Mert hát csupán fegyvert és iratokat kerestünk nála, ruháját meg a többi holmit csak később kutattuk át. — No igen, ez érthető. De miKicsit szívdobogva gondoltam arra én, a falusi kislány, hogy milyen is lesz az, amikor Békéscsabára kerülök gimnáziumba kicsike falumból. Szívesen vállaltam a koránkelést, a vonattal való bejárást. Mondta az igazgató bácsi, most már igazgató úr, hogy nyugodtan járjon csak be kislány. A vissza indulásig kényelmes diákváróteremben töltheti el az időt, s ott még tanulhat is ... Nagy >n szorgalmas voltam mindig. S az volt a legelső, hogy délután a váróteremben a kényelmes, széles asztalra könyökölve, megírtam a házi feladatokat. A felsőbb osztályba járók közül kevesen maradtak ott, néha csak magam körmölgettem a teremben. Egyszer, a nagy csöndben surranó neszre lettem figyelmes. Felnéztem, s ha nem lennék falusi kislány, biztosan megijedtem volna. Két kövér, sima szőrű egér rendezett nagytakarítást: összeszedték a reggeli maradványokat, a szalonna bőröket; — egy fél kiflin majdnem hajba is kaptak a szemétkosár mellett. Aztán jött a többi egér. Ök sem ijedtek meg, barátsággal közelítettek felém. Segélyt- kérően néztem az ég ... akarom mondani a mennyezet felé, de onnan csikkek néztek velem farkasszemet, mint holmi modern harci fegyverek. Elgondolkodtam, talán külön vei hasította fel az ülés huzatját? — Emlékszik arra a gyűrűre, amelyet lehúztunk az ujjáról? — kérdezte Kinejev diadalmasan — Volt benne egy éles szélű kő Iglickij tehát nyugodtan felhasz. nálhatta kés gyanánt. Ahhoz, hogy becsúsztassa a mikrofény- képezőgépet az ülés huzatja alá, egészen jelentéktelen kis hasa- dék szükséges. Kirejev érvelése logikus volt, s Nyikityin kénytelen volt elfogadni. De továbbra is homályos maradt előtte, miért nem tudják pontosan a külföldi ügynö. kök, hol rejtőzködik a fényképezőgép és csak jóformán vaktában vadásznak az állambiztonsági szolgálat kocsijai után. — Ennek is megvan a magyarázata — felelte Kirejev. aki várta ezt a kérdést. — Iglickij természetesen csak rádión tudta közölni rezidensével, hová szándékszik elrejteni a fényképezőgépet. Az üzenetet még rejtjelezni is kellett, nagyon jól tudja, milyen körülmények között. Iglickij halálbiztosan sietett, idegeskedett. Ilyen állapotban hibásan is rejtjelezhette kocsink rendszámát. No meg aztán a rezidens is holmi zavaró körülmények miatt csak egy részét vehette e rendszámnak. — Már megbocsásson, de Iglickij hogyan tudhatta előre kocsink rendszámát? — kérdezte Nyikityin. — Nagyon egyszerűen. A nyaraló ablakából nagyszerűen látta, min érkeztünk. Miután pedig csak egy kocsink volt. sejtette, hogy csak azzal vihetjük el. Ennek a kocsinak a rendszámát közölte hát a rezidensével. De a rádión, ahogy azt már említettem, valószínűleg csak az első két számot sikerült közölnie. festőlétrát cipeltek be az emberek azért, hogy olyan szépen a végivel fölenyvezzék a plafonra a cigarettákat... Ezt azért — bár falusi kislány vagyok — mégsem hittem. Rövidesen megkaptam rá a választ. Három nagyon magas „felnőtt” negyedikes robogott be, s imigyen beszélgettek; — Fogadjunk, Culáp, hogy pontosan a négy közé ragasztom ... —‘ s fölbámultak a plafonra. — Jó, egy tízes..s És akkor láttam a csodát. A Culáp ellenfele elővett egy „Fecske” feliratú dobozt, s gondosan kiválasztott belőle egy cigarettát. Nyugodt, megfontolt mozdulatokkal kimorzsolta belőle a dohányt. Aztán ráköpött a barnás végére és finom mozdulattal fölhajította a plafonra. Tátva maradt a szám: — Culáp leszurkolta a tízest... Elgondolkoztam az igazgató úr szavain: — Ott nyugodtan tanulhatsz. — Meg azon is, hogy ezután, ha megtűrnek, inkább a felnőttek várótermébe mennék, mert ott egerek sem sétálnak és cigarettákat sem ragasztgatnak a plafonra. — Vagy talán nem tetszik elhinni? Tessék megnézni a békéscsabai vasútállomás diákvárótermét. Lehet, hogy az egerek nem jönnek elő pontosan akkor, — de a csikkek ott csüngnek a mennyezeten. (fer-ó) Most tehát azok a kocsijaink érdeklik őket, amelyeknek rendszáma azzal a két számjeggyel kezdődik. Ezt a tények bizonyítják. A 22—51-es rendszámú kocsit akarták ellopni. Mi kette majdnem rászaladtunk a szöges deszkára a 22—47-es rendszámú Pobedával. Az ülés huzatját ösz- szehasogatták Kunyicin 22—43- as rendszámú kocsijában. Annak a Pobedának a rendszáma pedig, amelyen Iglickijt elhozz tűk a Lopuhov-nyaralóból Moszkvába: 22—45. Az ezredes elgondolkozva végigsétált a szobán. — Ügy néz ki, hogy mindez valóban így van — mondta halkan. — Persze, hogy így van! — kiáltott fel Kirejev. — A 22—45- ös rendszámú Pobeda ezekben a napokban javítás alatt állt és csak ma hozták ki a műhelyből. Már berendeltem ide s remélem, hogy megtalálom benne Szerencsés fényképezőgépét. — Meglátjuk, milyen szeren, csévél jár — mosolyodott el Nyi. kityin ezredes. Néhány perc múlva a 22—45- ös rendszámú kocsi már az állambiztonsági szolgálat épületének belső udvarában volt. Amint. Kirejev őrnagy megpillantotta az ablakból, kirohant az ezredes szobájából. Nyikityin pedig az íróasztalához ült és hozzáfogott, hogy átnézze a friss postát, összpontosítani azonban nem tudott. Csak gépiesen végig, íutotta a különféle írások sorait, de nem tudta volna megmondani, mit olvasott. Sűrűn pillán, tett az asztali órára. Percmutatója, jóllehet nagyon lassan, de mégis számjegyről számjegyre kúszotl, Kirejev pedig még min. dig nem volt sehol. (Folytatjuk) As idén is tovább fejlődik Bucsa Sztanyik Károly N. TOM A Ni Akkor hát halljuk a következtetéseket. — A következtetések maguktól adódnak. — Kirejev a Nyikityin által felkínált cigarettáért nyúlt. — Iglickij annak a kocsinak az ülésébe rejtette a fényképezőgépet, amelyen behoztuk őt a Lopuhov-nyaralóból! — Korai még a diadal — emelte fel a kezét az ezredes figyelmeztetően — van még egy pár kérdésem. Azt még megengedem, hogy Igliokijnek a kocsi, ba szálláskor sikerült elrejtenie
