Békés Megyei Népújság, 1964. április (19. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-25 / 96. szám
i 1964. április 25. Szombat fHniWwb A szakszervezeti könyvtárak váljanak az ipari és mezőgazdasági Otelló Shakespeare világhírű drámája filmen. (Bemutatja a geszti Dózsa mozi április 25-től 26-ig.) üzemekben zajló élet szerves részévé Megtartották Békéscsabán a szakszervezeti könyvtárosok idei konferenciáját A Szakszervezetek Megyei Tanácsa április 23-án rendezte meg Békéscsabán, a szakszervezetek székházában a szakszervezeti könyvtárosok 1964. évi konferenciáját, melyen jelen volt Verseghy György, a SZOT, továbbá Farkas János, Galgóczy Jenő és Hajdú Antal, az SZMT munkatársai, Vizsnyiczay János, az SZMT kulturális bizottságának a képviselője, valamint Hajdú, Szolnok és Csongrád megyék szakszervezeti küldöttei, megyénk ipari és mezőgazdasági üzemeinek, tanácsi könyvtárhálózatának, a népművelési munka más területeinek a képviselői. Az elnöklő Hajdú Antal bevezetőjében hangsúlyozta, hogy a kulAPRILIS 25. Békési Bástya: Robin Hood új kalandjai. Békéscsabai Brigád: Dohány. Békéscsabai Szabadság: Dunai kirándulás. Békéscsabai Terv: Kilences kórterem. Gyomai Szabadság: Üj Gilgames. Gyulai Erkel: Fotó Haber. Gyulai Petőfi: Sodrásban. Mezőkovács- . házi Vörös Október: Jánosik. Orosházi Béke: Sodrásban. Orosházi Partizán: A lerombolt híd. Sarkadi Petőfi: A gyilkos és a lány. Szeghalmi Ady: Hogyan lettem vezérigazgató? musora Április 25-én este 7 órára bejelentett opera—operett-est elmarad. Április 25-én, este fél 8 órakor Gyulán: HOLNAP FOLYTATJUK A tv műsora április 25-én, szombaton 14-30 Franciaország—Magyarország labdarúgó-mérkőzés közvetítése Párizsból. 17.13 Hírek. 17.20 Műszaki filmsorozat. 17.40 Tánciskola. 18.05 Lengyel—magyar—NDK női tomászver- seny. 19.20 Esti mese. 19.30 Tv-hiradó. 19.45 Hétről hétre... 19.55 Szereti ön a látványosságot? Nyugatnémet film. 30.55 Az érem harmadik oldala. 21.05 A televízió olvasóterme. Mikszáth: Beszterce ostroma. 22.35 Tv-ihlradó 2. kiadás. A román televízió mai műsorából 18.00 A televízió híradója. 18.10 Gyermekeknek: Expedíció az ismeretlenbe. 19.00 Tudor (a film első része). 20.30 Térkép előtt. 20.40 Suppé: A szép Galathea (operett). Befejezésül hírek, időjárási elöntés. Lengyel—magyar barátsági estek megyénkben lengyel író, s a Lengyel Kultúra igazgatójának részvételével Fordító-televízió A szovjetunióbeli Duszanbe városka televízió stúdiójában eredeti műszert szerkesztettek. A műszer segítségével egy időben két nyelven, tadzsik és orosz nyelven közvetíthetik a műsort. A televízió központban különleges fordító van, s amikor a televíziós nézők a kis műszert rákapcsolják a televízióra, választhatnak a két kísérő nyelv között. Április 28-án és 29-én lengyel —imagyar barátsági esteket rendez Füzesgyarmaton, illetve Békéscsabán a megyei népfrontbizottság. A baráti összejövetelen részt vesz Jan Bystrzycki elvtárs, a Lengyel Kultúra igazgatója, valamint helyettese, Stanislaw Andrzej Sochacki elvtárs, akinek tollából Fejezetek a lengyel—magyar barátság történetéből címmel nemrég könyv jelent meg a magyar könyvpiacon. Népeinket a barátság és a testvériség gazdag és szép szálai fűzik össze. A közös elnyomók elleni harcban mindannyiszor egymásra találtak a lengyel és magyar nép fiai, sorsunkat összekötötték történelmi mostoha körülményeink. De nemcsak az elnyomás néma évszázadaiban, hanem a szabadságért vívott harc dicső korszakaiban is megtalálták egymást népeink. A Rákóczi szabadságharctól a második világháború antifasiszta küzdelméig mindannyiszor lengyel önkéntesek segítették a magyarokat,, mint ahogyan magyar önkéntesek siettek a Kárpátokon át Lengyelországba, hogy erősítsék a lengyel felkelők, szabadságharcosak sorait. Külön fejezete közös harcainknak a Magyar Tanácsköztársaság korszaka, amikor lengyel katonák fegyverrel kezükben és életük feláldozásával védelmezték az első magyar proletárdiktatúrát. A lengyel—magyar fegyverbarátság sajátos vonása, hogy elválaszthatatlanul egyesíti magában a társadalmi haladásért vívott harcot, a szabadságért és a nemzeti függetlenségért vívott harccal. Ez a fegyverbarátság egyszer s mind a szocializmust építő lengyel és magyar dolgozó tömegek barátságának és szövetségének szilárd fundamentuma is — írja könyvének előszavában a szerző. Ennek a fegyverbarátságnak állít hiteles dokumentumokkal, a két nép történetéből vett számos példával írásos, ösz- szefüggő vázlatot Sochacki elvtárs. Könyve első részében az 1919-es magyar proletárforradalom hatását a lengyel népre, segítését és kölcsönös kapcsolatainkat eleveníti meg, könyvének második részében pedig a magyar antifasiszták részvételéről a lengyel ellenállási mozgalomban ír, s azoknak a magyar antifasisztáknak állít emléket, akik cselekvőén harcoltak Lengyelországban a náci megszállók ellen. A lengyel—magyar barátsági találkozókon, melyeket Füzesgyarmaton filmvetítés, Békéscsabán fővárosi művészek műsora kísér, Mizó Mihály, a Pedagógus Szakszervezet megyei elnöke tart élménybeszámolót lengyelországi útjáról. De felszólal majd a könyv szerzője, aki maga is aktív résztvevője volt a fasizmus elleni harcnak. turális forradalom, a szocialista emberré válásért folytatott eszmei offenzíva döntő szakaszába érkezett, ami a szakszervezeti mozgalomra, s azon belül a szakképzést alátámasztó könyvtári tevékenységre mind tartalmi, mind módszerbeli vonatkozásban új feladatokat hárít. Ezután Farkas János, az SZMT kulturális, agitációs és propaganda bizottságának vezetője tartott alapos, részletes beszámolót megyénk szakszervezeti könyvtárainak munkájáról és feladatairól. Békés megyében kialakultak azok a keretek — mondotta —, melyek megfelelő alapot adnak ahhoz, hogy a szakszervezeti könyvtárak a műszaki irodalomnak még erőteljesebb propagandistáivá váljanak. Mindehhez azonban elengedhetetlen az is, hogy a fejlődést, a cél elérését, könyvtárosaink ne csak az olvasók számszerű emelkedése útján, hanem rendszeres tartalmi munka megteremtésével is szolgálják. Hogy a könyvtárak valóban a szocialista műveltség bázisai lehessenek, színvonalasabb propagandamódszerekre, több módszertani segítségre van szükség. Ugyanakkor a könyvtárodképzésiben nagyobb teret kell kapnia a természettudományos, de különösen a műszaki műveltségnek — mondotta többek között az előadó. A beszámolót követő számtalan felszólalás más és más oldaláról világította meg megyénk szak- szervezeti könyvtárainak munkáját. Komoly, megszívlelendő bírálatok is elhangzottak. Egyike ezeknek az volt, hogy tegyék végre igazi helyére a szakszervezeti könyvtári tevékenységet. Nagyobb megbecsülést a könyvtári munkának! 1964-ben még akadnak üzemek, melyekben a dolgozók elől gondosain elbarikádoz- zák az olvasnivalót. Az sem egyedüli eset, hogy a könyvvásárlási keretet más célokra, sportra, „reprezentációkra” merítik ki. Akad üzemi bizottság, mely ahelyett, hogy támogatná a szakszervezeti könyvtárost, még a kedvét is elveszi azzal, hogy nem segíti. Természetesen mind ennek a fordítottja, a biztató, a pozitív is jelen van és tért hódít. A felszólalók példák egész sorát említették. A konferencia szünetében olyan vélemények is hallatszottak, hogy az úgynevezett tanácsi közművelődési könyvtárhálózat mellett — mely másfél évtized alatt jól szervezett, népszerű apparátussá fejlődött, a városoktól a községekig, és a népművelési autók bevezetése révén egészen az eldugott településekig, tanyákig — mi szükség van hasonló szakkódén és anyagi erőkifejtéssel egy párhuzamos hálózatot fenntartani, továbbfejleszteni szak- szervezeti égisz alatt, mikor az ipari és a mezőgazdasági üzemekig a tanácsi könyvtárhálózat is elér? Vajon nem rejlik-e ebben a kétoldalú, de egy célú könyvolvasta- tási törekvésben egyfajta akaratlan konkurrenciaharc, mely bizonyos mértékig éppen azt fékezi, aminek fokozására törekszünk, a szakmai műveltség, átfogóbb értelemben a korszerű szocialista műveltség olvasómozgalmi serkentését, terjesztését? Nem lenne egyszerűbb és ésszerűbb ezt a felesleges kettősséget szervezeti úton felszámolni, s anyagi erőket szabadítani fel a könyvállomány erőteljesebb gyarapítására azáltal, hogy megszüntetnék a szak- szervezeti könyvapparátust és az üzemi letéti könyvtárak társadalmasításával, azok módszertani, szakmai felügyeletét a tanácsi könyvtárhálózat keretében látnák el? AZ persze, hogy hélyes-e ez az elgondolás vagy sem, annak eldöntése nyilván nem ránk, még- csak nem is a megyére tartozik. Azonban a konferencia értékességét bizonyítja, hogy’ ott merész elképzelések is felszínre kerülhettek. Mindezen túl azonban az a nagy pozitívuma ennek a megbeszélésnek, hogy az ott résztvevők méginkább tudatára ébredtek feladatuk jelentőségének, annak, hogy a termelékenységet a termelő munkában csak megfelelő szakkáderekkel lehet fokozni; ehhez pedig tanulni, művelődni kell, amihez hatalmas segítséget nyújthat a korszerű, jól felszerelt és vezetett könyvtár. H. R. Kiadvány készül Rózsa Sándor halálának századik évfordulójára A gyulai Erkel Ferenc Múzeum nak társadalmi okát. Erre a megÉrdekes gyógypedagógiai témakörből íródott dokumentumjáték a Kossuth rádió vasárnap délutáni adásában Gyógypedagógiai intézményeink munkájáról ritkán jelenik meg tájékoztató, sajtócikk, az itt dolgozó pedagógusok áldozatos munkája sokkal több érdeklődést, elismerést érdemelne. Ügy érezzük, ezt a bizonyos fokú mulasztást igyekszik részben pótolni a Kossuth rádió is, amikor április 26- án, délután 5 órakor műsorra tűzte Tomkai Judit dokumentumjátékát, mely egy gyógypedagógiai iskola falai között, és a családi otthonban játszódik. A dokumen- tumijáték néhány szomorú eset alapján azt is megmutatja, hogyan zúzódik szét pillanatok alatt a gyermekek és pedagógusok kö^s munkájának eredménye a családi vagy társadalmi értetlenség konok, kemény kövein. A dokumentumjáték szereplői között Kállai Ferenc, Benkő Gyula, Komiás Juci és Dómján Edit nevét olvastuk. baráti körének kiadványai igen népszerűek. A tudományosan feldolgozott néprajzi, történelmi és egyéb adatok sok érdekes ismeretet tárnak az olvasó elé. A szerzők — főleg muzeológusok, történészek és levéltárosok — széleskörű kutatómunkával gyűjtik az anyagot s ezért tudnak hitelesen megirt műveket produkálni. A soron következő kiadvány szintén tudományosan megalapozott értékes könyv lesz. A szerzője dr. Szabó Ferenc szegedi levéltáros, aki már általános iskolás kora óta igen nagy szenvedéllyel gyűjtötte az alföldi betyárvilág dokumentumait. A nép ugyanis szájhagyomány alapján és szépirodalmi művekből sokat ismer a betyárvilág történetéből, de tudományos megalapozottsággal senki nem írta még meg antisztelő feladatra vállalkozott megyénk szülötte, dr. Szabó .Ferenc, aki „A dél-alföldi betyárvilág története” címmel ír tíz ívnyi könyvet. Az új kiadvány a legendás hírű Rózsa Sándor halálának századik évfordulójára jelenik meg. — Ary — A BÉKÉS MEGYEI JÓKAI SZÍNHÁZ fodrászműhely részére hajat vásárol. Jelentkezés a színház gazdasági irodájában. ! 80293
