Békés Megyei Népújság, 1964. április (19. évfolyam, 76-100. szám)
1964-04-21 / 92. szám
59*4. április 21. 5 Kedd A Vöröskereszt-kongresszus vasárnapi tanácskozása A Magyar Vöröskereszt II. országos kongresszusa vasárnap reggel folytatta tanácskozásait Sor került az alapszabálymódosi- tó javaslatra, melyet dr. Soóky László főtitkárhelyettes terjesztett elő. A Vöröskereszt célkitűzése: közüggyé tenni az egészségügyet. A szervezeti szabályzat előirá. nyozza falusi, termelőszövetkezeti egészségügyi állomások létesítését. A délutáni óráikban került sor a vitára, majd az országos vezetőség és az országos számvizsgáló bizottság megválasztására. Megválasztottak a Magyar Vöröskereszt 19 tagú országos elnökségét. A Vöröskereszt elnöke újból dr. Gegesi Kiss Pál akadémikus, főtitkára Rostás István lett. A vitában felszólalt Ladnyik Mihály, a kondoros! Dolgozók Tsz elnöke Tisztelt kongresszus! Kedves elvtársnők! Kedves élvtársak! A VIII. pártkongresszus határozatában tükröződött a Vöröskereszt-szervezetekre háruló feladat és ebből eredően helyesein döntött az országos vezetőség, amikor összehívta a II. kongresszust. A beszámoló helyesen tükrözte azt a munkát, amelyet a Vöröskereszt eddig végzett, és a további feladatok meghatározásánál pedig, hogy mik a tennivalóink. Szeretnék a mezőgazdaságból adódóan három kérdésről szólni: a szövetkezetek egészségügyéről, a tisztaságról, az idős szövetkezeti tagokról. A kollektivizálás folyamán önkéntelenül is felmerült: mi lesz az idősebb emberekkel? Mivel a mi megyénk, Békés megye mező- gazdasági jellegű, talán többszörösen is érezzük e feladat nagyságát. Mi, gazdaságvezetők sok esetben csak a tervek teljesítését láttuk, az emberekre keveset gondoltunk, akik a terveket teljesítik. Az I. kongresszus idején felismertük ennék fontosságát, ezért igyekeztünk a helyes szemléletet elhinteni szövetkezetünkben. így jutottunk el addig, hogy egészségügyi felelőst állítottunk be. Amikor ennek beállításával foglalkozott a párt- és a gazdaságvezetőség, sokan szóvá tették: miért van erre szükség, csak egy áktatáskással több. Azóta megváltozott az ilyen emberek szemlélete is. Gyakorlatban látják, mit jelentenek a tiszta, az egészséges brigádszállások. Mit jelentenek az egészségügyi szobák, a brigádszállások helyiségei, a leterített asztalok, ahol étkeznek az emberek. Mit jelentenek az egészségügyi felszerelések. Például vízhordóink a válltáskába elhelyezett legfontosabb dolgokat közvetlenül juttatják el az emberekhez. Ezen túlmenően pedig segíti az egészségügyi felelős a véradók szervezését, törekszik arra, hogy az állattenyésztésben dolgozók betartsák az egészség- ügyi követelményeket. Az aktívákkal együtt megoldja a beteg- látogatást, melynek nagy jelentőséget tulajdonítunk, mert nemcsak akkor kell látni az embert., amikor egészséges, hanem akkor is, amikor bajba, betegségbe jut. Az egészségügyi felelős naplót vezet, és így ad számot munkájáról, s észrevételeit; is szintén jelentés formájában adja le. Mindebből láthatjuk, hogy a tsz-ekben az egészségügyi felelős igazán nagyon fontos személyiség. S hogy ezt Békés megyében mennyire megértették, mutatja, hogy jelenleg egészségügyi felelős mind a 182 szövetkezetben van. A tiszta tsz-mozgalmat már négy éve célul tűztük ki. Abból indultunk ki, hogy az embereknek nem nagyon tetszettek a me- szeletlen épületek, a rendetlen udvarok, körletek, szérűskertek és így tovább. Mindez jórészt a nemtörődömségből adódott. Ennek a megváltoztatására indítottuk el a tiszta tsz-mozgalmat, mely lényegében azt jelenti, hogy az egészségvédelem feltétele a tiszta környezet. A pártszervezet és a gazdaságvezetés szívós munkája nyomán a kondorosi Dolgozók szövetkezetében elértük, hogy a régi majorok mocsaras területén fák, parkok, a tehénistállók előtt rózsák, virágok díszlenek. Az épületek rendben vannak. S ezt ma már a szövetkezeti gazdák örömmel veszik és meg is becsülik. E feladat végrehajtásáért szintén felelős az egészségügyi aktíva. Több helyen szóvá teszik: igen, meg lehet csinálni, de hol a forint vagy a beruházás erre? Kedves elvtársak! Bátran mondhatom, hogy nem sok beruházást igénylő dolgok ezek, csak nagyobb figyelmességet Igényelnek. Ezeket a munkákat zömmel idős tagokkal oldottuk meg, és a növekvő fa értéke s az ősszel leszedett virágmagok értéke bőven fedezi ezt a kiadást. A mezőgazdaság átszervezésekor talán minden idős ember ajkáról elhangzott: belépek a szövetkezetbe, de mi lesz velem? ígértük, hogy gondoskodunk róluk. Az Ígéretet pedig be kell váltanunk. Ennek egyik módja a párt és a kormány adta öregségi járulék, valamint a tsz-nyugdij. Ezenkívül a termelőszövetkezetek tőlük telhetőleg igyekeztek kialakítani azokat a módokat, melyek ezt kiegészítik. Többek közt fűtőt, kenyémekvalót adtak. Ezenkívül nagyon fontos az, hogy olyan munkakört alakítsunk ki számukra, ahol erejüket, hozzáértésüket gyümölcsözteitni tudják. Szerintem ez a kérdés sok helyen tisztázatlan még, nem talált megoldásra. Megyénkben ennek a fontos kérdésnek érvényt kívánunk szerezni, és olyan üzem- ágak kialakítására törekszünk, ahol idősebb tagjaink együtt, könnyebb munkával, lakóhelyüktől nem távol dolgozhatnak, úgy. hogy a tsz is és ők is megtalálják számításaikat. Szövetkezetünkben 304 idős ember van, ebből öregségi járulékos, 36 tsz-nyug- díjas, 10 ipari nyugdíjas. 41 olyan, aki a tsz-től szociális alap terhére 200 '-rintos nyugdíjban részesül. Hogy emellett is hasznosíthassák képességeiket, kifejthessék munkájukat; virágkertészetet, paradicsommag-termesz- tést, gyógynövény-termesztést állított be a szövetkezet és az idős tagokat itt foglalkoztatja. E növények termesztésénél a szövetkezet egységnyi területről komoly jövedelemre tud szert tenni, és az idős tagok is számításaikat megtalálják. Ezen túlmenően, különösen a tanyán lakó idősebb tagjaink a fontos növényből, a lucernából irtják az arankát, s ezzel nagyban elősegítik e növény védelmét. Nagyon fontos szerepet tölt be mindezeken túl az idősebb tagok klubjának kialakítása, melyben sajátos gondjaikkal foglalkozva szórakozási lehetőségeket találnak maguknak. Ügy gondolom, ezzel gyermeki kötelezettségeinket is teljesítjük, nem feledkezünk meg szüléinkről, hanem tőlünk telhetőleg segítséget és támogatást adunk legalább ugyanúgy, mint azelőtt, amikor örökségvárásért tették a gyerekek. Nagyon sok probléma van ezen a területen, sokat kell meg tennünk a tudat kialakításában. Minden alkalmat használjunk ki, hogy felihívjuk egymás figyelmét, hogyan tudnánk tovább segíteni idősebb tagjainkat, hogy gondtalanabb napjaik legyenek. A beszámolóval, a határozati javaslatokkal egyetértek és a magam részéről elfogadom. Április 2l Békési Bástya: Éleiktra. Békéscsabai Brigád: Mr. Hobbs szabadságra megy. Békéscsabai Szabadság: A pénzosináló. Békéscsabai Terv: Űri muri. Gyomai Szabadság: Kisvárosi Lady Macbeth. Gyulai Erkel: Szerencsés bukás. Gyulai Petőfi: Robin Hood ÚJ kalandjai. Mezőkovársházi Vörös Október: A benzinkút hercegnője. Orosházi Béke: Korzikai testvérek. Orosházi Partizán: 80 nap alatt a föld körül. Sarkad! Petőfi: Az arany fog. Szeghalmi Ady: (Egy pikoló világos. Gondolatok a VII. Alföldi Képzőművészeti tárlatról Hazánk felszabadulásának évfordulóján nyílt meg Gyulán a VII. Alföldi Tárlat. Ez a tavaszi tárlat már hagyományossá vált, várnak rá a művészek és vár rá a közönség. Szép képanyaggal jelentkezett a tárlaton Békés megye. Békéscsabai, gyulai, orosházi, tótkomlósi, mezőberényi festők a legkülönbözőbb témájú képekkel gazdagították a tárlatot. Sok képpel jelentkezett Szeged, az Alföld képzőművészetének fellegvára is. A tárlaton az olaj és az ákvarell technika dominált amellett, hogy néhány monotípia, tus, pasztell, fametszet, sőt rézkarc és rézdomborítás is szerepelt. Nagyon nehéz lenne a közel száz művészi alkotást még csak dióhéjban is jellemezni. Nem kiemelésképpen, hadd említsünk meg néhány festőt, néhány művet anélkül, hogy valamiféle rangsort állítanánk fel közöttük, hisz e rangsort a zsűri már megállapította, kiosztva a tárlat díjait. A Békés megyei Tanács által alapított Munkácsy-díjat Józsa János debreceni festőművész és illusztrátor nyerte el. Díjakat nyert Hajdik Antal gyulai, Fülöp Erzsébet orosházi, Tóth Sándor szegedi, Tóth Menyhért miskolci és Ezüst György békéscsabai festőművész. A képekről nagyon nehéz szólni, hiszen azokat látni kell. A forma és technikai gazdagság nehézzé teszi a választást, mégis elsősorban azokról szólok, amelyek a zsűri mellett a közönség tetszését is megnyerték. Józsa János képei széles skálájú, érett művész munkáit tükrözik. Méltán kapta meg a zsűri elismerő értékelését. Ezüst Györgynek gazdag képanyaga látható e tárlaton. A termékeny művész figyelemre méltó olajképei mellett kitűnő kivágású pasztell képeivel, rapszodikus témaválasztásával tűnt ki. Képeinek mindegyike elismerést aratott a tárlat látogatói körében. Jelentős útjelző e kiállítás Hajdik Antal művészetében. Olajképei élnek: Hemingway portréja és A merengő című képe, mély érzelmeket kifejező mű. Meg kell említeni Koszta Rozália gyulai festőművész lányportréit és — bár nem tartoznak a díjazott képek közé — a szegedi Szabó Miklós hangulatos Tisza-parti akvarell- jeit. Űj* színfolt a tárlaton Tóth Menyhért több merész megoldású olajképe, de figyelemre méltó képekkel jelentkezett a tótkomlósi Szokolai Sándor, az orosházi Fülöp Erzsébet és a gyulai Oláh Jó- zsefné is. Nincs arra mód, hogy egy ilyen rövidlélegzetű írás keretében értékeljük a népes festőtábor forma és színgazdag képeit, azonban örvendetes, hogy festőink témaválasztásban ugyanolyan merészek és kezdeményezők, mint akár a színek megválasztásában vagy a technikai megoldások módjaiban. Örömmel üdvözöltük e tárlatot Gyulán. A restaurált vár termeinek középkori hangulata érdekes megvilágítást adott e kiállításnak, ugyanakkor a tárlat termeinek technikai megvilágítása már kifogásolható volt és sajnos, az ódon vár nyirkos levegőjét hosszú ideig a kiállított művek sem tűrték. K. K. Színház műsora Április 21-<én, este fél 8 árakor, Mezőhegyesen: DANKÓ PISTA A tv műsora április 21-én, kedden 17.20 Hírek. 17.30 Váci utca, Vád utca... Helyszíni közvetítés. Riporter: Kovalik Károly. 18.00 Tapasztalatok — tanulságok. A szőlő- és gyümölcstelepítés módszerei Bács megyében. 18.10 Nádországban. Magyar Jcisfilm. 18.35 Időben szólunk... Az ipari rovat riportmű sora. 18.55 A magyar nyelvről... Beszélgetés Kodály Zoltánnal és Lőrincze Bajossal. Riporter: Randé Jenő. 19.20 Esti mese. 19.30 Tv-híradó. 19.45 ,Napi jegyzetünk. 19.50 Barangolás. Kulturális szemle. 20.35 ,.Világhírű rendezők”. Az éjszaka kapui. Magyarul beszélő francia film. (Csak 18 éven felülieknek!) 22.30 Tv-híradó. 2. kiadás. (MTI) vwwvwvwwwwv Vijjogó bomba robbant. A kisfiút megpörgette az ördögi vigyor- gású halál szele, s a földhöz csapta. Ott maradt elnyúlva. Nehezen lehetett megmenteni, meggyógyítani. Serdült, nőtt. A háború gonosz emléke homályosodon lassan az emberek tudatában, „ az övében egyre élesebbé vált, mert nyomorék maradt. Az arcán szilánkok vágta kék forradások. S ahogy fejlődött az értelme is, fény költözött a szemébe. Megtört fény. S ez az állandó gondolat emészti agyát: .......Nekem is c sak egy életem van, mint minden embernek, s ezt így is kell leélnem, kezek nélkül?!" Kézcsonkjaival megmozdítja kabátujjait. Fekete madár csonka szárnyai lebbenhetnek így, üres kabátujjak borzasztó torka ásít ilyenkor... Fiatalember. Most Szentesen lakik. Onnan jár — kéregetni. Néma 217 I tenyerét tartja, nincs neki. A zsebét... — Kérek egy féldecire valót! — Nem néz arra, akitől kéri. Messzire bámul. Arca torz a számol- hatatlan forradásoktól, s (Üres Imkáitii jlak a súlyos testi fogyatékosok keserű vonásaitól. Szemei véresek a töménytelen alkohol fogyasztásától. — Kérek egy féldecire valót! — ismételgeti személytelen hangon, sa zsebébe alumínium csengésű pénzdarabok poty- tyannak. Mindenki hul- lajt a zsebébe: a váróterem öregjei, s fiataljai egyaránt. — Nincs más öröme szegénynek — jegyzi meg egy fiatalasszony könnyes szemmel, ösztönösen magához szorítva bámész-szemű kislányát. — Kérek egy féldecire valót... — A söntés felé támolyog, nekiütközik egy-egy embernek. Feje tehetetlenül bukik előre, valósággal húzza. — Nem lát?! — mordul meg egy fiatal férfi, és ingerülten megfordul. Meglebbennek az üres kabátujjak. A férfi rémült arccal hőköl hátra. — Kérek egy féldeci barackot — mondja tompa hangon a pénztárosnőnek, $ odafordul a zsebével — Látja, megint iszik! — szól rá anyás hangon. Nem válaszol, messze néz, arca mozdulatlan. Talán mindig azt a kis egészséges gyermeket látja maga előtt, amilyen 6 volt akkor, 8—10 éves korában. A pénztárosnő kiszedi a zsebből a még meleg forintosokat, s a blokkot a férfi ajkai közé helyezi... A pulthoz botladozik. — Kérek egy féldeci barackot... — Felső testét nekitámasztja a bádogszélű pultnak, fejét előrenyújtva adja a blokkot. A csaposnő megitatja. Nagy kortyokban nyeli az égető szeszt, lecsorog a torkán, s keskeny csíkban a szája sarkán. S a szeméből egy könnycsepp bukdácsol lassan, kerülgeti arcán a forradásokat, míg végül ösz- szetalálkozik a pálinkával, s azzal együtt csordul tovább... Nehezen lehet szóra bírni. Fél, hogy bajba kerül, amiért kéregét. Fél a paragrafusok erejétől, ellenséget lát mindenkiben, aki nem a féldeciről szól. Pedig attól kellene tartania, a féldeci az igazi ellensége. De ezt nem tudjuk kimondani. Hiszen a lelke is csonka. Elakad a szó, s , a meggyőzés hangja erőtlenné lesz. A megdöbbenés uralkódik azon, aki előtt meglebbennek az üres kabátujjak sötét alagútjukkal. Belenyúlunk a zsebünkbe, mi erőtlenné vált emberek, s azt hisszük, segítünk rajta egy féldecivel ... , Vagy mégis bízzunk? Hátha lesz valaki, aki erősebb nálunk, s úgy felejteti el az ö bánatát, hogy egy féldeci helyett két félkarral ajándékozza meg? Olyan karral, amelyikkel egy-két év múlva fogni is tud. Kicsit dolgozni is. Amelyikkel egy-két év múlva egy élettársat is átölelhet. Akkor talán kizökken ebből az állapotából, hiszen még olyan fiatal! Ha nem maradnak üresen a tehetetlenül csüngő kabátujjak, a lelke is megtelik — s visszakerül az emberek közé. (íer-ó)
