Békés Megyei Népújság, 1964. április (19. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-22 / 93. szám

Világ proletárjai, egyesüljetekI NÉPÚJSÁG K V A MEGYEI PÁRTBIZOTTSÁG ÉS A MEGYEI TANÁCS LAPJA 1964. Április 22., szerda An 60 fillér XIX. ÉVFOLYAM, 93. SZÁM Ha a vezetők is segítenek... I Holdanként 20 mázsa kukoricát! I Négy kép — egy élüzemről | Sport | Meleg idd A hét végén már a borsót és a salátát sár aholj áh — Jó ütemben halad a vegyszeres gyomirtás Házak és almafák fölött az [orkán jegek ezüstjét szórta szerteszét, s úgy tűnt, Szimbirkszben, höl [lámpa se volt tán, száz tájra ömlő hajnal fénye [ég... így idézi a költő — Sztepan Scsipacsov — képzelete azt a na­pot, amikor Lenin megszületett» Csaknem egy évszázad — pon­tosan 94 esztendő — telt el azóta, felmérhetetlen idő, legendás évti­zedek fontos eseményeinek kró­nikája könyvtárakat tölt meg. ,,A bámulatos akaraterejű Lenin­ben a legnagyobb mértékben meg. voltak a forradalmi értelmiség legjobbjainak tulajdonságai” — írta róla Gorkij. — Egyszer Gor- kiban, valakinek a gyerekeit si­mogatva azt mondotta: „Igen, ezek már jobban fognak élni, mint mi; sok mindent, amit mi átéltünk, ők már nem fognak vé­gigszenvedni. Az ő életük nem lesz ilyen kegyetlen. A távolba, a dombok felé nézett, ahol a falu terpeszkedett, s elgondolkodva hozzáfűzte: „és mégsem irigylem őket. A mi nemzedékünknek olyan munkát sikerült végeznie, amely történelmi jelentőségében páratlan. A mi életünk kényszerű kegyetlenségét valamikor megér­tik majd az emberek és helyesel­ni fogják. Mindent megértenek majd, mindent és a gyerekeket gyengéden, valami különösen könnyed és óvatos érintéssel si­mogatta” — jegyezte fel Lenin­ről Gorkij ezt is. Ez a világraszóló nagy huma­nista valóban óriási tetteket haj­tott végre. Ez az irányító erő — a negye­dik rend későbbi pártja, a prole­tariátus bolsevik itörzskara — történelmi tanulságokat elemezett és összegezett, vereségekből és győzelmekből tanult Lenin óriási tudományos zseni­jét elismerni, politikai és szerzői talentumát megbecsülni, példa­mutató humanizmusát tisztelni annyi, mint ragaszkodni tanításai­nak szélieméhez, vezetésének ru­galmasságához s elvetni a dogma- tizmus minden formáját, ö mon­dotta: „Más dolog ábrándokat szőni — s megint más dolog meg­tanulni, hogyan építsük a gya­korlatban a szocializmust.” Szün­telenül figyelmeztetett: nem sza­bad megfeledkezni egy pillanatra sem a hibákról, amelyek a veze­tést fenyegetik, a várható nehéz­ségekről, a buktatókról. Megingat­hatatlan volt* abban a meggyőző­désben, hogy a bajok csökken­tésének, elkerülésének, orvoslásá­nak legfőbb feltétele volt és lesz: állandó szoros kapcsolatban lenni az élettel! És ezek a tanításai napjainkban a szocialista demok­rácia kifejlesztését, a proletárin­ternacionalizmus, az egység, az elvi szilárdság és következetesség ügyét maradéktalanul segítik. Nem az emberi haladás ügyét szolgálják azok, akik szembeke­rülnek az (kök Lenin nagy esz­méivel. Lenin az élet nagy védelmezője volt és marad. Lenin a tiszta szívű nagy ember, a nagy humanista, a nagy harcos és a nagy vezető örök példájaként él százmilliók szívében. Vasárnap is vetnek Teljesítette ígéretét a kamu ti Béke Termelőszövetkezet. Ugyan­is, mint már jelentettük, április 16-án a közös kukorica vetését befejezték ebben a tsz-ben, s a háztájit pedig április 22-re vállal­ták. Ez sikerült. Tegnap, április 21-én befejezték ezt a munkát Az 1800 hold kalászos vegysze­res gyomirtásával is végeztek teg­nap. Most már a cukorrépa poro­zásánál tartanak. Megkezdték a növényápolást is. Harminc hold petrezselyem-dugvány darabolását végezték el, s a hét utolsó napjai­ban megkezdik a 150 holdnyi cu­korborsó és az 50 hold saláta sa- rabolásáh A végegyházi Szabadság Terme­lőszövetkezetben a kukorica kivé­telével minden tavaszi magot el­vetettek. Többek között 10 hol­don hagymamagot dugványnak. 80 holdon étkezési hagymát A 240 holdnyi cukorrépát április 10-ig, a 100 holdnyi kendert 11-ig és 200 holdon a cirokmagot áp­rilis 18-ig elvetették. A közös kukorica vetését is be­fejezték már, s a háztájival e hét végén készen lesznek. A vezető­ség és a tagság úgy határozott, hogy ha szükséges, vasárnap is dolgoznak. A dobozi Petőfi Termelőszövet­kezetben is végeztek a kukoricán kívül minden vetési munkával, többek között 500 holdnyi cukor­répa vetésével is. Jelenleg öt gép és 8—10 fogat végzi a kukorica vetését. A közös 773, a háztáji kukorica pedig 1192 hold. Ápri­lis 21-ig 200 holdon fejezték be ezt a munkát. A hunyai Hunyadi Termelőszö­vetkezetből telefonon jelentették, hogy tegnap délig minden tava­szi vetési munkával végeztek, összesen 2468 holdon kellett a tavasziakat elvetni, ebből 1280 höld kukorica. Teljes ütemben halad a kalászosok vegyszeres gyomirtása, ezt három géppel végzik. Az idén összesen ezer hold kalászost vegyszereznek. Bár sa. időjárás késleltette a vetést, a tagság jó hozzáállása elősegítette, hogy határidőre befejezzék ezt a munkát. A Hidasháti Állami Gazdaság­ban is jól haladnak a munkával. Többek között elvetettek 300 holdban cukorborsót, 350 holdon kendert, 300-on cukorrépát és 300 holdon lucernát telepítettek. Je­lenleg a kukorica vetése tart. A gazdaság 1964. évi terve 3200 hold kukorica termelése, s ebből 1300 holdon végeztek a vetéssel. Jelenleg hét gép dolgozik ebben a munkában a gazdaságban. A kukorica alá 1771 holdon szórnak vegyszert, s 900 hold őszi kalá­szos vegyszeres gyomirtását vég­zik el. Ezzel a munkával előrelát­hatólag pénteken végeznek. A gazdaságban már készülnek Vasárnapi számunkban már be­számoltunk arról, hogy a tavasz késlekedése miatt nagy lemara­dást kell pótolnia megyénk építő­anyagiparának. Az első negyedév­ből 14 millió nyerstégla és 6 mil­lió égetett tégla legyártása húzó­dott át a második és harmadik negyedévbe. A lemaradás pótlásá­ra a mezőberényi alagútkemencés téglagyár máris három műszak­ban termel, hamarosan követi a másik mezőberényi gyár is. A helyzet gyors műszaki, mun­kaszervezési intézkedéseket köve­tel. A 13 megyei téglagyár veze­tői, párttitkárai, szakszervezeti bizottságainak titkárai ezekről a teendőkről tanácskoztak hétfőn a tégla- és cserépipari vállalat bé­késcsabai központjában. Az első negyedév eredményeit Berki László igazgató telepien­ként elemezte. Szólt az elemi ká­rokról, a minőségi követélmé­nyek betartásának szükségességé­ről, az időkihasználásról, az ége­tőkemencék folyamatos üzemel­tetéséről, a munkafeltételek bizto­sításának fontosságáról. Bejelen­tette, hogy az Építésügyi Minisz­térium az Építő-, Fa- és Építő- anyagipiari Dolgozók Szakszerve­zetének hozzájárulásával elren­delte a heti 60 órás nyersgyártást a gyárakban, az építőipar anyag- szükségletének biztosítása érdeké­ben. Az égetőkemencéket a hét minden napján üzemeltetni kell. Megyénkben a két mezőberényi gyár három műszakban, a békés­csabai I-es, Il-es telep, az oros­házi Il-es telep és a gyulai gyár két műszakban, a többi üzem egy műszakban — tízórás műszakban — termel. Csak a füzesgyarmati téglagyár dolgozóinak nyolcórás munkaideje változatlan. Hangsú­lyozta, hogy a műszakidő-változás kihatásaival mindenütt nagyon lelkiismeretesen, gondosan szük­séges foglalkozni. A zavartalan a széna kaszálására is, melyre május első napjaiban kerülhet sor. Előkészítik a hideglevegős szárítókat, hogy zavartalanul tá­rolhassák a szálas takarmányt. Összesen hét hideglevegős széna­szárítóval rendelkeznek. K. J. üzemeltetés érdekében igényes politikai, munkaszervezési tevé­kenységre kell törekedni. A jó munkafeltételek megteremtése a nyújtott műszakra elsősorban a gyárvezetők feladata, de sokat segíthet nekik a szakszervezeti bi­zottság, a pártszervezet minden gyárban. Ami a munkavégzés biztonságát illeti: fokozott gondot szüksége*-^, fordítani a balesetforrások feli tatására és megszüntetésére.^ *z első negyedévben kilenccé1 'iöb üzemi baleset történt, m- j63 első negyedévében. Ez a ar­ra inti a vezetőket is, .olgozó- kat is, hogy az eddi** 4 sokkal jobban vigyázzanak.- .igyelmeztes- sék egymást, nagyobb körültekin­téssel dolgozzanak. Lányi Frigyes termelési osz­tályvezető a múlt héten összeál­lított intézkedési tervet ismertet­te a gyárak vezetőivel. A tervben rögzítették mindazokat a terme­lési követelményeket, melyek ma­gukba foglalják az első negyedévi nyersgyártási és égetési lemara­dást, annak pótlásának lehetősé­gét. Nem általánosságban, hanem minden egyes üzemre konkrétan dolgozták ki a vállalat műszaki ■vezetői a teendők sorozatát. Ki­emelték, hogy a nyersgyártás fel­tételeinek megszervezésével, a szárítóterületek kihasználásával, az egy órára eső prés teljesítmé­nyek növelésével, a kemencék ál­landó üzemeltetésével, az adalék­szón bekeverésének fokozásával, a munkafegyelem javításával je­lentősen hozzá lehet járulni min­denütt az első negyedévi lema­radás pótlásához. Az intézkedési tervben foglal­tak valóraváltásáért összehangol­tan szükséges dolgozni minden gyár vezetőjének* pártszervezeté­nek, szakszervezeti bizottságának az elkövetkező hónapokban. (P. r.) „Öröktüzn az égetBkemencékben Hatvanórás munkahét a téglagyárakban Az első negyedév adóssága: 14 millió nyers tégla — Két és három műszakos termelés — Munkafeltétel-biztosítás és balesetvédelem — Intézkedési terv minden gyárnak Erősítsük a testvéri kommunista és munkáspártok marxista-leninista egységét!

Next

/
Thumbnails
Contents