Békés Megyei Népújság, 1964. április (19. évfolyam, 76-100. szám)

1964-04-21 / 92. szám

59*4. április 21. 5 Kedd A Vöröskereszt-kongresszus vasárnapi tanácskozása A Magyar Vöröskereszt II. or­szágos kongresszusa vasárnap reggel folytatta tanácskozásait Sor került az alapszabálymódosi- tó javaslatra, melyet dr. Soóky László főtitkárhelyettes terjesztett elő. A Vöröskereszt célkitűzése: közüggyé tenni az egészségügyet. A szervezeti szabályzat előirá. nyozza falusi, termelőszövetkezeti egészségügyi állomások létesíté­sét. A délutáni óráikban került sor a vitára, majd az országos veze­tőség és az országos számvizsgá­ló bizottság megválasztására. Megválasztottak a Magyar Vö­röskereszt 19 tagú országos elnök­ségét. A Vöröskereszt elnöke új­ból dr. Gegesi Kiss Pál akadémi­kus, főtitkára Rostás István lett. A vitában felszólalt Ladnyik Mihály, a kondoros! Dolgozók Tsz elnöke Tisztelt kongresszus! Kedves elvtársnők! Kedves élvtársak! A VIII. pártkongresszus hatá­rozatában tükröződött a Vöröske­reszt-szervezetekre háruló feladat és ebből eredően helyesein dön­tött az országos vezetőség, amikor összehívta a II. kongresszust. A beszámoló helyesen tükrözte azt a munkát, amelyet a Vöröskereszt eddig végzett, és a további fel­adatok meghatározásánál pedig, hogy mik a tennivalóink. Szeretnék a mezőgazdaságból adódóan három kérdésről szólni: a szövetkezetek egészségügyéről, a tisztaságról, az idős szövetkezeti tagokról. A kollektivizálás folyamán ön­kéntelenül is felmerült: mi lesz az idősebb emberekkel? Mivel a mi megyénk, Békés megye mező- gazdasági jellegű, talán többszö­rösen is érezzük e feladat nagy­ságát. Mi, gazdaságvezetők sok esetben csak a tervek teljesítését láttuk, az emberekre keveset gon­doltunk, akik a terveket teljesí­tik. Az I. kongresszus idején felismertük ennék fontosságát, ezért igyekeztünk a helyes szem­léletet elhinteni szövetkezetünk­ben. így jutottunk el addig, hogy egészségügyi felelőst állítottunk be. Amikor ennek beállításával foglalkozott a párt- és a gazda­ságvezetőség, sokan szóvá tették: miért van erre szükség, csak egy áktatáskással több. Azóta meg­változott az ilyen emberek szem­lélete is. Gyakorlatban látják, mit jelentenek a tiszta, az egész­séges brigádszállások. Mit je­lentenek az egészségügyi szobák, a brigádszállások helyiségei, a leterített asztalok, ahol étkeznek az emberek. Mit jelentenek az egészségügyi felszerelések. Pél­dául vízhordóink a válltáskába el­helyezett legfontosabb dolgokat közvetlenül juttatják el az embe­rekhez. Ezen túlmenően pedig se­gíti az egészségügyi felelős a véradók szervezését, törekszik arra, hogy az állattenyésztésben dolgozók betartsák az egészség- ügyi követelményeket. Az aktí­vákkal együtt megoldja a beteg- látogatást, melynek nagy jelen­tőséget tulajdonítunk, mert nem­csak akkor kell látni az embert., amikor egészséges, hanem akkor is, amikor bajba, betegségbe jut. Az egészségügyi felelős naplót vezet, és így ad számot munká­járól, s észrevételeit; is szintén jelentés formájában adja le. Mind­ebből láthatjuk, hogy a tsz-ekben az egészségügyi felelős igazán nagyon fontos személyiség. S hogy ezt Békés megyében mennyi­re megértették, mutatja, hogy je­lenleg egészségügyi felelős mind a 182 szövetkezetben van. A tiszta tsz-mozgalmat már négy éve célul tűztük ki. Abból indultunk ki, hogy az emberek­nek nem nagyon tetszettek a me- szeletlen épületek, a rendetlen udvarok, körletek, szérűskertek és így tovább. Mindez jórészt a nemtörődömségből adódott. En­nek a megváltoztatására indítot­tuk el a tiszta tsz-mozgalmat, mely lényegében azt jelenti, hogy az egészségvédelem feltétele a tiszta környezet. A pártszervezet és a gazdaságvezetés szívós munkája nyomán a kondorosi Dolgozók szövetkezetében elér­tük, hogy a régi majorok mocsa­ras területén fák, parkok, a te­hénistállók előtt rózsák, virágok díszlenek. Az épületek rendben vannak. S ezt ma már a szövet­kezeti gazdák örömmel veszik és meg is becsülik. E feladat végre­hajtásáért szintén felelős az egész­ségügyi aktíva. Több helyen szóvá teszik: igen, meg lehet csinálni, de hol a fo­rint vagy a beruházás erre? Kedves elvtársak! Bátran mondhatom, hogy nem sok beru­házást igénylő dolgok ezek, csak nagyobb figyelmességet Igényel­nek. Ezeket a munkákat zömmel idős tagokkal oldottuk meg, és a növekvő fa értéke s az ősszel leszedett virágmagok értéke bő­ven fedezi ezt a kiadást. A mezőgazdaság átszervezése­kor talán minden idős ember aj­káról elhangzott: belépek a szö­vetkezetbe, de mi lesz velem? ígértük, hogy gondoskodunk ró­luk. Az Ígéretet pedig be kell váltanunk. Ennek egyik módja a párt és a kormány adta öregségi járulék, valamint a tsz-nyugdij. Ezenkívül a termelőszövetkezetek tőlük telhetőleg igyekeztek kiala­kítani azokat a módokat, melyek ezt kiegészítik. Többek közt fűtőt, kenyémekvalót adtak. Ezenkívül nagyon fontos az, hogy olyan munkakört alakítsunk ki szá­mukra, ahol erejüket, hozzáérté­süket gyümölcsözteitni tudják. Szerintem ez a kérdés sok helyen tisztázatlan még, nem talált meg­oldásra. Megyénkben ennek a fontos kérdésnek érvényt kívá­nunk szerezni, és olyan üzem- ágak kialakítására törekszünk, ahol idősebb tagjaink együtt, könnyebb munkával, lakóhelyük­től nem távol dolgozhatnak, úgy. hogy a tsz is és ők is megtalálják számításaikat. Szövetkezetünkben 304 idős ember van, ebből öregségi járulékos, 36 tsz-nyug- díjas, 10 ipari nyugdíjas. 41 olyan, aki a tsz-től szociális alap terhé­re 200 '-rintos nyugdíjban ré­szesül. Hogy emellett is haszno­síthassák képességeiket, kifejt­hessék munkájukat; virágkerté­szetet, paradicsommag-termesz- tést, gyógynövény-termesztést ál­lított be a szövetkezet és az idős tagokat itt foglalkoztatja. E nö­vények termesztésénél a szövet­kezet egységnyi területről ko­moly jövedelemre tud szert ten­ni, és az idős tagok is számításai­kat megtalálják. Ezen túlmenően, különösen a tanyán lakó idősebb tagjaink a fontos növényből, a lucernából irtják az arankát, s ezzel nagyban elősegítik e növény védelmét. Nagyon fontos szerepet tölt be mindezeken túl az idősebb tagok klubjának kialakítása, melyben sajátos gondjaikkal foglalkozva szórakozási lehetősé­geket találnak maguknak. Ügy gondolom, ezzel gyermeki kötelezettségeinket is teljesítjük, nem feledkezünk meg szüléink­ről, hanem tőlünk telhetőleg se­gítséget és támogatást adunk legalább ugyanúgy, mint azelőtt, amikor örökségvárásért tették a gyerekek. Nagyon sok probléma van ezen a területen, sokat kell meg tennünk a tudat kialakításá­ban. Minden alkalmat használ­junk ki, hogy felihívjuk egymás figyelmét, hogyan tudnánk to­vább segíteni idősebb tagjainkat, hogy gondtalanabb napjaik le­gyenek. A beszámolóval, a határozati javaslatokkal egyetértek és a magam részéről elfogadom. Április 2l Békési Bástya: Éleiktra. Békéscsabai Brigád: Mr. Hobbs szabadságra megy. Békéscsabai Szabadság: A pénzosináló. Békéscsabai Terv: Űri muri. Gyomai Szabadság: Kisvárosi Lady Macbeth. Gyulai Erkel: Szerencsés bukás. Gyu­lai Petőfi: Robin Hood ÚJ kalandjai. Mezőkovársházi Vörös Október: A benzinkút hercegnője. Orosházi Béke: Korzikai testvérek. Orosházi Partizán: 80 nap alatt a föld körül. Sarkad! Pe­tőfi: Az arany fog. Szeghalmi Ady: (Egy pikoló világos. Gondolatok a VII. Alföldi Képzőművészeti tárlatról Hazánk felszabadulásának év­fordulóján nyílt meg Gyulán a VII. Alföldi Tárlat. Ez a tavaszi tárlat már hagyományossá vált, várnak rá a művészek és vár rá a közönség. Szép képanyaggal jelentkezett a tárlaton Békés megye. Békéscsa­bai, gyulai, orosházi, tótkomlósi, mezőberényi festők a legkülönbö­zőbb témájú képekkel gazdagítot­ták a tárlatot. Sok képpel jelent­kezett Szeged, az Alföld képzőmű­vészetének fellegvára is. A tárla­ton az olaj és az ákvarell techni­ka dominált amellett, hogy né­hány monotípia, tus, pasztell, fa­metszet, sőt rézkarc és rézdombo­rítás is szerepelt. Nagyon nehéz lenne a közel száz művészi alkotást még csak dióhéjban is jellemezni. Nem kiemelésképpen, hadd em­lítsünk meg néhány festőt, né­hány művet anélkül, hogy valami­féle rangsort állítanánk fel kö­zöttük, hisz e rangsort a zsűri már megállapította, kiosztva a tárlat díjait. A Békés megyei Tanács ál­tal alapított Munkácsy-díjat Józsa János debreceni festőművész és illusztrátor nyerte el. Díjakat nyert Hajdik Antal gyulai, Fülöp Erzsébet orosházi, Tóth Sándor szegedi, Tóth Menyhért miskolci és Ezüst György békéscsabai fes­tőművész. A képekről nagyon nehéz szólni, hiszen azokat látni kell. A forma és technikai gazdagság nehézzé te­szi a választást, mégis elsősorban azokról szólok, amelyek a zsűri mellett a közönség tetszését is megnyerték. Józsa János képei széles skálá­jú, érett művész munkáit tükrö­zik. Méltán kapta meg a zsűri el­ismerő értékelését. Ezüst György­nek gazdag képanyaga látható e tárlaton. A termékeny művész figyelemre méltó olajképei mel­lett kitűnő kivágású pasztell ké­peivel, rapszodikus témaválasztá­sával tűnt ki. Képeinek mindegyi­ke elismerést aratott a tárlat láto­gatói körében. Jelentős útjelző e kiállítás Haj­dik Antal művészetében. Olajké­pei élnek: Hemingway portréja és A merengő című képe, mély ér­zelmeket kifejező mű. Meg kell említeni Koszta Rozália gyulai festőművész lányportréit és — bár nem tartoznak a díjazott képek közé — a szegedi Szabó Miklós hangulatos Tisza-parti akvarell- jeit. Űj* színfolt a tárlaton Tóth Menyhért több merész megoldású olajképe, de figyelemre méltó ké­pekkel jelentkezett a tótkomlósi Szokolai Sándor, az orosházi Fü­löp Erzsébet és a gyulai Oláh Jó- zsefné is. Nincs arra mód, hogy egy ilyen rövidlélegzetű írás keretében ér­tékeljük a népes festőtábor forma és színgazdag képeit, azonban ör­vendetes, hogy festőink témavá­lasztásban ugyanolyan merészek és kezdeményezők, mint akár a színek megválasztásában vagy a technikai megoldások módjaiban. Örömmel üdvözöltük e tárlatot Gyulán. A restaurált vár termei­nek középkori hangulata érdekes megvilágítást adott e kiállításnak, ugyanakkor a tárlat termeinek technikai megvilágítása már kifo­gásolható volt és sajnos, az ódon vár nyirkos levegőjét hosszú ideig a kiállított művek sem tűrték. K. K. Színház műsora Április 21-<én, este fél 8 árakor, Me­zőhegyesen: DANKÓ PISTA A tv műsora április 21-én, kedden 17.20 Hírek. 17.30 Váci utca, Vád ut­ca... Helyszíni közvetítés. Riporter: Kovalik Károly. 18.00 Tapasztalatok — tanulságok. A szőlő- és gyümölcstele­pítés módszerei Bács megyében. 18.10 Nádországban. Magyar Jcisfilm. 18.35 Időben szólunk... Az ipari rovat ri­portmű sora. 18.55 A magyar nyelv­ről... Beszélgetés Kodály Zoltánnal és Lőrincze Bajossal. Riporter: Randé Jenő. 19.20 Esti mese. 19.30 Tv-híradó. 19.45 ,Napi jegyzetünk. 19.50 Barango­lás. Kulturális szemle. 20.35 ,.Világ­hírű rendezők”. Az éjszaka kapui. Magyarul beszélő francia film. (Csak 18 éven felülieknek!) 22.30 Tv-híradó. 2. kiadás. (MTI) vwwvwvwwwwv Vijjogó bomba rob­bant. A kisfiút megpör­gette az ördögi vigyor- gású halál szele, s a földhöz csapta. Ott ma­radt elnyúlva. Nehezen lehetett megmenteni, meggyógyítani. Serdült, nőtt. A háború gonosz emléke homályosodon lassan az emberek tu­datában, „ az övében egy­re élesebbé vált, mert nyomorék maradt. Az arcán szilánkok vágta kék forradások. S ahogy fejlődött az értelme is, fény költözött a szemébe. Megtört fény. S ez az állandó gondolat emészti agyát: .......Nekem is c sak egy életem van, mint minden embernek, s ezt így is kell leél­nem, kezek nélkül?!" Kézcsonkjaival meg­mozdítja kabátujjait. Fe­kete madár csonka szár­nyai lebbenhetnek így, üres kabátujjak borzasz­tó torka ásít ilyenkor... Fiatalember. Most Szentesen lakik. Onnan jár — kéregetni. Néma 217 I tenyerét tartja, nincs neki. A zsebét... — Kérek egy féldecire valót! — Nem néz arra, akitől kéri. Messzire bá­mul. Arca torz a számol- hatatlan forradásoktól, s (Üres Imkáitii jlak a súlyos testi fogyatéko­sok keserű vonásaitól. Szemei véresek a tö­ménytelen alkohol fo­gyasztásától. — Kérek egy féldeci­re valót! — ismételgeti személytelen hangon, sa zsebébe alumínium csen­gésű pénzdarabok poty- tyannak. Mindenki hul- lajt a zsebébe: a váró­terem öregjei, s fiataljai egyaránt. — Nincs más öröme szegénynek — jegyzi meg egy fiatalasszony könnyes szemmel, ösztö­nösen magához szorítva bámész-szemű kislányát. — Kérek egy féldeci­re valót... — A söntés felé támolyog, nekiütkö­zik egy-egy embernek. Feje tehetetlenül bukik előre, valósággal húzza. — Nem lát?! — mor­dul meg egy fiatal fér­fi, és ingerülten meg­fordul. Meglebbennek az üres kabátujjak. A férfi rémült arccal hőköl hát­ra. — Kérek egy féldeci barackot — mondja tompa hangon a pénz­tárosnőnek, $ odafordul a zsebével — Látja, megint iszik! — szól rá anyás hangon. Nem válaszol, messze néz, arca mozdulatlan. Talán mindig azt a kis egészséges gyermeket látja maga előtt, ami­lyen 6 volt akkor, 8—10 éves korában. A pénztárosnő kiszedi a zsebből a még meleg forintosokat, s a blokkot a férfi ajkai közé helye­zi... A pulthoz botlado­zik. — Kérek egy féldeci barackot... — Felső testét nekitámasztja a bádogszélű pultnak, fe­jét előrenyújtva adja a blokkot. A csaposnő megitatja. Nagy kortyokban nyeli az égető szeszt, lecsorog a torkán, s keskeny csíkban a szája sarkán. S a szeméből egy könny­csepp bukdácsol lassan, kerülgeti arcán a forra­dásokat, míg végül ösz- szetalálkozik a pálinká­val, s azzal együtt csor­dul tovább... Nehezen lehet szóra bírni. Fél, hogy bajba kerül, amiért kéregét. Fél a paragrafusok ere­jétől, ellenséget lát min­denkiben, aki nem a fél­deciről szól. Pedig attól kellene tartania, a fél­deci az igazi ellensége. De ezt nem tudjuk ki­mondani. Hiszen a lelke is csonka. Elakad a szó, s , a meggyőzés hangja erőtlenné lesz. A meg­döbbenés uralkódik azon, aki előtt megleb­bennek az üres kabát­ujjak sötét alagútjukkal. Belenyúlunk a zsebünk­be, mi erőtlenné vált emberek, s azt hisszük, segítünk rajta egy fél­decivel ... , Vagy mégis bízzunk? Hátha lesz valaki, aki erősebb nálunk, s úgy felejteti el az ö bánatát, hogy egy féldeci helyett két félkarral ajándékoz­za meg? Olyan karral, amelyikkel egy-két év múlva fogni is tud. Ki­csit dolgozni is. Ame­lyikkel egy-két év múl­va egy élettársat is át­ölelhet. Akkor talán ki­zökken ebből az állapo­tából, hiszen még olyan fiatal! Ha nem marad­nak üresen a tehetetle­nül csüngő kabátujjak, a lelke is megtelik — s visszakerül az emberek közé. (íer-ó)

Next

/
Thumbnails
Contents