Békés Megyei Népújság, 1964. április (19. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-26 / 97. szám
1964. április 26. 3 Vasárnap A M E Z Ő B E R É N Y I T E X T I X, dolgozói példát mutatnak az anyagtakarékosságban. Hulladékdarabokból készítik messzi földön híres törül- K közűiket, szalvétáikat, s a múlt évben 12 százalékkal T túlteljesítették a tervet. Jó munkájukért 45 napi kereg setüknek megfelelő nyereségrészesedést kaptak a ktsz *7 dolgozói. Sarabolják a borsót a békési Október 6 Isz-ben Mulasztásokat kell pótoljanak megyénk állami gazdaságai A Békéscsabai Hűtőház közelsége kedvezően hatott a környékben működő tern'el őszóvet kezetekre. Több helyen, közöttük a békési Október 6 Tsz-ben is fokozatosan áttértek nagy területen a zöldborsó termesztésére. Ebben az évben 240 hold borsót vetettek. A vetés jól sikerült, a növények igen szépen kikeltek. A szövetkezet három növénytermesztési briA gyomai Viharsarok Halászati Termelőszövetkezet Köröstarcsa határában évekkel ezelőtt a gács- háti részen halastavat épített. A tavat eddig csak halneveléssel hasznosították. A múlt évben kísérletként háromezer kacsát helyeztek ki és ezeket a vízfelületen a Szarvasi Haltenyésztési Kutató Intézet tapasztalatai alapján egymunkaerő” fogalmával kapcsolódik egybe. És hány szakembert állítanak félre, mert bizonyos szakmai kérdésekben nézeteltérésbe kerül a vezetővel. Tegyük fel, hogy nem volt igaza, hogy az élet a vezetőket igazolta. Ok ez arra, hogy egyszer s mindenkorra lemondjanak az illető tudásáról? Hiszen igen gyakran rájött ő maga is, hogy tévedett. De ha nem adnak neki alkalmat a munkára, persze- hogy nem ismerhetik meg az azóta kialakult nézeteit. Minden munkahelyen csak az lehet a cél, hogy lehetőleg mindenki teljes tudásával, kiegyensúlyozott légkörben dolgozhassák. De ki-ki saját munkahelyéről ismeri azokat az eseteket, amikor valakit korábbi hibái miatt ítélnek meg évek múlva is. Még akkor is, ha azoknak a hibáiknak abban az emberben már nyomuk sincs. Az ilyen állapot, az ilyen légkör igazán nincs jó hatással a munkára. De azokra az emberekre sem, akiknek a megváltozása, jó irányú átalakulása még hátra van.. Az 5 fejlődésüket az sarkallná, ha látnák, hogy erőfeszítéseiket figyelemmel tartják, és annak nagysága arányában el is ismerik. Ennek ellenkezője viszont dacot és cinizmust vált ki bennük, szaporítva ezzel a vezetők amúgy is sok gondját gádja — 100 taggal — a hét derekán hozzálátott a borsó sarabolá- sához. Pénteken estig 30—35 hold borsót saraboltak meg. Május első napjaira a sarabolást befejezik, s a többi mezőgazdasági munka mellett készülnek a borsóaratáshoz. Kipróbálják a borsófejtő gépeket, hogy néhány hét múlva nehogy meglepetés érje a szövetkezetét. ezrelékes elhullással, 2,38 kiló átlagsúllyal nevelték fel. Május első felében ötezer, egy későbbi időpontban tízezer, augusztus körül pedig ismét ötezer kacsa tóra eresztését tervezik. A kacsanevelő tavat vízzel feltöltötték, s a tóba 200 mázsa kétnyaras ponty- és 15 ezer csukaivadékot is helyeztek. Első pillanatra nem is érthető, miért nehezítik meg némely vezetők a saját helyzetüket? Miért mondanak le munkásokról, szakemberekről, ahelyett, hogy felkutatnának mindenkit, akire csak számíthatnának a munkában. Valóbanmivel magyarázható ez a gyakorlat? Miért szeretnek sokan valakiről „egyszer és mindenkorra” véleményt mondani? Mert ez könnyebb, mint az egyes embert és a munkáját folyamatosan szemmel tartani. Könnyebb, mint újból és újból felülvizsgálni saját korábbi véleményüket. Sokan kényelmesebbnek tartják ragaszkodni túlhaladott véleményükhöz, mint a tények hatására azt megváltoztatni. Pedig enélküi nincs jó vezetés. Az egyik termelőszövetkezet jó képességű, tapasztalt agronó- musát a vezetőség leváltotta, mert többszöri figyelmeztetés ellenére mulasztással súlyos kárt okozott a közösségnek. Egy különleges, gyógynövényeket termelő munkacsapat vezetőjének tették őt meg, ahol az egész kollektíva már évek óta megszokta, hogy munkájuk sikere és személyes jövedelmük is mindenekelőtt a lelkiismeretes munkától függ. Kezdetben ferde szemekkel nézegették — nem éppen jó hírű — új vezetőjüket. Eltökélték, hogy „vagy megszokik, vagy Megalakulásuk pillanatától kezdve jelentős összegeket fordít népgazdaságunk az állami gazdaságok termelési erejének fejlesztésére. A sok áldozat célja az, hogy az állami gazdaságokban az építkezésekre, a gépekre és a felszerelésekre fordított összegei: abban gyümölcsöznék majd, hogy mind nagyobb mennyiségű gabonával, hússal, tejjel és egyéb termékkel járulnak hozzá dolgozó népünk élelmiszer-igényeinek kielégítéséhez, valamint. abban is, hogy példájuk ösztönző hatást gyakorol a termelőszövetkezetekre az okszerű nagyüzemi gazdálkodás kialakítása közben; Állami gazdaságaink többsége a lehető legjobban igyekszik betölteni hivatását, s hosszan lehetne sorolni az elért eredményeket. Mi azonban most elsősorban a gazdaságok gyenge oldalaival foglalkozunk. Azért, mert nem biztonságos még a termelésük. Gazdálkodásuk az elmúlt néhány évben olyan kilengéseket mutatott, mint egy gépjármű sebesség- mérő órája: hol az egyik, hol a másik okozott kellemetlen meglepetést két—három vagy ennél jóval több millió forint hozamkieséssel. Tavaly megyénk 15 állami gazdasága közül négy maradt adós az eredményterv teljesítésével: a félsőnyomási, a bánkúti, a szőlős- pusztai és a zsadányi. A két utóbbi közül ráadásul az egyiknek 850 ezer, a másiknak csaknem kétmillió forint hiánya van. A múlt évi gazdálkodás „bizonyítványát”, vagyis a tervezettnél kevesebb hozammal és kevesebb áruértékesítéssel teletűzdelt mérlegét lehet magyarázni, különböző okokat felsorolni, azonban ez nem vigasztaló, mert a megszökik”, — de nem engedik sem jó hírnevüket, sem zsebüket megkárosítani. Megszokott. Any- nyira, hogy nemcsak pontossága és lelkiismeretessége váltott ki elismerést, hanem agrotechnikai újításai is. Ezek pedig ötven százalékkal emelték a munkacsapat jövedelmét. Világos, hogy ekkor már a munkacsapat minden egyes tagja elragadtatva beszélt az agro- nómusáról. Felfigyelt erre a termelőszövetkezet vezetősége is. Többszöröser ellenőrizték az ag- ronómusról szállongó jó híreket. S miután meggyőződtek róla, hogy az illető már más ember mint korábban volt — a munkacsapat tiltakozása ellenére visszahelyezte őt a ■ magasabb munkakörbe, oda, ahol a tudásával nagyobb közösség javát szolgálhatta. Ezt az embert ma a környék egyik legjobb agronó- musaként tartják számon — a tsz vezetősége nagy dicsőségére. Egyszóval: nemcsak a tévesen megítélt ember érdeke hibáinak levetkezése. Érdeke az egész közösségnek, hogy az előnyösen megváltozott emberre figyeljen fel. De különösen érdeke ez a színvonalas, jó vezetésnek. Kibontakoztatni a képességeket, a helyére tenni minden embert, hinni fejlődésükben, elősegíteni fejlődésüket. Salamon Pál több élelmiszert kérő lakosságot nem elégítheti ki a népgazdaság ugyancsak magyarázattal. Az kétségtelen, hogy a növénytermesztés hozamait hátrányosan befolyásolta az időjárás. Azzal kezdődött a múlt év, hogy tavasszal több ezer hold búzát és őszi árpát kellett kiszántani, s helyenként az is ritka volt, ami megmaradt, és' az amúgy sem valami bőségesnek ígérkező búzatermést még a tartós szárazság is csökkentette. A hozamcsökkenési sorozatot tehát a búza és az árpa kezdte és folytatódott a cukorrépával, kukoricával és több más növénnyel, míg végül is 18 millió forintra kerekedett a növénytermesztés vesztesége megyénk állami gazdaságaiban. A veszteségnek nemcsak az időjárás, hanem a sok apró mulasztás, fegyelemsértés és pazarlás előidézője volt. Például Felsőnyomáson egy hold hibrid kukoricára négyszer anynyl anyagköltséget fordítottak, mint Hidasháton. A helyenként mutatkozó megfon- tolatlanság miatt is növekedtek a termelési költségek. Akármeny- nyire figyelembe vesszük az olyan természeti tényezőket, amelyeket az emberek csak részben vagy egyáltalán nem tudnak legyőzni, nem mondhatjuk megnyugtatónak azt, hogy tavaly a gazdaságok 217,10 forintért termelték a búza mázsáját. Nem egy gyengébb talajadottsággal és kevésbé gépesített termelőszövetkezetet tudnánk felsorolni, amelyekben ennél sokkal alacsonyabb a búza önköltsége. A 15 állama gazdaság állattenyésztése tavaly csaknem 8,5 millió forint veszteséggel zárta az 1963-as évet. Ennek az okát is lehet magyarázni. Többek között, hogy nincs elegendő szakember, a malac és baromfi elhullást a helyenkénti korszerűtlen épületekkel, a takarmányhiánnyal és egyebekkel. Ezek is meglévő okok. De, akik kutatják, csakhamar megtalálják gazdaságainkban a legfőbb okokat is. Először is azt, hogy az állattenyésztéssel kevesebbet törődnek a szakvezetők, mint a növénytermesztéssel. Igaz, többek közt, hogy kevés még az állatgondozói lakás a legtöbb gazdaságban, amit az anyagi erőhöz képest fokozatosan orvosolnak. De csupán ezzel nem lehet indokolni a tervezettnél jóval kevesebb tejet, s a literenkénti 2,86 forintos önköltséget. Azzal már inkább, hogy bár egyik-másik gazdaság takarmányhiánnyal küzdött, s bár a szakemberek tudják, hogy milyen sokirányú jó hatása van az állatok legeltetésének, a gazdaságok alig vagy semmit sem tettek a tulajdonukban levő legelők íűho- zamának növeléséért. Ezek a tények azt mutatják, hogy megyénk állami gazdaságaiban még nem minden halad a kívánt kerékvágásban, amit már tavaly év közben látott a területi igazgatóság. Ezért erélyes intézkedéseket is foganatosított. Nem vacillált olyan szakvezetőt sem leváltani, aki korábban sok reményt táplált rátermettségével és igyekezetével maga iránt, de aztán kezdte úgy látni, hogy olajozott automataként megy minden a gazdaságban és mind lazábban fogta a gyeplőt. A gazdaságok év végi „bizonyítványa”, a mérleg még élesebb fényt vetett a tavaly előfordult hibákra. Ráadásul pártunk februári határozata az eddiginél nemcsak nagyobb feladatokat, hanem nagyobb felelősséget szabott az állami gazdaságokra is. Az ez évi gazdálkodás megszervezése már a párthatározat szellemében — ha úgy tetszik — betűi szerint kezdődött, s ezzel párhuzamosan a területi igazgatóság hozzálátott a lazaságok és pazarlások megszüntetéséhez, a munka- és tervfegyelem megszilárdításához. A területi igazgatóság természetesen nemcsak erélyét sorakoztatja fel állami gazdaságainkban, hanem a termelés sikerének egy másik mozgató rugóját, az anyagi érdekeltséget is. Például az ez évi növénytermelési és állattenyésztési tervek valóra váltásáért eredményesen küzdő állami gazdasági dolgozók számára csaknem 620 ezer forint célprémiumot irányozott elő. Emellett az igazgatóság természetesen tovább javítja gazdaságainkban a termelés feltételeit s elsősorban az állattenyésztési telephelyekre — a lakások, vízvezetékek és utak építésére — irányítja a rendelkezésére álló beruházási összegeket. Az előfeltételek javulása mellett az idén a tavalyinál összehasonlíthatatlanul kedvezőbb időjárási viszonyok közt láttak a hozam és az értékesítési tervek valóra váltásához a gazdaságok. Ha a termelés minden ágában nap mint nap ébren lesz a felelősség- tudat a vezetőkben és a dolgozókban egyaránt, akkor megyénk állami gazdaságai nemcsak azt a gabona, hús, tej és egyéb termékmennyiséget adják, ameny- nyiit jelenlegi adottságalkhaz viszonyítva joggal elvár a népgazdaság, hanem annál jóval többet is ebben az esztendőben. Kukk Imre Női munkaerőt alkalmaz az aszfaltútépítő vállalat, Békéscsaba, Lenin út 5/a; Telefon: 28—06 úfépilési munkáink segédmunkáihoz (pályatakarítás, kőműves melletti szegélyezési stb. munkák). Ebédet biztosítunk, szállást nem. Jelentkezés munkakönyvvel, tanácsi igazolással fenti irodánkban. ASZFALTÜTÉPÍTÖ VÁLLALAT építésvezetősége, Békéscsaba 80401 Május első felében ötezer kacsát engednek a gácsháti halastóra
