Békés Megyei Népújság, 1964. április (19. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-23 / 94. szám
Puccs-rejtély Laoszban | Eleki villanás | Panaszok és tervek | Tudomány—Technika | Sport | Meleg idő 1964. ÁPRILIS 23., CSÜTÖRTÖK Ara 60 fill«' XIX. ÉVFOLYAM, 94. SZÁM A HŰSÉG SZELLEMÉBEN Lenin-emlékünnepség Békéscsabán Az ipari termeléssel összefüggő politikai feladatok között fontos helyet foglal el az exporttervek teljesítése, illetve túlteljesítése megyénkben is. Mezőgazdaságunk nem termel közvetlenül exportra — az élőállat s különböző magvak kivételével — sameny- nyiben termékei külföldre kerülnek, többségük ipari feldolgozáson esik át, tehát ezeknek a ter- meivényeknek exportja is többnyire az üzemek munkáján múlik. Járási, városi és üzemi pártbizottságaink munkaterveiben éppen ezért szerepel rendszeresen az exporttal kapcsolatos tennivalók megvitatása, ha nem is mindig különálló témaként, de a termelési beszámolók fontos fejezeteként. A pártszervezetek ez irányú munkájában indokolt is ennek vizsgálata, mert a megyénkben csaknem valamennyi nagyobb üzem, s a kisebbek közül is számosán termelnek exportszállításra különböző fogyasztási cikkeket, vagy gépeket, gépalkatrészeket. Ismeretes, hogy a Békéscsabai Konzervgyár készítményeinek tekintélyes része a baráti és részben a nyugati országokban kel el. Textilüzemeink gyártmányait még az afrikai országokban is ismerik, mint ahogyan a békéscsabai szőnyegszövő a világ 26 országába szállítja perzsa és torontáli szőnyegeit. A Békési Nyomdától — mely a nemzetközi hírű gyógyszeriparunkat látja el szép kivitelezésű dobozokkal — a felvonó gyáregységünkig, melynek elektrostatikus festékszóró berendezését a Lipcsei Nemzetközi Vásáron is bemutatják, üzemeink dolgozóinak munkája öregbítheti vagy halványíthatja hírünket a világban, ezen túl — s ez még fontosabb — javíthatja, vagy ronthatja nemzetközi fizetési mérlegünket. Hogyan állunk megyénkben az exporttervek teljesítésével? Általában jól. Évről évre növekszik az üzemek exporttevékenysége. 1960-ban például 140 millió forint értékű árut termeltek exportra a minisztériumi irányítás alatt álló üzemek. Tavaly már 270 milliós tervük volt, s ezt 30 millió forint értékkel túlszárnyalták. Mennyiségben csupán a konzervgyár ma. radt adós: a félvásárolt paradicsom és hagyma gyenge minősége miatt az exportszállítást 93,6 százalékra tudta teljesíteni. E példából is kiviláglik, hogy milyen szoros összefüggés van a minőség és a mennyiség között. Az üzemi pártszervezetek nagy többsége már felismerte, hogy nem elegendő az exporttervet mennyiségben teljesíteni — sőt, csak mennyiségben nem is lehet. Ezzel párhuzamosan erőteljesen segíteni szükséges a termékek gazdaságosságának javítását, elsősorban a minőség fokozása útján. A termékek exportra való alkalmasságát termelésük gazdaságossága határozza meg. Ha ennek tudatában is vannak mindenütt, még nem mondhatjuk el, hogy a termelés pártelilenőrzésé- ben már elfoglalta megfelelő helyét az export gazdaságosságának szorgalmazása, állandó figyelemmel kísérése. Hogy ezt meglehessék, hozzá kellene segíteni a párt. szervezeteket ahhoz, hogy megismerjék: üzemeinkben mennyiért termelnek egy dollár értékű árut, milyen az általuk gyártott cikk korszerűsége, minősége a nemzetközi szinthez viszonyítva. Más szóval: az export-gazdaságosság mérésére használt úgynevezett G- mutató alkalmazásával kellene megismerkedniük a pártszervezeteknek, amely szemlélteti egy-egy cikk hazai ráfordítási költségeinek és a külföldön elérhető deviza-bevételnek a viszonyát. E G- mutató ismeretének birtokában lehet csak hasznos intézkedéseket tenni az exporttermelés gazdaságosságának javítására. Megyénk üzemei, mint mondottuk, tavaly 111,6 százalékra teljesítették exporttervüket. Sok kívánnivalót hagyott és hagy ma is maga után azonban az exportfeladatok teljesítésének üteme, a szállítási határidők eltolódása. A szállítási ütem be nem tartása pedig sokszor kérdésessé teszi az áruk külföldi elhelyezését, s az „exportból visszamaradt” készlet belföldi árusítása rontja nemzetközi fizetési mérlegünket. Ezért rendkívül fontos feladata a termelés pártellenőrzésének, hogy figyelemmel kísérje a szállítási határidők betartását. Sok esetben, mint tavaly a szőnyegszövőben vagy idén az első negyedévben a felvonógyárban, az anyaghiány, s a különböző kellékek későn érkezése gátolta az ütemezés betartását. Ezért az anyagelosztó szerveknek, vállalati központoknak is nagyobb gondot szükséges fordítani arra, hogy ilyen okok ige akadályozzák az exportterv« teljesítését. Sok esetben azonban a nem megfelelő belső munka- szervezés a fogyatékosságok okozója Különösen az egyes kisebb alkatrészék gyártását szorítják háttérbe néhány helyen, amely alkatrészek más gyárakba kerülve válnak exportcikkekké, mert itt épitik be azokat nagyobb gépekbe, berendezésekbe. Ilyen módon aztán néhány ezer forintos közvetett ex port tétel nem teljesítése egy másik üzem több millió forintos exportját hiúsíthatja meg. A kisebb fogyatékosságoktól eltekintve megyénkben megnőtt a becsülete az exporttevékenységnek. S hogy tovább nőjjön, szükséges a jövőben nagyobb támogatást adni az exportfeladatok szín. vonalas teljesítésében kitűnt szocialista brigádoknak, üzemrészeknek, műszaki dolgozóknak. Az ő segítségükkel lehet csak tovább növelni az exportképes cikkek minőségét, javítani a termelés gazdaságosságát, elérni, hogy ipari termékeink felzárkózzanak a nemzetközi szinthez. V. D. i Két gyár — 87 benyújtott r r újítás A Békéscsabai Konzervgyárban tavaly 65 újítást nyújtottak be, melynek gazdasági eredménye eléri a 4 millió forintot. Az idén már az első negyedévben 22 a beadott újítások száma, amelyből tízet elfogadtak, hét még elbírálás alatt áll. Mindössze öt nem felelt meg Legjelentősebb a készáru mosására szolgáló gép, amely műszakonként 10—15 fő munkáját takarítja meg, valamint egy vízleválasztó szerkezet, amit a borsó, bab és az uborka feldolgozásánál alkalmaznák majd. Ez utóbbinál jelentős anyagmegtakarítás érhető el. A Pamuttextilművek békéscsabai gyárában 1963-ban 21 újítást adtak be, melyből hármat elfogadtak, öt pedig még elbírálás alatt áll. A márciusban megtartott újítási hónap alkalmával a gyár vezetősége külön céljutalmat is kitűzött. A beadott újításokból erre az időre jut kilenc, melyekből csak kettő nem felelt meg. Tegnap szerte az országban megemlékeztek Lenin születésének 94. évfordulójáról. A lenini tanításhoz való hűség szellemében áldoztak mindenütt a nagy forradalmár emlékének. A békéscsabai ünnepséget a Fegyveres Erők Klubjának színháztermében tartották délután 6 órai kezdettel. A széksorokat a városi üzemek, vállalatok, intézmények, tsz-ek dolgozói, a fegyveres testületek képviselői töltötték Mint a Szovjetunió központi statisztikai hivatala jeleníti, a szovjet ipar 1964 első negyedében túlteljesítette tervét. Az ipari termelés a múlt év megfelelő időszakához viszonyítva körülbelül nyolc százalékkal emelkedett, és ezen belül a vegynusz elhangzása után szavalat következett, majd Szabó Ferenc alezredes, a városi pártbizottság tagja, a tiszthelyettesi iskola párt- bizottságának titkára köszöntötte az emlékünnepség résztvevőit. Az ünnepi beszédet dr. Pirityi Károly, a városi pártbizottság tagja, a városi kórház igazgató főorvosa tartotta meg. Az ünnepség 'második részében Az évszázad kezdetén című szovjet filmet vetítették le. ipar 15 százalékkal, a villamos- energia-ipar 12 százalékkal, a gép- és fémforgácsoló ipar pedig 11 százalékkal növelte termelését. A munka termelékenységének emelésére előirányzott tervet az ipar teljesítette. A termelékenység az 1963-as év első negyedéhez viszonyítva több mint négy százalékkal emelkedett. (MTI) S/VWVWVWWWWWWWWVW\(WWWWWWWVWWWWWVW«WWWWWV^ Dolgoznak a burgonyaültető gépek a köröstarcsai határban Két géppel láttak hozzá a köröstarcsai Petőfi Tsz-ben 80 hold burgonya ültetéséhez, amelynek termésére szerződést kötöttek a MÉK-el. Boros Lajosné, Hanicz Sándomé, Pólyák Károlyné és Szabó Sándorné egyenletesen osztják el a földbe kerülő gumókat. Fotó: Kocziszky László meg. A magyar és a szovjet himA Szovjetunió központi statisztikai hivatalának jelentése a negyedévi tervteljesítésről Moszkva
