Békés Megyei Népújság, 1964. április (19. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-25 / 96. szám

i 1964. április 25. Szombat fHniWwb A szakszervezeti könyvtárak váljanak az ipari és mezőgazdasági Otelló Shakespeare világhírű drámája filmen. (Bemutatja a geszti Dózsa mozi április 25-től 26-ig.) üzemekben zajló élet szerves részévé Megtartották Békéscsabán a szakszervezeti könyvtárosok idei konferenciáját A Szakszervezetek Megyei Ta­nácsa április 23-án rendezte meg Békéscsabán, a szakszervezetek székházában a szakszervezeti könyvtárosok 1964. évi konferen­ciáját, melyen jelen volt Verseghy György, a SZOT, továbbá Farkas János, Galgóczy Jenő és Hajdú Antal, az SZMT munkatársai, Vizsnyiczay János, az SZMT kul­turális bizottságának a képvise­lője, valamint Hajdú, Szolnok és Csongrád megyék szakszervezeti küldöttei, megyénk ipari és mező­gazdasági üzemeinek, tanácsi könyvtárhálózatának, a népműve­lési munka más területeinek a képviselői. Az elnöklő Hajdú Antal beveze­tőjében hangsúlyozta, hogy a kul­APRILIS 25. Békési Bástya: Robin Hood új ka­landjai. Békéscsabai Brigád: Dohány. Békéscsabai Szabadság: Dunai kirán­dulás. Békéscsabai Terv: Kilences kórterem. Gyomai Szabadság: Üj Gil­games. Gyulai Erkel: Fotó Haber. Gyulai Petőfi: Sodrásban. Mezőkovács- . házi Vörös Október: Jánosik. Orosházi Béke: Sodrásban. Orosházi Partizán: A lerombolt híd. Sarkadi Petőfi: A gyilkos és a lány. Szeghalmi Ady: Hogyan lettem vezérigazgató? musora Április 25-én este 7 órára bejelentett opera—operett-est elmarad. Április 25-én, este fél 8 órakor Gyu­lán: HOLNAP FOLYTATJUK A tv műsora április 25-én, szombaton 14-30 Franciaország—Magyarország labdarúgó-mérkőzés közvetítése Pá­rizsból. 17.13 Hírek. 17.20 Műszaki filmsorozat. 17.40 Tánciskola. 18.05 Len­gyel—magyar—NDK női tomászver- seny. 19.20 Esti mese. 19.30 Tv-hiradó. 19.45 Hétről hétre... 19.55 Szereti ön a látványosságot? Nyugatnémet film. 30.55 Az érem harmadik oldala. 21.05 A televízió olvasóterme. Mikszáth: Beszterce ostroma. 22.35 Tv-ihlradó 2. kiadás. A román televízió mai műsorából 18.00 A televízió híradója. 18.10 Gyer­mekeknek: Expedíció az ismeretlen­be. 19.00 Tudor (a film első része). 20.30 Térkép előtt. 20.40 Suppé: A szép Galathea (operett). Befejezésül hírek, időjárási elöntés. Lengyel—magyar barátsági estek megyénkben lengyel író, s a Lengyel Kultúra igazgatójának részvételével Fordító-televízió A szovjetunióbeli Duszanbe vá­roska televízió stúdiójában ere­deti műszert szerkesztettek. A műszer segítségével egy időben két nyelven, tadzsik és orosz nyel­ven közvetíthetik a műsort. A te­levízió központban különleges fordító van, s amikor a televíziós nézők a kis műszert rákapcsolják a televízióra, választhatnak a két kísérő nyelv között. Április 28-án és 29-én lengyel —imagyar barátsági esteket ren­dez Füzesgyarmaton, illetve Bé­késcsabán a megyei népfrontbi­zottság. A baráti összejövetelen részt vesz Jan Bystrzycki elvtárs, a Lengyel Kultúra igazgatója, va­lamint helyettese, Stanislaw And­rzej Sochacki elvtárs, akinek tol­lából Fejezetek a lengyel—ma­gyar barátság történetéből címmel nemrég könyv jelent meg a ma­gyar könyvpiacon. Népeinket a barátság és a test­vériség gazdag és szép szálai fű­zik össze. A közös elnyomók el­leni harcban mindannyiszor egy­másra találtak a lengyel és ma­gyar nép fiai, sorsunkat összekö­tötték történelmi mostoha körül­ményeink. De nemcsak az elnyo­más néma évszázadaiban, hanem a szabadságért vívott harc dicső korszakaiban is megtalálták egy­mást népeink. A Rákóczi szabad­ságharctól a második világhábo­rú antifasiszta küzdelméig mind­annyiszor lengyel önkéntesek se­gítették a magyarokat,, mint ahogyan magyar önkéntesek siet­tek a Kárpátokon át Lengyelor­szágba, hogy erősítsék a lengyel felkelők, szabadságharcosak so­rait. Külön fejezete közös harca­inknak a Magyar Tanácsköztár­saság korszaka, amikor lengyel katonák fegyverrel kezükben és életük feláldozásával védelmez­ték az első magyar proletárdik­tatúrát. A lengyel—magyar fegyverba­rátság sajátos vonása, hogy el­választhatatlanul egyesíti magá­ban a társadalmi haladásért ví­vott harcot, a szabadságért és a nemzeti függetlenségért vívott harccal. Ez a fegyverbarátság egyszer s mind a szocializmust építő lengyel és magyar dolgozó tömegek barátságának és szövet­ségének szilárd fundamentuma is — írja könyvének előszavában a szerző. Ennek a fegyverbarát­ságnak állít hiteles dokumentu­mokkal, a két nép történetéből vett számos példával írásos, ösz- szefüggő vázlatot Sochacki elv­társ. Könyve első részében az 1919-es magyar proletárforrada­lom hatását a lengyel népre, segítését és kölcsönös kapcsolata­inkat eleveníti meg, könyvének második részében pedig a ma­gyar antifasiszták részvételéről a lengyel ellenállási mozgalom­ban ír, s azoknak a magyar anti­fasisztáknak állít emléket, akik cselekvőén harcoltak Lengyelor­szágban a náci megszállók ellen. A lengyel—magyar barátsági találkozókon, melyeket Füzes­gyarmaton filmvetítés, Békés­csabán fővárosi művészek mű­sora kísér, Mizó Mihály, a Peda­gógus Szakszervezet megyei el­nöke tart élménybeszámolót len­gyelországi útjáról. De felszólal majd a könyv szerzője, aki maga is aktív résztvevője volt a fasiz­mus elleni harcnak. turális forradalom, a szocialista emberré válásért folytatott esz­mei offenzíva döntő szakaszába érkezett, ami a szakszervezeti mozgalomra, s azon belül a szak­képzést alátámasztó könyvtári te­vékenységre mind tartalmi, mind módszerbeli vonatkozásban új fel­adatokat hárít. Ezután Farkas János, az SZMT kulturális, agitációs és propagan­da bizottságának vezetője tartott alapos, részletes beszámolót me­gyénk szakszervezeti könyvtárai­nak munkájáról és feladatairól. Békés megyében kialakultak azok a keretek — mondotta —, melyek megfelelő alapot adnak ahhoz, hogy a szakszervezeti könyvtárak a műszaki irodalom­nak még erőteljesebb propagan­distáivá váljanak. Mindehhez azonban elengedhetetlen az is, hogy a fejlődést, a cél elérését, könyvtárosaink ne csak az olva­sók számszerű emelkedése útján, hanem rendszeres tartalmi mun­ka megteremtésével is szolgálják. Hogy a könyvtárak valóban a szo­cialista műveltség bázisai lehes­senek, színvonalasabb propagan­damódszerekre, több módszertani segítségre van szükség. Ugyanak­kor a könyvtárodképzésiben na­gyobb teret kell kapnia a termé­szettudományos, de különösen a műszaki műveltségnek — mondot­ta többek között az előadó. A beszámolót követő számta­lan felszólalás más és más oldalá­ról világította meg megyénk szak- szervezeti könyvtárainak munká­ját. Komoly, megszívlelendő bírá­latok is elhangzottak. Egyike ezeknek az volt, hogy tegyék végre igazi helyére a szakszerve­zeti könyvtári tevékenységet. Na­gyobb megbecsülést a könyvtári munkának! 1964-ben még akad­nak üzemek, melyekben a dolgo­zók elől gondosain elbarikádoz- zák az olvasnivalót. Az sem egye­düli eset, hogy a könyvvásárlási keretet más célokra, sportra, „reprezentációkra” merítik ki. Akad üzemi bizottság, mely ahe­lyett, hogy támogatná a szakszer­vezeti könyvtárost, még a kedvét is elveszi azzal, hogy nem segíti. Természetesen mind ennek a for­dítottja, a biztató, a pozitív is je­len van és tért hódít. A felszóla­lók példák egész sorát említették. A konferencia szünetében olyan vélemények is hallatszot­tak, hogy az úgynevezett tanácsi közművelődési könyvtárhálózat mellett — mely másfél évtized alatt jól szervezett, népszerű ap­parátussá fejlődött, a városoktól a községekig, és a népművelési au­tók bevezetése révén egészen az eldugott településekig, tanyákig — mi szükség van hasonló szak­kódén és anyagi erőkifejtéssel egy párhuzamos hálózatot fenn­tartani, továbbfejleszteni szak- szervezeti égisz alatt, mikor az ipari és a mezőgazdasági üzemekig a tanácsi könyvtárhálózat is elér? Vajon nem rejlik-e ebben a két­oldalú, de egy célú könyvolvasta- tási törekvésben egyfajta akarat­lan konkurrenciaharc, mely bizo­nyos mértékig éppen azt fékezi, aminek fokozására törekszünk, a szakmai műveltség, átfogóbb ér­telemben a korszerű szocialista műveltség olvasómozgalmi serken­tését, terjesztését? Nem lenne egyszerűbb és ésszerűbb ezt a fe­lesleges kettősséget szervezeti úton felszámolni, s anyagi erőket szabadítani fel a könyvállomány erőteljesebb gyarapítására azál­tal, hogy megszüntetnék a szak- szervezeti könyvapparátust és az üzemi letéti könyvtárak társadal­masításával, azok módszertani, szakmai felügyeletét a tanácsi könyvtárhálózat keretében látnák el? AZ persze, hogy hélyes-e ez az elgondolás vagy sem, annak el­döntése nyilván nem ránk, még- csak nem is a megyére tartozik. Azonban a konferencia értékessé­gét bizonyítja, hogy’ ott merész elképzelések is felszínre kerülhet­tek. Mindezen túl azonban az a nagy pozitívuma ennek a megbe­szélésnek, hogy az ott résztvevők méginkább tudatára ébredtek fel­adatuk jelentőségének, annak, hogy a termelékenységet a terme­lő munkában csak megfelelő szak­káderekkel lehet fokozni; ehhez pedig tanulni, művelődni kell, amihez hatalmas segítséget nyújt­hat a korszerű, jól felszerelt és vezetett könyvtár. H. R. Kiadvány készül Rózsa Sándor halálának századik évfordulójára A gyulai Erkel Ferenc Múzeum nak társadalmi okát. Erre a meg­Érdekes gyógypedagógiai témakörből íródott dokumentumjáték a Kossuth rádió vasárnap délutáni adásában Gyógypedagógiai intézményeink munkájáról ritkán jelenik meg tájékoztató, sajtócikk, az itt dol­gozó pedagógusok áldozatos mun­kája sokkal több érdeklődést, elis­merést érdemelne. Ügy érezzük, ezt a bizonyos fokú mulasztást igyekszik részben pótolni a Kos­suth rádió is, amikor április 26- án, délután 5 órakor műsorra tűzte Tomkai Judit dokumentum­játékát, mely egy gyógypedagógiai iskola falai között, és a családi otthonban játszódik. A dokumen- tumijáték néhány szomorú eset alapján azt is megmutatja, hogyan zúzódik szét pillanatok alatt a gyermekek és pedagógusok kö^s munkájának eredménye a családi vagy társadalmi értetlenség ko­nok, kemény kövein. A dokumentumjáték szereplői között Kállai Ferenc, Benkő Gyu­la, Komiás Juci és Dómján Edit nevét olvastuk. baráti körének kiadványai igen népszerűek. A tudományosan fel­dolgozott néprajzi, történelmi és egyéb adatok sok érdekes isme­retet tárnak az olvasó elé. A szerzők — főleg muzeológusok, történészek és levéltárosok — széleskörű kutatómunkával gyűj­tik az anyagot s ezért tudnak hi­telesen megirt műveket produ­kálni. A soron következő kiadvány szintén tudományosan megalapo­zott értékes könyv lesz. A szerző­je dr. Szabó Ferenc szegedi le­véltáros, aki már általános isko­lás kora óta igen nagy szenve­déllyel gyűjtötte az alföldi be­tyárvilág dokumentumait. A nép ugyanis szájhagyomány alapján és szépirodalmi művekből sokat ismer a betyárvilág történetéből, de tudományos megalapozottság­gal senki nem írta még meg an­tisztelő feladatra vállalkozott megyénk szülötte, dr. Szabó .Fe­renc, aki „A dél-alföldi betyárvi­lág története” címmel ír tíz ívnyi könyvet. Az új kiadvány a le­gendás hírű Rózsa Sándor halá­lának századik évfordulójára je­lenik meg. — Ary — A BÉKÉS MEGYEI JÓKAI SZÍNHÁZ fodrászműhely részére hajat vásárol. Jelentkezés a színház gazda­sági irodájában. ! 80293

Next

/
Thumbnails
Contents